• Nem Talált Eredményt

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának közzétételei Határozatok

II. A DIGI pályázata

A Pályázati Bizottság záró jegyzõkönyvében a DIGI ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására tett javaslatot, amely javaslatot részletesen indokolt. Mint ahogyan azt a Hatóság a jelen határozat indokolásában már jelezte, a benyújtott pá-lyázati anyag és a Pápá-lyázati Bizottság által elkészített értékelés megvizsgálása alapján a DIGI-pályázat érvénytelenné nyilvánításával egyetért, ugyanakkor azzal kapcsolatban a tartalmi érvénytelenség körében felállított mérlegelési szem-pontoknak megfelelõen a következõ kiegészítõ megállapításokat teszi:

1. Tartalmi inkonzisztencia

Az MBWH pályázatával kapcsolatban kifejtetteken túl nyilvánvalóan tartalmi inkonzisztenciára utal, és a pályázat re-ális értékelését nem teszi lehetõvé az, ha a pályázat olyan elemeket tartalmaz, amelyek egyáltalán nem illeszkednek az adott frekvencia sajátosságaihoz.

E körben a Hatóság egyetért a Pályázati Bizottság azon megállapításával, hogy a pályázat számos ponton átveszi az

„A” blokkra benyújtott pályázat feltételezéseit anélkül, hogy azokat hozzáigazítaná a jelen pályázatban szereplõ frek-venciablokk felhasználásával nyújtható szolgáltatás sajátosságaihoz.

2. Az üzleti terv (és ezáltal a pályázat) megalapozatlansága

A Hatóság megállapítása szerint a Pályázati Bizottság helyesen sorolta a (tartalmi) érvénytelenség körébe a DIGI pá-lyázatának azon hibáit, amelyek az – MBWH pályázatához hasonlóan – olyan irracionális és/vagy megalapozatlan válla-lásokat tartalmaz, amelyek ellentmondanak a Hatóság rendelkezésére álló tényeknek, adatoknak, és ezáltal lehetetlenné teszik a pályázat Dokumentációban foglalt szempontrendszer szerinti értékelését.

A záró jegyzõkönyvben tett – ezzel kapcsolatos – indokolással összefüggésben a Hatóság a következõ megállapításo-kat teszi:

a)A Nemzeti Hírközlés Hatóság egyetért a Pályázati Bizottság azon megállapításával, hogy a pályázati anyag a több-szöri hiánypótlás ellenére továbbra is számos megalapozatlan állítást, feltételezést tartalmaz.

b)A Hatóság egyetért a Pályázati Bizottság azon megállapításával, hogy a készülékár-támogatással kapcsolatos kon-cepció többszöri hiánypótlás ellenére sem derült ki egyértelmûen az üzleti tervbõl.

c)A Hatóság egyetért a Pályázati Bizottság azon megállapításával, hogy a „hatósági díjak” elnevezés soron beállított értékek alultervezettek, nem felelnek meg a hatályos frekvenciadíjak alapján kiszámítható értékeknek, amely szintén a pályázat megalapozatlanságát mutatja.

d)A Hatóság egyetért a Pályázati Bizottság azon megállapításával, hogy a Pályázó által a nemzetközi roaming lehetõ-ségeivel kapcsolatos megállapításai megalapozatlanok. Egyrészt a Pályázati Bizottság megállapításának megfelelõen valóban hiányoznak a megvalósításra vonatkozó elképzelések és szándéknyilatkozatok, másrészt a CDMA-technológia felhasználásával kiépített hálózatok alacsony nemzetközi elterjedtsége, illetve a más technológiájú hálózatokkal való együttmûködés korlátozott technikai lehetõségei miatt a nemzetközi roaming megvalósítása jelentõs nehézségekbe ütközik (kétnormás készüléket igényel, amelynek beszerzési ára jóval magasabb, mint a csak 450 MHz-es hálózaton használt készülékeké).

