m élik, hogy szolgák vagy in k áb b rabszolgák g y an án t elad já k vagy elajándékozzák s a tu la j
donosok igyekeznek is m inél tovább fe n ta rta n i b en n ü k a bitet, hogv rabszolgák; de azt hiszem , a b á n á sm ó d ju k ellen nem igen van panasz.
A h a rc folvam án négv férfi egvütt m en e
k ü lt el. Ü ldözőbe vetfék őket, egyiküket m eg
ölték, h á rm a t élve fogtak el. K iderült, bogv egy nagv in d ián seregnek a követei, m ely közös védelem re egyesült a C ordillerák m ellett. Az a törzs, m elyhez k ü ld ö ttek őket, époen n a g y ta n á csot a k a rt ta rta n i: a k an c ab ú s lak o m a m á r k é
szen volt s m á r táncolni a k a rta k ; reggel a k ö veteknek m á r vissza kellett volna térn iö k a C ordillerákhoz. K ülönösen szép, világos színű, több m int h a t láb m agas férfiak voltak, m ind h a rm in c éven alul. A h áro m életben m a ra d t persze igen értékes a d a to k a t tu d o tt; hogv ezeket kipréseljék belőlük, sorba állíto ttá k őket. A kérd ések re a két első azt felelte: „N o se“ (nem tudom ), m ire egyiket a m ásik u tá n lelőtték. A h a rm a d ik is azt felelte: „N o se“, hozzátéve:
„L őjjetek! férfi vagyok s meg tu d o k h a ln i!”
Egy b etű t el nem á ru lta k volna, am ivel h a z á ju k közös ügyének á rth a tn á n a k ! A fentebb em lített k acik a egész m ásk ép p viselkedett: azzal m en tette m eg az életét, hogy e lá ru lta a készülő h ad iterv et s az egyesülés helyét az Andesekben.
Azt hitték , hogy m á r hat-h étszáz in d ián van együtt s hogy szám uk a n y á r fo ly am án m eg
kétszereződik. K öveteket k ü ld tek a R ahia B lanca körüli kis sóstavak in d ián jaih o z, akiket
— m int em lítettem — ugyanez a k ac ik a á ru lt
el. E k k é n t az in d ián o k közötti összeköttetés a C ordilleráktól az a tla n ti p arto k ig teljes.
Rosas tá b o rn o k n a k az a terve, hogv az összes szétszórt in d iá n o k a t megöli, a többit pedig egy hely re kényszerítve, a n y á r folyam án a chileiek segítségével egy töm egben tá m a d ja meg. E zt h á ro m egym ás u tá n következő évben m egism étli. A h a d já ra t főleg a cordillerai in diánok ellen irá n y u l; m e rt a keleti törzsek jó része R osasszal harcol. De, m int Chesterfield lord, a táb o rn o k is úgy gondolja, hogy a m os
tani b a rá ta i a jövőben ellenségeivé lehetnek, s ezért m indig ezeket osztja be a csatavonalba, hogy a szám uk csökkenjen. A zután, hogy Dél- A m erikát elhagytuk, h allo ttu k , hogy ez az írtó- h a d já ra t teljesen csődöt m ondott.
VI. F E JE Z E T .
Bahia-Blancatól Buenos-Ayresig.
Szeptem ber 8-án. Egy gaucliót fogadtam fel, hogy lovon B uenos-A vresbe k ísérjen ; de ez ném i nehézségekkel já rt, m ert az egyik em bert az a p ja félt elengedni, a m ásik at, aki h ajlan d ó volt jönni, a n n y ira félénknek m o n d ták , hogy én nem a k a rta m vinni, m e rt állítólag h a egy stru cco t lá t m essziről, in d iá n n a k nézi s úgy el
szalad, m in t a szél. Az ú t m integy négyszáz m érföldnyi, nagyobb részben la k a tla n vidéke
k en vezet keresztül.
