A digitális műsorszórásnak több technikai lehetősége van. DVB-T jelenti a földi digitális műsorszórást (Digital Video Broadcast Terrestrial), a DVB-C a kábeles, a DVB-S a műholdas változatot. Európában először egy 1997-es egyezmény szabályozta, az audio és a videojelek mpeg jelfolyammá történő tömörítésének leírását, a földi műsorszórás egyéb technikai feltételeinek meghatározását, a bevezetés határidejét. Napjainkban a teljes digitális átállás a vártnál lassabban történik. Pedig az üzleti érdekeken túl az átállást a korszerű digitális televíziók elterjedése indokolja, ezeken ugyanis a hagyományos analóg módban sugárzott kép gyengesége nagyon észrevehető. Aki túlságosan hamar vásárolt nagyfelbontású televíziót, egyrészt még nem tudott digitális műsorokat nézni, így kimondottan bosszantó volt évekig a gyenge adásminőség, másrészt azt tapasztalhatta, hogy a 2006-ban bejelentett MPEG2 kódolást az Antenna Hungária 2008 őszén MPEG4-re változtatta. Többszöri halasztás után a jelenlegi ütemezés szerint, Európában a legutolsók között, Magyarországon 2014-ben történik meg az analóg adók végleges lekapcsolása.16
Digitális műsorszórás esetén azonos sávszélességen az analóghoz képest több csatorna fér el, így nagyobb a műsorválaszték. A kép zavarmentesebb, kevesebb a zaj, a torzulás és a jelkiesés. Nagyfelbontású csatornák teszik igazán élvezetessé a televíziózást, ezek száma folyamatosan nő és előfizetési áruk csökken.
3D képalkotás
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, egy újabb mozgóképi forradalomnak lehetünk tanúi, résztvevői, hiszen a kétdimenziós kép helyébe lépő 3D kép szinte a helyszíni jelenlét élményét biztosítja.
Ne felejtsük el, mi történt pár éve a 16:9-es formátumra való átálláskor! Már csak 16:9 –es formátumú tévét lehetett kapni, ugyanakkor a műsorgyártók a mai napig készítenek 4:3-as képarányú felvételeket. Az eszközfejlesztő (kamera, tévé) cégek ezúttal is több éves előnyben vannak a műsorgyártókhoz képest. Másik példa lehetne a HD átállás. Sokan már ilyen televízióval rendelkeznek otthonaikban, azonban nem tudnak előfizetni – vagy csak indokolatlanul drágán – a HD adásokra. Ez a visszás helyzet áll fenn immár harmadszor a 3D kapcsán is az utóbbi évtizedben. A fogyasztóval megfizettetik a drágább, korszerű technológiát, ezt azonban nem tudja élvezni, kihasználni a megfelelő műsorok hiányában. Várhatóan 2013 végére a televízió készülékek fele már 3D képalkotásra alkalmasan kerül forgalomba. De vajon mit tudunk majd nézni rajtuk?
A 3 dimenziós – tehát térhatású – kép reprodukálása kétdimenziós felületen, régi vágya a feltalálóknak, az 1850 utáni években történtek kísérletek először – ha a jóval régebbi építészeti-festészeti produktumokat (pl. F.A.
Maulbertsch) nem számítjuk ide - az ún. anaglif képalkotó eljárásra, mely ugyan színinformáció vesztés árán, de biztosítani tudja színszűrők segítségével, hogy a képnek térhatása legyen (leggyakrabban vörös-cián szemüveg használatával). Ez jelenleg a térinformatikában, a térképészetben is használatos.
Napjaink televíziói passzív vagy aktív polár szemüveg segítségével biztosítják, hogy a két szembe eltérő képek érkezzenek. Olyan eltérő képek, amelyet a valóságban is látunk, tehát a két szemünkbe érkező fénysugarak ugyanarról a tárgyról eltérő képet adnak, ezáltal tudjuk megítélni a tárgy távolságát. A televízióból érkező képek érzékelésével a mélységérzet is kialakul az agyban.
Jelenlegi ismereteink szerint a passzív polárszűrős megoldás a favorizált. Ezzel a megoldással például FPR (Film-type Petterned Retarder) technikával hozhatunk létre térhatású képet. Ilyenkor a bal szemünkbe jutó képet a páratlan sorok, a jobb szemünkbe jutó képet a páros sorok továbbítják. A képek egyidejűleg kerülnek vetítésre, de a
16http://en.wikipedia.org/wiki/3D_television
A VIDEOTECHNIKA ALAPJAI
polárszemüveg és a tévépanel felületére felvitt réteg együttesen biztosítja, hogy mindegyik szembe csak az odatartozó információ jusson.
A korábban előnyösnek tartott aktív szemüvegek a televíziók legalább 100 vagy 120 Hz-es képfrissítése révén tudják felváltva megjelentetni a jobb és bal szembe érkező képet. Az ilyenkor fellépő kellemetlen vibrálás miatt a szemünk jobban fárad, „átszivárgás” van a két kép között, mely csökkenti a térhatást, és a kép kontrasztja is csökken.
Mindezek a hatások nem jelentkeznek a passzív szemüvegnél.
Kísérletek folynak a szemüveg nélküli ún. autosztereo rendszerrel, ennél az a probléma, hogy csak nagyon szűk zóna és látószög esetén alakul ki a 3D képérzet.
