I. rész
1.2. A foglalkozási mobilitás gyakoriságának változásai
A foglalkozási mobilitás mértékét, meghatározóit, és az iskolázottság szerepét a mobilitási döntésekben a KSH Munkaerő-felvételeinek 1997-2014. évi hullámaiból képzett egyéni szintű, panel adatbázison vizsgáljuk. A Munkaerő-felvételek negyedévente végzett reprezentatív adatfelvételek, egy-egy negyedévben 70 ezer fő körüli egyéni megfigyeléssel. A minta cseréje rotációs eljárás segítségével történik. A mintába bekerült háztartásokhoz tartozó egyéneket hat egymást követő negyedévben figyelik meg, az egymást követő negyedévekben megfigyelt egyének adatai ezért panelba kapcsolhatóak, és megfigyelhetőek az egyének foglalkozásváltozásai.
A foglalkozási mobilitást az egymást követő két negyedévben tapasztalt szakmabesorolások változásával mérjük a korábbi munkákhoz hasonlóan. Ennek a mérőszámnak mértéke, változása ugyanakkor nagyon nagymértékben függ egyrészt attól, hogy milyen időperiódusban vizsgáljuk a mobilitást, másrészt attól, hogy milyen aggregáltsági szintű foglalkozási csoportbesorolást használunk.
A foglalkozási besorolások legrészletesebb, 4 jegyű FEOR2 besorolásai, vagy a nemzetközi kutatásokban használt 4-jegyű ISCO-kódok sem tudják követni az összes foglalkozásváltozást. Az egyének komoly előrelépést tehetnek a karrierjükben, úgy is, hogy foglalkozási besorolásuk változatlan marad. Például egy egyetemi karrier fontos állomásai lehetnek, a tanársegéd, adjunktus, egyetemi tanár docens közötti besorolás változások, míg a foglalkozási besorolása az egyénnek mindvégig változatlan marad (egyetemi oktató).
A foglalkozásváltozások követését az is nehezíti, hogy a FEOR besorolások többször változtak. 1997 és 2014 között, vagyis a vizsgált periódusban, egy nagyobb felülvizsgálat történt a FEOR besorolásokban. Az 1996-ban felülvizsgált foglalkozási rendszer (FEOR-93) 1997. január 1. és 2010. december 31. között volt hatályban, majd új, ismét felülvizsgált FEOR besorolási rendszer lépett hatályba. Az összehasonlítás megkönnyítése érdekében a kétféle besorolási rendszert egységesítettük és a megfigyeléseket az egységes besorolási rendszer alapján újrakódoltuk3. A foglalkozásváltozások vizsgálatát háromféle besorolás alapján végeztük el: egyrészt a legrészletesebb, 4-jegyű, valamint a 2-jegyú FEOR-besorolások felhasználásával, emellett a már korábban bemutatott összevont foglalkozási csoportok szerint is.
Az 3. ábra a foglalkozási mobilitás arányát mutatja a foglalkoztatottak között, a 4-jegyű, a 2-jegyű FEOR besorolás és az összevont foglalkozási csoportok szerint.
2A KSH által használt foglalkozási kategóriarendszer (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere).
3 Az újrakódolást Tir Melinda végezte, akinek ezúton is szeretnék köszönetet mondani.
Értelemszerűen minél részletesebb foglalkozási besorolást használunk, annál nagyobb a foglalkozást változtatók aránya.
1997 és 2009 között mindhárom besorolás szerint a foglalkozási mobilitás csökkenő trendet mutatott Magyarországon. A mobilitás mértéke negyedévente 0,5-0,8 százalék között mozgott az összevont foglalkozási csoportok szintjén, 0,5-1,8 százalék között a 2 jegyű és 0,7-2,5 százalék között a 4 jegyű FEOR-csoportonként. Ezek az arányok nemzetközi összehasonlításban rendkívül kicsik, alacsonyabbak a legtöbb európai országban megfigyelt arányoknál is, nagyjából a Cseh Köztársaságban kimutatott foglalkozási mobilitásokhoz hasonlóak (Vavřinová és Krčková, 2015). 1997 és 2011 között a foglalkozást váltók aránya csökkenő tendenciát mutatott, majd 2011 végétől megnövekedett a foglalkozási mobilitás gyakorisága, de még így is az európai országok közötti legalacsonyabb arányok között maradt.
3. ábra
Foglalkozást változtatók a foglalkoztatottak arányában 4 jegyű, 2 jegyű FEOR csoportonként és összevont foglalkozási csoportok szerint 1997. 2. negyedév –
2014.1. negyedév
0.005.01.015.02.025 1997.2.n.év 1999.4.n.év 2002.2.n.év 2007.2.n.év 2007.2.n.év 2009.4.n.év 2012.2.n.év 2014.1.n.év
4 jegyű FEOR 2 jegyű FEOR
Összevont foglalkozási csoport
Forrás: A KSH 1997.1. negyedévi - 2014.1. negyedévi Munkaerő-felvételei adatai felhasználásával. 3 negyedéves mozgóátlag-simítással. Saját számítások.
Iskolai végzettség szerint vizsgálva a foglalkozási mobilitás alakulását, mindhárom csoportosítás szerint a legfeljebb általános iskolai végzettségű foglalkoztatottak körében volt a legnagyobb a foglalkozást változtatók aránya, és a felsőfokú végzettségűek körében volt a legkisebb. Az ábrán látjuk, hogy a 2011 után megfigyelhető foglalkozási mobilitási növekedés az alacsony végzettségűek között jóval nagyobb volt, mint az egyéb végzettségi kategóriákban (4. ábra).