K ora reggel in d u ltu n k s n éh á n y száz
í2 0 DARWIN
láb n y it em elkedve, a b ah ia-b lan ca i gyepes sík u tá n egy nag y k o p á r sivatagra értü n k . T a la ja darabos m eszes agyag, m elyet az ég h a jla t szá
razsága m ia tt csak egy kevés fo n n y ad t fű borít, anélkül, hogy egyetlen b o k o r vagy fa sza k íta n á meg az egyhangúságot. Szép idő volt, de a le
vegő k ülönösen p á rá s ; azt hittem , hogy ez a v ih ar előjele, de a gauchók azt m o n d ták , hogy ez azért van, m e rt valahol m esszire ég a puszta.
Hosszú n y arg alás és kétszeri lóváltás u tá n a Rio Sauce-hoz, egy m ély, sebes kis folyóhoz é r
tünk, m ely alig huszonöt láb széles. A buenos- avresi ú t m ásodik állom ása ennek a p a rtjá n van. Kissé feljebb egy ló-gázló van, ahol a víz nem ér a lovak hasáig se, de innentől a tengerig sehol se lehet ra jta átm en n i, m iáltal nagyon hasznos k o rláto t alkot az in d ián o k k al szem ben.
Mivel m á r k o ra d élu tán m egérkeztünk, lo vak at v á lto ttu n k s egy vezető k ato n áv a l a S ierra de la V entana felé in d u ltu n k . Ez a hegység m á r B ahia B lanca kikötőjéből láth ató . F itz Roy k a p itá n y 3340 lá b ra teszi a m agasságát, am i a k o n tin en s keleti old alán elég tekintélyes m a gasság. T u d to m m a l nem já r t előttem m ás id e
gen ezen a hegységen s még a b a h ia-b lan ca i k a tonák is igen keveset tu d ta k róla. H a llo ttu n k széntelepekről, aran y ró l, ezüstről, b arlan g o k ró l és erdőségekről, am elyek nagyon felkeltették a kíváncsiságom at, de csalódtam . A távolság az állom ástól m integy h a t m érföld volt. A lovaglás érdekesebb lett, am in t a hegyek tisztáb b an m u tatk o ztak . E lérkezve a főtöm eg lábához, alig tu d tu n k vizet találn i, s m á r azt h ittü k , hogy
ennek h iá n y á b a n kell az éjt á th ú z n u n k . Végre fölfedeztünk egy kis vizet a hegven, m ert m á r n éh á n y száz láhnyi távolságra a p a ta k o k a tö rm e lékes m észkőben vesztek el. Alig hiszem , hogy a term észet m ég valahol létrehozott volna ilyen m agános és elhagyott sziklatöm eget. Itt m eg- m u ta tia a term észet, hogy az a m ozgás, m elv a szárazföldnek tengerfenékké v álását megelőzi, csendes is lehet.
A h a rm a t, m elv este b evonta az ágvul haszn ált nyereg-pokrócot, reggelre m egfagvott.
Reggel (szeptem ber 9.) azt tan ác so lta a vezetőm, hogv m ásszuk meg a legközelebbi m agaslatot, m ely az tá n m ajd elvezet a főcsúcshoz. A m ere
dek sziklákon való m ászás nagvon nehéz volt.
Végre fölértem a csúcsra s a csalódásom igazán keserves volt, m ert a lá tv á n y nem n y ú jto tt sem m it. M ikor lejöttem , két lovat lá tta m legelni;
azonnal elbújtam a m agas fűben s kezdtem vizs
gálódni; de m inthogy n v o m át sem láttam in d iá n o k n ak , hozzáfogtam újból a fölm ászáshoz. M ár későn volt s a hegységnek ez a része is m eredek és szakadozott volt. Két ó ra k o r voltam a m áso dik csúcs tetején, de nagyon nehezen ju to tta m el ide. M inden h ú sz y a rd n á l görcsöket k a p ta m a com bjaim ba, s m á r aggódni kezdtem , hogyan ju to k m ajd le. M ás ú to n kellett te h á t lefelé h a ladnom , m e rt szó sem leh etett arról, hogy a nyereg-hágón m égegvszer átm en jek . A két m a gasabb csúcsról te h á t le kellett m ondanom . Azt hiszem , hogy a görcsöket az izm ok m u n k á já n ak m egváltozása okozta, az erős lovaglás u tá n még erősebb m ászás. E zt a tan u lság o t érdem es
1 2 2 DARWIN
m egjegyezni, m ert ez sokszor igen nagy nehéz
ségeket okozhat.
