pofáb an csinos állat, hosszú, k a rc sú n y a k k a l s pom pás láb ak k a l. A k o n tin en s egész m érsékelt részén, délen a H orn-fokig nauvon gyakori. R en desen 6— 30 főnyi kis csap ato k b an él; de a St.- C ruz p a rtjá n lá ttu n k egy legalább ötszáz főnyi csapatot.
Á ltalában vad ak s re n d k ív ü l óvatosak. Sto- kestól h allo tta m , hogy egyszer távcsövön keresz
tül látta egy csa p atu k at, am elyik n v ilvánvaW ag m eg volt ijedve s teljes gyorasággal m enekült, n oha oly távol voltak, hogy pu szta szem m el nem is lá tta őket jól. A vadász g y ak ran úgy vesz elő
ször tu d o m ást a jelenlétükről, hogy m essziről h a llja az ő sajátságos nvihogó vészjelüket. H a ily en k o r figyelm esen k ö rü lte k in t, valószínűleg m egtalálja a n v á ja t valam i távoli dom boldalon állva. K özeledésre m ég n éb á n v vészjelet h a lla t
n ak s aztán az egész n y á j látszólag lassú, de v alójában gyors ira m b a n in d u l m eg valam ely keskeny k itap o so tt ösvényen a szom szédos dom b felé. De h a véletlenül egyetlen m agános á llattal vagy kis csa p attal találk o zik hirtelen , ezek re n desen m o zd u latlan u l m a ra d n a k s rá m e red n e k ; m ajd n éh á n y y a rd n y ira elm ozdulnak, m egfor
d u ln ak s m egint ránéznek.
Mi az oka a félénkség e kétféle m egnyilvá
n u lá sá n a k ? T a lá n összetévesztik az em b er fő
ellenségükkel a p u m áv al? Vagy a kíváncsiságuk legyőzi a félénkségüket? Hogy k íváncsiak, az bizonvos; m ert h a v alaki lefekszik a földre s különféle m o zd u lato k at csinál, például lá b á t a levegőbe em elgeti, csaknem m in d ig közelebb jönnek, hogy m egnézzék. E zt az tá n a m i v a d á
szaink többször fogásként fö lh aszn álták olyan sikerrel, hogy több lövést is tehettek, am it az állato k az előadáshoz ta rto z ó n a k tekintettek.
A T űzföld hegyein n em egyszer láttam , hogy egy guanaco, h a közeledtek hozzá, nem csak szű kólt és k iálto tt, de a legnevetségesebb m ódon u g rá lt és táncolt, n y ilv án v aló an gúnyból és k i
hívóan. Nagyon kö n n y ű m egszelídíteni őket s É sza k p atag o n iáb a n láttam is őket h áziállat gya
n á n t ta rta n i, m inden k etrec nélkül. E b b en az állap o tb an nagyon v akm erőek s h a m a r m eg tá
m a d já k az em bert azáltal, hogy h á tu lró l a té r
dükkel lökdösik. Azt m o n d ják , hogy az ilyen tám ad áso k oka a n őstényeik irá n ti féltékeny
ség. E gyébként a vad g u an acó k n ak fogalm uk sincs a védekezésről; egy k u ty a is lefoghat egy ilyen nagy állatot, m íg a vadász oda ér. Sokban a ju h -n y ájé h o z h aso n lato sak a szokásaik. így, h a látják , hogy több irán y b ó l közelednek em be
rek lóháton, m egvadulnak s nem tu d já k , m erre fu ssan ak . Ez nagyon m eg k ö n n y íti az in d ián o k vadászási m ódszerét, m ert így k ö n n y ű őket egy hely re összeterelni és b ekeríteni.
A g uanacók szívesen m ennek a vízbe; P ort- V aldesnél többször lá ttá k ő k et szigetről-szigetre úszni. B yron azt m o n d ja az ú tleírásá b an , hogy lá tta őket sós vizet inni. A m i tisztjein k közül is n é h á n y a n úgy látták , m in th a itta k volna a B lanco-fok m elletti lúgos sós vízből. K ülönben m ag am is azt hiszem , hogy az ország egyes ré szein vagy sós vizet kell inniok, vagy sem ilyet.
