Egyéb kiírások

A figyelem, veszély típusú tábláknál a villany- és gázvezetékeknél kizárólag ukrán egynyelvű kiírásokat fényképeztük. Mintha csupán az ukránul tudó személyek számára tennék közzé a veszélyes helyzetekre figyelmeztető kiírásokat. Azonban a beregszászi klinika épületét a magyar állam anyagi támogatásával építették fel, és az áramütés veszélyére csak magyar nyelvű matricák figyelmeztetnek.

A parkolni tilos táblák egyre inkább terjednek a városközpontban. A magánemberek gyakran figyelmezető táblákat helyeznek el a kapujukon, melyekkel azt szeretnék elérni, hogy ne parkoljanak a kocsibejáróban. A legtöbb helyen kétnyelvű táblákat láthatunk. Úgy tűnik, a magánszemé-lyek fontosnak tartják, hogy az általuk kihelyezett feliratot mindenki megértse.

15. kép. A Parkolni tilos tábla tipikus formája Beregszászon

A zárva/nyitva táblák a legtöbb helyen kétnyelvűek. Ezt főként ott tapasztaltuk, ahol a cégtábla, árlista, szolgáltatás jellegének kétnyelvűsé-ge is jellemző.

A városban néhány helyen láthatunk falfirkát régi házak kerítésén vagy falán. A falfirkák mélyebb vizsgálatába nem merülünk bele, csupán a nagyobb területeken is látható írásokat fényképeztük le, a padokon és kisebb területeken írtakat nem fotóztuk. Legtöbbször egynyelvű kiírások voltak olvashatók.

Fontos részei a város nyelvi tájképének a közúti jelzőtáblák. Az ukrán–lengyel közös rendezésű 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságra

készülve a fontosabb útvonalakra ukrán és angol nyelvű táblák lettek ki-helyezve.

4. Összefoglalás

Beregszász város nyelvi tájképének elemzéséből összességében megállapíthatjuk, hogy:

• a sok két- és többnyelvű tábla ellenére még mindig a legtöbb helyen ukrán egynyelvű feliratokkal találkozunk, és ahol erre lehetőség lenne, sőt elvárható lenne a magyar nyelv használata, gyakran ott sem élnek a 2012-es nyelvtörvény adta lehetőségekkel.

• Az orosz nyelvvel két évtizeddel a Szovjetunió széthullása után is találkozhatunk még.

• Egyetlen helyen találtunk héber nyelvű feliratot a város központi részén.

• A cigány nyelv még a romák által lakott városrészen sem jelenik meg a nyilvános térben.

• Az angol nyelvű kiírások jellemzően más nyelvűekkel együtt fordulnak elő, de a globalizáció hatására gyakori, hogy sokkal inkább angolosnak nevezhető kiírásokkal találkozhatunk; ilyen esetekben rendszerint nem áll más nyelvű szöveg az „angol” mellett.

• Bizonyos táblákon megjelenik a többnyelvűség, ám az etnikumok diszharmóniájában: csak egy-két elemet jelenítve meg a másik nyel-ven, és legtöbb esetben a magyar nyelv van alárendelt szerepben.

• Az önkormányzat 2013-ban számos új utcanévtáblát helyezett ki a városban. A vizsgálatunk alatt igen kevés ilyen táblát láthattunk, és a korábbi táblák nagyon rossz állapotban vannak.

Az elemzés során kiemelt figyelmet fordítottunk a magyar etnikum jelenlétére utaló közterületi feliratoknak, vagyis Beregszász nyelvi tájképét egyrészt az ukrán–magyar kétnyelvűség, másrészt a nyelvi tájképben domináns két nyelv (ahol az ukrán az államnyelv, a magyar pedig a városban relatív többséget alkotó, autochton kisebbség nyelve) alapján mutattuk be és elemeztük.

A roma, a zsidó és az orosz etnikumnak – a város lakosságának anyanyelvi összetétele miatt – kevesebb figyelmet szenteltünk. A romák nyelvhasználata főként a magyar nyelv használatát jelenti a városban. A

szimbolikus térből egyértelműen hiányzik a cigány nyelv. Az orosz nyelv használata főként szovjet érából visszamaradt vizuális nyelvhasználatnak köszönhetően van jelen a városban. A közterek hivatalos nyelvhaszná-latában – intézmények, szervezetek kiírásában – már nem jelenik meg a szovjet korszak domináns nyelve, és a szolgáltató egységeknél sem hasz-nálatos.

I^RODALOM:

Bányai Viktória, Fedinec Csilla, Komoróczy Szonja Ráhel szerk. Zsidók Kárpátalján.

Történelem és örökség a dualizmus korától napjainkig. Budapest: Aposztróf Kiadó 2013.

