Ed. [A cím folytatólag:] "Quo Disciplinae Organice Cvm Vniverso Apparatv Svo In Scenam Scholasticam Introducuntur illarumque Natura, Propagatores, Proprietates et Officia proponuntur. ... Ad hoc Scholasticum Spectaculum in Schola Novisoliensi Anno Christi MDCXXXV die 1. et 2. Mártii exhibentem Omnes Ecclesiae Antistites, ... Caesareae Camerae Proceres. ... Curiae Prae-sides ... vocat et in vitat Johannes Duchon, P. L. C. Scholae Novisoliensis Rec-tor." Lőcse, 1635. (RMNy 1621. - Sztripszky II, 2523/71. - Íaplovií 814.) [Az iskolai tantárgyakról szóló előadás egyleveles műsora és meghívója. A sze-replő személyeket felsorolja az RMNy 1621.]
Ut. Kapitoly, 1967.72.
B E S Z T E R C E B Á N Y A
1636
Ad. "Roku 1636 bolo dal'Sie predstavenie, pravdepodobne posledné za Ducho-novho rektoratu."
Lit. Kapitoly, 1967. 72. [Forrásra utalás nélkül.]
1643. február 13.
[KOMÉDIA.]
Ad. Városi számadáskönyv: "dito beij der gehaltenen Comaedi Wein aufgangen Seitl 4 - fl. 2, den. 40." (Státny okresny a mestsky archív v Banskej Bistrici, fasc. 241.89b.)
1649
[HÁROMKIRÁLYOK.]
Ad. "roku 1649 trojkrálova hra."
Lit. Kapitoly, 1967. 49. [Cesnaková-Michalcová, Milena így említi forrásra hi-vatkozás nélkül. Az ez évi számadáskönyvben ilyen vonatkozású adatot nem találtunk, de más évekből többször is találkozunk ilyennel. A jezsuiták viszont ebben az évben játszottak egy "Trés reges nato Christo munera ferentes" című darabot. (Lásd Jurkovich Emil adatát a besztercebányai kir. kat. főgimnázium 1894/95. iskolaévi értesítőjében a 24. lapon!)]
1661
Ad. [Ebben az évben Kreuchel, Elias igazgatót Selmecbányára hívják. Kevesli az ígért fizetést. Besztercebányán nagyobb jövedelme van, többek között itt kap "Haring-, Fenster- und Comoediengeld"-et is.]
l i t . Breznyik, 1883. II. 94. [Forrásra nem hivatkozik.]
1661-1668
[ACTUS ORATORIUS.]
Ad. Besztercebányai Evangélikus egyházközségi lt.: "Fennmaradt az összes igaz-gatói jövedelemnek jegyzéke, melyben Stürtzer s közvetlen elődei részesültek."
Benne olvasható: "pro actu oratorio vei comico 12 fi. licet vero neuter horum fiat, 6 f l . " [Nem sikerült ellenőrizni, 1986-ban nem találtam.]
Lit. Rosenauer, 1876.55.
1670
Ad. "Divadla sa hraly i v škole, ale na to bolo potrebné osobitné svolenie mesta.
Roku 1670 dovolila mestská rada učitelovi, aby si postavili javisko v školskej miestnosti, súčasne mu prísne nariadila, aby nedovolil žiakom prechádzat: sa po meste v hereckých úboroch." (Prot. Praet. 4. marca 1670. hivatkozással íija Hudec.)
Lit. Hudec, 1941.121.
1689. április 28.
Ad. Besztercebányai Evangélikus Egyházközségi lt. 31. A.: [1689. április 28-án Peucher, Georgius, igazgató panaszkodott, hogy évenként két nyilvános vizsgát rendezett, öt actus oratoriust tartott, a tiszteletdíjat azonban nem kapta meg.
(Gravamina super inordinato statu scholae evangelicae in r. 1. m. civitate Neo-solio.)] [Nem sikerült ellenőrizni, Rosenauer alapján vettük fel.]
Lit. Rosenauer, 1876.80.