Délfelé g y a k ra n hen tereg n ek a tá lc a -a la k ú ra k i
v á jt p orban.
174 DARWIN
A h ím ek h a rco ln ak egym ással; egyszer kettő közel hozzám m en t el, kiab álv a és egym ást h a rap d álv a. T öbb olyat is lő ttü n k , m elyeknek a bő rén m ély fo rrad áso k voltak. O lykor egyes n y á ja k m in th a fölfedező u ta k ra m enn én ek ; Ba- h ia B lancánál, ahol a p a rttó l h a rm in c m érfö l
dön belül nag y o n ritk á k ez állatok, egyszer 30— 40-nek a ny o m ait láttam , m elyek egyenes vonalban jö tte k egy iszapos sós-vizü öbölhöz.
A ztán b izo n y ára észrevették, hogy a tengerhez közelednek, m e rt m in t egy h u sz á rc sa p a t egy
szerre m egfordultak, s éppoly egyenesen, m int ahogy jö tte k , elrobogtak.
Egy sajátságos szokásuk van a guanacók- n ak , am it nem tu d o k m egm agyarázni, és pedig hogy a trá g y á ju k a t n a p ró l-n a p ra ugyanazon m eg h atáro zo tt d o m b ra h u lla jtjá k . E dom bok egyike nyolc láb átm érő jű s jelentékeny töm egű volt. D ’O rbigny szerint e nem m indegyik fa já n á l m egvan ez a szokás s jó h a sz n á t veszik a p eru i indián o k , a k ik tüzelésre h asz n á ljá k s így nem kell a gyűjtéssel vesződniük.
A g u an a có k n ak úgy látszik m eg vannak a kedvenc helyeik, ah o v á lefekszenek m eghalni. A St.-C ruz p a rtja in bizonyos e lh a tá r o l, rendesen b okros helyeken a föld csak úgy fe h é rü k a cson
toktól. Egy ilyen helyen 10— 20 fejet olvastam össze. F igyelm esen m egvizsgáltam a csontokat, nem m u ta tta k , m in t n éh á n y távolabb eső, rá g ás
vagy törésn y o m o k at, m in th a vadállatok h o rd tá k volna össze. Az á lla to k n a k a legtöbb esetben a m eglialás előtt kellett odam ászniok a bok ro k közé.
B ynoe közli velem, hogy egy k o rá b b i u ta zása alk alm áv a l ugyanezen dolgokat látta a Río- Gallegos p a rtja in . Sehogysem tu d o k a dolog n y itjá ra ju tn i, csak m egjegyzem , hogy a St.- Cruz m ellett m egsebzett g uanacók m indig a folyó felé vánszorogtak. E m lékezem , Hogy St.- Jagóban, a Zöldfoki szigeteknél láttam egy el
h agyott szakadékot, m ely kecskecsontokkal volt telve; a k k o r rá m o n d tűk, hogy ez a szigetbeli kecskék tem etkezőhelye. Csak az ért em lítem föl ezeket a jelentéktelen dolgokat, m ert bizonyos esetekben ezek m a g y a rá z h a tjá k meg, hogyan k erü ln ek sértetlen csontok egy barlan g b a, vagy hogyan tem etődtek el az üledékekben; s ugyancsak, hogy ezekben az üledékekben bizo
nyos állatok m iért tem etődtek el g y ak rab b an , m in t m ások.
E gyik n a p csónakot szereltek föl h áro m n ap i eleséggel a kikötő felső részének fölm éré
sére. Reggel fü rd ésre alk alm as helyeket keres
tü n k , m elyek egy régi spanyol térk ép en föl vol
tak jegyezve. T alá ltu n k egy öblöt, m elynek vé
génél egy vegyesvízű p a ta k csörgedezett taz első, am elyet lá ttu n k ). A dagály m ia tt több ó rá t k el
lett itt v á rn u n k , m ialatt n é h á n y m érföldnyire befelé m entem . E gyetlen fát sem lá tta m s egy guanaco kivételével, m ely m in t n y á já n a k éber őre állott a dom btetőn, alig egy-két állatot meg m a d a ra t. A csend és elliagyatottság teljes volt.