Bartha Csilla– Petteri Laihonen – Szabó Tamás Péter 2013. Nyelvi tájkép kisebbségben és többségben: egy új kutatási területről. Pro Minoritate, 23 évfolyam. 3. sz., 13–

28. letölthető: http://www.prominoritate.hu/folyoiratok/2013/ProMino-1303-02-bartha-laihonen-szabo.pdf (letöltés dátuma 2013. december)

Ben-Rafael, Elizier et al 2010. Introduction.In Shohamy et al (eds.) Linguistic Landscape int he City.Bristol: Multilingual Matters,xi–xxviii. p.

Beregszászi Anikó 2005. „Csata” a szimbolikus térért, avagy a látható/láthatatlan anyanyelv. In: Beregszászi Anikó és Papp Richárd szerk. Kárpátalja. Társada-lomtudományi tanulmányok. Budapest–Beregszász: MTA Etnikai-nemzeti Kisebb-ségkutató Intézet – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. 158–178.

Beregszászi Anikó, Csernicskó István és Ferenc Viktória 2014. Nyelvi jogaink és lehetőségeink. Útmutató a nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásához kárpátaljai magyaroknak. Budapest: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Brubaker, Rogers 2001. Csoportok nélküli etnicitás. Beszélő 2001. 7–8: 60–66.

Brubaker, Rogers 2006. Nacionalizmus új keretek között. Budapest: L’Harmattan.

Brubaker, Rogers, Feischmidt, Margit Fox, Jon Grancea, Liana 2011. Nacionalista politika és hétköznapi etnicitás egy erdélyi városban L’Harmattan. Budapest.

Csernicskó István 2013. Államok, nyelvek, államnyelvek.Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010). Budapest: Gondolat Kiadó.

Hobsbawm, Eric 1997. Nacionalizmus kétszáz éve.Ford. Baráth Katalin. Budapest:

Maecenas.

Karmacsi Zoltán 2003. Amagyar nyelv Beregszász hivatalaiban. In: Csernicskó István szerk. Mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba.

Ungvár: PoliPrint. 93–100.old.

Karmacsi Zoltán 2014a. Település és utcanevek Kárpátalja magyarlakta településein. In:

Beregszászi Anikó és Hires-László Kornélia szerk. Meszelt falakon túl.Születésnapi köszöntőkötet Kótyuk István tiszteletére.Beregszász: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyar Tanszéki Csoport, Hodinka Antal Intézet. 87–98. old.

Karmacsi Zoltán 2014b. Vizuális kétnyelvűség az új nyelvtörvény adta lehetőségek In:

Bárány Erzsébet és Csernicskó István szerk. Az ukrán-magyar nyelvi kapcsolatok

múltja és jelene. Nemzetközi tudományos konferencia előadásai. Ungvár. V.

Pagyak Kiadója 2014. 120–132. old.

Laihonen, Petteri 2012. Nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban. Fórum Társadalomtudományi Szemle 14. évf. 3. sz. 27–49.

Laihonen, Petteri 2013. Csíkszentdomokosi nyelvi tájkép. Székelyföld, 17 évf. 7. sz.

157–177.

Landry, Rodrigue – Bouris, Richard 1997. Linguistic landscape and ethnolinguistic vitality.Journal of Language and Social Psychology, 16.,23–49.

Márku Anita 2014. "Po násomu". Szolidaritás és kizárás: a kódváltás mint nyelvi játszma.

In: Gróf Annamária, N. Császi Ildikó, Szoták Szilvia szerk. Sokszínű nyelvészet – nyelvi sokszínűség. Írások Kolláth Anna tiszteletére, 225–235. Budapest–Alsóőr:

Tinta Könyvkiadó–UMIZ–Imre Samu Nyelvi Intézet, 2014.

Molnár D. István – Molnár József 2005. Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Beregszász: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa.

Papp Richárd 2005. Etnikai jelentéstartalmak Kárpátalján egy zsidó életútinterjú tükrében. In: Beregszász Anikó és Papp Richárd szerk. Kárpátalja.

Társadalomtudományi tanulmányok. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Budapest–Bereszász, 2005. 68–85. old.

Scollon, Ron – Scollon, Suzie Wong 2003. Discourses in place. Language is the Material World. London: Routledge.

Szoták Szilvia 2013. Nyelvi tájkép az Őrviéken. In: Fedinec Csilla, Illyés Zoltán, Simon Attila és Vizi Balázs szerk. A közép-európaiság dicsérete és kritikája. Budapest:

Kalligram Kiadó.

Tóth Enikő 2014. A magyar nyelv használatára vonatkozó jogok elméletben és gyakorlatban (négy kárpátaljai település: Halábor, Badaló, Tiszacsoma és Mezőgecse példája alapján). Diplomamunka. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszék (Magyar szakcsoport), Beregszász.

Tóth Mihály – Csernicskó István 2013. (М. М. Товт, С. С. Черничко 2013). Научно-пррактический комментарий Закона Украины. Об основах государственной языковой политики (с приложениями). Киев 2013.

Tóth Mihály – Csernicskó István 2014. Tudományos-gyakorlati kommentár Ukrajnának az állami nyelvpolitika alapjairól szóló törvényéhez. Ungvár–Budapest: Intermix Kiadó.