V
In Európa, Asia, Africa.
Turcarum nomine Scythica seu Sarmata, vei Tartara gens dicitur , quae egressa Caspiis Portis Heraclio Imperatore circa anniiin nostrae Saliitis 625 Persídem depopulata e st, et Romariis contra Chosroen ejiisdem Persiae Regem Aiixilio venit.
Postea recurrente anno 900 eorum pars in Anato- liam se se infundens plures sitns, illosque natura et opere validos occiipavit, in Tribus viilgo Orde nnnciipatas juxta veterem ejus morém distributa se giibernans, et anniim circiter 1042 Imperatore Constantino Monomacho pars altéra quae sub Ma- homede Persariim Principe stipendia merebat, ab illő deficiens Persidem invasit subegitque, et Ma- hommelicam ibi siiperstitionem hausit. Inde iterum progressa in Syriam, Cappadociam, caeterasque Asiae minoris Ditiones pervasit, in plures divisa Principatus, e quibus in expeditione hostis
chri-135
btianae sub Buillonío anno 1096 Solimanniis ille Dux Turcarum fűit, quein Tassiis Torquatus in suo Poéraate descripsit, et denique circa annum 1300 cum discordiis domesticis Tiircae praepedi- reiitiir inter se (verum christianorum excidio) ar- ma convertunt; hiiic Othoinannus sive Osmanus, vei Ertucub Osman Gasi vlr inter ipsos summáé auctoritatis, generositatisque, oppressis exstin- ctisque reliqiiis Imperium assumpsit, et in ejus posteris, qui contiriua síiccessione rerum potiti siint Familiae Üthomanae ab suo authore sic ap- pellatae, et in natione Turcarum nomina residere Gentis, quae ducentorum plusve annorum spatio proemiis, poenisque usa immodicis , christianis (prohdolor!) tunc inter se dissidentibus, Occi- denti pariter et Orienti formidabilis evaserat.
Mortuo 1326 Osmano Imperium filio Orcani Urucan Gasi reliquit, qui et fortiter sustínuít, et feliciter in Anatolia ainpliavit, inoritur 1358. Sub Amurathe , Szultán Murát G asi, quem successo- rem bábuit, et qui primus regni Sedem Bursiam fecit, tumultuantibus, labantibusque Graeporum rebus in Európain Turcae transeuntes Galliopoli, Adrianopoli et Philippopoli ereptis Thraciam Do- minio cumularunt, sub Bajazete plurimum crevis- sent, in Tambectanes, vei Temires Tartarorum Dux exstinxisset anno 1404. Cum Musa et Maho- mete acerrime in Európa, séd infeliciter dimica- fiim a Sigismundo Imperatore, sicut et cumillius
filio Amurathe II. a Ladislao Rege ad Várnám in Bulgária, et a Venetis, qiiibus Thessalonica erepta est, séd prospere diim vixit a Schander- bego Epirota Albániáé Principe, et demuniDitio- nem Turcicam aiixemnt, tűm Bulgária, Albánia, tűm Moreae pars maxima, moritur 1450. A Ma- homete II. Insulae Euboea, Lemnus, Lesbus, Leucas, item Bossena urbesque Constantinopo- lis, et Caífa adjectae sunt, obívit 1481. A Baja- zete II. Miiltavia demissa, et Dyrrachium, Neu- pactum, Metlion et Coron expugnatae, obiit 1512.