E ste n éh á n y m érfölddel följebb ju to ttu n k s az tá n éjsz a k á ra felütöttük a sá to rfá n k a t. M ás
n ap délben a csónak m egfeneklett s a víz sekély volta m ia tt nem m eh ettü n k följebb.
176 DARWIN
A kikötőbe való visszatérésünk u tá n i n a pon n éh á n y tiszttel egy régi in d ián sírem lék fö lk u ta tá sá ra m e n tü n k ki, m elyet egyik szom szédos dom b tetején találtam . Egy körülbelül h a t láb m agas szikla kiugró szélére két óriási kő volt helyezve, m indegyik legalább n éh á n y to n n a súlyú. A sír fenekén m integy láb n y i m a gasságú földréteg b o ríto tta a k em ény sziklát, m elyet n yilván a síkságról h o rd ta k föl. Mi két oldalról is b e á stu n k a sírb a, de se m ara d v á n y o k at, se cso n to k at nem ta lá ltu n k . T alán m á r régen szétm állo ttak (s h a így van, a k k o r a sír b izo n y ára nagyon régi), m e rt m á su tt találtam n éh á n y ap ró h alm ot, b e n n ü k egypár csonttöredékkel, m elyekről m ég meg lehetett á l
lapítani, hogy em bercsontok.
F alco n er azt állítja, hogy az in d iá n t ott te
m etik el, ahol m eghal; de később óvatosan összeszedik a cso n tjait s h a m ég oly m essze lenne is, a ten g erp art közelébe h o rd já k . Azt h i
szem m eg értjü k e szokást, h a a r ra gondolunk, hogy a lovak A m erikába kerülése előtt ezek az in d ián o k hasonló életm ódot fo ly tattak , m int m ost a tüzföldiek s így többnyire a tenger köze
lében la k ta k . Az az általános b abona, hogy m in d en k it az ősei m ellé tem essenek el, késztet
h ette a r ra a m ost kóborló in d ián o k at, hogy h a- lo tta ik n a k kevésbbé m ú lan d ó részeit elh o rd já k a régi p a rti tem etőkbe.
1834. január 9. — Még a sötétség beállta előtt k ik ö tö tt a Beagle P o rt-S t.-Ju lián szép, tá gas kikötőjében, m ely P ort-D esirelől délre 110 m f.-nyíre fekszik. A vidéke ez utóbbiéhoz h a
sonlít, de ta lá n m ég term éketlenebb. Nyolc n a pig m a ra d tu n k itt.
E gyik n ap egy társaság k ísérte el F itz Roy k a p itá n y t a kikötő felső végéhez tett k irá n d u lásában. Tizenegy óráig v o ltu n k egy csöpp víz nélkül s n é h á n y a n teljesen kim erü ltek . Egy dom b tetejéről (azóta találó an nevezik a Szom júság D om bjának) pom pás tav at p illa n to ttu n k m eg s bizonyos jeleket előre megbeszélve, ket- ten k ö zülünk odam entek m egnézni, hogy édes- vizü-e a tó. De m ek k o ra volt a csalódásunk, m ik o r egy hófehér só-területet találtu n k , nagy kocka-kristály o k k al! R op p an t szo m jú ság u n k at a levegő szárazságának tu la jd o n íto ttu k , de ak á rm i volt az oka, nagyon ö rü ltü n k , m ik o r késő este csónakokon visszam entünk.
N oha itt időzésünk a la tt egyetlen csöpp édes
vizet sem találtu n k , m égis kell lennie; ugyanis a sós víz felületén, közel az öböl fejéhez, vélet
lenül egy félholt colymbetest találtam , m elynek valam elyik közeli m ocsárból kellett idekerülnie.
H á ro m m ás ro v a rt is találtam még. N agyon gya
k o ri volt egy nagy légy (tabanus), m ely sokat bosszantott b en n ü n k e t a csípéseivel. R okona a közönséges lólégynek, m ely Anglia árn y as ú t
ja in oly gyakori. Itt m egint az a kérdés vető
dik föl, m in t rendesen a m oszkitók esetében: — m ilyen állatok véréből élnek e ro v a ro k közön
ségesen? A guanaco csaknem az egyetlen m e
legvérű négylábú s a rov aro k h o z képest k i
csiny szám ban fo rd u l elő.