e)A Hatóság egyetért a Pályázati Bizottság azon megállapításával, hogy a hálózat mûködtetési és fenntartási költségé-nek 2011 utáni, nominálisan állandó szintje nem elfogadható. Ez a feltételezés nincs összhangban sem az elõfizetõszám és így a forgalom tervezett növekedésével (több mint 5-szörös), sem a hálózat növekedésével (ami a beruházásokat vizs-gálva folyamatos a teljes idõszakban). A Hatóság egyetért továbbá azzal a megállapítással, hogy a marketing- és PR-költségek 2011 utáni megszûnése nem elfogadható, ilyen jellegû PR-költségek a mûködés teljes idõtartamán felmerülnek még akkor is, hogyha az üzleti terv szerint a Pályázó 2011 után a közvetlen értékesítésre helyezi a hangsúlyt. Emellett megállapítható az is, hogy a 2009–2011-re betervezett marketing- és PR-kiadások is alultervezettnek tekinthetõk, amely szintén kizárja a pályázat Dokumentációban szereplõ értékelési szempontok mentén történõ értékelését.

A Hatóság ugyanakkor nem ért egyet a Pályázati Bizottság személyi költségek szintjére vonatkozó megállapításával.

A Hatóság megítélése szerint a bértömeg vizsgálata során a bérek általános növekedése és a létszámváltozás mellett fi-gyelembe kell venni a különbözõ területeken dolgozó alkalmazottak közötti arányok változását is. A Pályázó által be-nyújtott hiánypótlásból kiderül, hogy az idõszak egészében jelentõsen csökken a mûszaki területen dolgozók aránya, míg a vevõgondozás területén dolgozók létszáma nõ. Az utóbbi terület bérköltség szintje lényegesen alacsonyabb. A há-rom hatás együttes figyelembevételével a Pályázó által megállapított értékek nem tekinthetõk irreálisnak.

f)A Hatóság a Pályázati Bizottság által összegyûjtött összehasonlító adatokra alapozva egyetért a Bizottság azon megállapításával, hogy a 10%-os árbevétel-arányos díjrész mértéke nem megalapozott.

g)A Hatóság ugyanakkor nem ért egyet a Pályázati Bizottság azon megállapításával, hogy az SMS kiskereskedelmi díja nem lehet alacsonyabb, mint az SMS végzõdtetési díja, a kölcsönös SMS-végzõdtetési forgalmak miatt ez lehetsé-ges. A Hatóság nem ért egyet továbbá azzal sem, hogy az adatszolgáltatás kiskereskedelmi árszintje irreálisan alacsony

lenne. A jelenlegi mobil szélessávú ajánlatokat vizsgálva és a CDMA-technológia költséghatékonyságát is figyelembe véve a Gbyte mennyiségi egységre megállapított árak alacsonyak, de nem irreálisak.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság a záró jegyzõkönyvben foglaltakon kívül az üzleti terv vizsgálata nyomán további két, az üzleti terv megalapozatlansága körében értékelendõ alapvetõ hibát tárt fel:

– A Pályázó által benyújtott üzleti tervben szereplõ lemorzsolódásértékek szintén megalapozatlanok. A pályázó az idõszak egészében 1–1,2%-os éves lemorzsolódással számol, ami a megcélzott piac (mobil hang) sajátosságait figyelem-be véve nem reális. A hazai piacon szereplõ mobil szolgáltatók 15–20%-os churnértékeit figyelemfigyelem-be véve az 1–1,2%-os érték megalapozatlannak tekinthetõ. Ez az alapvetõ tévedés megkérdõjelezi a tervezett elõfizetõszámok megalapozott-ságát és 200–300 ezer elõfizetõvel magasabb idõszak végi értéket eredményez, amely pedig szintén a pályázat Doku-mentációban szereplõ értékelési szempontok mentén történõ értékelést gátolja.

– A Pályázó az általa benyújtott üzleti tervben alultervezi az interconnect forgalom arányát (8-9%) és az arány válto-zásából semmiféle tendencia nem rajzolódik ki, holott egy új belépõ esetén, fõleg a kezdeti idõszakban, a hívások több-sége interconnect hívás (kb. 80%), amely arány a késõbbiekben csökken. A Digi által tervezett csomagokat vizsgálva rá-adásul az IC-arány a késõbbiekben is jelentõs maradhat az összehasonlításban kedvezõ hálózaton kívüli díjak miatt, ezért ezzel kapcsolatban is elmondható, hogy a megalapozottság hiányában nem lehetséges a pályázat megfelelõ érté-kelése.

