A disszertációban használt fogalmak

Az értekezésemben használt szakszavak jelentős részének többféle meghatározása ismeretes. Az alapvető fogalmakkal részletesen foglalkozom az adott téma feldolgozása kapcsán. Az alábbiakban azoknak a szakkifejezéseknek a definícióit adom meg, amelyek ugyancsak előfordulnak dolgozatomban, és szükségesnek tartom elhatárolni őket a hasonló kifejezésektől. A továbbiakban ezeket a terminusokat a megjelölt fogalommeghatározás értelmében használom.

Attitűd

„Az attitűdök pozitív és negatív viszonyulások, azaz tárgyak, személyek, helyzetek, illetve a világ bármely azonosítható mozzanata iránt mutatott vonzalmak vagy tőlük való idegenkedések, beleértve az elvont gondolatokat és társadalmi megnyilvánulásokat is.” (Atkinson et al, 2005, 699.)

Differenciálás

„A gyerekek, ifjak egyéni sajátosságaira tekintettel lévő fejlődés, fejlesztés lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása az oktatás által” (M. Nádasi Mária, 1997a, 287.).

Edzés

„Az edzés a teljesítményfokozás tudományosan irányított folyamata, amelynek során tervszerűen alakítjuk a sportoló teljesítőképességét (az egyén fizikai, pszichikai energiáját) és teljesítőkészségét (az energiák mozgósítási készsége), hogy ezzel a sportágában, versenyszámában eredményt érjen el” (Nádori, 1991, 17.).

9

„Az edzés, a sportoló magasabb (sport)teljesítmény célok eléréséért folytatott tevékenységének szervezett, a célok által meghatározott testgyakorlatokból, elméleti képzésből és környezeti hatásokból álló tevékenysége” (Dubecz, 2009, 15.).

Elméleti tudás

„Az elméleti tudásra, amelyet elméleti fejtegetések, empirikus kutatási eredmények alkotnak, a pedagógusok tankönyvekből, szakirodalomból, előadásokból tesznek szert” (Falus, 2003, 91.).

Érték

„Egyének vagy csoportok által vallott eszmék arról, hogy mi a kívánatos, a megfelelő, a jó és a rossz. Olyan szimbolikusan értelmezhető javak, amely valamely speciális közösség és annak tagjai számára értékkel és jelentőséggel rendelkeznek, tehát a nyílt vagy rejtett közmegegyezés alapján a közösség minden tagja számára érvényesek. Az érték tehát „ideálként” „reprezentálódik” a közösség tagjainak „fejében”, vagyis konkrét formában, a normák, szabályok felett elhelyezkedve társadalmi és cselekvési relevanciával rendelkezik” (Friedrich, 2000, 500.).

Értékelő rendszer

„Egy olyan átfogó kategória, amely magában foglalja a gyakorlati szakember elméleteit, értékeit, tudását, amelyeket felhasznál tapasztalatainak értékeléséhez”

(Falus, 2001b, 23.).

Gyakorlati tudás

„Azt a tudást nevezik gyakorlati tudásnak, amelyik a gyakorlatot irányítja, abban közvetlenül érvényesül” (Falus, 2003, 92.).

Gyermekfelfogás

„Ez a kategória azoknak a gyermekre vonatkozó elméleteknek, vélekedéseknek, gondolati konstrukcióknak a gyűjtőfogalma, amelyek a köznapi tudat szintjén jelennek meg, és deskriptív jellegüknél fogva nélkülözik az idealizálás, mitizálás mozzanatát. A

10

gyermekfelfogás tapasztalati anyaga az emberek közötti közvetlen kapcsolatokból, a családi és az iskolai nevelőmunka praxisából származik” (Pukánszky, 2005, 4.).

Gyermekkép

„Gyermekkép alatt a gyermekről és a gyermek világáról való ismereteket, és az ahhoz kapcsolódó hozzáállást érthetjük” (Nóbik, 2000, 374.).

Interakció

„Kölcsönös viszony, kölcsönös ráhatás. A szubjektumok általi és közötti szociális cselekvést, illetve közösen végzett cselekvést jelent, amely a másik szubjektivitása révén tudatosul, ami által lehetségessé válik önmagunk szubjektumként történő identifikálása, és a saját cselekedetek közös világként, értékként vagy normákként történő értelmezése” (Friedrich, 2000, 512.).