D a r w i n : Egy ter mészett udó s u t a z á s a . I. 12
178 DARWIN
P atag ó n ia geológiájának és ő slén y tan án ak tan u lm án y o zá sa u tá n szinte lehetetlen a legm é
lyebb csodálkozás n élk ü l szem lélni a m ostani m egváltozott állapotokat. R égebben csak úgy nyüzsögtek itt a nagy szörnyetegek: m ost csak törp ék et ta lá lu n k a ro k o n ősökhöz képest. H a BufTon ism erte volna az óriás la jh á rt és az öves- állatokat, m eg a k ih a lt p áncélbőrüeket, több joggal m o n d h a tta volna, hogy A m erika terem tő ereje vesztett a h atalm áb ó l, m in t am it m o n dott, hogy sohasem volt valam i nagy terem tő ereje.
E k ih a lt nagy em lősök legnagyobb része, h a nem valam ennyi, egy késői k o rsz ak b an élt s k o rtá rsa volt a legtöbb m ost élő tengeri kag y lónak. M ióta ezek k im ú ltak , a szárazföld alak ja kevés változást szenvedhetett. U gyan m i irth a to tt ki a k k o r ennyi fajt, ső t egész nem eket?
E leinte a k a ra tla n u l is valam i nagy k a ta s z tró fá ra gondolunk; de hogy oly sok állat, ap ró k és nagyok, déli P atag ó n iáb a n , B razíliában, a p eru i C ordillerákban, É sz a k a m e rik á b a n egész a B ehring-szorosig k ip u sztu ljo n , a föld egész v ázán ak m eg kellene rendülnie. A ztán m eg a L a P lata és P atag ó n ia geológiájának a vizsgá
lata in k áb b a r r a enged következtetni, hogy a föld képe lassan és fokozatosan változott meg.
E u ró p a , Ázsia, A usztrália, É szak- és D élam e- rik a ásatag m ara d v án y ai a rra m u ta tn a k , hogy azok a föltételek, m elyek a nagyobb em lősöknek kedveztek, m ég nem régen az egész földön m eg
voltak: hogy m iben állottak ezek a föltételek, azt senki m ég csak sejtetni sem p ró b á lta . Aligha
hőm érsékletváltozás volt az, am i körülbelül ugyanazon időben elp usztította a forró, m érsé
kelt és sark i vidékek lak ó it a föld m in d k ét felén.
Lyell h a tá ro z o tt ténynek állítja, hogy É sza k am erik á b an a nagy em lősök azon k o r
szak lilá n éltek, am elyben vándo rk ö v ek k e rü l
tek olyan szélességek alá, ah o v a m a el nem é r
nek a glecserek: így kényszerítő, b á r közvetett okok a la p já n biztosra v eh etjü k , hogy a mac- rauchenia a déli féltekén m ég jóval a v á n d o r
köveket szállító jégkorszak u tá n is élt. T alá n az em ber volt az, m in t föltételezték, ak i a Dél- a m e rik á b a való b eh a to lá sa u tá n a szörnyeteg m egatherium ot, vagy a többi foghíjasokat, k iir
to tta volna? Legalább a kis tu cu tu co n a k B ahia B lanca körü li, m eg sok ásatag egérnek és egyéb apró em lősöknek B raz íliáb a n való k ip u sz tu lá sához m ás ok o k at kell k eresn ü n k .
Azt se lehet elgondolni, hogy valam i szá
razság — h a az m in d já rt m ég nagyobb p u sztí
táso k at okoz is, m in t La P la tá b a n — k iirth a t m inden egyént és m in d en fa jt D élpatagoniától a B ehring-szorosig. Mit m o n d ju n k a ló k ip u sz
tu lásáró l? T alán h ián y zo tt a legelő azokon a síkságokon, m elyeket azó ta a spanyolok által m eghonosított lovak u tó d a in a k ezrei m eg száz
ezrei özönlöttek el? Vagy ta lá n az a p rá n k in t betelepített fajok vették el a táp lálék o t nagy elődeik elől? Iíih etjü k -e, hogy a c a p y b ara el
vette a táp lálék o t a toxodontól, a guanaco a m acrau ch e n iátó l, a m o stan i ap ró foghíjasok szám os óriási ősüktől? B izonyos, hogy a föld
12*
180 DARWIN
hosszú tö rtén etén ek egyetlen ténye sem oly hom ályos, m in t lak ó in ak töm eges és ism ételt kipu sztu lása.