3. A kitûzött céloknak való meg nem megfelelés

A Hatóság egyetért a Pályázati Bizottság azon megállapításával, mely szerint a Pályázó által benyújtott üzleti terv nem felel meg a kiírás céljának és elvárásainak. Az, hogy a Pályázó üzleti tervében a hangsúlyt a hangszolgáltatásokra helyezi és a mobil internet csak mint kiegészítõ szolgáltatás szerepel, nem segíti elõ a Pályázat alapvetõ céljának teljesülését, amely a más technológiával kevésbé gazdaságosan lefedhetõ rurális területek szélessávú szolgáltatásokkal való ellátá-sára irányul.

Összességében azonban megállapítható, hogy a DIGI-pályázat a Pályázati Bizottság által is feltárt olyan tartalmi ér-vénytelenségekben szenved, a benne foglalt említett vállalások olyan mértékben megalapozatlanok, amelyek nem teszik lehetõvé, hogy a pályázat nyertessé nyilvánítása esetén a Hatóság azokat az Eht. 68. (4) bekezdésben foglaltak alkalma-zásával kikényszerítse. Ezért a kitûzött célok megvalósítására ez a pályázat sem alkalmas.

A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy mindkét benyújtott pályázat érvénytelen volt, és tekintettel arra, hogy nincs olyan érvényes pályázat, amely tekintetében az eljárást folytatni lehetne, a Hatóságaz Ápszr. 20. § (1) be-kezdésa)pontja alapján megállapította, hogy az eljárás eredménytelenül zárult.

A határozatot a Hatóság az Ápszr. 29. (3) bekezdés alapján közzéteszi.

Az Eht. 37. § (1) bekezdése értelmében a hatóság elsõfokú határozata ellen a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa el-nökéhez lehet fellebbezni.

A fellebbezésrõl szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdésda)pontján és 98. § (1) bekezdésén, a fellebbezés elõter-jesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. § (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. § (1) bekezdésén, a fellebbezés elõterjesztése helyének meghatározása a 102. § (1) bekezdésén alapul.

A fellebbezési illeték mértékét az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése határozza meg.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának fõigazgatója, mint a Hivatal hatósági ügyeiben kiadmányozásra jogosult vezetõ, bejelentette, hogy a jelen folyamatban lévõ mobil (GSM/UMTS) rádió-távközlési szolgáltatáshoz, 450 MHz-es frekvenciasávon nyújtható rádió-távközlési szolgáltatáshoz és mikrohullámú rádióátviteli rendszerekhez (26 GHz) kap-csolódó frekvenciahasználati jogosultság tárgyában kiírt 615/2009. iktatószámú eljárásban, vele szemben az Eht. 26. § (1) bekezdésa)pontja alapján kizárási ok áll fenn.

A Hatóság elnöke az ügy érdemi elintézésére és kiadmányozására az Eht. 26. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfe-lelõen dr. Karl Károly igazgatót jelölte ki.

Budapest, 2009. április 30.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának nevében a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnökének kijelölése alapján:

dr. Karl Károlys. k.,

igazgató

A határozatot kapják:

1. Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. (1134 Budapest, Váci út 35.)

2. Mobile Wireless Broadband Hungary Távközlési Zrt. (1061 Budapest, Andrássy út 38. 4. em. 7.) 3. Irattár

Mellékletek:

1. sz. melléklet:Pályázati Dokumentáció

2. sz. melléklet:A Pályázati Bizottság záró jegyzõkönyv 1. sz. melléklet: Pályázati dokumentáció

Tekintettel arra, hogy a határozat címzettjei a pályázati dokumentációt megvásárolták, illetve annak módosításai szá-mukra kézbesítve lettek, a Dokumentáció Pályázók rendelkezésre bocsátása megtörténtnek tekintendõ.

