Távlati kép a kastélyról, balra a 18. században épült barokk sírkápolna. (Mészáros)
A L’Huillier-Coburg kastély kezelését 2001-ben vette át a Forster Gyula Nemzeti Örökségvé-delmi és Vagyongazdálkodási Központ jogelőd-je, a Műemlékek Állami Gondnoksága. Az üze-meltetésre rendelkezésre álló pénzből azonban kilátástalannak tűnt az épületegyüttes értékei-nek megmentése, ezért az intézmény
„Országbemutató Programja” keretében ki-emelt turisztikai pályázatok kidolgozásába kez-dett.
A sikeres pályázatoknak köszönhetően az edelényi kastély és parkja rekonstrukciója két ütemben valósult meg európai uniós támoga-tásból. Az első fejlesztési ütem eredményekép-pen újult meg a kastély külseje, valamint belső tereinek kétharmada, illetve a sziget kastély előtti parkja. Emellett a Bódva folyó keleti part-ján egy fogadóépületet és 70 személygépkocsi,
valamint 8 autóbusz fogadására alkalmas par-kolóhelyet építettek, ahonnan a szigetet egy új gyaloghídon lehet megközelíteni. A 2010-es ár-víz nagyban hátráltatta az építkezést, ezért a 2009-ben megkezdett munkálatok csak 2013-ban fejeződtek be. Az átadásra 2014. március 27-én került sor.
A vendégek a főépületbe az egykori, a felújí-tás során mindkét végén üvegajtóval lezárt ko-csi áthajtóba érkeznek, amely a barokk kastély-építészet jellegzetes eleme. Az áthajtó az épület közepén helyezkedik el, és az egykori lakók és vendégek itt szálltak ki a hintóikból.
A kocsiáthajtó. (Mészáros)
A látogatók a nyugati szárny földszintjén kialakított filmvetítő teremben tekinthetik meg a 3D-s filmet. A film a felvidéki vándor-festő, Lieb Ferenc, Edelényben töltött egy évét mutatja be, részben valós személyekre és tényekre építő, részben fantá-zia szülte történeteken keresz-tül. Lieb Ferencet Forgách Ludmilla grófnő és férje, gróf galántai Esterházy István 1769-ben bízta meg, hogy festmé-nyekkel díszítsen hat emeleti szobát. A festő, a hat festett szoba átadását követően váz-latrajzait lapozgatva
feleségé-nek mesél a kastélyban töltött időről. Ahogy a rajzok megelevenednek, Lieb egy-egy koráb-ban átélt élménye tárul a néző elé. Az Edelényben töltött időszak nemcsak Lieb Ferenc számára volt sorsfordító, hanem a kastély ifjú örökösének, a „Kis Ferusnak” is meghatározó élmény volt a festő jelenléte és munkálkodása.
Képről-képre bontakozik ki a hat szoba történe-te, a főszereplők jelleme és egymáshoz való vi-szonya, a korszak ikonikus alakjai és tipikus élet-
A keleti szárny vendégszobája. (Mészáros)
helyzetei, miközben képzeletbeli utazást teszünk a kastély és egykori környezetének mindennap-jaiba.
A film rendezője: M. Tóth Géza, Balázs Béla-díjas filmrendező, főszereplője Rost Andrea.
A film megtekintése után a látogatók vissza-térnek a kocsi áthajtóba, ahonnan az igényes kialakítású főlépcsőház nyílik, amely az 1910–13-as felújítás során nyerte el mai formáját.
A kastély főlépcsőháza. (Mészáros)
Az I. fejlesztési ütemben a kastély megmaradt értékeinek élményszerű bemutatása volt a fő cél, ezért a felső szint keleti szárnyában lévő, Magyarország legnagyobb összefüggő 18. szá-zadi rokokó falkép együttesét tették az attrak-ció-hierarchia első helyére.
A kastély felújításának legnagyobb szenzáció-ja az a befalazott ablak volt, amely a keleti to-ronyszobában került elő. Ez ugyanis az egyetlen olyan asztalos szerkezet, amelyik a kastély fény-korából, vagyis 1820 előttről való. Az eredeti va-salás és a korabeli üvegezés is megmaradt ezen az ablakon, ami restaurálva és a megtalálás he-lyén bemutatva ma már az egyik legérdeke-sebb látnivaló. Az ablak jellegzetes 18. századi, egyszerű, könnyed szerkezet, keskeny kerettel és nagyon keskeny üvegtáblákkal. Ezek persze nem voltak olyan jól átlátszó üvegek, mint ami-lyeneket ma ismerünk: a gyártás technikája ilyenek előállítását a 19. század előtt nem tette lehetővé.
A 18. századi ablak. (Mészáros)
A kápolna, valamint a „nyári ebédlő palota”
méreteivel hívja fel magára a figyelmet.
Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának keretén belül készült el a Holt-Bódva ág revitalizációja. A holtág az év-tizedek során teljesen eliszaposodott és szeme-tes posvánnyá változott. Medrének,
kanyarula-tainak és rézsűinek helyreállításával, a vízpótlás megoldásával, valamint őshonos növények és állatok betelepítésével 2010-re újra élővé vált. A kastélyt ma már, ha nem is mindenütt a régi medrében, de újra víztükör veszi körül, éppúgy, mint 300 évvel ezelőtt, az építés kezdetekor. A sziget újjászületésétől kezdődően a L’Huillier–
Coburg kastély-együttes új neve Edelényi Kas-télysziget lett.