M indazáltal h a a dolgot m ás szem pontból nézzük, nem látszik oly zavarosnak. Nem vesz- szük állan d ó an ligyelem be, hogy m ily keveset tu d u n k az állato k létföllételeirői; sem azt nem ta rtju k eszünkben, hogy a term észetes állap o t
b an m inden szerves lénynek a túl gyors elsza
p o ro d á sát m indig m egakadályozza valam i. A táplálék-bőség — átlag b an — m indig ugyanaz;
de az elszaporodás irá n ti h ajlan d ó ság m indig m érta n i ará n y ú és ennek a m eglepő h a tá sa it sehol sem lá th a tju k jo b b an , m int A m erikában, ahol az E u ró p áb ó l betelepített állatok az utolsó századokban elv ad u ltak . T erm észetes á lla p o t
b an m in d en állat rendesen szap o ro d ik ; de egy m á r régi fa jn á l nyilvánvalólag lehetetlen a túl
ságos elszaporodás s v alam inek meg kell azt ak a d ály o zn ia. A zonban m égis ritk á n tu d ju k valam ely a d o tt fa jró l m egm ondani, hogy éle
tének m elyik szakán, az évnek m ilyen részé
ben, m ilyen hosszú időközökben áll be ez az ak a d ály , vagy hogy m iben áll ez ak a d ály p o n tos term észete. T a lá n ezért lep ő d ü n k meg oly kevéssé, h a azt látju k , hogy két ro k o n életm ódú faj közül u g y anazon a területen az egyik n a gyon elterjedt, a m ásik ritk a ; vagy pedig, hogy az egyik nagyon elterje d t az egyik területen, m íg a m ásik — m ely a term észet h á z ta rtá s á b an ugyan azo n szerepet tölti be — a szom szé
dos hasonló terü leten ritk a. H a ennek o k át kédezzük, h a m a r kész a felelet, hogy ez az ég
h ajlat, táp lálék vagy az ellenségek szám án ak valam i eltérésében van adva: de m ily ritk á n tu d ju k pontosan m egjelölni az ak a d ály m ű k ö désének m ó d ját és okát! Ez indít b en n ü n k e t a rra a következtetésre, hogv álta lá b a n előttünk ism eretlen okok h atáro zzá k meg, hogy egy adott fai bőven vagy gvéren fordul-e elő.
Azokban az esetekben, m ik o r nvom on k ö vethetjük, hogv egv kisebb vagv nagvobb te rü leten az em ber irto tt ki vnlam elv fajt, fudiuk, hogv m ind ritk á b b lesz, végre k ipusztul: nehéz volna p o ntosan m egm ondani, m en n v ire h a to tt közre az em ber irtása és m en n y ire a term észe
tes ellenségeinek szaporodása. A k ip u sztu lást m egelőző ritk u lá s szem betűnő a h a rm a d k o r egvm ásután következő rétegeiben, am in t azt több k itű n ő megfigvelő m egiegvezte. M ár tö b b ször úgy találták , bogv ezekben a rétegekben nagyon gvakori kagylók m ost igen ritk ák , sőt régebben egészen k ih a lta k n a k ta rto ttá k őket.
