(A Délmagyarország munkatársától.)
A szegedi egyetem orvostudományi kara, amikor megérkezett a híre annak, hogy dr. Szent-Györgyi Albert professzor kapta meg az idei orvosi Nobel-díjat – mint ismeretes –, elhatározta, hogy az orvostudományok díszdoktorává avatja a világ-hírű professzort, ugyanakkor elhatározta azt is, hogy a Nobel-díjas professzor emlékét művészi plaketten örökíti meg. A kar határozatát az egyetemi tanács azonnal felterjesztette a kultuszminisztériumhoz, miután az egyetem valakit csak az államfő hozzájárulásával avathat tiszteletbeli doktorrá. Az egyetemen arra számítanak, hogy a kormányzói engedély január végén, legkésőbb február elején megérkezik Szegedre, és akkor megtartják az egyetem díszülését, amelyen ünne-pélyes formák között díszdoktorrá avatják dr. Szent-Györgyi Albertet. Ugyan-akkor avatják fel az emlékplakettet, amelyet a kar megbízásából Szentgyörgyi István, a Corvin-koszorús szobrász, a budapesti Horthy Miklós-hídnál felállított tengerészemlékmű alkotója készített, mégpedig a szép ügy iránti lelkesedésből, teljesen díjtalanul. A plakett most készült el, és már le is szállították Szegedre.
Az életnagyságú bronzplakettet, amelyen a művész a Nobel-díjas professzor nagyszerűen sikerült arcmását mintázta meg, az orvosi kar tanácstermének falán helyezik el. A plakett felírása mindössze a következő: Nagyrápolti Szent-Györgyi
39 A Mignon zeneszerzője Ambroise Thomas, szövegét Goethe: Wilhelm Meister tanuló-évei című műve nyomán Jules Barbier és Michel Carré írta.
Napi hírek
Albert. Szeged 1937. Az orvosi kar az állami pénzverdében megrendelte a pla-kett bronzba öntött kicsinyített mását, mivel a közönség köréből többen azzal a kívánsággal fordultak az egyetemhez, hogy szeretnének másolatot szerezni a művészi plakettről. A kis bronzplakettek hamarosan elkészülnek.
péntek, 1938. január 21.
Napi hírek
Előadások – Az Egyemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének szegedi cso-portja felkérte dr. Szent-Györgyi Albert professzort, hogy a Nobel-díj átvétele alkalmából szerzett benyomásairól előadás keretében számoljon be. A kiváló tudós pénteken este 6 órakor tartja meg előadását a Ferenc József Tudomány-egyetem bölcsészeti karának auditorium maximumában „A Nobel-díj kiosz-tása” címen. Ez lesz az első alkalom, hogy a Svédországból hazatért világhírű professzor személyesen szól Szeged közönségéhez. Az előadás során a szegedi közönség megtekintheti a Nobel-díj oklevelét, és azt az aranyérmet, amit a svéd király nyújtott át Szent-Györgyi professzornak.
szombat, 1938. január 22.
„Erős a hitem, hogy az emberi jóság és a béke végül mégis győ-zedelmeskedik a pusztítás és a gyűlölet fölött”
Szent-Györgyi professzor nagyhatású előadása a Nobel-díjas ünnepsé-gekről – „Stockholmban mindannyian a világbékéről és az emberi szo-lidaritásról beszéltünk, erre volna ma a legnagyobb szükség a földön…”
(A Délmagyarország munkatársától.)
Péntek délután zsúfolásig megtelt az egyetem bölcsészetkari intézetének nagy előadóterme. Dr. Szent-Györgyi Albert professzor tartott előadást az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete szegedi csoportjának felkérésére.