2. sz. melléklet: A Pályázati Bizottság záró jegyzõkönyve

Iktatószám:HB 615-146/2009

Tárgy:frekvenciahasználati jogosultságról szóló pályázat eredménytelenségének megállapítása,„B” frekvenciablokk

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala a 450 MHz-es frekvenciasávon nyújtható rádió-távközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság tárgyában folyó pályázati eljárásban meghozta az alábbi

határozatot.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala a pályázati kiírási dokumentáció (a továbbiakban: „Dokumentáció”) 1.1.1.2 pontja szerinti„B” blokkkizárólagos frekvenciahasználati jogosultsága vonatkozásában lefolytatott pályázati eljárásban a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. (1134 Budapest, Váci út 35., cg: 01-09-667975, a továbbiakban:DIGI), valamint a Mobile Wireless Broadband Hungary Távközlési Zrt. (1061 Budapest, Andrássy út 38. 4. em. 7., cg:

01-10-045721, a továbbiakban:MWBH)

pályázatait érvénytelennek nyilvánítja, a résztvevõket a részvételi nyilvántartásból törli,

és megállapítja, hogy a „B” blokk kizárólagos frekvenciahasználati jogosultsága vonatkozásában lefolytatott pályázati eljárás

eredménytelenül zárult.

Jelen határozat közzétételre kerül.

E határozat ellen az ügyfél a határozat közlését követõ 15 napon belül a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalához (1133 Budapest, Visegrádi utca 106.) benyújtott, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnökéhez címzett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A fellebbezési illeték mértéke a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden meg-kezdett 10 000 forintja után 400 Ft, de legalább 5000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 Ft.

Indokolás

A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 17. §e)pontja alapján kizárólag az állam tulajdonában van-nak a távközlésre felhasználható frekvenciák. Az Eht. 10. §k)ésm)pontja, valamint a 17. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Hírközlési Hatóság (az „NHH” vagy „Hatóság”) gyakorolja a gazdálkodás körében a rádiófrekvenciákra vonat-kozó állami tulajdonosi jogokat, valamint polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák vonatkozásában, továbbá

eljár a polgári célú frekvenciagazdálkodással, a jogszabályban elõírt nyilvántartások vezetésével és a piacfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben. Az Ápszr. alapján a Hatóság végzi a polgári célú frekvenciahasználati jogosultság pá-lyázat útján történõ elnyerésére vonatkozó eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, továbbá határozatban álla-pítja meg a pályázat eredménytelen voltát. [Ápszr. 1. §b)pont, 3. § (1) és (2) bekezdés és 20. § (1) bekezdés]

A Hatóság eljárására elsõsorban az Eht., illetve a pályázattal kapcsolatos ügyekben az Ápszr., illetve amennyiben az Eht. eltérést nem állapít meg, általánosan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alkalmazandó. A pályázattal kapcsolatos hatósági hatáskör címzettje az Eht. 17. § (2) be-kezdése alapján az NHH Hivatala. A Hatóság mobil (GSM/UMTS) rádió-távközlési szolgáltatáshoz, 450 MHz-es frek-venciasávon nyújtható rádió-távközlési szolgáltatáshoz és mikrohullámú rádióátviteli rendszerekhez (26 GHz) kapcso-lódó frekvenciahasználati jogosultság tárgyában 2008. október 22-én megjelent pályázati felhívásával pályázatokat hir-detett (a továbbiakban: „pályázatok”). A Hatóság 2008. október 22-én megkezdte a pályázatok részletes feltételeit tartal-mazó Dokumentáció értékesítését, továbbá a 2008. november 12-én és 2008. november 26-án a Dokumentációt módosí-totta.

A 450 MHz-es frekvenciasávon nyújtható rádiótávközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó pályázat tárgya a 450-460/460-470 MHz-es frekvenciatartomány egy frekvenciablokkjának (a továbbiakban: „B” blokk) kizárólagos frekvenciahasználati jogosultsága az alábbiak szerint: 2×4,3 MHz sávszélességû, 453,08457,38/463,08-467,38 MHz sá-vú duplex frekvenciasáv, országos, nyilvános, szélesebb sásá-vú digitális cellás rádiórendszer részére.