Szeptem ber 10. M iután reggel szerencsésen m egm enekültünk a zivatartól, délfelé vissza
érk eztü n k a sauce-i állom áshoz. Ü tközben sok szarvast s a hegység közelében egy guanacot lá ttu n k . Az estét az állom áson tö ltö ttü k s m int itt rendesen, az in d ián o k ró l beszélgettünk. A S ierra V entana réeebben egyik nag y gviilekező- helviik volt s h árom -négy évvel ezelőtt nagy csaták folvtak itt. Vezetőm sok in d ián megölé- sének volt ta n ú ja : az asszonvok a hegytetőre m enekültek s k ődobálással kétségbeesetten vé
dekeztek: sokan m eg is m enekültek ezáltal.
Szeptem ber 11. — A p aran csn o k ló h a d nagy tá rsa sá g á b a n fo ly tattu k u tu n k a t a h a r m adik állom ás felé. A távolságot tizenöt m é r
földre becsülik, de csak úgy találo m ra. Az ú t nem n y ú jto tt sem m i érdekeset. M egérkezésünk előtt egy n agy sereg m a rh á t és lovat láttu n k , m elyet tizenöt k ato n a h a jto tt; am in t m o n d o tták , sok elveszett közülök. Nehéz dolog is állato k at h a jta n i a sivatagon keresztül, m ert h a éjjel egy p u m a vagy csak egy ró k a közeledik, a lovak fe lta rtó z ta th a ta tla n u l szétn y arg aln ak m in d e n felé; egy ziv a ta rn a k ugyanaz a h atása . N em rég egv tiszt ötszáz lóval in d u lt el B uenos-A vresből s a hadsereghez húsz lóval érkezett meg.
M ajd egy porfelh ő rő l észrevettük, hogy lovas-csapat jö n felénk. A tá rsa im m á r m esszi
ről fölism erték hosszú h aju k ró l, hogv in diánok. Az in d ián o k rendesen egy szalag-félét kötnek a fejük körül, de m ás fejfedőt nem v i
selnek és a sötét arcba lelógó fekete h a i n ag y ban emeli a m egjelenésük vadságát. K iderült, bogv a B ernntio b arátság o s törzséből valók s a sós tav ak h o z m ennek sóért. Az in d ián o k sok sót esznek: a gyerm ekeik ügy szopogatják a sót, m int a m ieink a cukrot. E bben nngvon eltérnek a snanvol gauchóktól, ak ik u g v anazon életm ód m ellett igen kevés sót fogyasztanak.
Szepfpmber 12. és 13. — Két n apig v árta m ezen az állom áson egy k ato n a-csan a tra, m ert Rosas táb o rn o k szíves volt egy k ü ld ö n c által értesíteni, bogv k ét n a p m úlva m egy ez a csapat B uenos-A yreshe s hogy h a sz n á lja m fel ezt az alk alm at. Beggel kilovagolfunk a szom szédos d o m b o k ra a vidéket m egnézni s a kö rn y ék geo
ló giáiét m egvizsgálni.
E béd u tá n a k a to n á k k ét cso p o rtra oszol
tak, hogy egy bolasz-versenyt rendezzenek. Két d á rd á t szú rtak a földbe, egvm ástól h arm in c ö t y a rd n v ira , de hégv-öt dobás közül csak egvszer ta lá ltá k el. A golyókat ö tv en -h atv an y a rd n y ira is el tu d já k h a jíta n i, de bizony talan u l. Ez azo n b a n nem áll a lovasra, m ert m ik o r a ló gyorsa
sága növeli a k a r erejét, állítólag eredm ényesen dob n ak nyolcvan y a rd n y ira is.
