1556 és 1558 közt úgy tűnt, hogy János Zsigmond és Izabella királyné visszatérésének a somlyói Báthoryak lesznek a legnagyobb nyertesei. 1556 szeptemberében az akkor még csak huszonhárom éves Báthory István köszöntette a rendek nevében a hazatérő királyi családot.278 Idősebb bátyja, Báthory András ugyanekkor az uralkodói tanács tagja lett, majd Izabella a Lengyelországba visszatérő Mikołaj Cikowski helyett udvarmesterévé is kinevezte.279 A középső testvér, Kristóf pedig diplomáciai téren jeleskedett: 1557–58 for-dulóján eredményes tárgyalásokat folytatott Párizsban János Zsigmond II. Henrik egyik lányával való házasságáról és a két ország közti szövetségi tervről.280 Báthory István eza-latt Szatmár várában és Németi körül végeztetett erődítési munkálatokat, sőt Veress Endre állítása szerint Izabella már 1559-ben kinevezte a Habsburgoktól visszafoglalt Várad kapi-tányának.281 Udvar, diplomácia, hadsereg — a politikai élet három fontos színterén kapott meghatározó szerepet tehát a három Báthory fivér.
Visszatekintve erre az időszakra, a későbbiek ismeretében nekünk magától értetődő, hogy a Báthory testvérek egész fiatalon is ilyen fontos tisztségekhez és feladatokhoz jutottak.
Akkor azonban, az 1540-es ’50-es évek fordulóján, annak ellenére, hogy az elithez tartoz-tak, a család súlyos válságon ment keresztül, igen nehéz körülmények közt próbáltak túlél-ni. Báthory András magának és István öccsének is kétségbeesetten keresett olyan urat, akinek az udvarában szolgálhatnak, mert már szinte minden vagyonukból kifogytak.282 Alapvetően két körülmény tette nehézzé az életüket: teljes árvaságra jutásuk és politikai pártállásuk. Az addig az ecsedi Báthoryak árnyékában meghúzódó somlyói ágnak Szapo-lyai János fellépése, a kettős királyság nyitott teret. Az áttörés idősebb Báthory István ne-véhez fűződött, aki Szapolyai mellett már 1521-ben erdélyi alvajda és 1526-ban Munkács kapitánya lett. Karrierje csúcspontját 1529 és 1534 között érte el: erdélyi vajdaként orosz-lánrésze volt abban, hogy a Ferdinándhoz pártolt szászokat és az egész vajdaságot vissza-térítette Szapolyai hűségére. 1534-ben bekövetkezett halála után úgy tűnt, hogy a család nem tud majd Báthory István sikereire építkezni, mert özvegye, Thelegdy Kata zilált
278 Az oráció kivonata: Báthory István levelezése i. m. I. 1–4.
279 Trócsányi Zs.: Erdély kormányzata i. m. 23.
280 E. Charrière: Négociations de la France dans le Levant i. m. II. 437–449, 488.; ÖStA HHStA Türkei I.
Karton 13. Konv. 3. 1558. I–VI. f. 47–48, 163–166., EOE II. 33.
281 Bagossy B.: Szatmár története i. m. 181.; Báthory István levelezése i. m. I. XVI.
282 Somlyai Báthory András levelei Nádasdy Tamáshoz 1549–1559. közli: Komáromy András. Történelmi Tár 1905. 91–92.
117
gi viszonyok közt maradt magára két lányával, Annával és Erzsébettel, valamint a tíz év körüli Andrással, a négyéves Kristóffal és a mindössze egyéves Istvánnal.
A segítő kezet Nádasdy Tamás nyújtotta, aki felkarolta az ifjú Andrást, és általa az egész családot pártfogása alá vette, és I. Ferdinánd hűségére vonta. Ez illeszkedett a család másik ágának, az ecsedi Báthoryaknak a politikai vonalához, akik a korábbi Báthory-Szapolyai ellentétek miatt I. Ferdinánddal tartottak, annak ellenére, hogy birtokaik fekvése inkább a másik táborba vitte volna őket. A somlyói Báthory árvákra zúduló birtokperek és anyjuk halála végül arra késztette Báthory Andrást, hogy hosszas tépelődés után mégis Fráter György szolgálatában álljon. Öccsei eközben szintén udvari szolgálatot vállaltak: István I.