A Dokumentáció 5.1.1. pontja szerint a „B” blokkra vonatkozó pályázat nyertese köteles egy elõre rögzített (fix) rész-bõl (rögzített díjrész) és egy árbevételarányos éves díjrészrész-bõl álló teljes pályázati díjat fizetni. A Dokumentáció 5.1.2. pontja szerint a „B” blokkra vonatkozó pályázati díj rögzített díjrészének összege 100 000 000 Ft (százmillió forint) + áfa.

2008. november 28-án – a pályázatok benyújtására rendelkezésre álló határidõben – a „B” blokk vonatkozásában a DIGI és az MWBH (a továbbiakban DIGI és MWBH együtt: „pályázók” vagy „résztvevõk”) nyújtottak be részvételi je-lentkezést és ajánlatot.

Az Ápszr. 15. § (1) értelmében a Hatóságnak a pályázatok értékelésére az Ápszr. 15. §-ben leírt összetétellel a pályá-zatok értékelésére bizottságot kell létrehoznia („Pályázati Bizottság”), mely szakértõként mûködik közre az eljárásban.

A Hatóság az Ápszr. 15. § szerint a Pályázati Bizottságot létrehozta. A „B” blokk tárgyában folyó eljárásban a Hatóság a Pályázati Bizottság Ápszr. 16. § (2) bekezdés a)pont szerinti és a Dokumentáció 3.2. pontja alapján tett javaslatával összhangban, a szükséges hiánypótlások beérkezését követõen, 2008. december 16-án a pályázókat résztvevõként nyil-vántartásba vette, amelyrõl a nyilnyil-vántartásba vett résztvevõket írásban értesítette, és a nyilnyil-vántartásba vett résztvevõk listáját a honlapján közzétette.

A résztvevõknek a „B” frekvenciablokkra vonatkozó ajánlata érvényes volt. A Hatóság mindkét résztvevõvel 2008.

december 18-i kezdettel a dokumentáció 4.3. pontja szerinti tárgyalásokat folytatott és õket viszontajánlat-tételre hívta fel, a Pályázók 2008. december 22-én viszontajánlatot tettek.

A Pályázati Bizottság 2009. április 15-én kelt 995-62/2009 ikt. sz. záró jegyzõkönyvében megtette döntési javaslatát az eljárás tekintetében, amit az Ápszr.17. § (5) bekezdése alapján átadott a Hatóságnak. A záró jegyzõkönyv részletesen tartalmazza az eljárás elõzményeit és lefolytatásának körülményeit, az ajánlatok értékelését, valamint a DIGI ajánlatá-nak érvénytelenné, valamint a pályázat eredményessé és az MWBH nyertessé nyilvánítására tett döntési javaslatot.

A Hatóság az ügy összes iratát, a pályázatokat, valamint a Pályázati Bizottság záró jegyzõkönyvében foglalt megálla-pításokat és indokolást részletesen megvizsgálta, és a záró jegyzõkönyvebn foglaltaktól eltérõen minkét beérkezett pá-lyázatot érvénytelennek nyilvánította, és az eljárás eredménytelen lezárulását megállapította, amellyel kapcsolatos – az Ápszr. 16. § (7) bek. szerinti – részletes indokolási kötelezettségnek az alábbiakban tesz eleget:

Az Ápszr. 4. § (1) bekezdéséneka)pontja szerint a Dokumentációnak kell tartalmaznia az eljárás rendjére vonatkozó szabályokat, így többek között az eredményessé vagy eredménytelenné nyilvánítás feltételeit.

A Dokumentáció 4.3.5. pontjában a Hatóság a fentieknek megfelelõen fenntartotta a jogot, hogy a pályázatot akár részben, akár egészben bármikor eredménytelennek nyilvánítsa. A Hatóság a tárgyalások lezárásáról, a pályázat eredmé-nyérõl bármikor dönthet, valamint a pályázat eredménytelenségét bármikor megállapíthatja, és a pályázatot lezárhatja.

