Dél-Szlovákia gazdasága a husáki időszak alatt
6. Dél-Szlovákia gazdasági fejlődésének tendenciái a magyar kisebbség szemszögéből
Amíg a két világháború közti időszakban a déli határ mentén az ipartelepítést tudato-san korlátozták (például lőszergyárak), ilyen megkötés a szocializmus későbbi szaka-szaiban már nem létezett, és az 1960-as évektől ipart már az ország valamennyi régi-ójába telepítettek. Mindezek ellenére problémák voltak, és ezeket leginkább a szlová-kiai magyarság érzékelte. Annak ellenére, hogy az időszakot a magyar lakosság részé-ről is inkább a rendszerbe belesimulás jellemezte, az elégedetlenségnek nagy ritkán mégis hangot adhatott. Az ilyen kivételek közé tartozott az 1975-ben napvilágot látott
FÓR UM Tár sadalomtudomán yi Szemle, XXII. évf oly am 2020/4, Somorja
Közös hazában című kiadvány, amely Csehszlovákia Kommunista Párjának nemzetisé-gi politikájáról, az Új Szó napilap szerepéről, a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődé-séről, a csehszlovákiai magyar iskolarendszerről, valamint Dél-Szlovákia gazdasági fej-lődéséről közölt tanulmányt. Ebben egyebek között az utolsó fejezetben ez olvasható:
„Általánosságban ezek a területek továbbra is elmaradnak az összállami, illetve a szlo-vákiai szinttől. Az elért fejlődés szintje a nemzetiségek által lakott vidéken gyakran nem éri el járások fejlettségi szintjét.” (Mihály 1975, 268. p.) A szerző később több tényezőt sorol fel, amely ezt okozta, ilyen például az elégtelen iskolázottsági szint, de külön ki -emeli, hogy „1946-ban az iparban foglalkoztatottak száma nem érte el a 23 000-et. A Losonci és Rozsnyói járáson kívül hazánk ezen a vidékén nem volt semmilyen jelentős ipari üzem. Dunaszerdahelyen, Galántán, Érsekújváron, Léván, Tőketerebesen az ipari foglalkoztatás intenzitása nem érte el a 2%-ot”. A továbbiakban az olvasható, hogy a felszabadulás után az iparosítás gyorsan emelkedett, majd így folytatja: „Az elért ered-mények ellenére az ipari foglalkoztatás intenzitása 100 lakosra számítva (a Losonci és a Rozsnyói járást nem számítva) még mindig alacsonyabb a szlovák átlagnál.” (Mihály 1975, 292. p.)
Az időszak másik átfogó elemzését a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottság8 munkacsoportja készítette. Ez a szamizdat jellegű kiadvány meglehetősen árnyaltan írja le a csehszlovákiai magyarság helyzetét, így a dél-szlovákiai gazdasági helyzetet is. A tanulmány egyebek mellett azt írja, hogy a mezőgazdaságból az iparba való vándorlás egyben elvándorlást is jelent. „Ez a terület Szlovákia gazdaságilag legel-maradottabb övezete, de az állami költségvetés beruházásra fordított eszközeiből 1970 és 1975 között mégis 70-75 százalékkal kevesebb jutott itt egy főre, mint Szlovákia más részein.” (Nagy 1988, 204. p.) Miután néhány járás példáját bemutatja, a helyzet így összegzi: „A diszkriminációs gazdaságpolitika eredménye, hogy a magyar kisebbség társadalmi és gazdasági helyzete az 1970. évi népszámlálás adatai alapján egyértelműen hátrányosnak mondható.” (Nagy 1988, 206. p.)
A gazdasági fejlődésnek értelemszerűen urbanisztikai hatásai is voltak.