Sultan Selim rebus in Asia^promotis et Aegypto, Mamelucis sive Circassis exstinctis potitus, mori
tur 1520. Solimanniis supra praedecessores ma- ximus Belgrado expugnato Hungáriáé et Sclavo- niae partém et Rhodum accepit, obiit octogena- rius 1566. — Selimus II. Cyprum accepit, mori
tur 1575, — sub Amurate III, — Mahomete III5 — Achmete, Mustafa, Amurate Ilii, et Ibra
him, qui a Janisenis occisus est 1648, ita et Achmete II. ancipiti marté pugnatum est. —
Imperium suum Ottomannus unico regit con- silio (Divan turcice dicltur) quod per duodecem viros maximae authoritatis administratur. Septem Consiliarios, vulgo Vezirios, quatuor Thesaura- rios , vulgo Teffrerdarios, honim unus Európáé, altér Asiae negotia absolvit, etunum a Secretis siipremum Nisandsi bassi adhibitis item duobus Európáé, Asiaeqiie supremis Judicibus
Kaziasz-clieiiis, vei Chadischenis 5 qui in magnis et arduis rebus cum Mahometicae legis interprete Muftin, vei Seislamo etiam atqiie etiam deliberant, Ve- ziriorum qiiatuor, praeter Consiliarii muniis prí
más obtinent Primo qui Consilii Praeses, totius- que Imperii Generális Gubernátor, magnus Tur- carum Rex attributo reali signo eandem, qua idem ipse utitur, terra marique dat auctoritatem pote- statemque. — Secundus, qui dicitur Chajmecham, Locumtenentis titulo donatur, et primo absente aequis viribus gubernat. Tertio úti Pássá 5 et ma
ris admirális duó Locumtenentes assistunt 5 altér dicitur A g a , et navalium gubernio praeíicitur at- que alimonia, caeteraque ad hunc usum neces- saria parat altér K ihaja, qui triremium Capita- neus Vice admirális munus exercet. Quartus de- mum Epmegitli iirbis Praefectus, provisorque , hős sequuntur , plures Justitiae administratores, seu capitanei vulgo Subassi, et honim unicuique Judex inferior adjungitur a Turcis nuncupatus Cadi.
Provinciáé a qiiamplurimis Pássá < exerci- tuum ducibus, Dominorum Beglerbeghi > Do- niini Dominorum titulo insignitis reguntur, quo- rum singulis plures Samsakbeghi, capitanei sci- licet 5 qui vexillis utuntnr, regionum Gubernato- res seu vice Sultani subordinantur.
Provinciáé dividuntur in Jurisdictiones , quae vulgo dicuntur Timarri, omnesque suo tempore
ad arbitrium Principis sünt Feudatarüj et borúin quisque juxta repartitionis qualitatem, certum e- quitatus numerum alere tenetiir; majori fere ex parte sunt abnegantes, utpote Regi obstrictissimi, cui solumetmunia, et magnitudinem debent: cae- teris in locis urbibusque, in quibus nec Bassaeus, nec Beglerbegus , nec Saniacus est a subassaeo, Gadiaqiie jus dicitur. —
Celeberriini in Turcarum historiis duó prae- cipui Beglerbeghi sunt: Graeciae unus qui Sofiae (Serviae cívitas est) residet; Anatoliae altér, qui Ciitajo degit,post supremiim Vezirium ab liis duo- bus ducibus, et a Janisenorum aga tota gens praeclpue regitur, quae militiae ordínatae adscri- bitur. Praeter hős Assapiorum. Assapi etiam Du- ces sunt gentis scilicet ad terram effodiendam, tumulos excitandos, fossasqiie propriis Cadaveri- bus implendas quam ad proelia obeiinda aptioris, et Diices Alcantionum, hoc est Valachorum, Tar- tarorum aliorumque id genus hominuni colluvies cuncta, dum exercitus frontem vei praecedunt, vei a lateribus plurium dieruni itinere incursant, diripientium et devastantium. —
Insígniora Turcarum vexilla militaria, sicut et omnium Mahummetanorum sunt glóbus aeneus deauratus in summo hastae defixus, e cujus fo- ramine cauda pendet equina, et super globum Lunae cornua persaepe imponuntur. Mahometo hoc acceptum referunt, qui in acie dimicans
re-138
ali sui exercitus signo ab hostibus occupato, ne milites dissiparentur equo suo caudani abscidit, qua in vexillum evecta victoríam adeptus est.
Neque ad rei claritatem minus aptum érit co- gnovisse unde fiant Magni D uces, Spahii, aliique Officiales.Ex antiqiiaMajorum consvetiidine religi- osumhabent Turcarum Iniperatoresinstitiitapueris alendis Semlnaria conservare, Tzorlanihospueros appellant, hoc est animae filios, suntque omnes abnegantes Christianorum filii, sive captivi, sive ex Graecis Christianis, vei Albanis decimati.