H a teh át, am in t valószínűnek látszik, a fajok előbb m eg ritk u ln ak s az tá n p u sztu ln ak ki — ha a faiok túl gyors szaporodása á lla n dóan m egakadálvozódik, a m in t azt föltesszük, n o h a nem tu d ju k m egm ondani, hogyan és m i
k o r — és h a m eglepetés n élkül vesszük tu d o m ásul, n o h a pontos o k át adni ennek se tu d ju k , hogv egvik faj elterjedt, a m ásik rokon faj pedig ritk a ugyanazon a területen, — m iért lep ődnénk m eg azon, bogv a m eg ritk u lás egy lépéssel tovább h a la d és k ip u sztu lás lesz b e
lőle? Egy k ö rü lö ttü n k végbem enő, de alig
182 DARWIN
észrevehető foly am at egy kissé fo kozódhatik is és m égsem k elti föl a figyelm ünket. Ki lep ő d n ék m eg a n n a k h allatán , hogy a m egalonyx régente ritk a volt a m eg ath eriu m h o z képest, vagy hogy v alam elyik ásatag m ajo m ritk a volt valam elyik m o stan i m ajo m h o z k épest? És m égis ez a viszonylagos ritk a sá g világos bizo n y íték a a n n a k , hogy a létföltételeik kedvezőtle
n ek voltak.
H a m egengedjük, hogy a fajo k á lta lá b a n m eg ritk u ln ak , m ielőtt k ip u sztu ln ak , h a nem lep ő d ü n k m eg azon, hogy egyik faj viszonylag ritk áb b , m in t a m ásik és m égis valam i re n d k ív ü li eszközt h ív u n k segítségül és n ag y b a n csodálko
zunk, h a egy faj m egszűnik létezn i— u gyanolyan fölfogásnak látszik előttem , m in t elfogadni azt, hogy valam ely egyénnél a betegség a h a lá l elő
h írn ö k e ugyan s a betegség sem m eglepő — de h a a beteg em b er m eghal, csodálkozni ezen s azt hinni, hogy erőszakosan m ú lt ki.
IX. F E J E Z E T .
Santa-Cruz, Patagónia és a Falkland szigetek.
1834. április 13. — A Beagle a St.-C ruz to r
k o latán ál vetett horgonyt. E z a folyó m integy 60 m f.-n y íre délre v an P o rt-S t.-Ju lián tó l. Stokes k a p itá n y a legutóbbi u tazá sán ál 30 m f.-nyíre fö lhatolt ra jta , de az tá n eleség h iá n y a m iatt vissza kellett fordulnia. Azontúl, am it ez a lk a
lom m al fölfedeztek, alig tu d tu n k v alam it e nagy folyóról. E zé rt F itz Roy k a p itá n y elhatározta, hogy addig követi a folyását, m íg csak az idő megengedi. 18-án h á ro m bálnaüldöző csónak in d u lt el, h áro m h é tre való eleséggel s a csapat 25 főből állott, am i elég volt a rra , hogy ellen
séges in d ián o k k al szem ben is m egállhasson.
A folyó erős so d rá b an szép idő m ellett jó d a ra b u ta t te ttü n k meg, n em so k ára m á r friss vi
zet ittu n k s éjjelre elértü k az árap ály h a tá rá t.
A folyó nagysága és jelentősége csak itt b o n takozott ki egészen. Á tlagban 3— 400 y ard széles s középen m integy 17 láb m ély volt, a sodra pedig ó rá n k é n t 4— 6 csomó.
Április 19. — T erm észetes, hogy ilyen erős folyás ellenében lehetetlen volt evezni vagy vi
torlázni; te h á t összekötöttük a h áro m csóna
kot, m indegyikben egy em b ert hagyva, a többi pedig a p a rtra m en t vontatni. Mivel a F itz Roy k a p itá n y általán o s rendelkezései nagyon jól m eg
k ö n n y ítettek m indenféle m u n k á t és m ivel m in den k in ek volt része benne, leírom ezt a re n d szert.
A társaság (m indenkit beleértve) k ét cso
p o rtra oszlott s ezek fölváltva m ásfél óráig v o n ta ttá k a csónakokat. A tisztek együtt éltek, együtt étkeztek s egy sáto rb a n alu d tak a legény
séggel, úgy, hogy egyik csónak sem függött a többitől. N ap n y u g ta u tá n az első sík területet, ahol n éh á n y b o k o r is volt, v álaszto ttu k ki éjjeli szállásnak. A legénység fölváltva végezte a szakács tisztét. A m int a csónakot p a rtra h ú z ták, a szakács tüzet ra k o tt; k ét m ásik a sá tra t
184 DARWIN
állította föl, a csónakvezető k iad o g atta a dolgo
kat a csónakból, a többi a sátra k h o z h o rd ta ezeket s tüzelőfát gyűjtött. Ilyen ren d m ellett félóra alatt m in d en kész volt éjszak ára. Egy tiszt és két legény m indig őrséget ta rto tt s vigvázniok kellett a csó n ak ra, tű zre és lesni az in d ián o k ra . M indenkinek egy ó rá t k ellett ő r
ködnie.