A rra nézve, hogy m ilyen erővel dolgoznak, felem líthetem , hogy a F alkland-szigeteknél, m ik o r a spanyolok n éh á n y h o n fitá rsu k a t és az összes angolokat m egölték, egv fiatal spanyol elfutott, m ire egy L uciano nevű h a ta lm a s férfi u tá n a vágtatott, kiáltva, bogv álljon meg, csak beszélni a k a r vele. A spanyol m á r m aid n em el
érte a csónakot, m ik o r L uciano kid o b ta a
láb-124 DARWIN
d á k a t; ezek olyan erővel csaptak a láb aira, hogv elb u k o tt s p á r p illa n a tra elájult. A ztán L uciano beszélt vele s elengedte.
Délben két iíi em ber érkezett egv csom ag
gal, m elvet a legközelebbi postával a tá b o rn o k hoz kellett továb b ítan i. E két em beren kívül a társa sá g u n k ez este belőlem és vezetőm ből, a hadn ag y b ó l és négy k ato n ájá b ó l állott. Ezek igen fu rcsa lények voltak: az első egy csinos fiatal néger, a m ásodik indián -n ég er keresztezés, a m ásik k ettő bizonytalan fajú : nevezetesen egy m ahagóni színű öreg chilei bányász, m eg egy félig m u latt. De m in d k ét félvér olyan vissza
taszító k ü lsejű volt, am ilyet m ég sohasem lá t
tam . E ste, am in t ezek a tűz k ö rü l ültek s k á r tyáztak, én kissé h á tra v o n id v a néztem ezt a S alvatore R osa-jelenetet. T ávolabb a h á tté rb e n m egnvergelve állo ttak a lovaik, hogy hirtelen veszély esetén készen legyenek. H a az elhagyott sivatag csendjét egy k u ty a u g atása zav arta meg, egv k a to n a azo n n al elhagvta a tüzet, fülét a földhöz ta rto tta s szétnézett a lá th a tá ro n .
Szeptem ber 14. — Mivel a legközelebbi postaállom áshoz tarto zó k a to n á k vissza a k a r
tak térn i s együttvéve öten voltunk, m indegyik felfegyverkezve, elh atáro ztam , hogy nem várok a k ilá tá sb a helyezett csapatokra. H ázigazdám , a hadnagy, nagyon rábeszélt, hogy m ara d jak . Mivel re n d k ív ü l előzékeny volt — nem csak ele- séggel lá to tt el, h an e m a saját lovait is kölcsö
nözte — szerettem volna valam ivel kárp ó to ln i.
M egkérdeztem a vezetőm et, hogy lehetséges-e ez, de ő h a tá ro z o tt nem m el válaszolt; szerinte
csak egyetlen választ k a p h a to k , hogy „van elég h ú su n k a k u ty á in k szá m á ra s így n em sa jn á l
ju k egy kereszténytől se“ . D e az ért azt sem keli gondolni, hogy egy ilyen h ad seregben a h a d nagyi ran g a k a d á ly a a n n a k , hogy v alaki pénzt fogadjon el. De a n em közönséges vendégszere
tetet ebben az országban m in d en u tazó n a k el kell ism ernie.
Szeptem ber 18. — E zen a n a p o n igen hosszú u ta t le ttü n k m eg lóháton. A tizen k ette
dik postaállo m ásn ál értü k el az első ültetvényt, ahol sz a rv a sm a rh á k a t és fe h ér n ő k et is lá ttu n k . A ztán m egint sok m éríö ld n y i ú la t te ttü n k m eg olyan felásott talajb an , m elybe térdig sü p p ed tek a lovaink. Rosas tá b o rn o k nagy ültetvényei
nek egyikén a lu d tu n k . Meg volt erősítve s olyan kiterjed ésű volt, hogy este érkezvén oda, a sö
tétben azt hittem , valam i m egerősített város.
Reggel egy óriási 'm a rh a c s o rd á t lá ttu n k , mivel a tá b o rn o k n a k itt egy 74 négyszögm érföldnyi b irto k a volt. R égebben h áro m száz em ber volt alk alm azv a a b irto k o n s ezek verték vissza az in d ián o k tám ad á sát.
Szeptem ber 19. — E lé rtü k G uardia dél M onte-t. Csinos v áro sk a sok k erttel, m elyek teli v an n a k gyüm ölcsfákkal. A síkság itt olyan, m in t B uenos-A yres körül.