Ferdinánd, majd annak leánya Habsburg Katalin udvartartásában forgolódott, de számára különböző okok miatt a vártnál rövidebb ideig tartott az udvari élet. Kristóf pedig tizenhat éves korában V. Károly udvarába került apródnak, ahol elsősorban a császári lovak betaní-tásával foglalkozott, de a császár kíséretében Angliában, Spanyolországban, Flandriában, Itáliában és Németországban egyaránt megfordult.283 Kiválóan beszélt latinul, olaszul és németül, sőt a fejedelemségben alig ismert spanyol és francia nyelvet is elsajátította, ezért is esett rá Izabella választása, amikor Párizsba küldte követségbe.
Báthory Andrásnak Fráter Györgyhöz való csatlakozása nem jelentett végső elkötelezett-séget, mert éppen ekkor folyt a tárgyalás Erdély átadásáról, ahol I. Ferdinándot ecsedi Bát-hory András és Nádasdy Tamás képviselte, akik fontosnak tartották, hogy a kiismerhetet-lenül taktikázó barát mellett legyen egy nekik rendszeresen jelentéseket küldő megbízható emberük is. Báthory rokoni kapcsolatait Fráter György is kihasználta, így elsősorban a két fél közti kapcsolattartásban kapott különböző megbízatásokat, már 1550-ben tárgyalt Salm gróffal Erdélyben, és végül a Ferdinándnak átadott magyar koronát is ő vitte és adta át a császári biztosoknak.284 A Fráter György meggyilkolása után indított pápai vizsgálat során később Nádasdy Tamást és mindkét Báthory Andrást, az ecsedit és a somlyóit egyaránt kihallgatták. A tanúvallomásokból somlyói Báthory Andrással kapcsolatosan csak annyi derült ki, hogy valóban György barát legbelső körében mozgott, de semmilyen, az esemé-nyeket befolyásoló szerepet nem játszott.285
A Nádasdy család és Báthory András közt az évek során különlegesen bensőséges viszony alakult ki: Nádasdy fiává fogadta, András pedig apjának nevezte, fiúi bizalommal fordult
283 Martian Julián: Magyarok V. Károly udvartartásában. Erdélyi Múzeum 1910. 53–54. és Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei şi Ţării-Româneşti. Szerk. Andrei Veress. Bukarest, 1930. II. 240.
Leleszi János 1583-as gyászbeszéde: Fontes Rernm Transylvanicarum (Erdélyi Történelmi Források). Szerk.
Veress Endre. Bp. 1911. I. 311.; Szamosközy történeti maradványai i. m. I. 192–193.
284 Horn Ildikó: Báthory András. Bp. 2002. 13–14.
285 Barta Gábor: Vajon kié az ország? Bp. 1988. 85–92, 172–187.
118
hozzá mind apró, mind fontos ügyeiben, rendszeresen segítségét kérte Kristóf és főként István öccse érdekében. Ugyanilyen jó viszony alakult ki a család nőtagjaival is, mind Ná-dasdy feleségét, mind pedig húgát, a Fogarasban élő Majláth Istvánné NáNá-dasdy Katalint
„asszonyom anyámnak” nevezte. Nádasdy Anna leveleiben egyszerűen csak „nagyobbik fiam”-ként, Kanizsai Orsolya és férje pedig csak keresztnevén, „András uram” megneve-zéssel emlegette. Ennek köszönhetően házasították össze Andrást Nádasdy unokahúgával, Majláth Margittal 1551 májusában.286
Ebben az évben még egy nagyjelentőségű házasságot hoztak létre: a Báthory fivérek le-ánytestvérét, somlyói Báthory Annát ecsedi Báthory Györggyel házasították össze. Ebből a házasságból született Báthory Erzsébet, akinek valós vagy vélt tetteit az utókor részben a rokonházasságból fakadó degeneráltsággal magyarázta. Ezért le kell szögezni, hogy ez a frigy pont azért jött létre, hogy megerősítsék a két főágnak az örökösödés szempontjából is fontos rokoni kapcsolatát, amit a törvények csak negyedíziglen tartó vérségi kapcsolatig tartottak számon. Az ecsedi és a somlyói ág a 14. század közepén vált szét, de az időköz-ben eltelt két évszázad alatt a rokoni kapcsolat mégsem szakadt meg teljesen: egyes csalá-dok, például a Szokoli, Drágffy és a Thelegdy család révén — amelyből mindkét ág vá-lasztott párt — sikerült fenntartani a tényleges vérségi köteléket. A házasságot természete-sen a két ág újbóli összekötésén kívül is jelentős anyagi érdekek hívták életre. Az ekkor mintegy huszonhat éves Báthory Anna már harmadszor állt oltár előtt: 1539 és 1545 között Drágffy Gáspár, majd 1547–48 között Homonnai Drugeth Antal felesége volt. Gyermeke csak az első frigyből született, Drágffy György és János, akikre hatalmas vagyon és két főispánság, Közép-Szolnok és Kraszna várt. Tehát a házasság kezdetben a fiúk gyámságá-ról, vagyonuk kezeléséről és a főispáni címek viseléséről is szólt. A kisfiúk még tizenkét éves koruk előtt mindketten elhunytak, és velük fiágon kihalt a családjuk is, így 1555-től már a Drágffy vagyon megszerzéséért is harcba lehetett indulni.287
