5. SPANYOL KÖVETJELENTÉSEK A CRISTERO HÁBORÚ IDŐSZAKÁBÓL
5.4 Az Egyesült Államok és Mexikó kapcsolata a spanyol követjelentések fényében
A spanyol diplomáciai képviselők jelentéseikben mindig nagy figyelmet fordítottak az Egyesült Államok és Mexikó kapcsolatára vonatkozó információk közvetítésére, közlésére. A vizsgált három év alatt e kapcsolatok sokszor szélsőségesen kilengő amplitúdóval jellemezhetők a legszemléletesebben. Sok konfliktus, ütközőpont volt a két ország között a tárgyalt időszakban: a kőolajvita, az Egyesült Államokba történő mexikói bevándorlás,540 a nicaraguai beavatkozás és a mexikói vallási kérdés.
537 AMAE: H 2565/002. Legación de España en México, Politica, Núm. 108. 1929. április 15. (Manuel de Figuerola-Ferreti y Martí jelentése.)
538 AMAE: H 2565/002. Legación de España en México, Politica, Núm. 131. 1929. április 30. (Manuel de Figuerola-Ferreti y Martí jelentése.)
539 AMAE: H 2565/002. Legación de España en México, Politica, Núm. 108. 1929. április 15. (Manuel de Figuerola-Ferreti y Martí jelentése.)
540 A Box-törvény – amelyet már 1928 elején tárgyaltak, de csak a vallási konfliktus rendezését követően vezették be – a mexikói bevándorlás korlátozásáról szólt. A spanyol követ jelentése szerint Kellogg 1928-ban úgy vélte, hogy a Box törvény rossz hatással lenne az Egyesült Államok és Mexikó kapcsolatára. AMAE: H
124
A jelentésekből egyértelműen kiderül Mexikó fontossága az északi szomszéd számára, mint stratégiai kapu Latin-Amerika többi országa felé. Ezzel magyarázható az is, hogy az USA közvetve nem avatkozott be – sem a valláskérdés megoldásába sem pedig a kőolajkonfliktus kapcsán – ahogy például ugyanebben az időszakban megtette Nicaraguában. A Mexikóval fenntartott, még ha olykor igen feszült kapcsolatok is, rendkívül fontosak voltak az Egyesült Államok számára, főként Latin-Amerika politikájában.
A követ beszámolóiból kiderül, hogy az Egyesült Államok így inkább embargóval vagy annak feloldásával, gazdasági ’hadviseléssel’ próbálta irányítani a mexikói kormányt.
1927 decemberében a mexikói kormány engedményeket tett kőolajügyben. December 28-án az USA feloldotta a Mexikóba ir28-ányuló fegyverembargót és már el is indult egy repülőegység a mexikói hadseregnek. Így Mexikóban december 29-én elkezdődött az aktív és energikus harc a felkelő katolikusok ellen.541
Az USA továbbment, és a fegyverembargó feloldása után felmondta „a fegyverek, drogok és alkohol embargójára vonatkozó kölcsönös megegyezést,”542 melynek következtében 1927. március 28-tól szabaddá vált a fegyverbevitel az Egyesült Államokból Mexikóba. A rendelkezés Mexikóban pillanatnyi pánikot eredményezett, mivel ez kétélű fegyver volt és a követ benyomása alapján az Egyesült Államok részéről csak fenyegetés és eszköz, hogy nagyobb befolyást gyakoroljon a mexikói hatóságokra, de valójában nem lesznek valóságos következményei.543
Miután márciusban hivatalos körökön belüli pánikról számolt be a fegyverbevitel miatt, áprilisban már azt írta a követ, hogy „az Egyesült Államokkal való kapcsolat békésebb periódusba lépett.”544 Elsősorban a kőolaj problematikájának megoldására való szándék, a fegyver-, drog-, alkohol-embargó felmondása, illetve diszkrét alkalmazása, de legfőképp a belpolitikai helyzet tette lehetővé, hogy az USA-Mexikó közötti diplomáciai kapcsolatok kevésbé ellenségesek és feszültek voltak.545
2565/002. Legación de España en México, América, Núm. 59. 1928. március 15. (Manuel de Figuerola-Ferreti y Martí jelentése.)
541 AMAE: H 2564/005. Legación de España en México, Politica de América, Núm. 65. 1927. március 31.
(Luis Dupuy de Lome y Vidiella jelentése.)
542 „Acuerdo reciproco de embargo de armas, drogas y licores.”
543 AMAE: H 2564/005. Legación de España en México, Politica de América, Núm. 65. 1927. március 31.
(Luis Dupuy de Lome y Vidiella jelentése.)
544 „la política y las relaciones con los EEUU ha entrado en un período de mayor calma.”