1710. március
Ad. Schulek-gyűjtemény. Matricula Gymnasii Evangelici Neosoliensis: "Rector ... accipit pro Actu Oratorio vei Comico fl. Hungaros 12." (Ev. Orsz. Lt. V.
49.38.)
l i t .Hudec, 1941.15.
B E S Z T E R C E B Á N Y A
1713
E102
Ad. "Herrn Rectori (Bél) besserer Aufmerksamkeit wegen pro festo Galii vor die Herrn Collégén überschickt 8 Seitl Wein." [Forrásra utalás nélkül.]
Li t. Rosenauer, 1876.97.
1714. április 18.
E103
Ad. Schulek-gyűjtemény. Matricula Gymnasii Evangelici Neosoliensis: "Anno 1714 die 18. Április Rectoris, non Conrectoris, benefícium pro Actu Oratorio vei Comico. 12 Fl." (Ev. Orsz. Lt. V. 49.39.)
A biccsei mágnásiskola ötven esztendeig működött. Thurzó György emelt a gim-názium számára kastélya közelében épületet. Ő és az utódai fizették a tanárokat. Hogy a magas színvonalat biztosítsák, külföldről hívtak be tanárokat (Plateanus, Valentinust Oppelnből, - 1590-1596 között működött itt Flottvedelius, Zachariast Braun-schweigből — 1614 körül) vagy olyan hazai tanárokat, akik — rendszerint a Thurzók alumnusaiként - külső országokban tanultak (Francisci, Thomas - 1611-1612; Hada-kius, Johannes - 1613; Lani, Gregorius - 1617; Lani, Zacharias - 1621; Chalupka, Sámuel — 1624—1626). Humanista műveltséget, korszerű ismereteket teijesztettek, irodalmi működést folytattak, s többnyire magas egyházi hivatalt töltöttek be. Az idő-sebb Ladiver, Elias volt az utolsó rector, Esterházy Miklós nádor 1627. november 4-én megszűntette az iskolát.
BICCSE
1608. szeptember 28.
[KOMÉDIA.]
Ad. Raciocinum I. Dominii Bittsa pro Anno 1608. 237. "27 7bris Comediass Žiakom f. 2. dn. 40." (Štátny oblastný archív. Bytča, OK Fasc. 155. no 5.)
1612. szeptember 22.
[KOMÉDIA.]
Ad. Szenei Molnár Albert: Naplója 57: "Comedia visa." [Szenei Molnár Albert úja Naplójában Erdődy Kristóf és Thurzó Borbála lakodalmáról.]
Lit. Dézsi Lajos: Szenei Molnár Albert naplója, levelezése és irományai. Bp., 1898. 57. - Dézsi Lajos: Szenei Molnár Albert, Bp., 1897. 184. ( " a násznép előtt valami vándorszíntársulat egy komédiát adott elő.") — Dézsi, 1906. 42.
("alig gondolhatunk itt másra, mint protestáns iskolai színi előadásra, melyet valamely közeli protestáns iskolának a lakodalmi ünnepélyre kivonuló ifjúsága rendezett, hogy a több napig tartó lakodalom fényét ezzel is emelje, ... s talán az iskola patrónus főura iránti tiszteletet is kimutassa.") [1608-ban is komé-diáért fizettek a diákoknak.]
A reformáció jeleivel Brassóban már a mohácsi csata körüli években találkozunk.
Igazi megalapítója, a városban és az egész Barcaságban a lutheri egyház szervezetének kimunkálója Honterus volt (1498-1549). 1533-ban kezdte meg Brassóban papi műkö-dését, 1539-től a város vezető papja lett. Ebben az esztendőben nyomdát alapított, s amellett tanításhoz kezdett. Tankönyveket nyomtatott, melyeket Erdélyben az iskolák szívesen fogadtak. Velük Honterus az iskolai oktatást humanista szelleművé, illetőleg a humanista irányúból reformátorivá alakítását szolgálta. Hogy a városi iskolát magasabb-rendűvé tegye, iskolai rendtartást készített, és azt a magisztrátussal elfogadtatta. (Kiad.
