ELLENÕRZÉSI NYOMVONAL

A //honvédelmi szervezet// szervezeti céljait, az azokhoz köthetõ fõfolyamatok – részfolyamatok, tevékenységek összefüggéseit a 4. függelék (folyamattérkép) mutatja be.(Folyamattérkép összeállítása nem kötelezõ, de segíti a folya-matok felmérését és áttekinthetõséget biztosít.)

A//honvédelmi szervezet//vezetõje köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenõrzési nyomvonalát, amely a//honvédelmi szervezet//mûködési folyamatainak //szöveges, táblázatba foglalt, folyamatábrák-kal szemléltetett – ezek egyike vagy tetszõleges kombinációja//leírása, amely tartalmazza különösen a felelõsségi és in-formációs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenõrzési folyamatokat, lehetõvé téve azok nyomon követését és utólagos ellenõrzését.

Az elektronikusan vezetett ellenõrzési nyomvonalban a//honvédelmi szervezet//tevékenységét érintõ, a szervezeti cé-lok megvalósítását szolgáló fõfolyamatokat kell feltüntetni, és azokat úgy kell részfolyamatokra (esetleg tevékenységek-re) bontani, hogy az egymást követõ vagy párhuzamosan zajló folyamatok input (a folyamathoz szükséges kezdõ adatok) és output (eredmény) szempontjából jól elkülöníthetõek legyenek.

Minden azonosított fõfolyamat esetében kijelölésre kerül egy vezetõ beosztású folyamatgazda, akinek a felelõsségi körébe tartozik az ellenõrzési nyomvonal adott fõfolyamatának, majd az ehhez kapcsolódó kockázatelemzésnek a kidol-gozása.

Az ellenõrzési nyomvonal pontosítását, aktualizálását a//honvédelmi szervezet//feladatainak változásával összefüg-gésben esetenként, de évente legalább egy alkalommal, felülvizsgálat keretében el kell végezni.

A//honvédelmi szervezet//ellenõrzési nyomvonalának mintája az 5. függelékben, hatályos nyomvonala a 6. függelék-ben található.

IV. FEJEZET

INTEGRÁLT KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

A//honvédelmi szervezet//a szakmai tevékenységében és gazdálkodásában rejlõ kockázatokat kockázatelemzés kere-tében állapítja meg és méri. A kockázatok azonosításának eszköze a kockázati önértékelés.

IV.1. A kockázat fogalma

Kockázat:valamely esemény, tevékenység, vagy tevékenység elmulasztása, amely a jövõben valószínûleg bekövet-kezik, és ha bekövetbekövet-kezik, akkor ennek általában negatív, egyes esetekben viszont pozitív hatása van a//honvédelmi szervezet//céljainak elérésére. Az adott részfolyamathoz tartozó kockázatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból kitûn-jön, mely szervezeti cél elérését milyen mértékben érinti.

IV.2. A kockázatkezelési hatókör

A kockázatértékelés a//honvédelmi szervezet//ellenõrzési nyomvonalában szereplõ fõ- és részfolyamatokon alapul.

Kockázatértékelést csak azon folyamatok esetében kell végrehajtani, melyek esetében kockázat(ok) megállapítására került sor.

A//honvédelmi szervezet//e tevékenység végrehajtása során együttmûködik a//pénzügyi és számviteli, az infrastruk-turális és elhelyezési, valamint a logisztikai ellátási utaltság tekintetében illetékes honvédelmi szervezetekkel//. Felelõs-ségi és hatásköri átfedések felmerülése esetén vezetõi szintû egyeztetést kell végrehajtani.

IV.3. Az integrált kockázatkezelésért felelõs vezetõ és a kockázatelemzést és -értékelést végrehajtó felelõsök ki-jelölése

A//honvédelmi szervezet//kockázatkezelésért felelõs vezetõjének kijelölöm //honvédelmi szervezet … beosztás//-t.

(Javasolt az integritás felelõs kockázatkezelésért felelõs vezetõnek való kijelölése. Sorszámos rendelkezéssel történõ kijelölés esetén a rendelkezésre való hivatkozást célszerû ide beépíteni.)

A kijelölt folyamatgazdák, mint kockázati felelõsök:

– az éves feladatterv(ek) készítése során elkészítik a szakterületükhöz tartozó folyamataik célkitûzéseinek végrehaj-tását akadályozó kockázatok elemzését, meghatározzák annak kezelési módját,

– felmérik, hogy mi jelenthet kockázatot az adott területen, a kockázat mekkora valószínûséggel léphet fel//pl. 1–4//

és milyen hatással lehet a//honvédelmi szervezet//tevékenységére //pl. 1–4//, továbbá

– eldöntik, hogy a meghatározott kockázati érték//pl. 1–16//alapján milyen intézkedéseket kell meghozni.

IV.4. Kockázatkezelõ Bizottság kijelölése és tevékenysége

A kockázati felelõsök részvételével a //honvédelmi szervezet//-re vonatkozó értékelési feladatokat a//honvédelmi szervezet … beosztás// vezetésével létrehozott Kockázatkezelõ Bizottság (vagy ezzel egyenértékû vezetõi értekezlet) végzi.

Az értékelések eredményét a folyamatgazdák viszik fel a//honvédelmi szervezet//kockázat nyilvántartásába, melyrõl a szükséges döntések meghozatalához információt szolgáltatnak a//honvédelmi szervezet//vezetõje részére.

