2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS
2.3. A magyar lakosság egészségmagatartása
2.3.1. Egészségfogyasztás
A Társadalmi Helyzetkép című KSH tanulmány (2010) fő egészségrizikó faktorként tartja számon a helytelen táplálkozást, mozgásszegény életmódot, túlsúlyt, dohányzást, illetve a szeszesital fogyasztást. Az egészséges táplálkozás ismérvei közül a zöldség-gyümölcsfogyasztás gyakoriságát vizsgálták a 15 évnél idősebb magyar lakosság körében. A felmérés alapján a WHO ajánlásának megfelelő napi ötszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztás a magyar lakosság egytizedére jellemző, míg a lakosság közel egyötöde fogyaszt naponta három alkalommal ezekből az élelmiszerekből. A zöldségfogyasztás mértéke elmarad a gyümölcsfogyasztás mögött, a lakosság 31%-a naponta több alkalommal
Click to BUY NOW!
.tracker-software.c Click to BUY NOW!
.tracker-software.c
22 fogyaszt gyümölcsöt, a zöldségfogyasztás esetében ugyanez a szám 16%.
Szociodemográfiai jellemzőket tekintve a nők és az idősebbek fogyasztanak leggyakrabban zöldséget és gyümölcsöt, legritkábban pedig a fiatal felnőttek. A jobb jövedelmi helyzetben lévők, míg gazdasági aktivitás alapján, a gyermekellátásban részesülők, illetve nyugdíjasok fogyasztanak többet a termékkategóriákból. A 2000 évi OLEF adatok (BOROS, NÉMETH és VITRAI, 2002) összevetésével elmondható, hogy 9 év alatt 10%-kal nőtt a nyers zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakorisága Magyarországon.
A LANTOS (2013) által bemutatott GFK felmérés megmutatja (8. ábra), hogy bár a fontos rizikófaktorok között megjelenik a dohányzás (84%), a mozgásszegény életmód (79%), illetve az elhízás, a válaszadók mindössze 61%-a kerüli 61%-a dohányfüstös helyeket, 41%-uk végez rendszeres testmozgást, és 33%-uk kerüli az általuk egészségtelennek tartott ételeket.
8. ábra: Rizikófaktorok ismerete és kivédése közötti eltérés
Forrás: Lantos, 2013 Nem dohányzik és kerüli a füstös helyeket
Fontos rizikófaktornak tartja a mozgásszegény életmódot
Rendszeresen mozog Az elmúlt egy évben voltak sporttal, fizikai
aktivitással kacsolatos kiadásai
23 A megfelelő mennyiségű testmozgás 50%-kal csökkenti a szívkoszorúér, illetve agyvérzés okozta halálozások számát, 30-50%-kal csökkenti a combnyaktörés, 30%-kal a magas vérnyomás, 20-60%-kal a kettes típusú diabétesz, továbbá 40-kal a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. 50%-kal kisebb az elhízás esélye, és 25-50%-50%-kal több esély van a fizikai korlátozásoktól mentes időskor elérésére. Az aerob kapacitás csökkenés felére mérsékelhető, így összességében a megfelelő mennyiségű fizikai aktivitás 10-20 évvel növeli az egészségben eltöltött évek számát (ROBERTSON et al., 2004).
Az egészségtudatos életmóddal kapcsolatban a legfőbb nehézséget az okozza, hogy a lakosság nagy része tisztában van a legfőbb egészségrizikó magatartás káros következményeivel, mégis csak töredékük jut el a cselekvés szintjéig.
A GFK-TÁRKI 2011-ben 3000 fős országos reprezentatív mintán végzett Egészséggazdasági Monitor (GFK, 2012) felméréséből kiderül a jelzett fizikai aktivitás minősége is (9. ábra). Leggyakrabban végzett fizikai aktivitás a kerékpározás, illetve a séta/kutyasétáltatás. A felsorolásba bekerült az egészséges ételek főzése, piacra járás, illetve barátokkal, ismerősökkel az egészséges életmódról és egészséges ételekről történő beszélgetés is. A felsoroltak bár nagyon fontos aktivitások, az intenzitásuk nagy valószínűséggel alacsony, és a kutatás alapján nem derül ki, hogy milyen időtartamban végezték a válaszadók. A szó szoros értelmében vett sporttevékenység rendszeres gyakorlása a válaszadók mindössze 15%-ára jellemző, 23%-uk sportol legalább heti rendszerességgel.
Click to BUY NOW!
.tracker-software.c Click to BUY NOW!