Április 20. — E lh ag y tu k a szigeteket s m u n k áh o z fogtunk. N api m enetelésünk, b á r elég fárasztó volt, egyenes von alb an csak 10 m ér- földnvire vitt előre b en n ü n k e t, de egyáltalán is csak ta lá n 15— 20 m érföldnvire. Azon a helyen túl, ahol az éjjel a lu d tu n k , ez a vi
dék tökéletesen terra incognita, m ert Stokes k a p itá n y in n en fo rd u lt vissza. M essziről nagy füstöt lá ttu n k s egy ló csontvázára a k a d tu n k , am iről m eg tu d tu k , hogy in d ián o k v a n n a k a közelben. M ásnap reggel lo v ascsap at
n ak és chúzók, vagyis a hosszú d á rd á k éle
sítésének n v o m ait lá ttu k a talajb an . M in
denki azt hitte, hogy az in d ián o k is észrevették b en n ü n k e t az éjjel. N em sokára egy h elyre é r
tü n k , ahol a férfiak, gyerm ekek és lovak friss nyo m ai m u ta ttá k , hogy a csap at átk elt a folvón.
Április 22. — A vidék jellege változatlan, érdektelen. P atag ó n ia term ékeinek fő jellem vo
n ása a változatosság h ián y a. A term ék etlen k ovatalajon m in d e n ü tt ugyanazok a n v áp ic és törpe növények v an n a k , a völgyekben m eg ugyanazok a tüskés bokrok. M indenütt u g y a n azokat a m a d a ra k a t és ro v a ro k at látju k .
A kárm ily szegény is P atag ó n ia bizonyos te
kintetben, mégis talán több ap ró rágcsálót ta rt el, m int a föld ak árm ely m ás vidéke. T öbb egér
fa jra nagyon jellem ző a hosszú vékony fül s a nagyon finom szőrözet. Ezek a kis állato k csa k úgy nyüzsögnek a völgyek sűrűségeiben, noha hónapokig nem ju tn a k m ás vízhez, m in t h a r m athoz. Ügy látszik k an n ib álo k , m ert am in t a csapdáim egy egeret fogtak, a többiek rögtön fölfalták. A guanaco is otth o n o s itt, 50— 100 főnyi n y ájak gyakoriak. A p u m a a k o n d o rral és egyéb keselyükkel követi őket s valam eny- nvien belőlük élnek. A foly ó p arto k o n m in d e
n ü tt m eg találh atn i a p u m a nyom ait.
Április 26. — E napon a síkságok geológiai szerkezetében föltűnő v áltozásokat találtu n k . E l
in d u lásu n k óta gondosan figyeltem a folyó k a vicsait s a legutóbbi két n ap o n apró, erősen sej
tes bazalt-k av icso k at vettem észre. Ezek szám b an és nagyságban folyton növekedtek, de em- berfej-nagyságot egyik sem ért el. A zonban m a reggel az ugyancsak bazalt, de töm örebb k a v i
csok h irtelen g yakoriak lettek s félóra m úlva a távolban egy nagy bazalt-p lató szögletes széleit láttu k . A legközelebbi 28 m f.-ön át a folyó ágyát ilyen b azalt sziklák szűkítették össze.
A síkságok geológiai szerkezetével együtt változott m eg a tájk ép is. A m int a szűk és szik
lás h a sa d ék o k b an m ászk áltam , csaknem vissza
képzeltem m agam St.-Jago sziget kopasz völ
gyeibe. A bazalt-sziklák között találtam n éh á n y növényt, m elyeket sehol m á su tt nem láttam , de n é h á n y n á l fölism ertem , hogy a T űzföldről k e