A//honvédelmi szervezet//folyamatainak kockázatértékelését az ellenõrzési nyomvonal felülvizsgálatával, pontosítá-sával összhangban, de évente legalább egy alkalommal kell végrehajtani és a szükséges változásokat a kockázat nyilvántartásban át kell vezetni.

IV.5. Kockázat azonosítása, az azonosítás kereteinek meghatározása

A kockázatazonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a//honvédelmi szervezet//célkitûzéseit veszélyeztetõ fõ kockázatok.

Az azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását a kockázati felelõsök végzik az ellenõrzési nyomvonalban rögzített folyamatok, tevékenységek elemzésével és vizsgálatával.

IV.6. Kockázatok értékelése

A kockázatok értékelésének célja annak megállapítása, hogy a beazonosított kockázatok milyen mértékben befolyá-solják a//honvédelmi szervezet//fõ céljainak elérését.

A beazonosított kockázatokat azok bekövetkezésének valószínûsége és a szervezeti célok elérésére gyakorolt hatásai (intézményi költségvetésre gyakorolt hatás, fejezeti költségvetésre gyakorolt hatás, reputációs hatás és szervezeti célok-ra gyakorolt hatás)alapján kockázatonként kell értékelni.

Az értékelés alkalmazandó formája a //pl.4x4-es kockázatkezelési kritérium mátrix//.

Akockázatbekövetkezésének kumulálthatásaaszervezetre kritikus(4)

4 8 12 16

nagy(3)

3 6 9 12

közepes(2)

2 4 6 8

kicsi(1)

1 2 3 4

alacsony (1) közepes (2) magas (3) kritikus (4) A kockázat bekövetkezésének valószínûsége

A) a kockázat bekövetkezésének a valószínûsége:

– alacsony (1), ha a kockázat bekövetkezhet, de nem valószínû,

– közepes (2), ha elképzelhetõ, hogy a kockázat a jövõben bekövetkezik, – magas (3), ha a kockázat 1–2 éven belül valószínûsíthetõen bekövetkezik, – kritikus (4), ha a kockázat a közeljövõben várhatóan bekövetkezik.

B) a bekövetkezés hatása a szervezetre: a részfolyamathoz tartozó kockázat értékelési kritériumainak kumulált értékei alapján a hatás kicsi (1), közepes (2), nagy (3) vagy kritikus (4).

IV.7. Kockázatkezelés, a kockázatokra adott válaszok meghatározása A//honvédelmi szervezet//elfogadható kockázati szintje: …

A feltárt kockázatok ismeretében meg kell határozni, hogy a következõ stratégiák közül melyiket kell alkalmazni:

– kockázat átadása (Á) – biztosítás kötésével;

– kockázat elviselése (E) – nincs reakció;

– kockázat kezelése (K) – célja a kockázatok elfogadható szintre csökkentése;

– kockázatos tevékenység befejezése (B) – ha erre lehetõség van.

A kritikus (4) szervezeti hatású kockázatokat minden esetben kezelni kell. A kiemelten nagy kockázatú tevékenysé-gek esetében a//honvédelmi szervezet//vezetõje intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenõrzésére (preventív ellenõrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, illetõleg felkéri a belsõ ellenõrt a vizsgálat elvégzésére.

IV.8. Kockázatkezelés idõtartama, a kockázatok felülvizsgálata

A kockázatkezelés az év folyamán folyamatosan végzett tevékenység. A//honvédelmi szervezet// kockázat-nyilván-tartását év közben az ellenõrzési nyomvonal változásakor vagy a//honvédelmi szervezet//vezetõje elrendelésére soron kívül, de legalább évente egy alkalommal felül kell vizsgálni.

IV.9. A kockázatok és bekövetkezett kockázatok nyilvántartása

A kockázati felelõsök a 7. függelék szerinti formában és tartalommal elektronikus nyilvántartást vezetnek, mely alap-ján adatokat szolgáltatnak a KKB részére a 8. függelék szerinti integrált kockázat-nyilvántartás összeállításához.

A //honvédelmi szervezet//tevékenysége, mûködése során bekövetkezett kockázatokról a kockázati felelõsök //fél-évente//a 9. függelék szerinti formában adatot szolgáltatnak a KKB részére.

IV.10. Az integritás tanácsadó szerepköre és a korrupció-megelõzési intézkedési terv elkészítése(csak a Honvé-delmi Minisztérium költségvetési szerv esetében)

A HM, mint államigazgatási szerv esetében az integritás tanácsadói feladatokat a //beosztás//látja el.

Az integritástanácsadó egy személyben végzi az integritás felelõsi teendõket és koordinálja a szervezet integrált koc-kázatkezelési tevékenységét.

A kialakított kockázat-nyilvántartás adatainak felhasználásával azonosítja azokat a szervezeti folyamatokat, melyek esetében korrupciós kockázat merülhet fel. A korrupcióval veszélyeztetett folyamatokra a 10. függelék szerinti korrup-ció megelõzési intézkedési tervet készít, melyet tárgyév december 15-éig a HM KÁT részére jóváhagyásra felterjeszt.

A jóváhagyott korrupció megelõzési intézkedési terv a HM éves intézményi munkatervének mellékletét képezi.

Az integritástanácsadó az elõzõ évi korrupció megelõzési intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásáról integ-ritásjelentést készít, melyet a HM KÁT részére jóváhagyásra felterjeszt. Az összefoglaló jelentést a tárgyévet követõ év február 15-éig meg kell küldeni a közigazgatás-fejlesztésért felelõs miniszter és a rendészetért felelõs miniszter részére.

V. FEJEZET