Constantinopoli quinque siint illoriimDoinus. Prí
ma dicitur Assuda, hoc est tnagna Domus 1200 plus minusve niitrit. Altéra 800 numerát, Kucsu- kodavocant, seu parvam Domum. Tertia Quiter
> Cellariam promptuariam, in eaque 400 esui potuique Palatii alternis hebdomadis serviunt. Quar- ta demiim, quae Bujukoda > id est suprema do
mus appellatur Regium est ciibiculum, in quo soli 400 omnium nobilissimi 5 et egregia corporis con- stitutione praediti Regiae personae famulantur, horum quatuor praecipui muneris, a primo Szilik- tar agha acinace Rex praecingitur, a secun- do Csuhadar aga vestibus induitur. Tertius Ziv- jadar aga stipidem tenet. Quartus Turbantolani vittatum pileum curat. Ternagi ungves resecat, Sacrigisi Passi volatilia gubernat, caeteri, qui tonstrinam exercent,qui alia factitant.
Domus altéra intra Galatae vineas constituta 600 Jiivenibus erat oliin frequentata, nunc deser- ta, et altéra Calcedonio Scutari 200 circiter nu- meravit, suis parent Praetectis, qui Eunuchi sunt albi Cnigris mulierum serraliis tantiim utuntur) ab his vei armis, vei artibus, vei aulae Imperatoriae miineribiis ex animí propensione, vei immani ver- berum vi instruuntur. Post sex annos minoribus suffectis, majores seliguntiir, lectissimi Principem sequuntui-j et intimo Regis ciibiciilo assistunt, quibus soliim, ac Pumilionibus miitisac ridicula- riis gestu, maximé illud freqiiens est, hinc fiunt • Magni Diices, Vezirii, Passae, Beglerbeghi, aga et Viridariorum Praefectij Bosztandsi Passi, vir maximae authoritatis Vir a Camerae Secretis, ut- pote cui Rex plurimum fidit, et secretiora^ quae- que commiinicat, hinc ab universis Imperii mini- stris timetiir, coliturj et a Principum extraneorum Legatis opipare muneratur,
Selectorum alii Aga in aulae assectatores , alii in Régiós satellítes, Csauz, alii in cubicu- larios exteriores Kapuepi, alii in Pedites Janise- ni destinantur, ad bellum, et ad Praesidiumab- duciinturj cunctisque ex Régió aerario , et qui- dem satis parce providentur. —
^ Hinc omnes Turcici Imperii Gubernatores vei abnegantes, vei abnegantíum liberi, etsi li
bertate donati, semper tamen habentur úti manci- pia Principis, vita enim defunctorum bona omnia
iiisuum aerarium transfert si prole destitiiantur, sin miniis, et masculos post se reliquerint medie- tatem, si foeminas, tertiam soluni partém eis re- linquit.
Regíi reditus enormes licet nunc, verum rét- ro elapsis temporibuslonge iiiferiores. Omnes chrí- stiani viatoribus exceptis, simulatque annum 15-um excesserint, quatuor Venetos aureos pensitatant in capita, Cairum plus qiiam sex milliones pende- re sólet, alioqiiin Ministri múlta furantur, oíficií durabilitate incerti.
Neque minus religíosum est, imo et religiosis- simum Principibus Turcarum, unaciim suscepta a suis majoribus Superstitione Mahometica, Regni Limites ampliare, adeo, ut novus regnator Prin- cipis nomine índignus, suaeque Legis haud studio- sus a Turcis liaberetur, qiii Dominatum iníens no- vo príncipatu a Christianis ad se rapto non auge- ret, quod illi ita sancte, et inviolabiliter observant, ut ratione inita nullisint Sultani, et Reges qui ma- iorum consvetudinem dum potuerunt, in hac parte non impleverint, quamvis ab obsídione Viennae 1683: 12a 7bri soluta etiam plurima antea acqui- sita praeter Tömösvárinum in Regno Hungáriáé amiserint. — Ludit in humanis divina potentia rebus. —
Originis descriptio olim Aetliusa.
Bizantium seu Constantinopolis Bizantium urbs Thraciae maritima a'Graecis sic nominata.
