Edelény Város Önkormányzata 1997-ben lét-rehozta a Nevelési Tanácsadó Intézetet, mivel a térségben ez a feladat 1992-től ellátatlan volt.
Az akkor még Családsegítő és Nevelési Tanács-adó Intézetet az edelényi önkormányzat mű-ködtette. 2008. január 1-től az intézmény ketté-vált. A Családsegítő Szolgálatot a Városi Ön-kormányzat működtette tovább, a Nevelési Ta-nácsadó Intézet fenntartója az Edelényi Kistér-ség Többcélú Társulása lett. Működtetésüket 2013. január 1-től átvette a Klebelsberg Intéz-ményfenntartó Központ, majd a pedagógiai szakszolgálatok beolvadtak a 2013. szeptember 1. napjával létrehozott Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálatba. Ez a válto-zás nem befolyásolta működésüket és feladatel-látásukat, továbbra is térségi feladatot látnak el. Jelenleg 47 település 14 általános iskolájá-ban, 1 középiskolájában és 21 óvodájában vég-zik a szakszolgálati tevékenységet.
Az intézmény szakemberei a különböző terá-piákat (logopédia, gyógytestnevelés, pedagó-giai fejlesztés) az intézményekben biztosítják az óvodások és az iskolások számára. Bizonyos ese-tekben azonban a feladatellátás (korai fejlesz-tés, fejlesztő nevelés, pszichológiai terápiák, il-letve a különböző pedagógiai és pszichológiai diagnosztika) az intézményben történik.
A pedagógiai szakszolgálat feladata a beil-leszkedési-, tanulási- és magatartási nehézség-gel küzdő gyermekek problémáinak kezelése a szülők bevonásával 18 éves korig. A szakmai feladatokat pszichológus, gyógytestnevelő, gyógypedagógus, logopédus, szakszolgálati tit-kár látja el.
A szolgáltatást az oktatási intézmények az or-vos javaslatára, vagy a szülő kérésére vehetik igénybe. Az ellátás ingyenes.
Tevékenységi köreik:
- fejlesztő nevelés, korai fejlesztés, oktatás és gondozás
- szekértői bizottsági tevékenység - nevelési tanácsadás
- logopédiai ellátás - gyógytestnevelés
- kiemelten tehetséges gyermekek ellátása A nevelési tanácsadás alapfeladata a maga-tartási, beilleszkedési, teljesítménybeli, tanulási zavar, neurotikus tünet diagnosztizálása, terá-pia, neveléssel kapcsolatos problémák megol-dásának segítése, szakvélemény készítése, re-habilitációs célú foglalkoztatás a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadóra jellemző munkamód a „team-munka”. Ez az esetek döntő többségében különböző szakem-berek együttműködését jelenti.
A logopédiai ellátás, beszédjavítás feladata a 3-18 éves beszédhibás gyermekek vizsgálata, terápiája. El kell végezni az 5. életévüket betöl-tött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének vizsgálatát, ennek eredménye alapján további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatot kezdeményezhet. A logopédiai ellátásban való részvétel életkortól független, bármikor meg-kezdhető.
A gyógytestnevelés célja a mozgásszervi defor-mitásokkal és belgyógyászati panaszokkal küszkö-dő, illetve a testi képességekben visszamaradó tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés eszközeivel.
A gyógytestnevelés feladata többek között az elváltozások helyreállítása a testnevelés eszkö-zeivel, képességek fejlesztése, mozgáskészség és mozgásműveltség kialakítása, testmozgás, sport megszerettetése.
A tankerületi szakértői bizottság feladatai:
a) A 3. életévüket betöltött gyermekek teljes körű pszichológiai, pedagógiai, gyógype-dagógiai vizsgálata.
b) Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása.
c) A beilleszkedési, tanulási, magatartási ne-hézség megállapítása vagy kizárása.
d) A sajátos nevelési igény gyanúja esetén to-vábbítás a megyei szakértői bizottsághoz.
A kora gyermekkori intervenció, mely 0-6 éves korú, megkésett, eltérő fejlődésű, vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett kisgyer-meknek és családjának nyújt:
egyénre szabott, tervszerűen felépített fej-lesztő és terápiás programot,
egyéb szociális segítséget és tanácsadást.
A kora gyermekkori intervenció egy szolgálta-tás-rendszer, mely egyedülálló módon több szakember (gyermekorvos, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, integrációs szakember) együttes munkáját feltételezi, és maximálisan szem előtt tartja a gyermek állapotát csakúgy, mint a család igényeit és körülményeit. A tevé-kenység célja, a gyermek egészségének és jó-létének biztosítása, a családi kompetenciák erősítése, a fejlődési késések minimalizálása.