Internalizáció

„A vélekedések, attitűdök és viselkedések megváltoztatása azért, mert az egyén valóban sajátjának érzi azokat: beépítette őket saját értékrendszerébe” (Atkinson, 2003, 583.).

Nevelés

„A nevelés a társadalmilag értékes, de egyénileg is eredményes magatartás- és tevékenységformák kialakítására irányuló folyamat. Törekvés a gyerekek szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő, valamint önfejlesztő magatartás- és tevékenységformáinak ösztönzésére, megerősítésére, ezzel párhuzamosan pedig destruktív megnyilvánulásaik leépítésére” (Bábosik, 1999, 13.).

Nézet

„(…) a nézetek a mentális személyes konstrukciók egy csoportját alkotják, olyan feltételezések, feltevések, propozíciók a világról, amelyeket igaznak vélünk, s amelyek befolyásolják ítéleteinket, mások megítélését, s amelyeket felhasználunk döntéseink során” (Richardson, 1996, 103.).

11 Oktatási folyamat

„Az oktatási folyamat mint komplex interaktív folyamat magában foglalja nemcsak a tanítás és tanulás folyamatát, de a kognitív önszabályozás, illetve a motivációs önszabályozás kiépítésének, kialakításának folyamatát is. E folyamatban a tanár és tanuló együttes tevékenysége során nem csupán a tananyag (művelődési javak) aktív feldolgozása, hatékony elsajátítása kell, hogy megvalósuljon, hanem a tanuló autonóm tanulásra való képessége, kognitív önszabályozása, valamint tanulási motivációinak magas szinten szerveződő önszabályozása is. Mindez csak abban az esetben következik be, ha az oktatási folyamatban a tanítási anyag pedagógiailag indokolt differenciált adagolásban és a tanulási törvényszerűségek figyelembevételével, folyamatos visszacsatolás, motiválás biztosításával, a tanulók aktív részvételével közvetítődik, s ha egyben figyelembe veszi a tanár az adott osztály, csoport összetételét, a tanulók egyéni sajátosságait, fejlettségi szintjét, előzetes ismereteit, tapasztalatait, a tananyag jellegét s saját metodikai lehetőségeit” (Réthy, 2003, 222.).

Reflektív tanítás

„A reflektív tanításon olyan, a pedagógiai tevékenységet folyamatosan és tudatosan elemző gondolkodást és gyakorlatot, kognitív stratégiát értünk, mely biztosítja az oktató-nevelő tevékenység folyamatos önellenőrzését és ezen alapuló fejlesztését” (Szivák, 2014, 13.)

„A tanári gondolkodás és gyakorlat elemző formája, olyan stratégia, mely biztosítja az oktató-nevelő tevékenység folyamatos önellenőrzését és ezen alapuló fejlesztését” (Szivák, 1997b, 247.).

Reflexió

„(…) a reflexió nem más, mint a problémás szituációkra adott, előre megfontolt, célorientált válaszok, melyek a gondolkodás gyakorlati megnyilvánulásai” (Goodman, 1984, idézi: Szivák, 2014, 14.).

12 Séma

„(…) a sztereotip jellegű tevékenységek megoldására alkalmazható tudásrendszer, amely a tevékenység ismételt elvégzése során alakul ki” (Falus, 2001b, 18.).

Labdarúgó akadémia

Olyan élsportutánpótlás-nevelési sportszervezet, amelynek elsődleges feladata, hogy a megfelelő korosztály- és sportágspecifikus, képzési, tudományos és infrastrukturális feltételek biztosításával támogassa az utánpótláskorú sportolók legmagasabb szintű sportszakmai felkészülését, versenyeztetését.

Szerep

„Adott társadalmi pozícióhoz, státushoz tartozó elvárások összessége” (N. Kollár &

Szabó, szerk. 2004, 605.).

Tanítási-tanulási folyamat

„(…) a bemeneti (input), a folyamat és a kimeneti (output) tényezőket, a környezetet és mindezen tényezők közötti információáramlást, visszacsatolást és kölcsönhatásokat foglalja egy rendszerbe” (Báthory, 1992, 19.).

Tanulás

„A tanulás egy rendszerben bekövetkező, hosszabb távon ható, adaptív változás” (Nahalka, 2006, 9.).