Lace-domonii eam condidere primo, quibus Apollinem consiilentibus ubinam sedes qiiaererent maiidasse oraculum momoriae proditum est, ut contra coecos habitationem locarent, coecos autem Megarenses apellavit Calcedonis conditores, quicum prius in Thraciam navigassent, sinumqiie ubi postea Bizan- tium aedificatum est conspexissent, omissa tam locupleta ripa, tenuiorem reglonem in Asia elegis- sent, ut Strabo refert.
Ut autem Justinus, et Eusebius ponunt, haec Civitas anno ante adventiim Cxtl 663 In Graeciaex opposito Calcedonensis agri loco quidem optimo, et miinitissimo a Pausania Spartanorum Rege prius conditionis suae initium bábuit, et cum parva ad- modum esset (sicut superius hungarice uberius de- claratum est) postea Constantino Magnó Impera- toré, qui eam adauxit et exornavit Constantinopo- lis dicta.
Hic Constantinus Magnus Orientis, et Occiden- tis Dominus trés reliquit filios, Constantinum natu maximum, Constantium, et Constantem. Testamen- taliter Constantino legavit omnes regiones, quae sunt trans Alpes Hemi, — Constantio Thraciam, universam Asiam, atque orientem cum Aegypto Constanti natuminimo. Romám cum Italia, Africa, Sicilia, et reliqiiis insulis, Illyrico, Macedónia, et totaGraecia, aliasque circum Provincias usque ad Thraciam.
Emlékezetre való dolgot akartam Írásba le
tenni : Mulatság kedvéért menvén ki Constantiná- polybul négy órányi földre Kucsuk Csekmedse ne
vű helynél, az mint az Fejér Tengernek szakadékja messzérebényúl, annak az véginél van egy Azathi nevű falu, kiben az Muftinak szép kies hives nyá
ri lakó helye van, ebben mulattunk harmadnapig, az Faluban egy más mellett három gyönyörűséges kútfejek vadnak gazdag forrásokkal, régen vára volt itt az Görögöknek, de az mi nevezetesebb a^
Faluhoz közel egy kősziklán volt régen Klastrom- jok az Veres Barátoknak, ben az kősziklában ir- tóztató barlangokban laktak, nagy öreg templom- jok oltárok benne, mind természet csinálta, ennek edgyik oldalában setétség lévén, az mint lámpás
sal oda mentem negyed magammal, láttam egy lyukat, kibe pro curiositate bémenvén belől men
tést nagy tágasság vagyon, ebbe egy fertály óráig mentem bé, mig az gyertyának fele elégett, hogy az felével visszajöhessek, megvallom ha úgy tud
tam volna az micsodásnak találtam, belé menni nem mertem volna, egyebet benne Denevérek
nél nem láttam, kik ha az gyertyát elcsapták vol
na, az mint hozzánk csapdostak nem tudom mi
kor mászkáltunk volna viszsza az rettenetes setét kősziklák meredékei közül. Isten visszahozván be
lőle, az öreg emberektől tudakoztam, micsoda hely lehet az, azt mondották, hogy éppen az Görög Császárok llesidentiájokbanmehetnek az föld alatt
azon az kölyukon, úgy hogy azon in extremo casu segítség is mehetne be Constantinápolybaj ’s az városbeliek is azon sálvalhatnákmagokat, az mint, hogy mikor megvette az Török ott sokan mentek ki, de az Török eszreveven, mind le vágatta őket, most már azt az Török nem curállya, puszta; eb
ben az kdlyukban felettébb sok kincset is monda
nak, de hozzá nem férhetnek, az ördögnek sok formájú apparentiáji, játékjai miatt. Ezen Klastrom hely alatt fakad ki az kősziklábul, egy szép öreg híves kútfő, úgy mondgyák az Dunábul jo, bő vi
ze van, ott mentést malmot hajthatna, és ezen az kölyukon által foly. Ebben az kőlyukban sok helyt csepeg az kőszikla, ’s egy helyt kiváltképpen ollyan csepegő kő nyúlt le, mint egy embernek az dereka egy darabot belőle kitörvén elhoztam be
lőle, azt tartyák az olasz Jubilerek, hogy annak az vastag csepegő kőnek az fundamentomában, nagy öreg gyémántot találnának, ha mind kitörnék az kősziklábul, de ezt nem minden kétökrű paraszt ember vihetné végben, azonban Balázs is meglátná az dombrul.