G uardia közelében van két eu ró p ai növény
nek a déli h a tá ra , am elyek itt re n d k ív ü l e lte r
jedtek. A köm ény nagy töm egekben fedi a Buenos-A yres, M onteviueo és m ás városok k ö rü li áro k p a rto k a t. De a cardone vagy spanyol artic só k a m ég jo b b an elterjed t; e szélesség alatt
126 DARWIN
a C ordillerák m in d k ét old alán az egész k o n ti
nensen előfordul. Chilében, E n tre K ios-ban és B an d a O rien tálb an egészen elh ag y a to tt heiye-.
ken m egtaláltam . C supán ez u tó b n i ta rto m á n y b an ta lá n több száz négyszögm éríöldnyi te rü letet b o rít be ez a tüskés növény, m elynek tö m egein se em ber, se állat nem tu d áth ato ln i.
Azokon a h u llám o s síkságokon, am elyeket ennek a töm egei fednek, sem m i m ás m eg nem élhet. De a betelepítésük előtt b izo n y ára — m in t egyebütt is — gazdag növényéletet ta rto tt el a tóid. N em hiszem , hogy volna m ég példa a rra , hogy egy idegen növény ennyire k iszo rí
to tta a h azaiak at.
A Lyell oly szépen k ifejtett elm életének m egíelelöieg, kevés vidék m en t á t ily lényeges változásokon 1535 óla, m ik o r az első la p latai g y arm atosok h etv en k ét lóval itt kikötö ttek . A sz á m lá ih a ta tla n ló-, m a rh a - és juh-sereg ek n e m csak m eg v álto ztatták a növényzet egesz kepét, h anem a guanacot, szarv ast és slru cco t is csa k nem teljesen k iszo ríto tták . Ezzel együtt já rt szá m talan m ás változás is; egyes h elyeken való
színűleg a vad sertés helyettesíti a peccarit; vad k u ty ák töm egeinek üvöltését h allan i a kevésbé já r t folyók p a rtja in ; és a közönséges m acska, nagy és vad á lla ttá változva, lak ik a sziklás h e gyeken.
M ialatt G u a rd iáb an lo v ak at v álto ttu n k , so k an k érdezősködtek tőlünk a hadsereg u tán . S ohasem lá tta m m ég ek k o ra lelkesedést E osasért és „a legigazságosalib, m ert b a rb á ro k ellen vi
selt h á b o rú " sikeréért. Meg kell vallanom ,
hogy ez a m egjelölés nagyon term észetes, m ert a legutóbbi időkig se em ber, se asszony, se ló nem volt b iztonságban az ind ián o k tó l.
H osszú ideig lovagoltunk m ég ezen a gaz
dag zöld síkságon. E ste jó eső volt. Egy p o sta
házhoz érkezve, azt m o n d ta a tulajdonos, hogy h a n incsenek rendes útleveleink, m eh etü n k to vább, m e rt oly sok erre a rabló, hogy n em bízik senkiben. De m ik o r elolvasta az én útlevelem et, m ely úgy kezdődött: „E l n a tu ra lis ta U on Car- los“ (K ároly term észetb ú v ár ú r), a tisztesség- tu d ása és u d v ariasság a épp a k k o ra lett, m int előbb a b izalm atlansága. Azt hiszem ugyan, hogy se neki, se a földijeinek fogalm a sem volt arról, hogy m i egy term észetbúvár, de azért ez sem m it sem vett el a titu lu so m értékéből.
Szeptem ber 20. — D élben értü n k Buenos- A yresba. A város kö rn y ék e — agave kerítései
vel, o lajfáival s éppen m ost rügyező b arack - és füzíáival — igen csinos volt. L u m b u rn á k , egy angol k ereskedőnek a h ázához lovagoltam , aki a szívességeivel és vendégszeretetével nagyon lekötelezett, m íg ebben az országban ta rtó z kodtam .
