Empirikus eredmények

2.2.3. Empirikus eredmények

Először azt vizsgáljuk, hogy milyen hatással van a jelentkezések számára az érettségizők kereseti várakozásának és képességeinek. A 13. táblázat a ZIP modell eredményeit foglalja össze. A függő változó a jelentkezések száma volt a modellben. Az inflációs (inflation) és a számossági (count) modellben ugyanazokat a magyarázó változókat vontuk be. Mivel az inflációs modell annak a valószínűségét írja le, hogy az egyén a

jelentkezést választja, ami a számossági (count) modell ellentéte, a becsült koefficiensek várható előjele különbözik a két modellben (bár nem szükségszerűen).

A következő magyarázó változókat használtuk a ZIP modellben: a legpreferáltabb, első helyen történő jelentkezéshez kapcsolt kereseti-nyereség, az érettségiző képességei (a hozott pontszámmal mérve), neme, szülei iskolai végzettsége, az egy főre jutó családi jövedelem és a középiskola típusa. Mivel a becslések a teljes minta adatain készültek, vagyis azok az érettségizők is szerepeltek a mintában, akik nem terveznek felsőfokú továbbtanulást, a jelentkezés képzésterületét nem tudtuk magyarázó változóként bevonni az elemzésbe, hiszen a nem továbbtanulókra vonatkozóan nem állt rendelkezésre ez az adat. Ugyanezen okból ki kellett hagynunk az elemzésből a diploma megszerzéséhez kapcsolt várt foglalkoztatási esélynövekedést leíró változót, mivel ez az adat is hiányzott a továbbtanulásra nem jelentkező érettségizők többsége esetében. (A diploma megszerzéséhez kapcsolt kereseti-hozam várakozásra vonatkozó adatot azért tudtuk bevonni az elemzésbe, mivel az adatfelvétel során a továbbtanulásra nem jelentkezőket is megkérték, hogy értékeljék, mekkora keresethez tudnának jutni, ha felsőfokú végzettséget szereznének, illetve mekkorát érettségivel.)

3. táblázat

A jelentkezések számának meghatározói - ZIP modell

Számossági (Count) modell Inflációs (Inflation) modell

Koefficiens (z)

Koefficiens (z) Kereseti hozam-várakozás (logaritmusa) 0,057^*

( 2,67) -7.051^* Egészségügyi szakközépiskola¹ -0,126

(-1,52) -1.063^{* *} Az apa legalább főiskolai végzettségű¹ -0,012

(-0,43) 0.986^*

Referencia kategória: nő; 4 osztályos gimnázium; az apa középfokúnál alacsonyabb végzettségű; az anya középiskolánál alacsonyabb végzettségű; 1 főre jutó családi jövedelem több mint 100000 HUF

Az inflációs (inflation) modell eredményei azt mutatják, hogy az első helyen történt jelentkezéshez kapcsolt nagyobb kereseti-hozam várakozás növeli annak valószínűségét, hogy az érettségiző jelentkezik felsőfokú továbbtanulásra, a számossági (count) modell eredményei pedig azt mutatják, hogy a magasabb kereseti hozam-várakozás a jelentkezések számát is növeli. Következésképpen, azok az érettségizők, akik magasabb kereseti hozamra számítanak a diploma megszerzése nyomán, nagyobb valószínűséggel jelentkeznek felsőoktatásba, és nagyobb valószínűséggel adnak be egynél több jelentkezést. Ezek az eredmények megfelelnek a várakozásainknak. A kereseti hozam-várakozások meghatározó szerepet játszanak a felsőfokú továbbtanulási döntésekben. Azoknak az érettségizőknek a számára, akik magas hozamot várnak az első helyen megjelölt alternatívától, a jelentkezés hasznossága meghaladja a tovább-nem- tanulási alternatíváét nagyszámú további opció esetén is, ezért további jelentkezéseket is beadnak. A mindig-nulla modell eredményei meglepőek, míg a számossági (count) modell eredményei megerősítik előfeltevéseinket. A képességeknek a jelentkezés előfordulására nem volt szignifikáns a hatása az eredmények szerint, ezzel szemben a jelentkezők közül a jobb képességű tanulók nagyobb valószínűséggel nyújtanak be több helyre jelentkezést, vagyis a jobb képességűek más jelentkezési stratégiát választanak, több helyre jelentkeznek. A rosszabb képességű érettségizők számára -úgy tűnik-, hogy kevés olyan opció áll rendelkezésre, melyben a bekerülési esély elég nagy ahhoz, hogy a jelentkezés várható hasznossága nagyobb legyen, mint a tovább-nem-tanulási alternatíváé, de egy „nincs mit veszteni” stratégia részeként lehet, hogy ezek az érettségizők is beadnak egy jelentkezést, ha a képzéshez kapcsolt kereseti nyereség elég nagy. A jó képességű hallgatóknak számos képzési területre/intézménybe nagy a bekerülési esélyük. Számukra egy-egy újabb jelentkezés nem pénzbeni költsége (egy újabb felvételi vizsga letétele) is kisebb, vagyis az ő számukra számos lehetőség van, ahol a jelentkezés várható haszna nagyobb, mint a tovább-nem-tanulási alternatíváé. Bár ezeknek az érettségizőknek nagyobb az esélyük, hogy felvételt