Csehszlovákia lakosságának regionális változásai azt mutatták, hogy a későbbi városi központokká azok a vidékek váltak, ahová a migráció a legnagyobb mértékben irányult vagy ahol legmagasabb volt a népesség növekedése. Az első leginkább a délnyugatra, a második esetben Kelet-Szlovákiára volt érvényes. A normalizációs időszakban a leg-gyorsabban a pozsonyi régió nőtt. A demográfiailag hanyatló régiók közé „leginkább Dél-Szlovákia marginális vidékei, etnikailag kevert sávjai tartoztak”. (Falťan–Pašiak 2004, 10–11. p.)
8 A csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédelmét felvállaló illegális szervezet. Alapításnak éve 1978. Létrejöttének kiváltó oka a csehszlovákiai magyar kisebbség magyar oktatási nyelvű iskolahálózata felszámolására irányuló törekvés volt. Vezetője Duray Miklós volt.
FÓR UM Tár sadalomtudomán yi Szemle, XXII. évf oly am 2020/4, Somorja
Összefoglalás
A normalizációs időszak kezdetére Csehszlovákia iparszerkezete véglegesen kialakult.
Az első években az ország gazdaságát a lassú növekedés határozta meg, amely azon-ban már elmaradt a tőkés országok ipari fejlődésétől, és az 1970-es évek közepétől egy időre stagnálásba fordult. A csehszlovák szövetségi államon belül Szlovákia pozíciója javult, tovább sikerült felzárkóznia a cseh országrészhez. Ekkor a hangsúly már kevés-bé az ipartelepítésen, inkább a meglévő kapacitások megújításán és bővítésén volt.
A szocializmus időszakában hivatalos iratokban a déli határ menti régió specifiku-maira a korban ritkán mutattak rá. Ennek egyik oka az volt, hogy nem alkotott közigaz-gatási régiót, és a hatalom sem tekintett rá mint kompakt térségre. Tekintettel arra, hogy a déli régió közigazgatásilag az ország négy kerületéhez tartozott, különböző alré-giókra – járásokra – tagozódott, ezért ipari fejlettsége is igen különböző volt. Ebben az időszakban minden politikai és társadalmi erőnek a nyugalom, a konszolidáció volt az érdeke, ezért Dél-Szlovákia tudatos gazdasági elhanyagolásának sem volt jele.
Ha Dél-Szlovákiához számítjuk Pozsony és Kassa városát, akkor a régió egésze az iparilag átlagosan fejlett, illetve fejlődő régiók közé tartozott. A két nagyváros azonban a régió ipari kibocsátásának több mint a felét adta. Pozsonyon és Kassán kívül ezen a vidéken is voltak országos jelentőségű termelőegységek, mint a vágsellyei vegyiművek (Duslo), a párkányi cellulóz és papírgyár (JCP). Más nagyobb városokban, mint Érsek -újvár, Léva vagy Losonc a csehszlovák konszernek kapacitásokat létesítettek. Rá kell arra is mutatni, hogy a régióban a mezőgazdaság az országosnál nagyobb jelentőség-gel bírt, ez pedig bizonyos mértékben megmutatkozott az élelmiszergyártási kapacitá-sok esetében.
A déli régióban a legjobb helyzetben egyértelműen a főváros volt, a második helyen Kassa állt, és az átlagtól fejlettebb volt a Nyitrai járás, ami egyértelműen Nyitra város-nak volt köszönhető, de gyorsan fejlődött egyebek között a Galántai és az Érsekújvári járás is. A nógrádi régió (Nagykürtösi járás) országos mértékben is a legelmaradottabb volt. Már az 1969 és 1989 közötti időszakra kirajzolódott az az állapot, amely aztán a rendszerváltozás utáni időszakban teljesedett ki nyugat–keleti szembenállássá. Dél-Szlovákia járásai a gazdasági fejlettség szempontjából két jól elkülöníthető részre oszt-hatók, ezek választóvonala a Garam folyó.
FÓR UM Tár sadalomtudomán yi Szemle, XXII. évf oly am 2020/4, Somorja
Irodalom
Andrejčák, Tibor 1989. Okres Galanta. Bratislava, Obzor.
