Dél-Szlovákia gazdasága a husáki időszak alatt
5. Dél-Szlovákia iparai kibocsátása
A következőkben az ipari kibocsátáson keresztül mutatom be Dél-Szlovákia járásainak gazdasági fejlettségét. Az abszolút számok közlése mellett bemutatom, hogy az adott járásnak mekkora volt a súlya Szlovákiában, a déli régió 13 járásában és két nagyvá-rosában, továbbá csak a járásokban a nagyvárosok nélkül. Szlovákia valamennyi járá-sának ipari kibocsátását térképen is ábrázolom.
Először a husáki korszak elejének az adatait elemzem. A választott év az 1970-es esztendő. A 2. táblázat ennek az évnek az adatait közli.
2. táblázat. Ipari termelés Dél-Szlovákiában 1970-ben
Forrás: Ekonomický vývoj 1970 ČSSR, ČSR, SSR 1971, 161., 169., 187., 205. p., saját számítás
A normalizációs időszak elején Pozsony és Kassa mellett Nyitra volt az országrész har-madik ipari központja. Ennek természetesen objektív okai voltak. Ennek a városnak kétszer-háromszor több lakosa volt, mint egy átlagos járási székhelynek, és csupán az 1960–96-os közigazgatási felosztás idején nem volt megyeszékhelyi (kerületi székhe-lyi) státusa. Mindazonáltal e két város, valamint egy járás között még így is nagyságren-di különbségek voltak. A Nyitrai járás teljesítményét az is emeli, hogy beleszámítanak Aranyosmarót ipari üzemeinek az eredményei is. A Galántai járás magas helyezése a vágsellyei Duslo vegyigyárnak köszönhető. Aránylag magas ipari kibocsátása volt még az Érsekújvári, Pozsony vidéki és a Losonci járásnak. A három iparilag legkevésbé fej-lett járás a Nagykürtösi, a Kassa vidéki és a Dunaszerdahelyi járások voltak. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy amíg Pozsony agglomerációjában jelentős ipari kapa-citások voltak, Kassa esetében ez hiányzott.
Járás/város Ipari termelés [mil. K
Ipari termelés [%]
A déli régió
arányában Az országos arányában
A déli régióban Pozsony és Kassa
nélkül Pozsony 11 663 33,51 13,71 - Pozsony vidéki 1 447 4,16 1,70 8,81 Dunaszerdahelyi 666 1,91 0,78 4,06 Galántai 2 180 6,26 2,56 13,28
Komáromi 915 2,63 1,08 5,57
Érsekújvári 1 534 4,41 1,80 9,34 Nyitrai 2 731 7,85 3,21 16,63
Lévai 1 287 3,70 1,51 7,84
Nagykürtösi 86 0,25 0,10 0,52 Losonci 1 741 5,00 2,05 10,60 Rimaszombati 922 2,65 1,08 5,62 Rozsnyói 1 254 3,60 1,47 7,64
Kassa 6 720 19,31 7,90 -
Kassa vidéki 540 1,55 0,63 3,29 esi 1 116 3,21 1,31 6,80 Összesen 34 802 100,00 40,90 19,30 Országosan 85 093 - 100,00 -
FÓR UM Tár sadalomtudomán yi Szemle, XXII. évf oly am 2020/4, Somorja
Térképen ábrázolva – egész Szlovákia esetében – az egyes járások gazdasági kibo-csátása a következő volt:
1. ábra. Az ipari termelés alakulása járási szinten 1970-ben, millió Kčs
Forrás: Ekonomický vývoj 1970 ČSSR, ČSR, SSR 1971, 161., 169., 187., 205. p.
A térkép alapján látható, hogy Dél-Szlovákia járásai az ipari kapacitások tekintetében határozottan a fejletlenebbek közé tartoztak, csak a két nagyváros alkotott szigetet, az ország ipari központja északnyugaton helyezkedett el.