.tracker-software.c
24 9. ábra: Egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek
Forrás: Bernát, 2012
Az elkerülhető halálozási okok között legjelentősebb a dohányzás. Az ELEF 2009 felmérés szerint a magyar férfiak 36,8%-a, míg a nők 26,7%-a aktív dohányos, ez a szám az európai dohányzási statisztikák élmezőnyébe juttatja hazánkat. Ugyanezen felmérés adatai szerint az alkoholfogyasztás tekintetében a férfiak 9,9%-a, míg a nők 1,1%-a tekinthető nagyivónak, ami tekintettel a felmérés önbevallásos jellegére valószínűleg alulbecsüli a valós számadatokat.
A túlzott alkoholfogyasztás egyebek között májcirrózishoz, keringési rendszeri betegségekhez és bizonyos rákfajták kialakulásához vezethet, ezért a dohányzás mellett az egyik legjelentősebb egészségrizikó magatartásként tartjuk számon.
24
25 A GFK Egészséggazdasági monitor (2012) tanulmánya (10. ábra) az egészségfogyasztás 2011. évi szerkezetét mutatja be.
10. ábra: Az egészségfogyasztás szerkezete 2011-ben Forrás: Bernát, 2012
Az egészségpiac teljes becsült mérete 3.508 milliárd forint, amelyből az egészségügyi rendszer és a lakossági fogyasztás egyharmad – kétharmad arányban részesedik. Elmondható tehát, hogy a lakossági fogyasztás napjainkra jóval meghaladja az egészségügyi ellátó rendszer által nyújtott szolgáltatások ellenértékét. Ez a tendencia várhatóan országos és európai szinten is folytatódni fog, ugyanis az állami egészségügyi intézmények túlterheltségére rendkívül nehéz kormányzati szinten hatékony és fenntartható megoldást találni. Az öngondoskodás egyre nagyobb szerepet kap akár a befektetések, akár az egészségcélú biztosítások piacán, amelyek várólista nélkül ígérnek professzionális ellátást magán egészségügyi intézményekben. Különösen az ambuláns ellátásban növekszik a magánintézmények forgalma.
A lakossági fogyasztás legjelentősebb részét gyógyhatásúnak és egészségesnek tartott termékek, egészségfejlesztés, illetve gyógyszerek teszik ki. Ezen felül jelentős a lakossági költés az ellátás magánköltsége, egészséges táplálkozás, illetve egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatások területén is. A lakosság jövedelem szerinti megoszlása alapján a tanulmány kihangsúlyozza, hogy a népesség felső egyharmadának egészségcélú költései
Egészségügyi rendszer 1.254 Mrd Ft
•Kórházi tevékenységek és szolgáltatások 548 Mrd Ft
•Háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat 82 Mrd Ft
•Rendelői, orvosi, fogorvosi ellátás 137 Mrd Ft
•Közegészségügyi tevékenységek, szolgáltatások 42 Mrd Ft
•Egyéb egészségügy 445 Mrd Ft
Lakossági fogyasztás 2.254 Mrd Ft
•Gyógyhatásúnak és egészségesnek tartott termékek, egészségfejlesztés, gyógyszer 1.252 Mrd Ft
•Ellátás magánköltsége 381 Mrd Ft
•Egészséges étkezés 315 Mrd Ft
•Egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatások 306 Mrd Ft
Click to BUY NOW!
.tracker-software.c Click to BUY NOW!
.tracker-software.c
26 megegyeznek az alsó kétharmad költéseivel (1. táblázat). A jövedelemszint okozta eltolódás a költés szerkezetében is megjelenik. Az alsó kétharmad majdnem kétszer annyit költ gyógyhatásúnak és egészségesnek tartott termékekre, egészségfejlesztésre, illetve gyógyszerekre, mint a felső egyharmad.
A felső egyharmad azonban közel háromszoros összeget szán egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra, mint az alsó kétharmad. Összességében megállapítható tehát, hogy míg a felső egyharmad egészségcélú költései az egészségmegtartó magatartásra irányulnak, addig az alsó kétharmadot a betegség melletti egészséggondozás jellemzi.
1. táblázat Az egészségcélú költések megoszlása jövedelemszint alapján
Felső egyharmad (Mrd Ft)
Alsó kétharmad (Mrd Ft) Gyógyhatásúnak és egészségesnek tartott
termékek, egészségfejlesztés, gyógyszer
317 566
Egészséges étkezés 165 150
Egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatások
225 81
Forrás: Lantos, 2012
A felmérés alapján jól látható, hogy egészségcélú költések mértékét közgazdaságtani értelemben meghatározza a fogyasztó jövedelme, továbbá az egészségi állapota, az egészségi állapot romlása ugyanis kényszerítő erővel bír.