545 AMAE: H 2564/005. Legación de España en México, Politica de América, Núm. 75. 1927. március 15.
(Luis Dupuy de Lome y Vidiella jelentése.)
125
Az Egyesült Államok részéről azonban nem beszélhetünk egyértelmű állásfoglalásról a vallási konfliktus kapcsán. Az északi szomszéd ebben a témában is jól zsonglőrködött. Az egyik diplomáciai jelentésből az derül ki, hogy „úgy tűnik megerősítették, habár nem teljes mértékben, hogy az Egyesült Államok kormánya hagyott némi cselekvési szabadságot a Kolumbusz lovagoknak, akik pénzt és hadifelszerelést küldtek a katolikus felkelőknek.”546 Mivel azonban az USA hivatalosan nem támogatta a felkelőket, továbbra is folytatódott a látszólagos harmonikus viszony az USA és Mexikó között.547
Az Egyesült Államok kormánya a Calles-adminisztráció felé is tett gesztust: több fegyverre vonatkozóan feloldotta az embargót, s már számos vagon fegyver és hadifelszerelés érkezett Mexikóba. Mindezek mellett továbbra is szigorúan kerülték a fegyverek csempészését a felkelő csapatoknak.548 Ez értelmezhető úgy is, hogy nem hivatalosan a Calles-kormány mellé állt az USA.
Mexikó és az Egyesült Államok kapcsolatára jellemző szélsőségeket jól mutatja, hogy a zűrzavaros, kiszámíthatalan mexikói történések hatással voltak az USA közvéleményére. A Gómez-Serrano felkelés következtében végrehajtott kivégzések, kormány-ellenes szenátorok és képviselők száműzetése és a brutális elnyomás nagy felháborodást keltett az Egyesült Államokban. A követ egyfajta általános Mexikó-ellenes áramlatot látott feléledni az Egyesült Államokban.549
Nagyon fontos momentum, hogy a követ jelentéseiből kiderül, hogy az USA Mexikón keresztül, jóformán Mexikó közvetítésével próbálta propagálni a pánamerikanizmus eszméjét a többi latin-amerikai ország felé. Az Egyesült Államok és Mexikó kapcsán a követjelentésekben megjelent a Havannában tartandó pánamerikai konferencia témája. A mexikói delegátus tagjai, Julio García, Fernando González Roa, Salvador Urbina, Aquiles Elorduy és Genaro Fernández McGrégor voltak. Jól informált körök szerint a delegátus tagjai pontos utasításokat követtek, melyek értelmében nem léphettek fel a konferencián támadóan az USA ellen.550
546 AMAE: H 2564/005. Legación de España en México, Politica de América, Núm. 90. 1927. április 30.
(Luis Dupuy de Lome y Vidiella jelentése.)
547 AMAE: H 2564/005. Legación de España en México, Politica de América, Núm. 113. 1927. május 15.
(Luis Dupuy de Lome y Vidiella jelentése.)
548 AMAE: H 2564/005. Legación de España en México, América, Núm. 187. 1927. július 31. (Luis Dupuy de Lome y Vidiella jelentése.)
549 AMAE: H 2564/005. Legación de España en México, América, Núm. 254. 1927. október 15. (Luis Dupuy de Lome y Vidiella jelentése.)
550 AMAE: H 2565/002. Legación de España en México, América, Núm. 313. 1927. december 31. (Manuel de Figuerola-Ferreti y Martí jelentése.)
126
A követ jólinformáltsága tetten érhető, hiszen valóban, a VI. pánamerikai konferencián Havannában Mexikó az Északi Kolosszusra vonatkozó kritikája jelentéktelennek minősíthető. A külső szemlélő számára egyáltalán nem volt várható Mexikó visszafogottsága északi szomszédjával szemben, amennyiben figyelembe vesszük az akkor több fronton is jelen lévő USA és Mexikó közötti ellentéteket a kőolajtörvény és a nicaraguai beavatkozás témáiban.551 Annak ellenére, hogy Mexikó nem tudott ezen az interamerikai fórumon az Egyesült Államok befolyása alól kicsúszni, belpolitikájára nézve hasznos volt a konferencia. A kormány attól való félelmében, hogy kedvezőtlen benyomást tesz a vallási kérdés kapcsán a konferencián résztvevő latin-amerikai diplomáciai küldöttekre a követ szerint ez idő tájt megfigyelhető volt egy bizonyos enyhülés a mexikói kormány tevékenységét illetően. A követ azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ez ne tévesszen meg senkit, hiszen továbbra is jellemzőek voltak az üldözések, letartóztatások.
Ekkor tartóztatták le Tamaulipas püspökét, Serafín María Armorát, továbbá a Liga számos tagját, akiket az Islas Marías szigetcsoportra deportáltak,552 ahogy ezt már korábban említettük.