A csapadék évszakos változásai

A csapadék évszakos változására legérzékenyebben a növények reagálnak, mégpedig biológiai sajátosságaik alapján, melynek legegyszerőbb kifejezési módja a tenyészidıszak hossza. Sokan a vegetációs periódust csak a léghımérséklet alakulása alapján követik, pedig a tenyészidıszak hosszát a vízellátottság ugyanolyan mértékben befolyásolja, mint a léghımérséklet. A növények vízigénye a tenyészidıszak egyes szakaszaiban változó, s több tényezı által meghatározott (faj, fajta, fejlettség, egészségi állapot, tápanyagellátottság stb.). Általánosságban elfogadható, hogy a vízigény maximuma a virágzás körül jelentkezik. A fentiek miatt az évi csapadékösszegek mellett az évszakos csapadékösszegek tendenciáit is áttekintettük. Az egyes évszakoknál lineáris trendet illesztettünk a 130 éves adatsor alapján képzett évszakos bontású adatokra annak érdekében, hogy az egyes évszakok csapadékviszonyaiban esetlegesen felfedezhetı változások irányát meghatározzuk (6. táblázat).

6. táblázat Az évszakos csapadékösszegek változása Keszthelyen 1871.-2000. között (*5%-os szignifikancia szinten szignifikáns)

Évszak Meredekség R²

(mm/év)

Tavasz -0,3543 0,0593 *

Nyár -0,0541 0,0008

İsz -0,2278 0,0157

Tél 0,1798 0,0253

A trendegyenesek meredekségének elıjelébıl megállapíthatjuk, hogy a tavaszi és az ıszi csapadékösszegek csökkenı tendenciát mutatnak. A nyári csapadékösszegek gyakorlatilag változatlannak tekinthetık. Emellett a téli csapadékösszegek enyhén növekvı tendenciájúak. Az eredmények a nyár, az ısz és a tél esetében nem szignifikánsak, ezért egyértelmően nem jelenthetı ki, hogy Keszthely esetében megfigyelhetı az ezekre az évszakokra jellemzı csapadékviszonyok módosulása. Azonban a tavasz esetében a

nek adódott (Kocsis és Anda 2006a). A tavaszi csapadékbevétel csökkenése különösen kedvezıtlenül érintheti a tavaszi vetéső növényeket, hiszen a csírázás és a kezdeti fejlıdés idıszakában fontos a növények számára a megfelelı vízellátás. Az ıszi gabonák esetében szintén elınytelen a csökkenı tavaszi csapadékmennyiség, fıleg akkor, ha a virágzás idején sújtja ıket a vízhiány. Ezek az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a tavaszi hónapokban – amikor gazdasági növényeink számára igen fontos a megfelelı vízellátás – gazdáinknak számolniuk kell a csapadékbevétel csökkenésével, esetlegesen a növényi vízigények kielégítése érdekében öntözéssel kell tervezniük, valamint a talaj vízkészleteinek minél hatékonyabb megóvását segítı talajmővelési rendszereket kell alkalmazniuk.

Bartholy et al. (2004) évszakos becslései szerint növekvı csapadék várható a téli hónapokban, csökkenı csapadékmennyiség nyáron, s igen kis változásra számíthatunk az átmeneti évszakokban. A keszthelyi mérések alapján az évszakos csapadékmennyiségek változása ettıl eltérı képet mutat, hiszen a legnagyobb változást a tavaszi csapadékmennyiségek mutatják.

A 7. táblázatban bemutatjuk a 2006.-ig kibıvített évszakos adatsorok lineáris trendjeit. A tavasz esetében itt is szignifikáns módosulást tapasztaltunk, de mértéke enyhébbnek bizonyult (-34 mm/100 év), mint a 130 éves adatsor alapján kimutatható csökkenés.

