• Nem Talált Eredményt

Bemeneti eszközök

In document Elektronikus médiatartalmak (Pldal 27-31)

Mikrofonok

Az ún. elektroakusztikai átalakítók egyik csoportját képezik. Feladatuk a hangenergia elektromos jellé alakítása.

A hangenergia - mint már említettük - egy közeg közvetítésével terjed. Egyszerűség kedvéért vizsgáljuk most azt az esetet, amikor emberi hang lesz a forrásunk, ekkor hangszálaink megrezegtetik a levegőrészecskéket. Ez egy

„rezgésállapot” vagyis a képzett hang nem tárolható másképp, csak ha valamilyen berendezéssel rögzítjük a részecskék pillanatnyi nyomását, kitérését, sebességét, frekvenciáját az idő függvényében. A mikrofon egy membrán segítségével a hangenergiát előbb mechanikai, majd elektromos energiává alakítja. A rezgés érzékelése a részecskék sebességével vagy nyomásával is arányos lehet a membrán elhelyezésétől, befogásától továbbá a mikrofonüreg zárt vagy nyitott jellegétől függően. Így aztán sebességérzékeny vagy nyomásérzékeny mikrofonokról beszélhetünk, de a kettő kombinálódhat is. A membrán, vagy membránok elhelyezésével, befogásával is lehet a mikrofon irányítottságát befolyásolni. Az alábbi ábrán néhány jellegzetes iránykarakterisztikájú mikrofon érzékenységi görbéjét láthatjuk. Ismerünk pl. gömb, nyolcas, kardioid vagy vese, szuperkardioid karakterisztikájú mikrofonokat.

2.2 ábra Mikrofonok iránykarakterisztikája1

A membrán rezgését még át kell alakítanunk elektromos jellé. Ez többféleképpen történhet, a mikrofon működési elve szerint beszélhetünk elektrodinamikus, elektrosztatikus, elektromágneses, piezzoelektromos vagy szénmikrofonokról (csak a legelterjedtebbeket említve)

1http://en.wikipedia.org/wiki/Microphone

A HANGTECHNIKA ESZKÖZEI

Elektrodinamikus mikrofon esetében a membránhoz egy kis, könnyű tekercs van rögzítve, amely együtt mozog a membránnal. Mivel a mikrofon házában egy állandó mágnes is van, a mozgó tekercsben feszültség indukálódik, aminek amplitúdója a membrán kitérésével, frekvenciája pedig a hangrezgéssel lesz arányos. Az így keletkező jel pontosan hordozza a kibocsátott hang jellemzőit. Röviden dinamikus vagy MC (moving coil) mikrofonnak nevezi a szakma. Az ilyen mikrofon kis jelet szolgáltat (néhány millivoltot). Olcsóbb és drágább kivitele is létezik, egyaránt szolgál kézi vagy asztali mikrofonként, felvételre vagy hangosításra, beszéd vagy énekhangra. A szalagmikrofonnak azonos a működési elve, de ennél a mágneses térben egy szalag mozog.

2.3 ábra A dinamikus mikrofon és működési elve

A kondenzátor mikrofon elektrosztatikus elven működik. A legdrágább, minőségi mikrofonok is ilyen típusúak.

Nevét a működési elve alapján kapta. A kondenzátor egyik fegyverzete fix, stabil fémlap (ház), a másikat a vékony membrán alkotja. Így a membrán mozgása szerint változik a kondenzátor kapacitása, ami azt jelenti, hogy a hanghullámokkal arányos váltakozófeszültséget kaphatunk. E mikrofontípus tápfeszültséget igényel, amit vagy a jel elvezető kábelről kap meg (fantom táp), vagy a mikrofon házba helyezett elemről.

Ez azzal az előnnyel is jár, hogy a mikrofon által szolgáltatott kis amplitúdójú jelet helyben erősíteni tudjuk a mikrofonházba épített erősítővel. Ez a mikrofon a zenei felvételek, a minőségi énekhangfelvétel első számú mikrofontípusa. Olcsóbb kivitele az ún. elektret-kondenzátor mikrofon. Ezeknél nem szükséges tápfeszültség, a műanyag membrán két oldalán előzetesen felvitt töltéseket halmoznak fel. Nagy érzékenységű mikrofonok, ilyenek lehetnek például amatőr kamerák vagy diktafonok beépített mikrofonjai is. Árukhoz képest mégis relatíve jó minőséget biztosítanak.