A Holt-Bódva ág a revitalizáció után. (Hadobás P.)
2013-ban, ugyancsak európai uniós forrásból múzeumpedagógiai foglalkozások indultak a kastélyban. A foglalkozások a gyerekek számá-ra is lehetővé teszik az élményekkel teli ismeret-átadást.
2012. november 28-án kezdődött el a második fejlesztési ütem, amely az önkormányzati tulaj-donú sportpálya megvásárlásával a kastélyszi-get egyesítését, valamint a kastély látnivalóinak bővítését tűzte ki célul.
A II. ütem fejlesztései teszik teljessé az I. ütem-ben megkezdett turisztikai attrakciót. A kastély-sziget kialakításával a kastély harmonikus egy-séget alkot közvetlen környezetével, így ha-zánkban egyedülálló műemlék-együttes jött lét-re. Megeleveníti a fénykor mindennapjait, és betekintést nyújt a kor életébe, mintát ad, a múlt-jelen párhuzamával rámutat az értékek ál-landóságára, ezzel is segítve a tudatos értékvá-lasztást, a szórakoztatva tanítást és a szemlélet-formálást.
A II. ütem keretén belül elkészült három kiállí-tás, a „kerti ház”, a gyalogos fahíd és szökővíz a Holt-Bódván. A kiállítások és az objektumok át-adására 2015. december 16-án került sor.
Az új gyaloghíd a város legrégebbi utcáját köti össze a kastélyszigettel.
(Mészáros)
Az edelényi kastély egykori férfi tulajdonosai a katonáskodás révén építettek karriert és egzisz-tenciát. A hadjáratok nélkülözhetetlen eszköze volt a térkép. Ez adta apropóját a 16-19. száza-di, négy évszázadot átfogó, magyar vonatko-zású térképgyűjtemény megvásárlásának és a téma tudományos alaposságú bemutatásá-nak. A gyűjtemény különlegessége, hogy a ko-rabeli térképkészítés eszközei és műszerei is ré-szét képezik, ezért egyedülálló módon nem csak a térképeket, hanem készítésük menetét is be lehet mutatni. Somorjay Sélysette művészet-történész szerint: „Nem csupán térképgyűjte-mény, hanem összetett kultúrtörténeti tárgy együttes, amely a korabeli emberek életében a világmindenség színpada volt. Nem elsősorban a tájékozódást szolgálta, hanem hogy a körülöt-tük lévő világot meg tudják ismerni.” A kiállítás a nyugati szárny emeleti szobáiban nyert elhelye-zést.
A 18. századi forrásokból ismert, hogy a kastély fénykorában egy úgynevezett „spalléros palo-ta” is volt az épületben. A kifejezés olyan szobát
Tabula Hungarie, az ún. Lázár-térkép,
Magyarország első fennmaradt térképe. (Mészáros)
jelöl, amelynek falát különféle zsánerjeleneteket ábrázoló festett papír vagy vászon pannókkal díszítették. A Magyar Nemzeti Galéria Régi Ma-gyar Gyűjteményében őrzött, a rédei Esterházy-kastélyból származó rokokó zsánerjeleneteket ábrázoló pannók a biliárdszobában és annak előterében kaptak helyet. A pannók a 18. szá-zadi magyarországi festészet és iparművészet kiemelkedő alkotásai, tematikájukban jól illesz-kednek az edelényi kastély keleti szárnyában látható rokokó falfestményekhez, így kiegészítik a kastély fő attrakcióját, a rokokó falképeket.
Restaurálásukat követően a nagyközönség elő-ször láthatja a különleges műalkotásokat.
Pannók a nyugati szárny termeiben. (Mészáros)
Megszokottnak számít, hogy a látogatókat egy-egy kastélyban az adott kor hangulatának megfelelően berendezett enteriőrök fogadják.
Ezért talán különös, sőt bizarr hatással bír, hogy az edelényi kastély egyik új gyűjteménye a szo-cialista időszak mindennapjait mutatja be. A
„Népszuper” egy rádió fantázianeve, de egy-ben Magyarországon egyedülálló kortörténeti kiállítás címe is, amely közel negyedszázadot tár elénk néhai Barna György műgyűjtő szerteága-zó figyelmének jóvoltából. Minden tárgynak, dokumentumnak története van. A kiállítás az egykori gazdasági épületben kap helyet, azok-ban a helyiségekben, amelyeket lakásként használtak az ötvenes évektől egészen a nyolc-vanas évek közepéig.
Az államszocializmus két emblematikus figurája az úttörő ás az ÁVÓ-s, középen a kiállításnak nevet adó „Népszuper”
rádió. (Mészáros)
A kerti házban található a park fenntartásá-hoz szükséges személyzeti kiszolgáló infrastruktú-ra, valamint itt tárolják a parkfenntartáshoz szük-séges gépeket és eszközöket. Az épületben egy
oktatóbázis is helyet kapott, amely az ökotu-rizmust szolgálja.
Létesítményfelelős Bay Judit.
A kastély északkeletről. (Mészáros)