munkagép mellett – a DH típusjelű kettős hengerszéket, amellyel minőségi őrlőmunkát lehetett végezni. Nagy előnye volt a géptípusnak, hogy változó terhelésnél is egyenletesen dolgozott.
A nagy múltú üzemet 1963-ban, nagy valószínűség szerint a keleti blokk vezetőinek nyomására felszámolták.91
Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt hirdetést jelentetett meg 1925 januárjában, amelyben az általa (a Malom – és Silóépítő osztály) kivitelezett rekonstrukciókat sorolja fel.
Kivonat az utóbbi években újonnan épült és rekonstruált malmok és siló-telepek jegyzékéből, azoknak őrlőképessége és befogadó képessége:…
„ Hungária Egyesült Gőzmalmok r.-t,, Budapest. Újonnan berendezett magasőrlő búzamalom, 1300 q napi teljesítménnyel. – 1924. Hungária Egyesült Gőzmalmok Karczagi Malomtelepe, Karczag. Rekonstruált magasőrlő búzamalom, 600 q napi teljesítménnyel. – 1924. Putnoki Hungária Gőzmalom r.-t., Putnok. Rekonstruált magasőrlő búzamalom, 500 q napi teljesítménnyel. – 1924….‖92
„ Karczagi és putnoki malmok modernizálása, Annak felismerése, hogy a kiélesedett verseny közepette a malomüzemnek minél gazdaságosabb volta életkérdéssé vált, vezetett arra az elhatározásra, hogy a karczagi fióktelepünket és az érdekkörünkbe tartozó putnoki Hungária-malmot mélyreható rekonstrukcziónak vessük alá és azokat budapesti központunk nívójára emeljük. Mindkét vidéki malom sprinkler-tűzoltóberendezéssel is felszereltetett és az átalakítási munkálatok sikeres befejezése után üzembe került.‖93
88 (Barabás Pál)
„ A visszaemlékezés az elmúlt életre olyan, mintha az ember még egyszer élne.”94
„2009 augusztusában, egyik unokámmal a 11 éves Gergellyel, az ő életében immár másodszor Putnokon jártam, hogy érzékelhetően átadjam neki lényem folytatásaként a jelenlegi lakóhelyünkön számára már elmesélt és általa ismert gyermekkori élményeimet.
Ennek kapcsán meglátogattuk a volt putnoki nagymalmot is, ahol két kedves emberrel ismerkedhettünk meg: Katona Pállal, a telep jelenlegi vezetőjével és Etelkával a titkárnőjével.
Katona Pál úr elvezetett bennünket az épületekbe, ahol elszomorító látványban lett részünk:
szinte már csak a romjait láttuk az egykor lüktető életnek Én, aki gyermekkoromnak nagy élményeként őrzöm az akkori malom emlékét, itt is – ott is említést tettem a régi dolgokról, történetekről. Elbúcsúzásunk előtt Katona Pál úr megkért, hogy írjam le ezeket és küldjem el neki.
Én örömmel vállaltam el, mivel ösztönzést adott arra is, hogy 80. évem betöltése előtt néhány hónappal hozzákezdjek régi vágyam beteljesítéséhez: életem történetének utódaim számára történő megírásához, melynek a putnoki nagymalomhoz kötődő emlékek egy nagyon kedves részét fogják képezni.
Ki kell azonban jelentenem, hogy a következőkben olvashatók csupán emlékek, tehát minden objektív ellenőrzést nélkülöző, a történtek után, – esetenként – több mint 60 évvel leírt a szubjektív emlékezetből felmerült töredékek. Így tehát azokban téves állítások és adatok is szerepelhetnek. Ezekért előre is minden érintettől és érdeklődőtől elnézést kérek.
Göd, 2009 szeptembere
Barabás Pál‖95
7.1. Kötődésem a putnoki nagymalomhoz
Édesapám: Barabás (Bacsik) Pál96 életének, két részletben, jelentős részét töltötte el a putnoki nagymalom dolgozójaként. Ő 1895-ben született és valamikor az első világháború előtti és részben alatti években, mint kifutó fiú, majd a világháborús, két harctéri (orosz, olasz) katonai szolgálat97 és ez utáni más munkavállalása után 1922-től újra, már, mint tisztviselő 1956.-ig, nyugdíjazásáig volt a nagymalom szolgálatában.