Visszatérve somlyói Báthory Andráshoz, Fráter György halála után először Castaldo majd az erdélyi vajdák szolgálatában állt, ekkor Nádasdy közbenjárására Ferdinándtól száz lóra kapott fizetést. A vajdák később négyszáz lovast és háromszáz gyalogot rendeltek alá, és az ország védelmében, az országgyűlések rendjének biztosításában számítottak rá. Az 1551–1556 közti időszakban Báthory élete a helytartói udvar–Fogaras–Somlyó három-szögben, és Nádasdynak küldött levelei szerint az erdélyi belpolitika sűrűjében zajlott,
286 Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Szerk. Károlyi Árpád és Szalay József. Bp. 1882. 51, 77, 89, 99.
287 A Drágffy család naplója: MOL Bethlen család levéltára. P 1960 Rokon és idegen családok. 3. csomó 25.
tétel. Drágffy család.
119
mégis rendkívül távolságtartóan írt „erdélyi uraimról” és tudatosan kivonta magát az ese-mények formálásából.288
A Lengyelországból visszatérő Izabella, mint láttuk, a partiumi nagybirtokosok megnyeré-sével akarta megszilárdítani a helyzetét. A jó magyarországi kapcsolatokkal, széles rokon-sággal rendelkező és időközben Erdélyben is nagy tekintélyt kivívó főurat mindenképpen szerette volna a maga a pártjára vonni és megtartani öccseivel és sógorával, Báthory Györggyel együtt. Ennek megfelelően számos módon éreztette jóindulatát: az említett tisztségeken és feladatokon kívül például Báthory Kristófhoz adta — a magyar kiejtés sze-rint— Danicska Katalinként emlegetett udvarhölgyét, akinek valódi nevét és családi hátte-rét eddig még nem sikerült felderítenem.289 Izabella királyné 1556-ban, rögtön visszatérése után megerősítette a Báthoryakat minden birtokukban. Ennek azért volt nagy jelentősége, mert ezzel szentesítette az 1551 és 1556 között szerzett birtokokat, köztük a Fráter György korábbi birtokát, az alvinci uradalmat.290 1558-ban Cseke mezőváros adományozásánál ismét megerősítette Báthory Andrást és anyósát Fogaras birtokában.291 A több mint negy-ven falut felölelő fogarasi uradalom örököse valójában András sógora, Majláth Gábor volt, de ő apja 1541-es elhurcolása óta, hét éves korától fogva nagybátyja, Nádasdy Tamás ud-varában tartózkodott, s nem sok hajlandóságot mutatott a hazatérésre. Mivel félő volt, hogy a Magyar Királysághoz pártolók birtokait elkobozzák, ezért vált fontossá, hogy a birtok anyja és sógora nevére kerüljön.
A Báthoryak Izabella királyné halála után János Zsigmondnak is kedvelt emberei marad-tak, András továbbra is főudvarmesterként és tanácsúrként tevékenykedett, Kristóf 1562-ben Szászsebes parancsnoka lett, a nagyváradi vár élén pedig Báthory István állt. A fiatal uralkodó sem fukarkodott az adományokkal: 1560-ban Almás mezővárost a tartozékaival, azaz ötvenhárom faluval Báthory Kristófnak és nejének adományozta.292 Ugyanebben az évben a két idősebb fivér a marosvécsi uradalmat is elnyerte, hozzá az évi négy vásárt tartó Szászrégent és további öt falut Torda és Kolozs vármegyében, két év múlva, 1562-ben pedig Báthory Istvánt is beiktatták Vécs birtokába.293 1563-ban Kristóf és István kapott közösen három krasznai falut, 1564-ben pedig István diplomáciai érdemeiért a szatmári
288 Horn I.: Báthory András i. m. 15.
289 Báthory Kristóf első feleségének neve egy 1560-ban kelt birtokba iktatási okmányból ismert. MOL F 3 Centuriae Cent. A nr. 65.