nyerjenek az elsőként megjelölt szakra/intézménybe, a felvétel bizonytalan, ezért megalapozott kockázatkerülő stratégia lehet, ha több helyre jelentkeznek.

Az érettségizők jelentkezési stratégiája különbözik egyes társadalmi/demográfiai jellemzők mentén. A férfiak szignifikánsan nagyobb valószínűséggel jelentkeznek felsőoktatásba, mint a nők, ha kontrollálunk az egyéb jellemzőkre. Azok a férfiak, akik jelentkeznek kevésbé kockázatkerülők, és kevesebb helyre adják be jelentkezésüket. Néhány szakközépiskola-típusból (egészségügyi) szignifikánsan nagyobb valószínűséggel nem akarnak továbbtanulni az érettségizők, más szakközépiskolákból pedig (műszaki, közgazdasági), nagyobb valószínűséggel adják be kevesebb helyre jelentkezésüket. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a középfokú oktatás összetétele komoly szerepet játszik a felsőoktatás iránti kereslet alakulásában. Nyilvánvalóan, a jelentkezés költségei a szakközépiskolában végzőknek (a felvételi vizsgára történő felkészülés költségei) a szakközépiskolától eltérő képzési területre magasak lehetnek, míg a szakközépiskolával megegyező képzési területre jelentkezés költségei relatíve kicsik. A szakközépiskolában érettségizők nagy részének a végzéskor már van középfokú szakképzettsége, emiatt a felsőfokú tanulmányok miatti elmulasztott kereseteik is nagyobbak lehetnek, mint a középfokú szakképzettséggel nem rendelkező gimnáziumban érettségizőké. A jelentkezések számára hatással van az érettségiző anyjának iskolai végzettsége. Az inflációs modell eredményei azt mutatják, hogy azok az érettségizők, akiknek az anyja érettségizett, vagy felsőfokú végzettségű, kisebb valószínűséggel akarják befejezni tanulmányaikat az érettségivel, a számossági modell eredményei pedig azt, hogy ezek az érettségizők nagyobb valószínűséggel jelentkeznek több intézménybe/képzési területre. Elemzésünk ez a része megerősítette, hogy a várható kereseti hozam, pozitív szignifikáns hatással van a felsőoktatási jelentkezések valószínűségére is, és arra is, hogy hány jelentkezést adnak be a jelentkezők.

Ugyanakkor azt találtuk, hogy a képességeknek nincs szignifikáns hatása a felsőoktatási jelentkezések valószínűségére, de a jobb képességű jelentkezők több jelentkezést adnak be.

Amikor a jelentkezők beadják jelentkezésüket, akkor minden jelentkezésnél meg kell jelölniük, hogy költségtérítés, vagy állami finanszírozású helyre szeretnének-e felvételt nyerni. A költségtérítéses képzésre jelentkezés komolyan javíthatja a bekerülési esélyeket (és így a jelentkezés várható hasznosságát), mivel a költségtérítéses helyekre a felvételi ponthatárok rendszerint az állami finanszírozású helyek felvételi ponthatáránál alacsonyabbak, viszont a költségtérítéses képzés jelentősen emeli a képzési költségeket (ami a várható hasznosságot csökkenti). A következő szakaszban a költségtérítéses és állami finanszírozású férőhelyre közötti jelentkezési döntéseket bináris logit modellekkel vizsgáljuk, a felsőoktatásba jelentkező tanulók almintáján. A becslési eredményeket a 4. táblázat foglalja össze.