A következő elemzett esztendő a korszak záró éve, 1989. A csehszlovák szocializ-mus egyik jellemzője a politikai és gazdasági mozdulatlanság volt, amit majd csak egy forradalom volt képes megváltoztatni. Az természetesen igaz, hogy a hatékonyság növelésére nagy hangsúlyt fektettek, a gazdaságon belül továbbra is az ipar, a gépgyár-tás, a mennyiségi termelés dominált. A rendszer utolsó évében Dél-Szlovákia járásai-nak ipari kibocsátást a következő adatok jellemezték:
A 3. táblázat számai alapján ki szabad jelenteni, hogy Dél-Szlovákia iparának föld-rajzi eloszlása, illetve a régió gazdasági ereje Szlovákián belül lényegesen nem válto-zott. Az alrégiók helyzete viszont módosult. A legjelentősebb változás nyugaton az Érsekújvári járás térnyerése volt a Nyitrai járás kárára, amivel az előbbinek sikerült megelőznie az utóbbit. Javult még a Galántai és a Lévai járás pozíciója is. Keleten nagyot ugrott előre a Tőketerebesi járás, a legnagyobb visszaeső a Losonci járás volt.
Abszolút mértékben a legnagyobb ugrást mégis a Nagykürtösi járás érte el, ami egyér-telműen az alacsony bázisnak köszönhető.
FÓR UM Tár sadalomtudomán yi Szemle, XXII. évf oly am 2020/4, Somorja
3. táblázat. Ipari termelés Dél-Szlovákiában 1989-ben
Forrás: Československo 1989 v číslech. Kraje a okresy 1990, 129., 134., 145., 156. p., saját szá-mítás
Szlovákia valamennyi járásának ipari termelését a rendszerváltozás előtti esztendőben a 2. ábra mutatja. Jól látható, hogy a Pozsonnyal és Kassával két évtized után is csak a Vágbesztercei járás hasonlítható, és velük a versenyt csak a Nagyszombati járás tudta felvenni, sőt, ez utóbbi még inkább képes volt felzárkózni. Kétségtelen tény, hogy néhány déli járás relatív pozíciója – Érsekújvári, Rimaszombati, Tőketerebesi – javult.
Relatív visszaesésre a szlovákság által lakott járásokban volt szó. Mint mindig, most is a Nagykürtösi járás volt a sereghajtó.
A szocializmus korszakának a végére Dél-Szlovákiában az ipari termelés esetében a járások két csoportja alakult ki. A Galántai, Érsekújvári, Nyitrai, Lévai járások nyuga-ton, a Tőketerebesi járás pedig keleten volt az iparilag legfejlettebb. Az Érsekújvári járás megelőzte a Nyitrait. További figyelemre méltó tény, hogy míg a pozsonyi agglomeráció – Pozsony vidéki járás – rendelkezett bizonyos ipari kapacitással, a kassai agglomerá-ció – Kassa vidék –ebben az évben is szinte alig.
Az előző táblázatok és ábrák megmutatták, hogy mely járásokban voltak az értékek magasak vagy alacsonyak, továbbá hogy ezek a relatív arányok a husáki időszak alatt általában változatlanok voltak. Tény, a periférikus járások esetében sor került valami-lyen szintű felzárkózásra. Az Érsekújvári, Lévai és Tőketerebesi járás a nyertesek közé tartozott, Nagykürtös sikere mögött az alacsony bázist kell keresni. Az egész országban a legalacsonyabb mértékű növekedés egy „magyar” járásban, Kassa vidéken volt tapasztalható.