Amióta Szent-Györgyi professzor Stockholmból hazaérkezett, ez volt az első alkalom, hogy megjelent a szegedi közönség előtt. A Nobel-díj kiosztásáról tar-tott, egyetemi meglátásokkal átszőtt rendkívül érdekes előadást, mintegy 6–700 főnyi hallgatóság előtt. Percekig tartó taps köszöntötte Szent-Györgyit, amikor elfoglalta helyét. A tudóst meleg szavakkal dr. Schmidt Henrikné, az egye-sület elnöknője üdvözölte. Szent-Györgyi professzor azzal kezdte előadását, hogy amikor Szeged felé utazott, érezte, hogy hazajön. Újat nem tud mondani,
szombat, 1938. január 22.
mert mindent elmondtak, megírtak már róla. Azt is megírták, hogyan adták át a Nobel-díjat. – Azt mondom most el, hogyan kap az ember Nobel-díjat – folytatta, és arról beszélt, hogy 1933-ban járt Stockholmban, és már akkor szó volt róla, hogy megkapja a kémiai Nobel-díjat. De erről akkor lemaradtam – jegyezte meg Szent-Györgyi derültséget keltve. – Egyszer megjelentek a hírek a svéd lapokban is, hogy Szent-Györgyi a Nobel-díj jelöltje. Elküldték a lapot nekem is, a cikk mellett nagy fénykép volt. Csak az volt a baj, hogy a fénykép nem engem ábrázolt. Egy csinos, fiatal férfiarc mosolygott le a képről: nem én voltam… Azzal folytatta előadását, hogy tavaly októberben már félhivatalosan arról értesítették, hogy megkapja a Nobel-díjat.
Azon a napon, amikor megtörtént a döntés, izgatottan várta a telefon-értesítést. – Este fél 8 órakor csengett a telefon – mondotta a tudós. Nagyon izgatott voltam, mikor levettem a kagylót. Nem Stockholm jelentkezett, hanem az anyósom. Ez már nem volt jó jel. De ezúttal jó hírt közölt az anyósom:
gratulált a Nobel-díjhoz. Azt hittem, hogy tréfál, de nem. Utána egy bará-tom hívott fel Stockholmból, és ő is gratulált… Ez már más, kezdtem igazán örülni. Par órával később már Hóman miniszter gratulált, ekkor már biztos voltam a Nobel-díjban, egy miniszter mégsem tréfál ilyen dologban… – Sok gond is jár a Nobel-díjjal – folytatta ezután. Most híres ember lettem. Eddig beszélhettem, amit akartam, összevissza gagyoghattam, nem volt baj. Most már nagyon-nagyon meg kell gondolnom, hogy mit beszélek.
Magyar Nobel-díjas tudósnak még nehezebb a helyzete.
– Az angol díjnyertes tudós mondhat akármit, az angol nemzet az marad, aki volt: nagy és hatalmas. De reánk, magyarokra, most felfigyelt a tudományos világ, vigyázni kell minden szavunkra. Arról beszélt azután a tudós, hogy sehol másutt nem volna ilyen nagy jelentősége a Nobel-díjnak, mint Svédországban.
Ehhez kellett a nagy Nobel Alfred, egy nagy nemzet és a nagy, önfeláldozó emberi közösség érzése. Svédországban tudnak vigyázni a Nobel- pénzre – foly-tatta Szent-Györgyi. Ott nem sikkaszthatják el, nem kallódhat el, és még adóba sem foglalják le. A Nobel-díjjal kapcsolatban nem ismerik ott az adót, a díj kivite-lénél sem számítottak fel adót. Arról beszélt eztán, hogy mi adja a Nobel-díj nagy tekintélyét. Hosszú hónapokig tartó tanácskozás előzi meg a Karolina intézet döntését, amelynek helytállóságában sohasem kételkedik a tudományos világ.
A Nobel-díj átadása is fényes ünnepség között zajlik le. A díj díszét adja az is, hogy az átadási ünnepségen megjelenik a király. A 80 éves svéd király nemcsak király, hanem őszinte, igaz ember is – jegyezte meg a tudós –, aki ezután a leg-főbb mozzanatról: a díjkiosztásáról beszélt. – Már az állomáson kezdődik