Ez idáig azért beszéltem „nagymalom‖-ról, mert volt Putnokon az 1920-as végétől kezdve egy „kismalom‖ is, nevezetesen a „Mayer-féle villanymalom.‖,98 amely a Rákóczi, az öregek
Emlékforgácsok a putnoki nagymalom történetéből
89 által: „Malom-út‖-nak nevezett utcában létesült, valamikor Putnok, 1928-as villamosítása
után, és működött egészen az 1948-as államosításig. Akkor bezárták, leszerelték és az épületét bányászlakásokká alakították.
A „nagymalom‖ meg az idők folyamán, több néven is szerepelt. Amikor én, aki 1929-ben születtem, és a malommal ismerkedni kezdtem, úgy 1935 táján, a neve: „Hungária Egyesült Gőzmalmok Putnoki Malomtelepe‖99 volt.
Azonban nemcsak édesapám, de anyám is volt a „nagymalom‖, a továbbiakban egyszerűen
„malom‖, tisztviselője, 1925 és 1933 között. Ő Miskolcról, a Borsod-Miskolczi Hitelbank-tól került az üzletfél putnoki malomhoz, ahol édesapámmal megismerkedve, egy év múlva, 1926-ban házasságra léptek. E frigyből lettem én, a már említett évben. Édesanyám akkor vált meg állásától, amikor 1933-ban az öcsém is megszületett és kettőjük fizetéséből családi házuk elkészültével az életüket megalapozottnak vélték.
Az elmondottak alapján és öreg napjaimig is fennálló technikai érdeklődésem következtében nyilvánvaló, hogy körülbelül első elemista koromtól kezdve mind szüleim, mind más malmi gyerekekkel történt barátkozás során sokat lábatlankodtam a malomtelep területén és így sok emlékem maradt róla.
Ezeken kívül mély nyomot hagyott bennem az a mintegy félévnyi időszak, amikor 1944.
december 19-től, 1945. május végéig segédmunkásként a malomban dolgoztam. Ezen időszak élményeit beleszövöm a továbbiakban elmondandók folyamába, mindegyiket a hozzá illő helyre.
7.2. Amit a malom történetéről tudok
Amit az öregek elejtett szavaiból és talán itt-ott látott feljegyzésekből a malom és környéke történetéről tudok, azt itt néhány mondatban le tudom írni.
Tudomásom szerint a környék valamely földbirtokos családjának (talán már a Serényi grófoknak) a gazdasági szakértői a 18. században rájöttek, hogy Sajónémeti – Hét – Putnok között a domborzati esési viszonyok a Sajót alkalmassá tehetik vízimalom hajtására.
Ennek megvalósítására tudomásom szerint már nagyon régen létrehozták. Az 1795-ben kiadott „első katonai felmérés‖ térképén még nincs rajta, viszont az 1819 utáni „második katonai felmérés térképén‖ már rajta szerepel, amelynek térképezési munkáit 1869-ben fejezték be. Bodnár Mónikának a Serényi családdal foglalkozó munkája a csatorna ásását gróf Serényi Lászlónak tulajdonítja és az évszám 1846.
A nagyjából 1800-2000 m hosszú malom csatornát a Hét határában lévő zárógáttal („a gát‖), amely elzárta az úgynevezett „Régi Sajó‖ medrét és így létrehozták az úgynevezett.
„Újsajót‖, amelyre, illetve annak felgyorsult folyású vizére, a hagyomány szerint a mellékelt vázlat 36-os jelű épülete környékén telepítettek egy valószínűleg alulcsapott100 vízimalmot.101 Ehhez a vízimalomhoz vezetett le a község akkori központjából a „Malom-út‖, amely elnevezését a későbbi Rákóczi utcának az öregek még az én gyermekkoromban is használták.
A 19. század második felének magyarországi ipari forradalma, illetve annak nyerési lehetőségei érlelhették meg a gróf Serényi családban a gőzmalom létesítésének gondolatát,
90