A jogosult bármely frekvenciablokk tekintetében a pályázatot a többi frekvenciablokktól függetlenül eredményesnek nyilvánítani és nyertest hirdetni, illetve eredménytelennek nyilvánítani és lezárni.

A Dokumentáció 2.1.2. pontja alapján a pályázók a pályázat tartalmát úgy kötelesek összeállítani, hogy az lehetõvé te-gye a Hatóság számára az ajánlat megfelelõ értékelését. A Dokumentáció 4.1.2. pontja a fentiekkel összefüggésben tar-talmazza, hogy a Hatóság a pályázatokat nemcsak alaki, hanem tartalmi szempontból is érvénytelennek nyilváníthatja.

Az Ápszr. 10. § (1) bekezdése szerint a jelentkezõ köteles nyilatkozni arról, hogy a kiírási dokumentációban foglalta-kat magára nézve kötelezõnek ismeri el.

Így a Dokumentációban foglalt fenti felhatalmazás alapján a Hatóság jogosult a pályázati eljárás eredménytelenségét az Ápszr. 20. § (1) bekezdésa)pontjának megfelelõen megállapítani abban az esetben, ha a benyújtott pályázat(ok) akár

alaki, akár tartalmi érvénytelenségben szenvednek, és az eljárásban nincs olyan további részt vevõ pályázó, amelynek pályázatát érvényesnek nyilvánították volna.

A Pályázati Bizottság záró jegyzõkönyvében a DIGI ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására tett javaslatát részlete-sen indokolta. A benyújtott pályázati anyag és a Pályázati Bizottság által elkészített értékelés megvizsgálása alapján a Hatóság a DIGI pályázat érvénytelenné nyilvánításával egyetért, ugyanakkor azzal kapcsolatban jelen határozat indokolási részében foglalt további megállapításokat tett.

A Hatóság a záró jegyzõkönyvtõl eltérõen azonban az MBWH pályázatát is tartalmilag érvénytelenné nyilvánította, amelynek keretében a tartalmi érvényesség/érvénytelenség körében az alábbiak szerint a tényállást feltárta, a mérlegelési szempontokat felállította, azokat okszerûen megindokolta.

A Hatóság a tartalmi érvényesség/érvénytelenség körében az alábbi mérlegelési szempontokat állította fel a követke-zõ okszerû indokolás alapján:

I. Az MBWH pályázata

1. Eltérés a dokumentáció kötelezõ elõírásától

A Hatóság megállapítása szerint egyértelmûen a tartalmi érvénytelenség körébe tartozó hibának kell tekinteni, ha a beadott pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban foglalt olyan elõírásának, amelyre nézve a pályázónak kötelezõ vállalást kellett tennie.

Ilyen kötelezõ vállalásnak minõsül a Dokumentáció 1.1.6.2. pontja a lefedettség tekintetében, amely azt a minimum kötelezettséget írja elõ, hogy a „B” blokkra vonatkozó pályázat nyertese köteles a „B” blokkra vonatkozó frekvencia-használati jogosultságról szóló határozat meghozatalától számított 36 (harminchat) hónapon belül a Magyar Köztársa-ság területe legalább 30%-ának lefedettségét elérni.

A pályázó lefedettségre tett vállalása tekintetében a Hatóság pótlólagos információszolgáltatást rendelt el. A pályázó 2009. február 2-án benyújtott részletes adatai azonban a minimum vállalásnál alacsonyabb területi lefedést mutatnak.

A Hatóság a számítás alapjául a KSH vonatkozó településstatisztikai adatait vette és feltételezte, hogy a Pályázó által megadott településhez tartozó teljes területen a pályázó biztosítja a kiírás szerinti lefedést. A számítás eredményeként a pályázó által megadott települések a Magyar Köztársaság területének csak 23%-os lefedését biztosítják szemben a pá-lyázó által vállalt és a pályázati kiírásban is minimum követelményként elõírt 30%-os területi lefedettségi követel-ménnyel.

Így a szolgáltatott adatok alapján egyértelmû, hogy a pályázó a Dokumentáció 1.1.6.2. pontjában foglalt kötelezõen megteendõ vállalás tekintetében az Ápszr. 10. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére eltért a Dokumentációban foglaltak-tól, ezért a pályázat tartalmi érvénytelensége megállapítható.