290 MOL F 5 Cista Diversarum Comitatuum 1. cs. fasc. 1. nr. 15.
291 MOL F 4 Cista Comitatuum Cista Alb. 1 fasc. 3 nr. 16.
292 MOL F 3 Centuriae Cent. A nr. 65.
293 MOL F 3 Centuriae, Cent. B nr. 4 és 7., MOL F 4 Cista Comitatuum Cista Thorda fasc.3. nr. 44., fasc .1 nr. 16.; Cista F 5 Diversarum Comitatuum 2. cs. fasc. 4. nr. 13, 40 (3 nr. 45);
120
vár közelében fekvő Czégényt nyerte el, majd a következő évben újabb Fehér megyei jó-szágokat.294 Eközben sógoruk, ecsedi Báthory György is eredményesen harcolt a Drágffy birtokokért, a királyságbeli részeket Nádasdy Tamás segítségével I. Ferdinándtól szerezték meg, az erdélyieket pedig a somlyói Báthoryak közreműködésével.295
Ugyanakkor komoly veszteségek is érték a Báthory fivéreket: Szatmárt és Németit az ak-kor még velük egy párton lévő Balassa Menyhért 1558-ban egyszerűen magának foglalta, és hiába panaszolták be Izabellánál hatalmaskodásért, a királyné nem tudta elérni, hogy visszakapják. A Báthory fivérek nagy előrelátással ugyan még 1543-ban I. Ferdinánddal is elismertették birtokjogukat,296 de amikor Balassa elpártolásával a magyar király felségterü-letévé vált a terület, esélyük sem volt ezt a jogot érvényesíteni, hiszen Balassa Ferdinánd híve lett, ők viszont János Zsigmond hűségén maradtak. Szatmár ügye meghatározta a csa-ládi politikát: Báthory István többször is viselt bécsi követséget, s a tárgyalások során mindig arra is ügyelt, hogy Szatmár és Németi visszaszolgáltatása a békefeltételek közt legyen. Lengyel királyként pedig 1582-ben, a sikeres livóniai háborúi után komolyan fon-tolgatta, hogy háborút indít Rudolf császár ellen az elveszett családi birtokok, Szatmár, Németi és Tokaj visszaszerzéséért.297
A fivérek 1562-re a csúcsra értek. A Partiumban, főleg Kraszna, Közép-Szolnok és Bihar vármegyékben, a veszélyzónához közel fekvő családi jószágaik mellé tetemes erdélyi bir-tokállományt sikerült kiépíteniük, amely az onnan befolyó jövedelmeken túl, a szilárd hát-teret is biztosította számukra. Hatalmukat és tekintélyüket az anyagi javakon kívül az a hatalmas kapcsolati tőke nyújtotta, amely szerteágazó rokonságukból és a körülöttük lévő familiárisi körből tevődött össze. A generációkon át kiépülő, a határokon átnyúló rokoni kört nem elemzem, mert nincs olyan táblázat, amire minden felférne. A Nádasdy, Forgách, Dóczy, Homonnai Drugeth, Várday, Drágffy, Rozgonyi, Csáky, Majláth, Pekry, Thelegdy, Losonczi Bánffy és más főnemesi családok mellett számos régi, jó nevű, de már nem az elithez tartozó família adta azt a bázist, amelynek köszönhetően a Báthory család mélysé-gesen beleívódott az ország nemesi társadalmába.
A familiárisi kör igen összetett volt. Egy részük a kis- és köznemesi sorban élő, a Báthor-yakkal távoli rokonságot ápoló családokból került ki. Közülük a legsikeresebb Sombory
294 MOL F 4 Cista Comitatuum Cista Krszna fasc. 2 nr. 8.; Cista Alb. 4 fasc 1. nr. 11.
295 MOL F 15 4. f. 124–125., F 3 Cent B nr. 8.
296 MOL NRA Fasc. 783. Nr. 11.
297 MOL Cista Diversarum Comitatuum 1. cs. Fasc. 1. Nr. 18.; Kárpáthy–Kravjánszky Mór: Rudolf uralko-dásának első tíz éve (1576–1586). A velencei kir. Állami levéltár császári udvarból való követjelentései alapján. Bp. 1933. 80–89, 109–114. A hosszan elhúzódó tárgyalások végén Báthory 1585-ben Nagybányát és Felsőbányát kapta meg a követelt birtokokért cserében.