A tagintézmény igazgatója Kerekes Imréné.
Oktatás
Edelényben 1948-ig az iskolák államosításáig felekezeti oktatás folyt.
I. István (1000–1038) király a hazai keresztény egyház megszervezésével nemcsak keresztény hitre térítette és ezzel bekapcsolta a magyarsá-got a nyugati keresztény közösségbe, de meg-teremtette a nyugat európai oktatási-nevelési rendszer hazai meggyökereztetésének lehető-ségét is. A káptalanok, a falvak plébániái, va-lamint a bencés szerzetesek kolostorai által ki-alakított szilárd rendszer keretében rakta le az ország területén az iskolaszervezet alapjait.
Államalapító királyunk úgy rendelkezett, hogy minden tíz falu építsen magának templomot, s a templom papját a lakosok pontosan megha-tározott javadalommal lássák el. A püspököknek kell gondoskodniuk saját egyházmegyéjükben a szertartásokhoz szükséges könyvekről, s ugyan-csak az ő kötelességük papokat képezni és fel-szentelni a plébániák számára.
Városunkban az oktatás egyidős lehet az ál-lamlapítással, hisz Borsodon már a 11. század-ban volt esperesi- és plébániatemplom. Edelény gótikus temploma 1330 körül épült, s valószínű, hogy itt is folyt oktatás. A törökök állandó zakla-tása miatt a település többször elnéptelenedett.
Ezen időszakokat leszámítva, az iskolák államosí-tásáig volt római katolikus iskola. Borsodon a
re-formáció elterjedésével megszűnt a római kato-likus egyház iskolája, s csak 1946-ban kezdték új-ra az oktatást. A finkei iskoláról az első adat 1876-ból való, azonban minden bizonnyal már jóval korábban is létezett iskola a római katolikus egyház felügyelete alatt.
Az edelényi reformátusok, már 1580-ban mű-ködtettek iskolát 18 tanulóval. Ebben az időben vették birtokba a római katolikusok templomát.
A borsodi református iskola működésével kap-csolatos első, konkrét adat 1598-ból való, a Protokollumban (javadalmi jegyzőkönyv) olvas-hatunk róla. Finkéről a református vallású gyere-kek sokáig Edelénybe jártak iskolába. Iskolát 1865-ben építettek számukra.
Az 1868-ban létrehozott izraelita iskola magán-iskolaként működött 1944-ig a zsidóság deportá-lásáig.
Az 1948-as államosítást követően Edelényben a római katolikus és református iskola összevo-násával jött létre az állami általános iskola, mi-ként Borsodon és Finkén is. Borsodot 1950-ben Edelényhez csatolták így az edelényi iskola 1.
számú, a borsodi 2. Számú Állami Általános Isko-la lett. A borsodi iskoIsko-la tagiskolája volt egy idő-ben az abodi, a balajti, a damaki és a ládbesenyői.
A 2. Számú Általános Iskola 1989-ben. (Hadobás P.)
1958-ban az Egresen a bányaüzem az újon-nan épített két bányász lakótelep gyermekei-nek iskoláztatása érdekében új iskolát épített, mely 3. Számú Állami Általános Iskola lett. 1963-ban Finkét is Edelényhez csatolták így az ott lé-vő iskola, amely szintén 1958-ban épült, lett a 4.
számú általános iskola.
Az Edelényhez tartozó Császta-pusztán is folyt oktatás 1945-től az 1960-as évek elejéig, előtte az itt lakó gyerekek Edelénybe jártak iskolába.
A 4. sz. általános iskolát 1973-ban a 3. sz. isko-lához csatolták és a felső tagozatosok 1991-ig az újra önállóvá válásig jártak ide Finkéről. 2002-ben felvette a Finkei Általános Iskola nevet, azonban a gyermek létszám csökkenése miatt 2004-ben a borsodi iskola tagiskolája lett, majd 2007-ben végleg bezárták.
Az 1970-es években az értelmileg sérült gyer-mekekkel való foglalkozás a 2. Sz. Általános Isko-lában kezdődött. 1980-ban már négy csoport-ban foglalkoztak a gyerekekkel, s ekkor a 2. sz.
iskola tagiskolájaként működött, majd 1983-ban, amikor az 1. sz. iskola alsó tagozatos tanulói át-költöztek az Antal György úti épületből a Borso-di úti új épületbe, megkapták az Antal György úti épületet és létrejött az önálló Kisegítő Iskola a város 5. Sz. Általános Iskolájaként. 1993-ban
megszűnt az önállósága, a 4. Sz. Általános Isko-lához telepítették, majd a következő évtől az Alapítványi Munkaiskola (ma Új Esély Oktatási Központ) vette át a feladatát.