4. táblázat Kereseti hozam-várakozás (logaritmusa) 0,078

(0,60) 0,008 Költségtérítés nagysága (logaritmusa) -0,010

(-0,67) Az első helyen történő jelentkezés képzési területe

Képzési terület 2¹ -0,529

4. táblázat folytatás

Esetszám 1340

Wald chi2 (23) 101.15

Prob> chi2 0.0000

Pseudo R2 0.0997

Log pseudo-likelihood -517.72565

Robosztus standard hibákkal

1 dy/dx a dummy változó 0-ról 1-re változása esetén

* Szignifikáns 1 %-os szinten ** Szignifikáns 5 %-os szinten

Referencia kategória: nő; nem jelentkezik költségtérítéses képzésre; 4 osztályos gimnázium; az apa középfokú végzettségnél alacsonyabb végzettségű; az anya középfokúnál alacsonyabb végzettségű; az 1 főre jutó családi jövedelem nagyobb, mint 100000 HUF; Képzési terület 1

A bekerülési esély, a családi jövedelem és az első helyen történő jelentkezés szakterülete, (amennyiben első helyen üzleti, gazdálkodási képzésterületre jelentkezik valaki) szignifikáns hatással van a költségtérítéses férőhelyre történő jelentkezés valószínűségére. A parciális hatások azt mutatják, hogy a bekerülési esély meghatározó hatást gyakorol arra, hogy költségtérítéses képzésre jelentkezik-e az egyén? A bekerülési esélyt mérő változó statisztikailag szignifikáns hatása hatszorosa az egyéb szignifikáns változók hatásának. A családi jövedelem hatása kisebb, de szignifikáns. Azok az érettségizők, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem 30 000 Ft alatt volt, 5 százalékkal, akiknek 30-60 000 Ft között volt, 9 százalékkal, kisebb valószínűséggel jelentkeztek költségtérítéses képzésre, mint a referencia csoporthoz tartozó érettségizők. Azok, akik első helyen üzleti, gazdálkodási képzésre jelentkeznek, 9 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkeznek költségtérítéses képzésre. A jelentkezők munkaerő-piaci várakozásait leíró változók, a kereseti hozam-várakozások és a foglalkoztatási esélyek várt növekedése, nem bizonyultak szignifikánsnak a költségtérítéses képzés választásában, ahogy a tandíj mértéke és egyéb társadalmi/demográfiai változók sem. Az, hogy a munkaerő-piaci várakozások hatását nem találtuk szignifikánsnak nem meglepő, hiszen a legtöbb állami felsőoktatási intézmény ugyanazokat a szakokat tandíjmentes, állami finanszírozású és tandíjas, költségtérítéses formában is elindítja (bár vannak olyan szakok, illetve olyan nem állami intézmények, melyek csak költségtérítéses

képzést kínálnak). Mivel azok a jelentkezők, akik ezekben az intézményekben költségtérítéses képzésre jelentkeznek, azok rendszerint beadják jelentkezésüket ugyanarra a szakra állami finanszírozású képzésre is, ez azt jelenti, hogy sok esetben a jelentkezőknek egyformák a várakozásaik az adott intézmény/szak nyújtotta életkereseti többletre és foglalkoztatási esély-növekedésre bármely finanszírozási formában jelentkeznek is (költségtérítéses/állami finanszírozású). A tandíj összegének vélhetően azért nem volt szignifikáns hatása a költségtérítéses jelentkezés valószínűségére, mert a szegényebb érettségizőknek - úgy tűnik - mindenképpen túl magas a tandíj, a tehetősebb érettségizők döntését pedig azért nem befolyásolhatta, mert a különböző képzési programok között elég kicsi a tandíjak variabilitása.

Elemzésünk utolsó része a képzési terület választását vizsgálja. Azt a hipotézist fogjuk ellenőrizni, hogy a képzési terület választásakor a jelentkezők mind a várható munkaerő-piaci hozamot, mind bekerülési esélyüket figyelembe veszik, de a megadott preferencia sorrendjük különböző választásaiban eltérő súllyal. Ha egyszerűen összehasonlítjuk a jelentkezők kereseti várakozását, és a bekerülési esélyüket a preferencia sorrendjük szerinti egyes választásaikban, azt találjuk, hogy ahogy lefelé haladunk a jelentkezők preferencia listáján a legtöbb jelentkező alacsonyabb keresetet vár a második helyen megjelölt jelentkezéséhez kapcsolódva, mint az elsőhöz; a harmadik helyen megjelölt jelentkezéséhez kapcsolódva, mint a másodikhoz; és a negyedik helyen megjelölt jelentkezéséhez kapcsolódva, mint a harmadikhoz. Ennek pontosan az ellenkezőjét látjuk a bekerülési esélyeket tekintve. A jelentkezőknek egyre nagyobb a bekerülési esélyük, ahogy lefelé haladunk jelentkezéseikben, preferencia sorrendjük szerint (5. táblázat). Ez az egyszerű összehasonlítás, úgy tűnik, megerősíti azt a feltételezésünket, hogy a jelentkezők egyre kisebb súllyal veszik számításba kereseti hozam-várakozásaikat, és egyre nagyobb súllyal bekerülési esélyeiket, ahogy lefelé haladunk jelentkezéseik sorrendjében.