121
László lett, pályája a kancellári titkárságtól egészen a tanács úri méltóságig ívelt. De volt, aki még nála is nagyobb társadalmi ugrást hajtott végre: Keresztúry Kristóf gyermekkorá-tól a Báthory család szolgálatában állt, és a hadadi csatában megmentette Báthory István életét. 1573-ban régi nemességét megerősítve címeradományt kapott Báthorytól, amelyben a haditettein kívül a különböző építkezések lebonyolításában és a gazdasági téren (a dési kamara prefektusaként) szerzett érdemeit emelték ki. Keresztúry a későbbiek folyamán tanácsúr, kővári kapitány, Kolozs vármegye főispánja és végül Mária Krisztierna főud-varmestere lett.298
Familiárisaik közt nagy számban találunk a Magyar Királyságból betelepülőket, mint pél-dául később a Báthoryak jóvoltából hivatali, pénzügyi pályán felemelkedő Székesfejérvári testvéreket, Tamást és Andrást. De főként katonák érkeztek. Mivel a gyulai kapitány, Kerecsényi László a sógoruk volt, s maguk is többször megfordultak Gyulán, a vár védői személyesen is ismerték őket. Gyula eleste után sokan magától értetődően náluk kerestek menedéket és új szolgálatot. Közülük a legismertebb a későbbi kormányzó, Ghyczy János, a karánsebesi-lugosi bánságig jutó Thornyi Tamás, vagy Ravazdy György, aki török rab-sága után került a Báthoryakhoz, s lett később Udvarhely kapitánya, majd tanácsúr.299 Ugyancsak külön csoportot képeznek azok a familiárisok, akik korábban Nádasdy Tamás nádor köréhez tartoztak. A Nádasdy és a Báthoryak udvarai közötti szoros kapcsolat és átjárhatóság miatt a nádor halála után többen is a Báthory fivéreknél vállaltak szolgálatot, illetve a fiaikat küldték Erdélybe. Idesorolhatjuk a Ghyczyeket, akikről később lesz még szó, vagy az osztopáni Perneszy családot. Közülük Perneszy Farkas, Babócsa kapitánya állt legközelebb a nádorhoz, de Erdélyben nem ő, hanem a végül a várhegyi kapitányságba jutó Perneszy István és a gyalui tiszttartó Perneszi Pál alapozta meg a család jövőjét.300 Egy ideig Nádasdy mellett is szolgált a Balassi-rokonsághoz tartozó és Nyitrán, valamint Pápán vitézkedő Palatics János, akinek fia, Palatics György a fejedelemségben a lugosi, karánsebesi báni címig jutott.301 Nádasdyhoz és a Báthoryakhoz kapcsolódott Petrichevich Horváth Kozma változatos karrierje is, aki először a Fráter György familiárisait szaporító
298 MOL P 1870 Rhédey lvt., a Kornis család levéltára 29. cs. fasc. 2. 31. t.; Balogh Jolán: Kolozsvári kőfa-ragó műhelyek, XVI. század. Bp. 1985. 340–341.
299 Román Országos Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága, Kolozsvár, Kemény család levéltára, nr. 115/ I.
60.; MOL, Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára, F1 Libri Regii, 3, f. 114–116; 6, f. 231–232.; Se-gédletek az Osztrák Állami Levéltár (Haus-, Hof und Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv) magyar vonatkozású irataihoz. Szerk.: Fazekas István, Kenyeres István, Sarusi Kiss Béla. Bp. 2011. (ÖStA Hoffinanz-Ungarn RN 20. Konv. 1570. január fol. 75–77.)
300A Perneszyekre és rokonságukra: Rónay Elemér: A bolyai Bolyai-család. Turul 1942 53–55.; Kis Bálint:
Erdély régi családai. Az osztopáni Perneszy család. Turul 1892 130–133.
301 Enyingi Török Bálint. S. a. r.: Bessenyei József. Bp., 1994. ; Arday Pál: Palatics György. Századok 46 (1912) 476–477.
