I. rész
3. fejezet
3.4. A további fels ő fokú tanulmányok meghatározói
Az első diploma utáni továbbtanulás meghatározóit vizsgáló modellünk, a multinomiális probit becslés eredményét (a marginális hatásokat) a 9. táblázat foglalja össze.
Az elemzés egyik fő célja az volt, hogy megvizsgáljuk, mekkora szerepet játszik a második diploma szerzésének valószínűségében, ha valaki, - valószínűsíthetően - nem a preferált képzési területen szerezte első diplomáját, és megbecsüljük, hogy milyen hatása van az első diplomával megegyező, és attól eltérő képzési területen szerzett második diplomának a fiatal diplomások kezdeti munkaerő-piaci sikerességére.
10 log yi=α + β Di + γ pi +ui , ahol yi az eredményváltozót jelzi, pi a becsült részvételi esélypontszám, Di egy kétértékű változó, mely azt jelzi, hogy az egyén szerzett-e második diplomát („váltott” az elemzés első részében,
„mélyített” az elemzés második részében).
A becsült β együtthatót a kezelés átlagos hatásaként értelmezhetjük: β =E[log y | pi D=1] – E [log y | pi D=0]
9. táblázat
Az elsőtől eltérő és az elsővel azonos képzésterületen az újabb diploma megszerzésének meghatározói
Multinomiális probit modell, marginális hatások
Alapmodell Kiterjesztett modell
Referencia kategória: nem szerzett 2. diplomát Kimenet=1
„Vált” Kimenet=2
Kereset az 1. megfigyeléskor (log) -0,0985*
(0,0192) 0,0138 Az 1. megfigyeléskori foglalkozása szorosan
kötődik az 1. végzettségéhez -0,04677 Felvételi arány az 1. diploma intézmény/szakra az
1. diploma felvétele évében 0,6581*
Referencia kategória: nő; az 1. megfigyeléskor nem foglalkoztatott; az 1. megfigyeléskori foglalkozása nem kötődik az 1. diplomájához; diplomája egyetemi szintű; 1. diplomája képzési területe műszaki, informatikai; nem Budapesten lakik; 1. diplomáját 1999.ben szerezte.
A becslési eredmények mindkét specifikációban azt mutatják, hogy az első diploma intézmény/szak párosításán a bekerülési esély, a felvettek jelentkezettekhez viszonyított aránya meghatározó szerepet játszik annak valószínűségében, hogy a fiatal diplomás az első diplomájától eltérő képzési területen második diplomát szerez. A becsült marginális hatás mindkét specifikációban pozitív és szignifikáns. Minél nagyobb a bekerültek jelentkezettekhez viszonyított aránya, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a pályakezdő diplomás más képzési területre fog váltani és diplomát szerez. Mindkét specifikációban ennek a változónak a legnagyobb a marginális hatása a „váltási” döntésre. Úgy tűnik, hogy azok a fiatal diplomások, akiknek, annak idején nem sikerült bekerülniük a legpreferáltabb szakra, és végül egy kevésbé preferált szakra nyertek felvételt, vagy akik olyan intézmény/szakpárt választottak, ahová nagy a bekerülési esély, de viszonylag rosszabb munkaerő-piaci kilátásokat ígér, azok nagyobb valószínűséggel tanulnak tovább olyan képzésterületen, melyeknek jók a munkaerő-piaci kilátásai, mely képzési terület eredeti preferencia-sorrendjükben valószínűleg elől szerepelt. A bekerülési esélyt mérő változónak a „mélyítési döntés” valószínűségére, tehát arra, hogy valaki eredeti képzési területén folytat további felsőfokú tanulmányokat, és szerez diplomát, negatív, szignifikáns hatása van az alapmodellben (melyben nem szerepelt a magyarázó változók között az első diploma képzésterülete), de a kiterjesztett modellben nem találtunk szignifikáns hatást.