2. Tartalmi inkonzisztencia

A Hatóság megállapítása szerint egyértelmûen a tartalmi érvénytelenség körében értékelendõ a pályázat olyan nem or-vosolható hibája, amely az által áll elõ, hogy nincs adat arra, hogy a pályázat megalapozottságát alátámasztani hivatott üzleti terv a pályázó több egymásnak ellentmondó vállalása közül melyikre vonatkozik, ezáltal megakadályozza a pályázat értékelésének lehetõségét.

A Dokumentáció már említett 1.1.6.2. pontja a lefedettség tekintetében azt a minimum kötelezettséget írja elõ, hogy a

„B” blokkra vonatkozó pályázat nyertese köteles a „B” blokkra vonatkozó frekvenciahasználati jogosultságról szóló ha-tározat meghozatalától számított 36 (harminchat) hónapon belül a Magyar Köztársaság területe legalább 30%-ának lefe-dettségét elérni.”. A beadott pályázat ezzel kapcsolatban tartalmazza azt a vállalást, hogy a „B blokkra vonatkozó frek-venciahasználati jogosultságról szóló határozat meghozatalától számított 36 (harminchat) hónapon belül a Magyar Köztársaság területe legalább 30%-ának lefedettségét elérjük”, azonban ehhez képest a pályázat más helyen a harmadik év végére már 70%-os területi lefedés elérését rögzíti. Az üzleti tervek benyújtása – mint az korábban említésre került – a (tényleges) vállalások megalapozottsága és összehasonlíthatósága érdekében történt, ugyanakkor a 36. hónap végére tett 30%-os vállalás és az üzleti tervben kifejtett 70%-os terv közötti összhang hiánya miatt az MWBH benyújtott üzleti terve nem alkalmas a fentiek vizsgálatára, hiszen nem tudható, hogy melyik vállalás (30 vagy 70%) megalapozottságát kívánta a pályázó az üzleti tervvel alátámasztani. Ennek orvoslását nem jelenthette volna az sem, ha a pályázó megnevezi, hogy a 3 éven belül mikor kívánja elérni a 30%-ot, hiszen az vagy a vállalásával nem lett volna összhangban vagy – ha a harmadik év végére teszi – akkor pedig az üzleti terv feltételezésével (70%) állt volna ellentmondásban. A fentiekbõl

„B” blokkra vonatkozó pályázat nyertese köteles a „B” blokkra vonatkozó frekvenciahasználati jogosultságról szóló ha-tározat meghozatalától számított 36 (harminchat) hónapon belül a Magyar Köztársaság területe legalább 30%-ának lefe-dettségét elérni.”. A beadott pályázat ezzel kapcsolatban tartalmazza azt a vállalást, hogy a „B blokkra vonatkozó frek-venciahasználati jogosultságról szóló határozat meghozatalától számított 36 (harminchat) hónapon belül a Magyar Köztársaság területe legalább 30%-ának lefedettségét elérjük”, azonban ehhez képest a pályázat más helyen a harmadik év végére már 70%-os területi lefedés elérését rögzíti. Az üzleti tervek benyújtása – mint az korábban említésre került – a (tényleges) vállalások megalapozottsága és összehasonlíthatósága érdekében történt, ugyanakkor a 36. hónap végére tett 30%-os vállalás és az üzleti tervben kifejtett 70%-os terv közötti összhang hiánya miatt az MWBH benyújtott üzleti terve nem alkalmas a fentiek vizsgálatára, hiszen nem tudható, hogy melyik vállalás (30 vagy 70%) megalapozottságát kívánta a pályázó az üzleti tervvel alátámasztani. Ennek orvoslását nem jelenthette volna az sem, ha a pályázó megnevezi, hogy a 3 éven belül mikor kívánja elérni a 30%-ot, hiszen az vagy a vállalásával nem lett volna összhangban vagy – ha a harmadik év végére teszi – akkor pedig az üzleti terv feltételezésével (70%) állt volna ellentmondásban. A fentiekbõl