Meghatározó továbbá a termék vagy szolgáltatás ára illetve jellege, az elsődleges prevenció körébe tartozó szolgáltatás árának csökkenésével (pl.
látásvizsgálat) várható a keresletnövekedés. A kialakult betegségekre vonatkozó beavatkozások esetén azonban az árcsökkentés hatása nem érvényesül (pl.
gyökérkezelés), ezekben az esetekben a fogyasztó egészségi állapota döntő (MARTINEZ-GIRALT, BARROS; 2012).
A kutatás kitért arra is, hogy milyen kiadások jelentkeztek a válaszadók háztartásában a kitöltést megelőző egy évben. A támogatott többválasztásos kérdésre adott válaszok százalékos megoszlását a 2. táblázat mutatja be.
Click to BUY NOW!
.tracker-software.c Click to BUY NOW!
.tracker-software.c
27 2. táblázat A háztartás egészséges életmóddal kapcsolatos kiadásai - éves gyakoriság
Kiadás Válaszok megoszlása
(%)
Vényköteles, orvos által felírt gyógyszer 64
„Egészséges” élelmiszerek 52
Gyógynövény, gyógytea 39
Egyéb, nem vényköteles gyógyszer 37
Egészségmegőrző, egészségfejlesztő táplálékkiegészítők, vitaminkészítmények
29 Egészségmegőrző tisztálkodási és szépségápolási termékek 28
Sport, fizikai aktivitás 17
Orvosi költségek 16
Gyógycseppek (Béres, Svéd stb.) 15
Egyéb testi-lelki felüdülést szolgáló személyes kiadások (wellness, kozmetika stb.)
11
Egészségvédő háztartási és vegyi áru 11
Egészséggel, egészséges életmóddal kapcsolatos újságok, magazinok, könyvek, film, hanganyag
9
Gyógyvíz 8
Fogyókúrás, méregtelenítő készítmény 6
Forrás: Bernát, 2012
A költések mértékével összevetve (3. táblázat) megállapítható, hogy a válaszadók nem csupán gyakran költenek az „egészséges” élelmiszerekre, de havi szinten ez jelenti a legjelentősebb egészségkiadást. Betegség melletti egészséggondozás ráfordításai a vényköteles gyógyszerek, illetve az orvosi költségek, míg a fizikai aktivitásra, testi-lelki felüdülést szolgáló kiadásokra, illetve a tisztálkodási és szépségápolási termékekre fordított összegek a preventív, egészségtudatos életmód kiadásai.
Click to BUY NOW!
.tracker-software.c Click to BUY NOW!
.tracker-software.c
28 3. táblázat A háztartás egészséges életmóddal kapcsolatos kiadásai
Kiadás Átlagos költés/hó
(Ft)
Egészséges élelmiszerek 12895
Vényköteles, orvos által felírt gyógyszer 10192
Sport, fizikai aktivitás 9364
Orvosi költségek 8891
Egyéb testi-lelki felüdülést szolgáló személyes kiadások (wellness,
kozmetika stb.) 8167
Egészségmegőrző tisztálkodási és szépségápolási termékek 5031 Egészségmegőrző, egészségfejlesztő táplálékkiegészítők,
vitaminkészítmények 4181
Egyéb, nem vényköteles gyógyszer 3698
Fogyókúrás, méregtelenítő készítmény 3652
Egészségvédő háztartási és vegyi áru 2888
Gyógycseppek (Béres, Svéd stb.) 2566
Gyógyvíz 2166
Gyógynövény, gyógytea 1607
Egészséggel, egészséges életmóddal kapcsolatos újságok,
magazinok, könyvek, film, hanganyag 1542
Forrás: Bernát, 2012
LANTOS (2012) rámutat, hogy jelentős piaci rés van az egészségügyi szolgáltatások piacán a technológia központú, szakszerű, funkciót gyógyító, nem ügyfélközpontú ellátás illetve az alternatív, ügyfélközpontú, azonban szakmailag nem megalapozott szolgáltatások között. A magán egészségügyi szolgáltatást igénybevevők köre évi 17-35%-kal nő, illetve a válaszadók 28%-a állítja, hogy többet költ az egészségére, mint egy évvel korábban. A piaci kereslet tehát egyre inkább megjelenik az ügyfélközpontú, ugyanakkor szakmailag megalapozott szolgáltatások iránt.