1986-ban Nevelési Tanácsadó Intézetet hoz-tak létre, melynek a feladata az iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése, a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal rendelkező gyerekek-kel való foglalkozás volt. Körzeti feladatot látott el 1991-es megszűnéséig.
2003-ban a 3. Sz. Általános Iskolát a Borsodi Ál-talános Iskolához (A 2. Sz. ÁlÁl-talános Iskola 2000-ben vette fel az egykor önálló településrész ne-vét.) csatolták, így az véglegesen bezárta kapuit.
2008-ban az önkormányzat a város oktatási in-tézményeit összevonta és létrehozta a Városi Oktatási Központot, melyben a nevelés és okta-tás a bölcsődés korosztálytól a középiskolás kor-osztályig folyt. Ebben az időben a szuhogyi óvoda és általános iskola is a VOK-hoz tartozott.
A gazdasági helyzet változásai egyre nehe-zebbé tették az önkormányzat számára a város intézményeinek fenntartását, ezért 2011-ben úgy döntött a képviselő-testület, hogy a belvá-rosi általános iskolát és a gimnáziumot átadja a görögkatolikus egyháznak, majd 2013-ban a Nefelejcs Óvodát is.
Tanoncok, majd később ipari tanulók képzése is volt Edelényben 1929-től 1967-ig.
A gimnáziumi képzés 1962-ben kezdődött, az egresi iskolában a Tokaji Ferenc Gimnázium ki-helyezett osztályaként 1963 szeptemberéig, a helyi gimnáziumépület elkészültéig. 1973-ban diákotthon létesült a bányaüzem megüresedett irodaházában, az egykori munkásszállóban a Szentpéteri út végén, amely 100 fő befogadá-sára volt alkalmas. A tanulói létszám csökkenése és a bejárás feltételeinek javulása miatt a lét-szám fokozatosan csökkent, ezért a gimnázium-hoz 1999-ben egy kisebb befogadó képességű kollégiumot építettek, majd 2007-ben megszün-tették, mivel már nem volt rá igény.
Az óvodák létesítésének előzményeit 1938-ra lehet visszavezetni, amikor a szülők még csak nyári időszakban, az aratás és egyéb mezőgaz-dasági munkák időszakában adták 3-5 éves gyermekeiket az óvodába, hogy mentesüljenek a gyermekgondozás napközbeni teendői alól. A nyári óvoda a római katolikus iskola épületében volt. A gyermeklétszám nyaranta 80-120 fő kö-zött volt, és ebben a formában 1948-ig műkö-dött. A mai értelemben vett óvoda 1949 szep-temberétől működik. A deportálás miatt meg-üresedett zsidó paplakban és boheriskolában
helyezték el az óvodát. Az épület vizesedett, egészségtelen volt, így egy szintén üresen ma-radt épületbe, a Deák Ferenc u. 22. számú ház-ba költözött az óvoda. Idővel kinőtte az épüle-tet ezért 1959-ben a kastélyba helyezték át.
1969-ben új óvodát építettek a város központ-jában. 1973-ban a mai István király úton, egy magánházból alakítottak ki óvodát ez lett a 2.
sz. óvoda, 1977-ben pedig az Egresen, mely 3.
számú lett, majd a mai Miklós Gyula úton 1980-ban megépült a 4. sz. óvoda. 1984-ben az 1.
számú óvoda mellett 40 férőhelyes bölcsődét építettek, melyet 1991-ben bezártak és óvodá-sok vették birtokba, majd 2004-ben újra indult a bölcsődei ellátás. 1993-ban összevonták az 1. és 2. sz. óvodát. 1995-ben az 1. sz. óvoda a Mátyás Óvoda, míg a 4. sz. óvoda a Nefelejcs Óvoda nevet vette fel (2013-tól a Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola tagóvodája Ol-talom néven.).
A várossá nyilvánítás után a tanács és az ön-kormányzat is igyekezett minél jobb feltételeket biztosítani a nevelő-oktató munkához. A har-minc év alatt valamennyi intézményben volt bővítés és felújítás, többségében pályázati pénzből.
1973-ban ebben az épületben nyílt meg a 2. sz. óvoda. Az épületet 2015-ben felújították, jelenleg a Családsegítő Szolgálat található benne. (Hadobás P.)