Az utóbbi idıszakban sokat hallhatunk a globális klímaváltozásról mind tudományos, mind politikai, mind laikuskörökben. Az éghajlatváltozás valóságban már érzékelhetı, kimutatható hatásairól, várható következményeirıl számtalan publikáció látott napvilágot.
A klímaváltozás jövıbeni alakulásával, hatásaival kapcsolatban csak valamilyen bizonytalansági szint hozzárendelése mellett kaphatunk információkat, míg a múltban lejátszódott változásokról a statisztikai elemzések segítségével ennél megbízhatóbb képet alkothatunk. Vizsgálatainkban a Keszthelyen 1871.-tıl 2000.-ig mért havi csapadékösszegeket és az 1901.-2000. közötti idıszakra vonatkozóan az Országos Meteorológiai Szolgálat által rendelkezésünkre bocsátott homogenizált havi középhımérsékleteket elemeztük különbözı éghajlati-statisztikai módszerek révén.
Elemzéseinket a „napra készség” jegyében egyes vizsgálatok esetében 2006.-ig kibıvítve is elvégeztük.
A keszthelyi Agrometeorológiai Kutatóállomáson több évtizede folynak mikroklíma megfigyelések, és egy évtizede szimulációs modellezés segítségével is nyerhetünk információkat az amúgy nehezen regisztrálható, vagy nem túl gyakran mért mikrometeorológiai elemekrıl. Elemzéseinkben felhasználtuk a keszthelyi mérési adatokat, hazánk területére, valamint a Balaton vízgyőjtıjére kidolgozott klímaváltozási prognózisokat, és szimuláltuk a kukorica állományok mikroklímájának és életfolyamatainak alkalmazkodását egyes - valószínőleg várható - klimatikus feltételekhez.
Szimulációs vizsgálatainkhoz Goudriaan (1977) mikroklíma szimulációs modelljét alkalmaztuk.
Az adatsor-elemzés során megállapítottuk, hogy az éves csapadékösszegek esetében nem mutatható ki szignifikáns lineáris csökkenı tendencia, és az éves adatok változékonyságában bekövetkezı módosulás sem. Azonban a részletesebb elemzések rávilágítanak arra, hogy a csapadékmennyiség Keszthely esetében sem maradt változatlan, módosulások következtek be a XX. század második felében.
Az adatok évszakos bontását tekintve csak a tavasz esetében igazolható statisztikailag a csapadékcsökkenés, ám a változékonyság egyik évszak esetében sem módosult szignifikánsan. Az ıszi hónapokban jelentkezı másodmaximum eltőnni látszik.
A havi bontású elemzés esetébenoOktóber hónap csapadékösszege szignifikáns csökkenést mutatott. A globális klímaváltozás egyik következményeként nyílvántartott csapadékcsökkenés Keszthely esetében évszakos szinten érvényesülni látszik. A tavaszi
mind a tavaszi vetéső (csírázás), mind az ıszi vetéső (virágzás) gazdasági növények esetében terméskiesést okozhat a csapadékszegény idıjárás. A csapadékmentes periódusok számának vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy legalább egy 15 napos, vagy kettı 10-14 napos csapadékmentes periódussal kell szembesülniük gazdálkodóinknak egy-egy tenyészidıszak során.
Az évi középhımérsékletek adatsorában szignifikánsan kimutatható a felmelegedés (0,49°C/100 év), de a változékonyság módosulása nem. A nyár esetében szignifikáns hımérsékletemelkedés tapasztalható, míg a többi évszak esetében nem tudtunk statisztikailag igazolható változást detektálni. A nyári és az ıszi középhımérsékletek változékonyságában csökkenés mutatható ki. A havi adatok esetében nem mutatható ki szignifikáns változás. A 2006.-ig kibıvített elemzések megerısítik a 2000.-ig végzett elemzésekben detektált tendenciákat.
Keszthely esetében a statisztikailag igazolható felmelegedés mértéke kisebb, mint amit a többi dunántúli állomáson hosszú idısoros elemzések alapján regisztráltak. A nyár esetében kimutatható felmelegedés egyrészt kedvezıen befolyásolhatja a balatoni turizmust, másrészt a párolgás és a párologtatás fokozásával kedvezıtlenül hathat a Balaton vízkészlet-változására és a növényi vízfelhasználásra.
A kukorica állományok mikroklíma-vizsgálatai során megállapítható, hogy az állomány energiaforgalmában nem tapasztalható statisztikailag igazolható eltolódás a víz párologtatására fordítódó látens hı felhasználás irányába a felmelegedés és csapadékcsökkenés hatására. A sztómaellenállás növekedése tapasztalható, míg a fotoszintézis intenzitásában elıbb növekmény jelentkezik, majd erıteljesebb klímaváltozás feltételezése esetén csökkenés mutatható ki. A mikroklíma elemeinek alakulása esetén megállapítható, hogy a klimatikus körülményeken kívül az állomány architektúrája is kiemelt szerepet játszik alakulásukban.
A sztómaellenállás, a növény- és az állományon belüli légtér hımérsékletének változásaiból arra következtethetünk, hogy a természetes vízellátás a klímaváltozás fokozódásával nem fogja fedezni a növényi vízigényt, így a kukorica gazdaságos termesztése érdekében a gazdáknak fel kell készülniük az öntözéses termesztésre, valamint a talaj vízkészleteinek megóvását segítı agrotechnikai eljárások alkalmazására. Azonban a klímaváltozás kezdeti szakaszában a növény még képes kompenzálni a kedvezıtlen körülményeket, nem szenved károsodást alacsonyabb vízellátottság mellett sem.
KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS
Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni mindazoknak, akik segítségemre voltak PhD disszertációm elkészítésében, és szakmai tanácsaikkal segítették kutatómunkám eredményességét. Szeretnék köszönetet mondani témavezetımnek, Dr. habil. Anda Angélának, az MTA doktorának, tanszékvezetı egyetemi tanárnak, aki kutatómunkám irányítása mellett hasznos elméleti tanácsaival és gyakorlati észrevételeivel járult hozzá doktori értekezésem elkészítéséhez. Hálával tartozom a Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék munkatársainak, Dr. Burucs Zoltánnak, Dr. Lıke Zsuzsannának, Bem Juditnak, Varga Balázs PhD hallgatónak, Soós Gábor technikusnak és Farsang Sándorné Idának, akik a PhD képzés során mindvégig mellettem voltak, és segítették munkámat. Köszönöm Boldizsár Anettnek szakmai és emberi támogatását, valamint a disszertáció elkészítése során nyújtott segítségét. Köszönöm Zemankovicsné Dr. Hunkár Mártának szakmai segítségét, tanácsait, valamint Szaszkóné Dr. Decsi Éva Kincsınek a PhD képzés során nyújtott támogatását.
Köszönet illeti a Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdasági Tudományi Karának könyvtárát és levéltárát, a Festetics Kastélymúzeum könyvtárát és az Országos Meteorológiai Szolgálat könyvtárát az állomástörténeti kutatásokhoz nyújtott segítségükért. Köszönöm az Országos Meteorológiai Szolgálatnak, hogy elemzéseimhez rendelkezésemre bocsátotta a keszthelyi meteorológiai mérések homogenizált adatsorát.
Külön köszönöm Dr. Antal Emánuel közbenjárását, és köszönöm Dr. Szentimrey Tamásnak a homogenizálási módszerrıl szolgáltatott információkat.
Végül és legfıképpen köszönettel tartozom családomnak és barátaimnak támogatásukért és bizalmukért. Külön köszönöm férjemnek a támogatást és kitartást, mellyel munkám során mindvégig mellettem állt.