7. táblázat Az évszakos csapadékösszegek változása Keszthelyen 1871.-2006. között (*5%-os szignifikancia szinten szignifikáns)

Évszak Meredekség (mm/év)

R²

Tavasz -0,3373 0,0564 *

Nyár -0,082 0,0018

İsz -0,285 0,0269

Tél 0,1507 0,0202

Az egyes évszakok leíró statisztikai jellemezıit 8. táblázat foglalja össze. A 9.

táblázat bemutatja az adatsorok torzulását a normális eloszláshoz képest. Az ısz

kivételével minden évszak esetében az átlagosnál alacsonyabb csapadékösszegek túlsúlya jellemzı.

8. táblázat Az egyes évszakok 130 éves csapadék adatsorának legfontosabb leíró statisztikai jellemszámai (1871.-2000.)

Tavasz Nyár İsz Tél

[mm]

Átlag (M) 163,4 222,6 179,5 111,1

Szórás (σ) 54,83 73,64 68,52 42,61

Maximális érték (x_max) 347 479 412 229

Minimális érték (xmin) 45 87 45 31

Terjedelem (R) 302 392 367 198

Átlagos abszolút eltérés (d) 42,9 60,3 53,7 34,3

9. táblázat Az adatsorok aszimmetriájára utaló Köppen-féle mérıszám Évszak Köppen-féle aszimmetria

mérıszám

Az átlagnál magasabb évszakos csapadékösszegek aránya az adatsorban

Tavasz -0,0769 46,15%

Nyár -0,1077 44,62%

İsz 0 50%

Tél -0,0154 49,23%

A WMO által ajánlott módon az évszakok esetében is meghatároztuk a klímanornálok alakulását a 1871.-2000. közötti idıszakban. A tavasz esetében erıs csökkenı tendencia rajzolódik ki a XX. században, mely két szakaszban következett be. A csúcspont az 1891.-1920.-as klímanormál volt, mely után erıs csökkenés mutatkozott.

Azonban ez a tendencia lelassult, mélypontját az 1941.-1970.-es idıszakra érte el, és enyhe emelkedés figyelhetı meg az 1961.-1990.-es klímanormálig. Ezután újabb csökkenés tapasztalható (24. ábra). A nyárra vonatkozó klímanormálok egy kétcsúcsú görbét rajzoknak ki, melynek legalacsonyabb értéke az 1971.-2000.-es klímanormál (25. ábra).

Az ısz esetében a XX. század második harmadától csökkenés jelentkezik, de az 1971.-2000.-es klímanormál már enyhe emelkedést mutat (26. ábra). A tél esetében a klímanormálok értékének növekedése figyelhetı meg az 1931.-1960.-as klímanormálig,

A Keszthelyen mért tavaszi csapadékösszegek alapján képzett klímanormálok tízévenként

meghatározva

100 120 140 160 180 200

1871-1900 1881-1910 1891-1920 1901-1930 1911-1940 1921-1950 1931-1960 1941-1970 1951-1980 1961-1990 1971-2000

Vonatkozási idıtartam Klímanormál értéke (csapadék mm)

24. ábra A Keszthelyen mért tavaszi csapadékösszegek alapján képzett klímanormálok tízévenként meghatározva

A nyári csapadékösszegekbıl tízévenként képzett klímanormálok alakulása

190 200 210 220 230 240 250

1871-1900 1881-1910 1891-1920 1901-1930 1911-1940 1921-1950 1931-1960 1941-1970 1951-1980 1961-1990 1971-2000

Vonatkozási idıtartam Klímanormál értéke (csapadék mm)

25. ábra A nyári csapadékösszegekbıl tízévenként képzett klímanormálok alakulása

Az ıszi csapadékösszegekbıl tízéves

1871-1900 1881-1910 1891-1920 1901-1930 1911-1940 1921-1950 1931-1960 1941-1970 1951-1980 1961-1990 1971-2000

Vonatkozási idıtartam Klímanormál értéke (csapadék mm)

26. ábra Az ıszi csapadékösszegekbıl tízéves csúsztatással képzett klímanormálok alakulása