122
horvát nemesek utolsó hullámával érkezett Erdélybe. Fráter György meggyilkolása után somlyói Báthory András szolgálatába állt, majd Nádasdy udvarába ment, de végül vissza-tért a Báthory fivérek szolgálatába. Báthory István leghívebb emberei közé tartozott, és pályája csúcsán Gyulafehérvár udvarbírája, majd Fogaras főkapitánya és fejedelemi taná-csos lett.302 Ugyan nem sorolhatjuk a katonák közé, de jelentősége miatt érdemes megem-líteni a Nádasdy gazdaság központi irányítóját, Sennyey Ferencet, aki fiát küldte a másik országrészbe, és ez a fiú, Sennyey Pongrác a századforduló legmeghatározóbb politikusai közé emelkedett.303
1562-re tehát a Báthoryaknak a vagyon, tekintély, a társadalmi kapcsolatok terén nem volt méltó vetélytársa. Ha ekkor kellett volna János Zsigmond utódját megnevezni, csupán egy kérdés merült volna fel: melyiküket válasszák. 1563-tól azonban váratlanul rosszra fordul-tak a dolgok. Már az esztendő tragikusan indult: január 7-én elhunyt Báthory András. Ha-lála, túl a személyes fájdalmon, azért is jelentett súlyos veszteséget, mert főudvarmester-ként az uralkodó környezetének egyik legbefolyásosabb tagja volt. Bár Báthory Kristóf is az uralkodó közvetlen környezetében mozgott és a legbelsőbb köréhez tartozott, András szerepét nem tudta teljes mértékben átvenni. A Báthoryak befolyása az udvarban tehát valamelyest csökkent, de ennek igazi súlya csak pár évvel később, más bizalmasok — Hagymássy Kristóf és Bekes Gáspár — előretörésével mutatkozott meg.
Emellett sorozatban történtek olyan dolgok, amelyek külön-külön is kellemetlenek lettek volna, de láncolatot alkotva, egymást erősítve, a Báthoryak ellen szóló tökéletes vádalappá álltak össze. Ilyen negatív hatású esemény volt Walkay Miklós ügye, aki mint tudjuk, két-szer is az uralkodó elleni összeesküvésbe keveredett. Walkay a felesége révén a Bát-hory rokonsághoz tartozott, és birtokaik is szorosan egybeékelődve feküdtek Kraszna vár-megyében. A Báthoryak mindkétszer, 1563-ban és 1564-ben is közbejártak megtévedt rokonuk érdekében, és nagy szerepet játszottak abban, hogy felelőtlen rokonuk végül nem-csak az életét, hanem a birtokait is megtarthatta, és különösebb megtorlások nélkül vészel-te át a lázadási kísérlevészel-teit.
Még kínosabb volt Majláth Gábor ügye. Amikor elérte a nagykorúságot jelentő 24. életév-ét, János Zsigmond választás elé állította az ifjú főurat: vagy visszatér Erdélybe, vagy el-veszti fogarasi birtokait. Majláth, aki Bécsben és Itáliában végezte tanulmányait, majd I.
Ferdinánd udvarában vállalt szolgálatot, ekkor már, birtokait leszámítva, minden szállal a Magyar Királysághoz kötődött. Először megpróbált kétlaki életmódot követve felváltva
302 Petrichevich-Horváth Emil: A Petrichevich-család általános története. Bp., 1934, 321–329.
303 Lázár Miklós: Erdély főispánjai (1540–1711). Bp. 1889. 75–77.
123
Bécsben és Erdélyben élni. Ezt azonban János Zsigmond, aki teljesen tiszta helyzetet akart
— nem engedélyezte, így az udvari állását hátrahagyva Fogarasba költözött.304 Erdélyben idegenül mozgott, nehezen ismerte ki magát, hiába támogatta sógora, Báthory András.
Tovább nehezítette a helyzetét, hogy az erdélyi politikusok többsége nem bízott benne, I.
Ferdinánd kémjének tartották. A gyanakvást jól mutatja az a kalandos történet, amelyet Forgách Ferenc műve őrzött meg. Eszerint 1561-ben Majláth Gábor meg akarta
Ferdinánd kémjének tartották. A gyanakvást jól mutatja az a kalandos történet, amelyet Forgách Ferenc műve őrzött meg. Eszerint 1561-ben Majláth Gábor meg akarta