Bálek, Alexej 1998. Vývoj výkonnosti československé a české ekonomiky v 70. letech. In Acta oeconomica pragensia. Z hospodářských a sociálních dějin Československa 1918-1992. K 80. výročí vzniku ČSR 6, 5. sz. 101–128. p.
Barnovský, Michal 2007. Industrializácia Slovenska a životné prostredie v období komunistického režimuzmu. In Acta Oeconomica Pragensia, 15. évf. 7. sz. 55–71. p.
Bašovský, Oliver–Hvožďárová, Edita–Paulov, Ján–Povincová, Elena 1985. Regionálna analýza a prognóza rozvoja okresov Juhoslovenskej kotliny. In Geografický časopis, 37. évf. 2–
3. sz. 287–302. p.
Bende, Štefan et al. 1975. Komárno 1945–1975. A Komárnói Városi Nemzeti Bizottság részére kiadta a bratislavai Šport Szlovák Testnevelési Kiadóvállalat.
Československo 1989 v číslech. Kraje a okresy 1990. Praha, Federální statistický úřad, Český statistický úřad, Slovenský štatistický úrad.
Ekonomický vývoj 1970 ČSSR, ČSR, SSR 1971. Praha, Federální statistický úřad, Český statis-tický úřad, Slovenský štatisstatis-tický úrad.
Ekonomický vývoj 1981. ČSSR, ČSR, SSR, kraje, okresy 1982. Praha, Federální statistický úřad, Český statistický úřad, Slovenský štatistický úrad.
Falťan, Ľubomír–Pašiak, Jaroslav (szerk.) 2004. Regionálny rozvoj Slovenska. Východiská a súčasný stav. Bratislava, Sociologický ústav SAV.
Fazekas József–Hunčík Péter (szerk.) 2008. Maďari na Slovensku (1989-2004). Súhrnná sprá-va. Od zmeny režimu po vstup do Euróspkej únie. Šamorín, Fórum inštitút pre výskum menšín.
Gulyás László 2008. Regionalizációs törekvések és etnoregionalizmus a poszt-kommunista Szlovákiában 1989–1998. Tér és Társadalom, 22. évf. 4. sz. 189–204 p.
Gyurgyík László 1994. Magyar mérleg. Pozsony, Kalligram.
Häufler, Vlastimil 1984. Ekonomická geografie Československa. Praha, Academia.
Horbulák Zsolt 2015. Dél-Szlovákia gazdasági és szociális helyzete néhány mutató tükrében.
Fórum Társadalomtudományi Szemle, 17. évf. 3. sz. 43–56. p.
Horbulák, Zsolt 2015. Spoločenský vývoj v Maďarskej ľudovej republike a Československej socia-listickej republike v rokoch 1968 až 1989. Politologické fórum, 4. évf. 1. sz. 23–45. p.
Horbulák Zsolt 2017. Dél-Szlovákia gazdasági és szociális helyzete néhány mutató tükrében (2.
rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 19. évf. 4. sz. 71–78. p.
Horváth Gyula (szerk.) 2004. Dél-Szlovákia. Budapest–Pécs, Dialóg Campus.
Ivanička, Koloman–Kovaľ, Ladislav 1978. Diferenciácia priestorovej ekonomickej štruktúry SSR.
Geografický časopis, 30. évf. 1. sz. 18–38. p.
Lelkes Gábor 2003. Elmaradottság és versenyképesség a dél-szlovákiai térben. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 7. évf. 4. sz. p. 3–18. p.
Lelkes Gábor 2005. Dél-Szlovákia és az Alsó-Nyitra régió agráriuma és agrártársadalma a 3.
évezred küszöbén. In Réti Tamás (szerk.): Közeledő régió a Kárpát-medencében. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazdasági átalakulása. Budapest, EÖKIK, 59–98. p.
Lelkes Gábor 2008a. Régiók és gazdaság. Magyarok Szlovákiában V. kötet. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet.