4. ábra
Foglalkozást változtatók a foglalkoztatottak arányában 4 jegyű és 2 jegyű FEOR csoportonként és összevont foglalkozási csoportok szerint iskolai végzettségi
csoportonként
1997. 2. negyedév – 2014.1. negyedév
0.0125.025.0375.05 1997.2.név 1999.4.név 2002.2.név 2004.4.név 2007.2.név 2009.4.név 2012.2.név 2014.1.név
Legfeljebb általános iskola Szakiskola, szakmunkásképző
Érettségi Felsőfok
4 jegyű FEOR
.035.04.045.05.005.01.015.02..025.03 1997.2.név 1999.4.név 2002.2.név 2002.4.név 2007.2.név 2009.4.név 2012.2.név 2014.1.név
Legfeljebb általános iskola Szakiskola, szakmunkásképző
Érettségi Felsőfok
2 jegyű FEOR
0.02.025.03.035.04.045.05.005.01.015 1997.2.név 1999.4.név 2002.2.név 2004.4.név 2007.2.név 2009.4.név 2012.2.név 2014.1.név
Legfeljebb általános iskola Szakiskola, szakmunkásképző
Érettségi Felsőfok
Összevont foglalkozási csoport
Forrás: Saját számítások a KSH 1997.1. negyedévi - 2014.1. negyedévi Munkaerő-felvételei adatai felhasználásával. 3 negyedéves mozgóátlag-simítással.
Az alacsony iskolázottságúak foglalkozási mobilitási arányának növekedése jelentős részben a közmunkások foglalkozás-változtatásainak volt köszönhető. Az 5. ábrán azt mutatjuk be, hogy az általános iskolai végzettségű, foglalkozást változtatók között a
közmunkásként dolgozók aránya 2010-től kezdődően meredeken növekedni kezdett, és 2014-ben már 40 százalék volt.
5. ábra
Az általános iskolai végzettségű, foglalkoztatást változtatók között a közmunkásként dolgozók aránya
0.1.2.3.4 1997. 2.név 1999.4.név 2002.2.név 2004.4.név 2007.2.név 2009.4.név 2012.2.név 2014.1.név
Forrás: Saját számítások a KSH 1997.1. negyedévi - 2014.1. negyedévi Munkaerő-felvételei adatai felhasználásával. 3 negyedéves mozgóátlag-simítással.
Korcsoportonként vizsgálva, a foglalkozási mobilitás a legfiatalabbak körében a legnagyobb, és az idősebb korcsoportokban felfelé haladva a foglalkozást változtatók aránya csökken. (6. ábra). Ez egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal és azokkal az elméleti megfontolásokkal is, hogy az idősebbek számára a foglalkozás változtatásnak magasabb költségei lehetnek, a felhalmozott speciális ismeretek miatt. Emellett azzal is, hogy a fiatalok körében a munkaerő-piacra lépést követően a „keresgélési”, vagy „job-shopping” időszakban gyakoriak a foglalkozás változtatások.
6. ábra
Foglalkozást változtatók a foglalkoztatottak arányában 4 jegyű és 2 jegyű FEOR csoportonként és összevont foglalkozási csoportok szerint korcsoportonként
0.0125.025.0375 1997.2.név 1999.4.név 2002.2.név 2004.4.név 2007.2.név 2009.4.név 2012.2.név 2014.1.név
16-25 éves 26-35 éves
36-45 éves 46-55 éves
56-65 éves
4 jegyű FEOR
0.0125.025.0375 1997.2.név 1999.4.név 2002.2.név 2004.4.név 2007.2.név 2009.4.név 2012.2.név 2014.1.név
16-25 éves 26-35 éves
36-45 éves 46-55 éves
56-65 éves
2 jegyű FEOR
0.0125.025.0375 1997.2.név 1999.4.név 2002.2.név 2004.4.név 2007.2.név 2009.4.név 2012.2.név 2014.1.név
16-25 éves 26-35 éves
36-45 éves 46-55 éves
56-65 éves
Összevont foglalkozási csoport
Forrás: Saját számítások a KSH 1997.1. negyedévi - 2014.1. negyedévi Munkaerő-felvételei adatai felhasználásával. 3 negyedéves mozgóátlag-simítással.
Nemek között egyetlen kategorizálás szerint sem látunk különbséget a foglalkoztatás változtatás arányában (7. ábra).
7. ábra
Foglalkozást változtatók a foglalkoztatottak arányában 4 jegyű és 2 jegyű FEOR csoportonként és összevont foglalkozási csoportok szerint nemenként
0.03.005.01.015.02.025 1997.2.név 1999.4.név 2002.2.név 2004.4.név 2007.2.név 2009.4.név 2012.2.név 2014.1.név
Férfiak Nők
4 jegyű FEOR
0.025.03.005.01.015.02 1997.2.név 1999.4.név 2002.2.név 2004.4.név 2007.2.név 2009.4.név 2012.2.név 2014.1.név
Férfiak Nők
2 jegyű FEOR
0.005.01.015.02.025.03 1997.2.név 1999.4.név 2002.2.név 2004.4.név 2007.4.név 2009.4.név 2012.2.név 2014.1.név
Férfiak Nők
Összevont foglalkozási csoport
Forrás: Saját számítások a KSH 1997.1. negyedévi - 2014.1. negyedévi Munkaerő-felvételei adatai felhasználásával. 3 negyedéves mozgóátlag-simítással.