5. táblázat

A hallgatók megoszlása (%) a kereseti várakozások és bekerülési esélyek különbségének előjele szerint az 2. és 1. a 3. és 2. és a 4. és 3. helyen történt jelentkezések között (+, -)

Különbség a kereseti várakozásokban

Különbség a bekerülési esélyekben

≤ 0 > 0 < 0 0 ≥ Együtt

(Jelentkezés 2. hely) – (Jelentkezés 1. hely) 62 38 100 33 67 100

(Jelentkezés 3. hely) – (Jelentkezés 2. hely) 59 41 100 39 61 100

(Jelentkezés 4. hely) – (Jelentkezés 3. hely) 64 36 100 3 61 100

Az érettségizők képzési terület/intézmény választásait multinomiális logit (MNL) becslésekkel vizsgáltuk. Az MNL becsléseket ugyanazokkal a magyarázó változókkal elvégeztük: (1) az egynél több jelentkezést beadó érettségizők mintáján, az első helyen megjelölt jelentkezésekre; (2) a jelentkezést beadó hallgatók mintáján az utolsó jelentkezésekre. A 6. táblázat foglalja össze az eredményeket, a táblázatban a marginális hatásokat közöljük. Az eredményeket a referencia kategóriaként megjelölt 1. képzési területhez, a „Bölcsészettudományi, nyelvi” képzésterülethez való összehasonlításban kell értelmezni.

Az eredmények azt mutatják, hogy mind a munkaerő-piaci hozam-várakozások, mind a bekerülési esélyek szignifikáns hatással vannak a képzési terület választására. A jelentkezők, akik különböző képzési területekre jelentkeznek, kereseti várakozásaikban is különböznek.

Azok, akik azt várják, hogy kereseti nyereségük kisebb lesz, mint a referencia képzési területre jelentkezők (a bölcsészeti és nyelvi képzésterületet választók), nagyobb valószínűséggel adják be óvoda-pedagógusi, vagy tanítói szakokra jelentkezésüket első, és utolsó jelentkezésként is. A nagyobb kereseti nyereséget váró jelentkezők nagyobb valószínűséggel választják első helyen a műszaki, gazdálkodási, közgazdasági és természettudományi képzésterületet első helyen, és a műszaki és gazdálkodási, közgazdasági

képzésterületet utolsó helyen. Ha összehasonlítjuk az átlagos parciális hatásokat az első és utolsó helyen történő jelentkezésekre, kitűnik, hogy az utolsó helyre sorolt jelentkezések esetében a kereseti hozam-várakozás parciális hatása kisebb annak valószínűségére, hogy meghatározott képzési területet választ az érettségiző, mint az első helyre sorolt jelentkezéseknél. Például annak valószínűségére, hogy az érettségiző első helyen gazdálkodási, közgazdasági képzési területet jelöl meg a kereseti hozam-várakozás parciális hatása 23 százalék, míg, annak valószínűségére, hogy utolsó helyen erre a képzési területre jelentkezik a kereseti hozam-várakozás parciális hatása csak 6 százalék.

Az eredmények azt mutatják, hogy az utolsó helyre sorolt jelentkezés esetén - minden egyéb megfigyelt jellemző rögzítése mellett - kisebb a kereseti hozam-várakozásban mutatkozó különbség azok között az érettségizők között, akik bölcsészet-tudományi, nyelvi képzésterületet választanak, vagy más képzésterületet, mint első helyre sorolt jelentkezés esetén. A bekerülési esélyt mérő változónak az első helyen megjelölt jelentkezések esetében három képzési területnek volt szignifikáns hatása (óvodapedagógus és általános iskolai tanító, tanár; egészségügyi; természettudományi képzési terület). Ezek azok a képzési területek, melyeknek az átlag alatti a hozamuk. A becsült együtthatók negatívak, ami azt jelenti, hogy azok a jelentkezők, akiknek kisebb a bekerülési esélyük, azok a kedvezőtlenebb munkaerő-piaci lehetőségeket biztosító képzési területekre jelentkeznek. A parciális hatások ugyanakkor azt is mutatják, hogy az utolsó helyen megjelölt jelentkezéseknél a bekerülési esélykülönbségek kisebbek az ezekre a képzési területekre és a referencia képzési területre jelentkezettek között. Ezek az eredmények megerősítik azt a feltételezésünket, hogy a jelentkezők az utolsó helyre sorolt jelentkezésüknél a bekerülési esélyüket nagyobb súllyal veszik számításba, és inkább hajlandóak olyan képzési területekre jelentkezni, melyek nem biztosítanak nagyon kedvező munkaerő-piaci lehetőségeket, de ahol bekerülési esélyük nagyobb.