Dück, Joseph: Geschichte des Kronstádter Gymnasiums. Brassó, 1845. 121—130., újab-ban Schuller, Mónika: Der Coetus in Honterus-Gymnasium in Kronstadt in Siebenbür-gen. München, 1963. 65-66.)
Az alsó osztályokra (Unterklasse) épülő három osztályos felső iskola (grössere Schule) főtárgya a vallástan, a lutheri katekizmus volt, de megkívánta a latin és görög nyelv ismeretét, közvetítette a latin és görög szerzőket, az égre és földre vonatkozó is-mereteket, így a poétika és retorika mellett a földrajz, számolás, iratkészítés módjának oktatását. A legfelső osztályt a rector vezette, ő ellenőrizte, irányította az alatta lévő két osztály lectorainak a munkáját. A rectort a városi magisztrátus mint az iskola pat-ronálója, még inkább a városi lelkész választotta és felügyelte. Ez a helyzet nem egyszer akadályozta a későbbiek folyamán, hogy az iskolaigazgató reformokat hajthasson végre.
1544-ben Wagner, Valentinus lett az iskola igazgatója, 1549-ig működött ebben a minőségben. Igazgatósága idején rendezkedett be az iskola az új épületben, ahol a tan-erők lakásán, tantermeken kívül kilenc "museum" (lakószoba), valamint nagy auditó-rium állt az intézmény rendelkezésére. Ez utóbbiban folytak a vizsgák, declamatiok, disputatiok, színi előadások. Honterus évenként két színjáték (komédia) előadását írta elő szabályzatában, Wagner maga is írt drámát. A színjátszás emlékei azonban a XVI.
századból csak kis mértékben ismeretesek. Annál nagyobb számban a XVII. századból, főleg annak második feléből.
Az igazgató és a lectorok csaknem mindig külső országokban tanult személyekből, külországbeliekből kerültek ki. A XVI—XVII. századfordulótól a lectorok száma három.
A lectorok gyakori változása és a politikai helyzet alakulása (Báthori Gábor szászelle-nes magatartása) miatt az iskola színvonala hanyatlott. Albelius, Simeon, előbb lector (1615—1619), majd lelkész (+1654), sokat tett, hogy az iskola a Honterus-i Constititio szellemében működjék, belső életét a nagyobb fegyelem szellemében alakítsa. Mederus, Petrus (1638-1649), Wermerus, Matthias (1644-1646) alatt az iskola régi jóhírének örvendezett. Tanulói csak kisebb hányadban kerültek ki a város lakosságából, tanultak itt Németországból, Moldvából, és sok környékbeli magyar is.
Mederus és Wermerus kísérletei után Albrichius, Martinus (1655 — 1660) komolyabb változtatásokat szeretett volna véghez vinni. 1657-ben kinyomtatta a Honterus-féle Con-stitutio-1, megtoldva azt a fegyelmi rendet érintő szabályzatokkal. A legfelső osztályt ketté szándékozott osztani a rector és a conrector vezetése alatt, nagyobb figyelmet for-dítandó a filozófia és teológia tanítására. Azt kívánta, hogy a vezetés egy kézben, a rec-toréban legyen. Tervezetét helyeselték, de nem hajtották végre.
1689-ben tűzvész pusztított Brassóban, leégett az iskola, s gazdag könyvtára is, melyet még Honterus alapított 1547-ben. A XVII-XVIII. századforduló évtizedeinek belső és külső eseményei nem kedveztek a brassói iskola működésének.
Fronius, Marcus (+1713) kezdett harcot a hiányosságok, önkényesség és lazaság ellen. Lectorként csak rövid ideig dolgozott (1690-1691), de egész élete folyamán a brassói iskola volt a legfőbb gondja. Városi lelkészként mint az intézmény felügye-lője erélyesen beleszólt annak működésébe, elbocsátotta pl. Ziegler, Martinus rectort (1691-1694), mivel nem tudott vele együttműködni. Tervezetet készített (Consilium de Schola), melyben kíméletlenül bírálta az állapotokat, és az egész iskolarendet átfogó reformokat kívánt megvalósítani — még mindig a Honterus-féle Constitutio alapján.