5.17 ábra HD kamera a 3D-t létrehozó ikeroptikai előtéttel
A fenti kamera egy előtétlencse és a beépített elektronika révén ún. side by side módon egyidejűleg rögzíti „egymás mellé” a tárgy két különböző szögből látott képét, amit aztán a televízió teljes méretűre nagyít. Alábbi képen illusztráljuk, hogyan látja a külvilágot az ikerlencse.
5.18 ábra A külvilág az ikerlencsén keresztül.
Összegezve, nem tudhatjuk, hogy mi lesz az üdvözítő megoldás pár év múlva, ma ráadásul még csak elvétve kapunk 3D műsorokat, tehát a megvásárolt televízió többletszolgáltatását ki sem tudjuk használni.17
Ellenőrző kérdések
5.1
Milyen platformra készülhet a kép?
5.2
A látható fény tartománya milyen hullámhosszak közé esik?
Hogyan számítható ki a frekvencia a hullámhosszból?
Mi a különbség a nappali és az éjszakai látás között?
Milyen alapvető színkeverési módokat ismer?
Milyen színkeverést használnak a képmegjelenítők?
Milyen színkeverést használ a nyomdatechnika?
Mit jelent a szem felbontóképessége?
Jellemezze az RGB színmódot!
Jellemezze az HSB színmódot!
Jellemezze a Lab színmódot!
Jellemezze az YUV színmódot!
17Nicholas Negroponte (2002): Digitális létezés. Typotex, Budapest. 28o.
A VIDEOTECHNIKA ALAPJAI
Mit jelent a fényforrások színhőmérséklete?
Mit jelent a fehéregyensúly beállítás?
Mit a napfény és műfény fehér?
5.3
Mi a mozgóképvetítés elve?
Hány képkockát vetítettek a néma és a hangosfilm korszakban?
Hány képkockát tartalmaz másodpercenként az európai videoszabvány?
Hány képkockát tartalmaz másodpercenként az amerikai videoszabvány?
Kik azok a magyar tudósok, akik a televíziós kép létrehozásában világhíressé váltak?
A hagyományos tévéképernyőnek mekkora az oldalaránya?
5.4
Melyik volt az első kazettás videorendszer?
A VHS mely korszakban volt a legnépszerűbb formátum?
Soroljon fel néhány analóg video formátumot!
Mikortól számíthatjuk a digitális video korszakot?
Mit jelent a vízszintes felbontás?
Milyen elterjedt színszabványok születtek?
Hogyan jött létre a színes televíziózás?
Milyen professzionális digitális video formátumok születtek?
Mi jellemzi az ezredfordulón kialakult DV rendszereket?
Hasonlítsa össze a Mini DV kazettán és a DVD-n tárolt video minőségét!
Milyen jobb digitális video rendszerek léteznek a DV-nél?
5.5
Milyen paramétereket kell beállítanunk egy állókép digitalizálásánál?
Mit jelent a dpi?
Mit jelent a mintavételezés a videojelnél?
Mekkora a felbontás a normál DV rendszernél?
Miért kell tömöríteni a videojelet?
Milyen mintavételezési módokat alkottak meg a videojelnél?
Mit jelent a DCT?
5.6
Milyen képfeldolgozó eszközök lehetnek egy digitális kamerában?
Milyen tárolóeszközök lehetnek egy digitális kamerában?
Melyek a főbb, minőség meghatározó részei egy kamerának?
5.7
Mit jelent a HD felbontás?
Miért vált szükségessé a HD megjelenése?
Hány fajtája van a HD felbontásnak?
Milyen képernyőarányokkal jött létre a HD video?
Mit jelent a HD ready?
Mit jelent a full HD?
Mi a jövője a HD rendszereknek?
5.8
Mikor kezdődött a videojel megjelenése a számítógépes rendszereknél?
Mit jelent az intraframes tömörítés?
Mit jelent az interframes tömörítés?
Mit jelnt a veszteséges tömörítés?
Milyen veszteséges tömörítési fajták terjedtek el?
Mit az avi jelentése?
Milyen MPEG tömörítések léteznek?
Min alapul az MPEG típusú tömörítés?
Jellemezze az MPEG-2 típusú tömörítést!
Jellemezze az MPEG-4 típusú tömörítést!
Mikor használunk veszteségmentes tömörítést?
Jellemezzen egy veszteségmentes tömörítést!
Milyen adatsebességek jellemzik az egyes MPEG formátumokat?
Mit tudunk a H.264 kódolásról?
5.9
Mik a digitális műsorsugárzás előnyei?
5.10
Hogyan hozhatunk létre 3 dimenziós képet?
Milyen televíziós megoldások jöttek létre a 3D kép megjelenítésére?
A VIDEOTECHNIKA ALAPJAI
ESZKÖZEI
Szabó Sóki László
Egy videostúdió utómunka helyiségében, vagy a műteremben körülnézve nagyon sok műszaki berendezéssel találkozunk. Ezek működését, feladatait, felhasználását, csatlakozásait tárgyaljuk meg e fejezetben, hangsúlyozva, hogy a terjedelmi korlátok miatt nem lehet teljes körű az ismertetésünk. Elsődlegesnek tekintjük, hogy tudománykommunikáció szakos diákjaink részletesebben a saját stúdiónkban található eszközöket ismerjék meg, hiszen tanulmányaik, munkájuk során főleg ezekkel, vagy hasonlóakkal találkoznak majd.