Buenos-A yres nagy s azt hiszem , a világ legszabályosabb városa. Az u tc á k derékszögben keresztezik egym ást s a p á rh u z a m o sa k egyenlő távolságra v an n ak egym ástól, a h áz ak egyenlő nagyságú négyszögeken épültek. Viszont m aguk a h á z a k üres négyszögek, a szobák m in d a csi
nos kis u d v a rra n y íln ak . R endesen csak egy em elet m agasak, lapos tetővel, ah o l székek v a n nak, m elyeket n y á ro n g y a k ra n haszn ál a lak o s
1 2 8 DARWIN
ság. A város közepén van a P laza (piac), itt van n ak a nyilvános épületek, az erődítm ény, a tem plom slb. A fo rrad alo m előtt itt voltak a régi alk irá ly o k p alo tái is. Úgy együttvéve még csak m u ta tn a k a h áz ak valam i kis a rc h ite k tú rá i szépséget, de ö n m ag áb an egyik se.
A nagy „ c o rra l", ahol a levágandó állato k at ta rtjá k , hogy ezt a húsevő népséget táp lálék k al lássák el, a legérdekesebb látv án y o k egyike. A ló ereje a bikáéhoz képest m eglepően n agy; ha valaki ló h átró l a m a rh a szarvai k öré d o b ja a lasszót, oda cipelheti, ahova ak a rja . Az állat h iá b a k a p á lja a földet szélvelett lábaival, h iáb a erőlködik; rendesen dühösen k itö r az egyik ol
d alra, de a ló h irtelen m egfordulva oly erősen áll, hogy a b ik a m ajd n em elbukik s csoda, hogy a n y a k á t nem töri. A küzdelem azo n b an nem igazságosan az erő k ö n dől el, m in th o g y a ló teste áll szem ben a b ik a k in y ú jto tt n yakával.
É p p úgy képes egy em ber a legvadabb lovat is féken ta rta n i, h a éppen a fülei m ögött fogja meg a lasszóval. I la a b ik á t elcipelték a vágó
helyre, a matador nagy vigyázattal vágja á t a térd-inait. A ztán egy h aiáio rd ítást h a llu n k ; sohasem h allo tta m a halálk ü zd elem n ek meg- ható b b han g ját. G y ak ran m á r távolról is m eg
ism ertem s m indig tu d tam , hogy m ost végző
dött be egy küzdelem . B orzalm as és vissza
taszító a látv án y ; a földet csupa csont fedi, a lovak és lovasok csupa vér.
VII. F E JE Z E T .
Buenos-Ayrestó'l Sanía-Fé-ig.
Szeptem ber 27. — E ste in d u lta m el egy k irá n d u lá sra St.-Fébe, m ely B uenos-A vrestől m integy háro m száz angol m érfö ld n y ire van a P a ra n a folyó p a rtjá n . A város körüli u ta k — az eső m ia tt — re n d k ív ü l rosszak voltaE.
Sohase h itte m volna, hogy egy ökrösszekér el tud vánszorogni ra jtu k , s tényleg ó rá n k in t alig egy m érföldet h alad ta k . E lől egy em her já rt, hogy olyan helyek u tá n keresgéljen, ahol leg
alább kísérletezni lehet a szekérrel. Az ökrök rettenetesen m egviselődfek. N agy tévedés azt hinni, hogy a jobb ú to n való gyorsabb h a jtá s fá rasztó b b lenne az állato k ra.
E lh a g y tu n k egy kocsisort és egy m a rh a csordát, m elyek M endozaba igyekeztek. Az út odáig m integy ötszáznyolcvan fö ld rajzi m é r
told s rendesen ötven nap ala tt teszik meg. A k o c ^ k hosszúak, keskenyek s gyékénnyel Van- . . . . dve; csak hét k erek ü k van, m elyek á t
m érője o lykor tíz lá b ra rúg. M indegyiket h at ökör húzza, m elyeket egy legalább 'húsz láb hosszú piszkafával b iztatg atn ak ; ez a fedél alól nyú lik ki s a ru d a s ökrökhöz m ég egy kisebb is van; m íg a középső p á r ösztökélésére a nagy rúd közepéről derékszög alatt egy hegyes fácska nyúlik le. Az egész szerszám in k áb b valam i hadi eszköznek látszott.