Pl. azok számára, akik nem akarnak egyetemre menni, megelégszenek falusi rectorság-gal, lelkészséggel, feleslegesnek tartotta a görög nyelv tanulását, latinból is kisebb telményeket kívánt tőlük; azt akarta, anyanyelvükön tanuljanak. Szigorú rendet köve-telt tanulóktól, tanítóktól egyaránt mind a fegyelem, mind a tanulmányok terén. Sza-bályos időközökben tartandó disputatiokat írt elő a tanulóknak, de a tanítóknak is.
Sokat harcolt a város bírájával, aki ellene volt terveinek.
A Fronius által óhajtott iskolarend Filstich, Johannes igazgatósága alatt (1723—
1743) valósult meg. Hosszú időt töltött külföldön; Halléban, Jénában megismerkedett a pietista tanokkal, kapcsolatba került a brassói származású Schmeizel, Martinusszal, aki szeretett volna Brassóba visszatérni. Helyette azonban a szintén Halléban tanult Tartler, Thomast választották meg igazgatónak. A Haliéval való kapcsolatok ellenére a pietizmus nem vert gyökeret a brassói gimnáziumban.
1743-ban új gimnázium épült. Megalapításának kétszáz éves fordulóját fényesen megülték. Az utána következő évtizedekben azonban hanyatlás állott be, bár olyan tudós tanára, igazgatója is volt, mint Roth, Paulus (+1793), aki gazdag könyvtárát, 1500 kötetet, értékes kéziratos és egyéb gyűjteményét az iskolára hagyta.
1793-ban az iskolaalapítás 250., az új épület 50. évfordulóját ülték Teutsch, Johan-nes igazgatósága alatt. Rectorsága idején (1791-1800) az iskolában magyar nyelvet tanító tanerőt alkalmaztak és nagyobb figyelmet fordítottak a természettudományok okatatására.
Irodalom:Dück, Joseph: Geschichte des Kronstádter Gymnasiums. Brassó, 1845. — Schiel, Sámuel: Matrikel des Kronstádter Gymnasiums. In: Programm des ev. Gymnasiums in Kronstadt. 1863-1866.
BRASSÓ
1542. február [KOMÉDIA.]
Ad. Stadthannenrechnung, Seite 412.: "Carnisprivium studiosi egerunt unam comoediam, quibus dedi ex commissione dominorum fl. 2 . " (Február 22-i be-jegyzés a városi számadáskönyvben.)
Lit. Seraphin, Friedrich Wilhelm: Kronstádter Schulen vor der Reformation.
ArchivSiebLk XXIII. 1889. 787. - Wolf, Theobald Peter: Johannes Honterus der Apostel Ungarns. Kronstadt, 1894. 176. Quellen III. 1896. 1 5 7 . F e r e n -czi, 1897. 8. - Bernáth, 1902. 17. - Janovics, 1907. 36. - Gyárfás, 1909.
3 8 - 3 9 . - Pukánszky, 1926. 195. - Pukánszky, 1931. 200. - Dombi, 1932.
5 2 . - Wittstock, 1970. 273.
1543
Ad. Ordinatio Studii Coronensis: "Comoediae duae semper institutae habe-antur, nec aliquis majorum officio personae comicae sit exemtus." ("Consti-tutio Scholae Coronensis ab Magistro Johanne Hontero, Primo Reformatore Ecclesiae Coronensis, consentiente et approbante Amplissimo Senatu Anno MDXLIII lata et promulgata.") [Kiad. Teutsch, 1888. 7.]
U t . Dück, 1845. 124. - S c h w a r t z , 1861. 104. - Filtsch, 1887.523. - Ferenczi, 1897. 8. Bernáth, 1902. 17. Gyárfás, 1909. 38. Pukánszky, 1926. 195. -Pukánszky, 1931. 200. - Dombi, 1932. 52. - Wittstock, 1 9 7 0 . 2 6 5 - 2 6 6 , 2 7 3 .
-Mészáros, 1981.58.-Mészáros: Iskolaügy 1981.224.
1549