Az eredmények azt mutatják, hogy az, hogy a pályakezdő foglalkoztatott volt-e az első megfigyeléskor, egy évvel a végzés után, az nem gyakorol szignifikáns hatást annak valószínűségére, hogy a fiatal diplomás az elsőtől eltérő képzési ágban tanul, vagy szerzett diplomát. Ugyancsak nem hatott a „váltási” döntésre, hogy a pályakezdő első állása – saját megítélése szerint – szorosan kapcsolatban volt-e első végzettségével? Az első megfigyeléskori keresetnek negatív, szignifikáns hatását találtuk a „váltás” valószínűségére az alapmodellben, de a bővített modellben, melyben szerepeltek az első diploma képzési területét
leíró kétértékű változók is, a hatás nem volt szignifikáns. Úgy tűnik, hogy a képzési területhez köthető kereseti lehetőségek játszanak szerepet abban, hogy a pályakezdő az elsőtől eltérő képzésterületen szerez végzettséget. Azok a pályakezdők, akik első diplomájukat olyan képzésterületen szerezték, melyek átlag alatti kereseti hozamot nyújtanak, azok nagyobb valószínűséggel váltanak, akkor is, ha kontrollálunk az első megfigyeléskori keresetekre és foglalkoztatotti státuszra. A tanárképzésben, bölcsészettudományi, nyelvi, agrár-, és természettudományi képzésterületen első diplomát szerzettek nagyobb valószínűséggel tanulnak, szereznek diplomát másik képzési területen, mint a referencia képzési területen végezettek. Ezek az eredmények azt is tükrözhetik, hogy a felsorolt képzésterületeken szerzett ismeretek jobban transzferálhatók, mint a referencia képzésterületen szerzettek, és lehet, hogy a skillek transzferálhatósága is szerepet játszott abban, hogy a fiatal diplomások első diplomájukat az adott képzési területen szerezték meg.
A „mélyítési” döntés valószínűségét, tehát azt, hogy a pályakezdő eredeti képzési területén folytat felsőfokú tanulmányokat, nem befolyásolta a kezdeti munkaerő-piaci sikeresség, az első megfigyeléskori kereset az alapmodellben. Ha kontrolláltunk az első diploma képzési területére, akkor az első megfigyeléskori kereset hatása szignifikánsnak bizonyult.
Ha valaki első felsőfokú végzettségét a gazdálkodási, közgazdasági képzési területen szerezte (mely átlagosan a legmagasabb kezdő fizetéseket biztosította), akkor nagyobb valószínűséggel szerzett újabb felsőfokú végzettséget ugyanezen a szakterületen. Ezzel ellenkezőleg, ha valaki a pedagógusképzésben szerezte első diplomáját, akkor kisebb eséllyel szerzett második diplomát ugyanezen a szakterületen. A férfiak kisebb valószínűséggel váltanak képzési területet, mint a nők, és nagyobb valószínűséggel szereznek második diplomát első végzettségükkel megegyező szakterületen. A főiskolai végzettségű fiatal
diplomások kisebb valószínűséggel váltanak, és nagyobb valószínűséggel folytatnak további tanulmányokat eredeti képzési területükön, mint az egyetemi végzettségűek.
Ezek az eredmények, az, hogy a korai munkaerő-piaci sikerességnek nincs szignifikáns hatása arra, hogy a pályakezdő képzési területétől eltérő képzésterületen szerez-e második diplomát, ha kontrollálunk az első diploma képzési területére, alátámasztani látszanak azt a feltételezésünket, hogy a második diploma megszerzése ezeknek a fiataloknak a tanulási stratégiájának része. Először végzettséget szereznek egy olyan intézmény/szakpáron, ahová könnyű bejutni, majd egy második diplomát is szereznek egy olyan képzési területen, mely közelebb áll preferenciáikhoz. Ha a váltás oka a téves munkaerő-piaci várakozások, vagy a megbánás lett volna, akkor a korai munkaerő-piaci sikeresség hatással lett volna a váltás valószínűségére.