6. táblázat

A szakirány/intézmény választásának meghatározói: MNL becslések

Változó Összehasonlítás Első helyen történő

jelentkezés Utolsó helyen történő

6. táblázat folytatás

Változó Összehasonlítás Első helyen történő

jelentkezés Utolsó helyen történő jelentkezés

Szakközépiskola¹

Képzési terület 2/1 0,000 .. 6.57e-06 1.78 Képzési terület 3/1 -0,070^* -3.84 -0.0378 ^** -1.94 Képzési terület 4/1 0,107^* 3.79 0.1286^* 4.33 Képzési terület 5/1 0,215^* 5.30 0.1686^* 4.59 Képzési terület 6/1 -0,126^* -4.96 -0.0568^* -3.20 Képzési terület 7/1 -0,035^* -2.09 -0.0732^* -3.82

Esetszám 1136

Log likelihood at convergence -1702.3631

Pseudo R square 0.1413

Wald chi square 22972.71

Prob> chi2 0.0000

Robosztus standard hibákkal

1 dy/dx dummy változó 0-ról 1-re változása esetén

* Szignifikáns 1 %-os szinten ** Szignifikáns 5 %-os szinten

Referencia kategória: nő; nem jelentkezik költségtérítéses képzésre; 4 osztályos gimnázium; az apa kevesebb, mint középfokú végzettségű; az anya kevesebb. mint középfokú végzettségű; 1 főre jutó családi jövedelem több mint 100000 Ft

A költségtérítéses képzésre jelentkezést jelző változó hatása szignifikáns, pozitív a gazdálkodási, közgazdasági képzési területre jelentkezések esetén, mind az első, mind az utolsó helyen történő jelentkezésnél. A gazdálkodási/közgazdasági képzési terület biztosítja a legmagasabb hozamot végzés után, ezért ez az eredmény megfelel várakozásainknak. Azok a jelentkezők, akik a költségtérítéses képzést is megjelölik 20, illetve 15 százalékkal (az első és utolsó helyen megjelöl jelentkezésnél) nagyobb valószínűséggel jelentkeznek gazdálkodási, közgazdasági képzési területre. A költségtérítéses képzésre jelentkezés növeli annak valószínűségét, hogy első helyen a jogi, államigazgatási képzésterületet jelöli meg a jelentkező, és csökkenti annak valószínűségét, hogy akár első, akár utolsó helyen, a természettudományi szakterületre adja be jelentkezését, vagy, hogy az utolsó helyen egészségügyi képzésterületre kívánjon bekerülni.

Összefoglalva, levonhatjuk azt a következtetést, hogy azok az érettségizők, akik jelentkeznek költségtérítéses képzésre, azok nagyobb valószínűséggel jelentkeznek a legnépszerűbb, legjobb munkaerő-piaci lehetőségeket kínáló képzési területekre, és kisebb valószínűséggel jelentkeznek olyan képzési területekre, melyek átlag alatti hozamot ígérnek.

Szisztematikus különbségek figyelhetők meg nemek és a középiskola típusa szerint is a képzési területek választásában. A férfiak nagyobb valószínűséggel választják a műszaki, matematikai és természettudományi képzésterületeket első és utolsó helyen is, mint a nők, és nagyobb valószínűséggel választják a gazdálkodási, közgazdasági és jogi képzésterületet utolsó helyen, mint a nők. Ezzel szemben a férfiak kisebb valószínűséggel jelentkeznek pedagógusképzésre, mint a nők. A legnagyobb presztízsű középiskolai típusból, a 8 osztályos gimnáziumokból a végzettek szignifikánsan kisebb valószínűséggel jelentkeznek tanárképzésbe, mint a referenciakategóriának választott, 4 osztályos gimnáziumok végzettjei.

A szakközépiskolában érettségizők nagyobb valószínűséggel választják a műszaki, gazdálkodási, közgazdasági és tanárképzési képzésterületet, mint a referencia kategória diákjai.

In document FELS Ő FOKÚ VÉGZETTSÉG Ű EK FOGLALKOZÁSI MOBILITÁSA V ARGA J ÚLIA A (Pldal 69-82)