169S-ban Octoberben jött ide Constantiná- polyhoz két fegyveres hajója e tertio Gallionum ordine az Franczia Királynak, kik az ő Vasmacská- jokat éppen ott hányták le az középen, a’ hol az Császár vára alatt, az Fekete Tenger befoly az Fejérben, az partra ki nem kötöttek, propter ca- vendos militiae excessus, et aliam certam
Cautio-nem. Az első három lapátos hajónak volt F8 Com- mendánsa JMarchiodeVillarSjki egyszersmind kö
vetségben is jött az Császárhoz, igen csendes di- scretus emberséges ember, hogy Urunk O Nagy
sága látogatására küldött, nagy becsülettel látott, derek tisztviselők voltak velle együtt a’ hajóban, midőn elbocsátott, es az ö Gállyájábul az en kis hajómra leszállottam, ’saz Tengeren vissza indul
tam öt öreg ágyúval lövete, úgy hogy az rettene
tes füst befogá az Tengert sok ideig az nagy füst
ben senki nem is láthatott, csudálták ezt az be
csület teteit mind az Törökök, mind az Keresz
tyenek, hogy az király ágyúiból magyarnak ötöt sütöttek ki, holott az mikor más nemzetbeli akár- melly keresztyent leginkább becsültetett, három
nál többet nem lövetett. Az másik Gállyában volt az Fő Commendans Dnus de Duchen, ez is ven
dégségbe hivott magához, kinek mind az jóltar- tásban, mind az becsülettel való látásban semmi híjjá nem volt. Az Király ’ kissebb hajócskáját (mellynek mint az Hintának árnyektartója is szo
kottlenni), küldötte erettem, mint hogy igen nagy szélvész volt, de én minthogy szót adtam volt neki, ’s tudván, hogy Ígérete szerint azt az Király*
hajócskáját küldi érettem, hogy inkább obligál- lyam, béren fogadott hajón mentem el egynéhány becsületes emberekkel, az nagy szélvészben egy
mást meg nem láttuk, elmentünk egymás mellől, egy becsületes Dnus de la Schurze nevű
Száza-10
dóst küldött volt erettem, melly hajócskának há- tiillyán ki volt teve az Király’ zászlója is, es igy az Gállyához érkezvén, még távúiról meglátván hirt adott felöle az Strázsa, mentést az Vice Com- mendans azGállyának az felső grádicsához jött,
’s az kalapjával intvén Reverendát tött, én kiszál- ván az hajócskámbiil, az mikor az Vice Commen- dáns excipiáll, ’s lábamat feltettem az Gállya te
tejére az Gvardia(az minthogy mindenkor készen áll), akkor is készen várván, és az mikor vélle kezet fogtam, az dobot megperditvén, az sípocs
kát is megfúván, az fegyvereket is feltartván, maga az fő Commendans az külső Palotára jött ki élőmben, és'nagy becsülettel excipiálván, az maga szállására vivén, az maga székibe ültetett, és mig az ebédnek ideje eljött, megkérdvén töllem kívánom e ex curiositate az Király’ Gállyáját be
lől megjárni, én nagy becsülettel fogadván az Vice Commendanst küldötte el velem, az ki ke
zemnél fogva az egész gállyában belől meghor
dozott C^zt cselekedvén velem mindenképen az másik gályában is) minden belső provisiójít The- surusát (melly az munido) megmiitogatta, becsü
letet tétetvén mindenütt, mind az Tisztekkel, mind az Vitézekkel. Mit mondhatok többet hozzá, va- gyoh-é az mi Nemzetünk közt, az országban lévő várak közül is valamellyik illyen Provisióval ? mindenféle Tiszt duplásan vagyon benne, és no
ha csak az actualis parancsol, de az adjutánsnak
146
is mindeniknek ámbár semmit se párán csollyon de szintén úgy ki jár az fizetése, mint ha paran
csolna, azonkívül mindenik gállyán Voluntier ti