2.4 ábra Kondenzátor mikrofon rugalmas felfüggesztéssel A HANGTECHNIKA ESZKÖZEI

Felvételkészítésnél talán a leggyakrabban elkövetett hiba, ha nem ellenőrizzük a telepek, akkumulátorok töltöttségi állapotát. Milyen kellemetlen, ha egy riportot, ráadásul egy jól folyó riportot kell félbeszakítanunk telepcsere miatt.

A mikrofonfajtákat alkalmazásuk szerint többféleképpen csoportosíthatjuk.

Kialakítás szerint beszélhetünk vezetékes és vezeték nélküli (adó-vevő) mikrofonokról.

Felhasználás szerint:

- kézi mikrofonokról (lényeges tulajdonságuk az érzéketlenség, így a környezeti zajokat jól kiszűrik, ezek kimondottan közeltéri mikrofonok)

- asztali vagy bemondó mikrofonokról, amelyek optimális beszédtávolsága 20-25 cm

- csipesz mikrofonokról, amelyek hosszabb interjúk, „ültetett” riportok legmegfelelőbb eszközei

- puskamikrofonokról, amelyek extra irányítottságuk révén a több irányból érkező hangokból is kiszűrik a megcélzott hangot, tehát igen szelektívek.

Rögzítésük szerint: kézi, csipesz, állvány, rúd, függesztett, kontakt típusokkal élhetünk.

2.5 ábra Kispuska és kézi mikrofon, mikroport adó-vevő egységei

A fenti ábrán a riportkészítésre leggyakrabban használt gömb karakterisztikájú kézi mikrofon, szuperkardioid karakterisztikájú kispuska mikrofon és vezeték nélküli csipeszmikrofon látható az adóvevő egységgel. Láthatjuk a kispuska mikrofon szélzsákját is. A szélzsák vagy szélvédő minden komolyabb mikrofonnak szükséges tartozéka, legfontosabb feladata hogy kültéri használatkor kiszűrje a szél pufogó hatását, túl közeli beszédnél a mikrofont védje.

A mikrofonok fontos műszaki jellemzői közé tartozik a szolgáltatott jelszint, az impedancia, a frekvencia átviteli karakterisztika, irányítottság, jel/zaj viszony, torzítás. A jegyzet nem műszaki irányultsága miatt csak egy linket adunk, ahol ezekről a paraméterekről tájékozódni lehet.2

Röviden a mikrofonozásról:

A mikrofonozásnak, mikrofon használatnak is lehet dramaturgiai funkciója. Egy riportalany esetén élhetünk a riport frissességét, pillanatszerűségét sugalló kézi mikrofonnal a riporter kezében (soha ne adjuk a riportalany kezébe a mikrofont, mert az a monológ hatását kelti). Ha nem megfelelő a helyszín, vagy rossz mikrofont választunk, a környezeti zaj csökkentheti az érthetőséget.

Nyugodtabb, hosszabb beszélgetés érzetét kelti, ha szereplőnket leültetjük és csipeszmikrofont helyezünk rá. Ekkor természetesen a riporternek is kell külön mikrofon. Hasonló hatást érhetünk el egy asztali felvételnél két mikrofonnal.

Csipeszmikrofon szükséges akkor is, ha a felvétel mozgással jár együtt. A mikrofon felhelyezésekor vigyázni kell, hogy felvétel közben kabát, inggallér, nyakkendő súrlódása ne okozzon felesleges zajt, mozgás közben, gesztusok közben ne essen le. Az ilyen zavaró hangok megjelenése miatt, no meg az optimális felvételi szint beállítása miatt és külső zavaró jelek kábelre történő rászórása miatt is, felvétel közben folyamatos fejhallgatós kontroll szükséges.

Többszereplős felvételek (pl. kerekasztal beszélgetések, viták) esetén a minőségi hangfelvételt csak egyénenkénti mikrofonozással (vagy hozzászólói egységek alkalmazásával) és a szükséges csatornaszámmal rendelkező hangkeverő beiktatásával tudjuk elérni. Jó csillapítású teremben, néhány résztvevő esetén egy speciális, asztalra helyezhető gömbkarakterisztikájú mikrofon is megfelelhet szükség esetén. Kameramikrofont csak végszükség esetén használjunk riport céljára, funkciója a környezeti hang, atmoszféra felvétele és többkamerás felvételnél a szinkronozáshoz szükséges vezérhang biztosítása.

Ha a hangfelvétel célja cikkírás, emlékeztető, vagy tartalmi összefoglaló, nem a minőségi hangfelvételre, hanem elsősorban az érthetőségre kell törekedni. Erre adott esetben egy diktafon vagy mobiltelefon is alkalmas.

In document Elektronikus médiatartalmak (Pldal 27-31)