D a rw in : Egy term észettu d ó s u ta z á s a T 9
130 DARWIN
Szeptem ber 28. — Egy L u x án nevű kis városon m e n tü n k keresztül, ahol a folyón egy fa h íd van — nagyon szokatlan alkalm atosság ebben az országban. Az ültetvények itt nagyon távol v an n a k egym ástól, m ert kevés jó legelő van; a ta la jt ugyanis k eserű lóhere vagy nagy bogáncs födi. Ez utóbbi, m elyet Sir H ead le
írásaiból oly jól ism erünk, ebben az évszakban m ár teljes nag y ság án ak k é th a rm a d részéig m eg
nőtt. Egyes helyeken m á r lóm ag asság u ra m eg
nőtt, m á su tt m ég ki sem kelt. M ikor a b o gáncs teljesen kifejlett, sűrűségei á th a to lh a ta t- lanok, kivéve n éh á n y lab irin tszerü ösvényt.
E zeket csak a b ety áro k ism erik, ak ik ilyenkor itt ta rtó z k o d n a k s éjjel, előjönnek, hogy b ü n te t
lenül ra b o lja n a k és vágják el az em berek to rk át.
M ikor egy h á z n á l azt kérdeztem , hogy sok-e a betyár, azt felelték „a bogáncs még n em elég m ag as'1 — am it a k k o r m ég nem nagyon érte t
tem. E zeket az u ta k a t nem találtam érdem es
nek b e já rn i, m ivel csak kevés em lős és m a d á r lak ja, kivéve a n agyszám ú bizcachát és b a rá tjá t a kis baglyot.
A bizcach a kiváló helyet foglal el a p a m pák állatvilágában. E lőfordul dél felé a Rio- Negróig. (41° szél.) Nem tu d m egélni P ata- gonia k o p á r sivatagain, m in t az aguti, jo b b an szereti az agyagos vagy hom okos ta la jt, am ely nek m ás és b u já b b növényzete van.
B uenos-A yres közelében nagyon g y akoriak ezek az állato k . Kedvelt tartó z k o d ási helyeik, am in t látszik, a síkság am a részei, m elyek az év egyik felében kizárólag óriási bogánccsal
v an n a k födve. A gauchók állítása szerint gvö- kerekből él, am i nagy rágcsáló fogai és la k ó helyei u tá n Ítélve, valószínűnek látszik. E ste nagy szám ban jö n n ek elő a bizcachák s n y u godtan ülnek az üregeik b e já ra tá n á l. Ily en k o r nagyon szelídek s az elm enő lovast csak k o m olyan m egszem lélik. E setlenül fu tn ak s ha valam i veszedelem elől m enekülnek, felem elt fa rk u k k a l és rövid m ellső láb u k k a l valam i nagy p atk án y h o z h aso n lítan ak . H ú su k megfőzve fehér és ehető, de ritk á n élnek vele.
A b izcach án ak egy igen fu rcsa szokása van.
U gyanis m indenféle k em ény tá rg y a t az ürege szájához cipel; az üregek k ö rü l egész kocsi- d erék n y i ra k áso k v an n a k m arhacso n to k b ó l, kövekből, bogáncs-szárakból, k em ény föld
göröngyökből, száraz "'trágyából stb. H iteles fo r
rásból h allo tta m , hogy egy ú r éjjel itt lovagol
ván, elejtette az ó rá já t. M ásnap visszajött ide s az egész úton m inden bizcach a ü reg kö rn y ék ét jól m egnézve, m eg is ta lá lta az órát. Ez a szo
kás, összeszedni és összehordani m indent, am it la k á sa közelében talál, b izo n y ára nagyon fá ra d ságos. De hogy m ire való, m ég csak távolról sem sejtem : védelem nem lehet a célja, m ert a ra k á s rendesen az üreg száján felül van. Pedig b iz o n y á ra m egvan az oka, de a vidék lak ó i nem tu d n a k róla.
A kis bagoly (nthene cuncularia), m elyet m á r oly sokszor em lítettem , B uenos-A yres sík ságain kizárólag a bizcacha üregeiben él; de B anda O rien talb an m á r m aga dolgozik. N appal, de m ég in k áb b este látn i e m a d a ra k a t p á ro s á