zenkettő , hogy ha hol mellyik Fő Tisztek, vagy az említett melléjek rendeltettek közül vala- mellyik elesnék, mentést készen talállyanak az Volunterek közzül. A z tiszteknek, tisztességes asztalok cum argentaria. Az Vitézid Rendre mind fizetésbűi, mind élésből nagy Provisio, szép pi
ros Toloni Massiliai bort ‘iszik mindenik, és gyö
nyörű fejér kenyeret esznek, rettentő kondérok- kal főzvén mindennap húst nekik, lábon barmokat juhokat tartván jászlokon az Gállyában. Az Király’
Commissariussa visel ez világon mindenről gon
dot. Szüntelen minden élés Provisio hat hónapra való vagyon benne. Itt magát mutogatván az Com- misarius az vendégség után bezzeg olly, ’s annyi féle Roz Sulisokat hozatott, hogy az régi Pogá- nyok nectárnak nevezhették volna, és noha az Király muzsikái zengettek, de azon kívül is el
csúszott volna. Minden ágyúhoz való egy egy lö
vésre való puskapor kártyában van kötve, ’s mint az könyvek az Thekákban juxta numerum külön külön renddel téve, hogy az mikor az szükség ki- vánnya, minden Confusio nélkül adhassanak elő minden ágyúhoz készen , ’s hamar az mint az Pattantyúsok kivánnyák. Egyébb minden állapo
tok is elhihetetlenül vadnak elrendelve, mind az két Gállyában az Király’ Praesidiiimit
megmus-10
trálták előttem, az egyikben dobbal, az másikban csak szóval adván jelt, az mint vagy fordulni vagy az fegyvert kellett fordítani az vitezlő rend
nek. Ezen Gállyábul is mikor leszállottam, hogy visszamennyek öt öreg ágyúját síitek ki az ki
rálynak, mint az másikban, es az egész Praesi- diuni, melly több volt hatszáznál Vivátot, valamint az Torkokon kifért háromszor kiáltottak, kit csu
dáit mind Galata mind Constantinápoly, ’s az Ki
rály’ hajóján kültek viszsza, akkor bizon felre ál
lott előttem mind Török mind Keresztyen az utbiil, látván ezt az nagy becsület tételt, másnap az Com- mendans igen Finum Francia bort, és Roz Suliso
kat küldött ajándékban az Szállásomra. (^) En
nek az Domiiuis Duchennek csak fél keze volt, mert az egyiket ágyiíval lőtték voltéi másként igen barátságos emberséges ember.
Sit nőmén Dni benedictum Ámen.
Ezek az fegy veres hajók az Király’ méltóságát magok előtt viselték, mert az Dobokat, valamint az Massiliai Portusban az szokás szerint minden
koron mintegy Armádában sokáig megverték, mind setét estve, mind hajnalkor egy egy öreg ágyút ki
sütöttek, harangoztak, minden szabadsággal éltek, non abstante eo, hogy az Császár’ vára előtt vol
tak, nem is volt itt efféle öreg hajó hat esztendő
tűi fogva, mikor pedig viszsza mentek, egy falka *)
*) Komáromy’ oldal-jegyzése.
149
liozzájok szökött keresztyen rabokat magokkal el
emeitek nagy lövésekkel.
Ezek után láttam Constantinápolyban eleven négy esztendős Struez madarat i s , ki az há
tán 14 esztendős gyermeket elvitt. Elég nagy Corydon.
Láttam eleven Chamaeleont is, kit az Fr.
Orátor az K irály’ számára készített, sem eszik sem iszik, csak széllel él, négy lába farka mint az kígyónak, Smyrnában termett, az szemeivel előre is, mint hátra nézhet, ollyan sziníívé változik mint az minémüt mutatnak neki, akármelly öreg Gyik- nál nagyobb, az lába fejei két felé hasadtak egyik hasadáson két az másikon három három
Orátor az K irály’ számára készített, sem eszik sem iszik, csak széllel él, négy lába farka mint az kígyónak, Smyrnában termett, az szemeivel előre is, mint hátra nézhet, ollyan sziníívé változik mint az minémüt mutatnak neki, akármelly öreg Gyik- nál nagyobb, az lába fejei két felé hasadtak egyik hasadáson két az másikon három három