Lukniš, Michal 1985. Regionálne členenie Slovenskej socialistickej republiky z hľadiska jej raci-onálneho rozvoja. Geografický časopis, 37. évf. 2–3. sz. 137–161. p.
FÓR UM Tár sadalomtudomán yi Szemle, XXII. évf oly am 2020/4, Somorja
Mačanský, Ladislav–Kajtár, Jozef (szerk.) 1982. A komárnói járás. Bratislava, Obzor.
Mag Gyula–Nagy Rudolf 1980. A Dunaszerdahelyi járás múltja és jelene. Dunaszerdahely, Csallóközi Múzeum.
Mezei István 2005. Állam – Ország – Régió és a valóság. Tér és Társadalom, 19. évf. 3–4. sz.
187-203 p.
Mezei István–Hardi Tamás 2003. A szlovák közigazgatás és területfejlesztés aszimmetriái. Tér és Társadalom, 17. évf. 4. sz. 127–155 p.
Mihály Géza 1975. Hospodársky rozvoj južného Slovenska. In Zvara, Juraj–Balázs, Béla–Csanda, Sándor–Mózsi, Ferenc–Mihály, Géza. V spoločnej vlasti. Bratislava, Pravda, 253–
318. p.
Morvay Károly 2004. Külföldi tőkebefektetések és az ipari parkok Dél-Szlovákiában. In Réti Tamás (szerk.): Közeledő régió a Kárpát-medencében. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazdasági átalakulása. Budapest, EÖKIK, 303–330. p.
Nagy József 1988. A magyar kisebbség Csehszlovákiában. In Jelentések a határokon túli magyar kisebbségek helyzetéről. Budapest, Medvetánc, 187–242. p.
Nováková, Veronika 1987. Galanta. Bratislava, Obzor.
Popély Árpád 2008. 1968 és a csehszlovákiai magyarság. Somorja–Šamorín, Fórum Kisebbségkutató Intézet.
Průcha, Vladimír et al. 2009. Hospodářské a sociální dějiny Československa. 2. díl období 1945-1992. Brno, Doplněk.
Reiter Flóra–Semsey Ilona–dr. Tóth Attila 2004. Kelet-Szlovákia régió gazdasági átalakulása. In Réti Tamás (szerk.): Közeledő régió a Kárpát-medencében. Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazdasági átalakulása. Budapest, EÖKIK, 331–362. p.
Renczes Ágoston 2010. A Szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta. Budapest, EÖKIK.
Süli-Zakar István (szerk.) 2003. A terület- és településfejlesztés alapjai. Budapest, Dialóg Campus.
Vladár, Jozef (főszerk.) 1987. Malá encyklopédia Slovenska. Bratislava, Veda.
FÓR UM Tár sadalomtudomán yi Szemle, XXII. évf oly am 2020/4, Somorja
ZSOLT HORBULÁK
THE ECONOMYOF SOUTHERN SLOVAKIA DURINGTHE HUSÁK PERIOD
The study deals with a period of two decades in the history of Czechoslovakia, which is also the final period of socialism. This period is known in Czech and Slovak historical science as normalization, but in Hungarian-language literature it is more often referred to as the Husák period. The term normalization is a euphemistic term coined by party propaganda of the period to reintroduce the old order and to abolish basic ideas of economic reform of 1965–68. The reference of Husák period used in Hungarian literature comes from the name of Gustáv Husák (1913–1991), who was the first secretary of the Communist Party of Czechoslovakia from 1969, and the general secretary from 1971 to 1987, and also served as president of the country between 1975 and 1989, therefore, his name and person were fully intertwined with the period analyzed. Communist ideology was present in all areas of life, including economic management and organization, and also determined development until the last moment of the system’s existence. The ideology was fully able to influence all strata of society as well as all parts of the country. In this study, I outline the economic development of Southern Slovakia using the analysis of industrial output during the normalization period. The work is basically based on the analysis of district-level statistics. In the paper, I would also like to point out how economic development was assessed by Hungarians, who make up a significant part of the region’s population.