Járás/város Ipari termelés mil. K
Ipari termelés [%]
A déli régió
arányában Az országos arányában
A déli régióban Pozsony és Kassa
nélkül
Pozsony 38 241,0 31,83 13,81 - Pozsony vidéki 4 321,6 3,60 1,56 7,42
Dunaszerdahelyi 2 579,9 2,15 0,93 4,43 Galántai 7 984,1 6,65 2,88 13,71 Komáromi 2 686,1 2,24 0,97 4,61 Érsekújvári 7 319,3 6,09 2,64 12,57 Nyitrai 6 813,0 5,67 2,46 11,70 Lévai 5 745,0 4,78 2,07 9,86 Nagykürtösi 831,7 0,69 0,30 1,43 Losonci 4 649,6 3,87 1,68 7,98 Rimaszombati 3 645,2 3,03 1,32 6,26 Rozsnyói 4 291,2 3,57 1,55 7,37 Kassa 23 660,1 19,69 8,54 - Kassa vidéki 1 066,4 0,89 0,39 1,83
6 306,3 5,25 2,28 10,83 Összesen 172 140,5 100,00 43,38 21,03 Országosan 276 946,3 - 100,00 -
FÓR UM Tár sadalomtudomán yi Szemle, XXII. évf oly am 2020/4, Somorja
2. ábra. Az ipari termelés alakulása járási szinten 1989-ben, millió Kčs
Forrás: Československo 1989 v číslech. Kraje a okresy 1990, 129., 134., 145., 156. p.
3. ábra. Az ipari termelés %-os változása Szlovákia járásaiban 1970 és 1989 között
Forrás: Ekonomický vývoj 1970 ČSSR, ČSR, SSR 1971, 161., 169., 187., 205. p.; Československo 1989 v číslech. Kraje a okresy 1990, 129., 134., 145., 156. p.
FÓR UM Tár sadalomtudomán yi Szemle, XXII. évf oly am 2020/4, Somorja
A fenti ábra bizonyítja, hogy az állam tudatosan és bizonyos határok között akár sike-resnek is mondható módon támogatta a leginkább elmaradott régiókat, ugyanis ilyen mértékű javulás enélkül nem lett volna tapasztalható. Ez az ábra azt is mutatja, hogy a legnagyobb ütemű javulás éppen egy déli járás esetében volt.
Érdemes megnézni, hogy a normalizációs időszakban az ipari kibocsátás tekinteté-ben miként változott a régión belül az egyes járások súlya a nagyvárosok kiszűrésével.
Noha százalékosan leginkább a Nagykürtösi járás bővült (275%), elmaradása óriási maradt egészen a szocialista időszak végéig. Valóban jelentős volt a bővülés a Tőketerebesi (az 1970-es szint 159%-a), az Érsekújvári (135%) és a Lévai (126%) járá-sok esetében, ezzel szemben a Kassa vidéki járás súlya szinte megfeleződött (56%), és sokat veszített Nyitra (70%) és Losonc is (75%). Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a második „legmagyarabb” járás relatív pozíciója, vagyis azon két járás közül, ahol a lakosság abszolút többsége magyar volt, a Komárominak, szintén romlott (83%). Ahogy a 3. ábrán látható térkép is mutatja, abszolút visszaesésre nem került sor.
Az ipari termelés szempontjából a régió részesedése 1970 és 1989 között az orszá-gos kibocsátás tekintetében nőtt. Ez igaz abban az esetben, ha Pozsonyt és Kassát beszámítjuk, de akkor is, ha nem. 1970-ben a 13 járás és nagyvárosok aránya 40,90%-ot tett ki, ez 1989-re 43,38%-ra nőtt. Csak a 13 járás esetében az arány 19,30% (1970) volt a 21,03%-kal szemben (1989). Ezek a számok természetesen nem jelentenek egyenes ívű változást, csupán a kiindulási és a záró év adatait vetik össze, de mégis határozott javulásról tanúskodnak. Az első esetben (13 járás) a növekedés 6,06, a második esetben (13 járás és két nagyváros) 8,96%-os volt. Mindez azt jelenti, hogy a déli régió egésze felzárkózott, és a magyarok által sűrűbben lakott részre ez még inkább érvényes volt.
Az ipar jelenlétének egyik további mérőszáma, hogy az aktív dolgozók közül milyen arányban ingáznak a település vagy a járás határain túlra. Ez a jelenség a szocializmus idején is fennállt, és 1980-ban Csehszlovákia dolgozóinak 34,7%-át érintette. A járáson túli ingázás leginkább a nagyvárosok környezetére – Prága, Pilsen, Brünn – volt jellem-ző, és Szlovákiában legnagyobb mértékben a Pozsonyi, Kassai és Csacai járások lako-sait érintette. (Häufler 1984, 119–120. p.)