A tíz évvel csúsztatott téli klímanormálok alakulása

1871-1900 1881-1910 1891-1920 1901-1930 1911-1940 1921-1950 1931-1960 1941-1970 1951-1980 1961-1990 1971-2000

Vonatkozási idıtartam Klímanormál (csapadék mm)

27. ábra A tíz évvel csúsztatott téli klímanormálok alakulása

Ha megvizsgáljuk az egyes évek évszakos csapadékmennyiségeinek eltérését (abszolút értékben) a 130 év átlagértékétıl (28., 29., 30., 31. ábrák), akkor megállapíthatjuk, hogy az átlagtól való eltérés abszolút mértéke, az ısz kivételével, csökkenı tendenciát mutat. Tehát az évszakos csapadékösszegek eltérése az adott évszak átlagától – csak az eltérés nagyságát véve figyelembe, az elıjelét nem - a tavasz, a nyár és a tél tekintetében csökkenı. Ezzel szemben az ısz esetében a változékonyság növekvı, vagyis ısszel az átlagtól egyre inkább eltérı mennyiségő – a „vártnál” több, vagy kevesebb

– csapadék jelentkezése valószínősíthetı. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ezek a tendenciák egyik évszak esetében sem szignifikánsak, ezért nem állíthatjuk bizonyosan, hogy az adatok változékonyságában elmozdulás tapasztalható.

A tavaszi csapadékösszegek 130 éves átlagtól vett eltérései abszolút értékben kifejezve

1871 1874 1877 1880 1883 1886 1889 1892 1895 1898 1901 1904 1907 1910 1913 1916 1919 1922 1925 1928 1931 1934 1937 1940 1943 1946 1949 1952 1955 1958 1961 1964 1967 1970 1973 1976 1979 1982 1985 1988 1991 1994 1997 2000

Évek Eltérés abszolút értékben (mm)

28. ábra A tavaszi csapadékösszegek 130 éves átlagtól vett eltérései abszolút értékben kifejezve

A nyári csapadékösszegek 130 éves átlagtól vett eltérései abszolút értékben kifejezve

1871 1874 1877 1880 1883 1886 1889 1892 1895 1898 1901 1904 1907 1910 1913 1916 1919 1922 1925 1928 1931 1934 1937 1940 1943 1946 1949 1952 1955 1958 1961 1964 1967 1970 1973 1976 1979 1982 1985 1988 1991 1994 1997 2000

Évek Eltérés abszolút értékben (mm)

29. ábra A nyári csapadékösszegek 130 éves átlagtól vett eltérései abszolút értékben kifejezve

Az ıszi csapadékösszegek 130 éves átlagtól vett eltérései

1871 1874 1877 1880 1883 1886 1889 1892 1895 1898 1901 1904 1907 1910 1913 1916 1919 1922 1925 1928 1931 1934 1937 1940 1943 1946 1949 1952 1955 1958 1961 1964 1967 1970 1973 1976 1979 1982 1985 1988 1991 1994 1997 2000

Évek Eltérés abszolút értéklben (mm)

30. ábra A ıszi csapadékösszegek 130 éves átlagtól vett eltérései abszolút értékben kifejezve

A téli csapadékösszegek 130 éves átlagtól vett eltérései abszolút értékben kifejezve

1871 1874 1877 1880 1883 1886 1889 1892 1895 1898 1901 1904 1907 1910 1913 1916 1919 1922 1925 1928 1931 1934 1937 1940 1943 1946 1949 1952 1955 1958 1961 1964 1967 1970 1973 1976 1979 1982 1985 1988 1991 1994 1997 2000

Évek Eltérés abszolút értékben (mm)

31. ábra A téli csapadékösszegek 130 éves átlagtól vett eltérései abszolút értékben kifejezve

In document Az éghajlatváltozás detektálása és hatásainak modellezése Keszthelyen (Pldal 76-82)