Csővezetékek és elosztógémek

A szivattyúzható betonkeveréket többnyire merev falú, varratnélküli acél-csöveken szállítják, de használnak textil- vagy üvegszállal erősített műa-nyag, valamint gumitömlőket is. A csővezeték átmérőjének kiválasztása-kor többféle szempontot is figyelembe kell venni, ezek:

– az adalékanyag maximális mérete, és a beton konzisztenciája;

– a szivattyú teljesítőképessége, és a gép hajtásának teljesítménye;

– a szállítási távolság és magasság;

– a csővezeték mozgathatósága.

N évleg es cső átm érő , m m

Tömeg, kg/m

80 100 120 140 180

40 60

20 80 70

50

30

10

160 cső + beton

acélcső beton

5.12. ábra. Betonszállító csővezeték tömege

3 4

1 2

5.13. ábra. Kúszó-rendszerű elosztógém

1. oszlop, 2. ellensúly, 3. elosztógém, 4. forgótám

Az előzőekben megadott szempontok mérlegelése részben ellentétes ered-ménnyel jár. Egy adott mennyiség esetén minél nagyobb a csőátmérő, an-nál kisebb a szállítási sebesség, és így a súrlódási nyomás-veszteség is.

Ezért nagy csőátmérőknél a betonszállítás nyomás- és teljesítményigénye is kisebb. Ez a nagyobb csőátmérők mellett szól, de a nagy átmérőjű cső-vezetéknek lényegesen nagyobb a tömege, különösen ha fel van töltve betonnal (5.12. ábra), emiatt nagyobb a csővezeték mozgatásának ener-giaigénye. Mindezek miatt, a telepített gépeknél általában a nagyobb, míg a mobil berendezéseknél többnyire a kisebb csőátmérőket használják.

A mobil szivattyúknál a csővezetéket több tagból álló elosztógémen he-lyezik el. A mobil gépek közül a legelterjedtebbek a gépjármű alvázra te-lepített autó-betonszivattyúk, de nagy magasságban végzett betonozási munkákhoz toronydaru oszlopára telepített vagy kúszó-rendszerű elosz-tógémeket (5.13. ábra) is használnak.

Az autó-betonszivattyúknál (5.14. ábra) a szivattyú-egységet (2) a gép-jármű alvázon (1) helyezik el úgy, hogy a gépkocsi hátsó végéről a keve-rőművel ellátott betonfogadó tartály (3) mixerkocsival kiszolgálható le-gyen. A csővezeték mozgatását végző gémrendszer a vezetőfülke és a szivattyú közé, a gépjárművázra szerelt oszlopon kialakított forgótámra (6) kerül. A betonszállító csővezetéket (4) gémtagok (7) mentén vezetik végig. A forgótámnál (6), és az egyes gémtagok kapcsolódásánál a csuk-lóponton keresztülmenő (vagy annak tengelyében kialakított), forgó cső-csatlakozókkal (8) biztosítják a gém és a szállítócső együttes elfordulását.

1 2

3 4

5 6

10

8 9 7 9 4 7 9

11 8

5.14. ábra. Autó-betonszivattyú

1. gépjármű alváz, 2. szivattyú-egység, 3. betontartály, 4. csővezeték, 5. le-talpalás, 6. forgó oszlop, 7. gémtagok, 8. forgó csatlakozó, 9. munkahenger,

10. csuklós rudazat, 11. támasztóbak.

Az egyes gémtagok egymással bezárt hajlásszögének változtatását hidra-ulikus munkahengerekkel (10) mozgatott csuklós rudazat (11) segítségé-vel végzik. Az elosztóárbóc mozgatása – típustól függően – vagy a gép-kocsi oldalára szerelt vezérlő elemekkel, vagy távvezérléssel irányítható.

A fém csővezeték végén rendszerint 4 - 6 m hosszú gumitömlőt helyez-nek el, a beton terítés irányításának megkönnyítése érdekében. Szállítás-kor az összecsukott gémrendszer az alváz hátsó részén kialakított bakra (11) támaszkodik.

A kinyitott elosztógém nagymértékben lerontja a gépjármű állékonyságát, ezért az autó-betonszivattyúkat letalpaló berendezéssel is ellátják. A ki-sebb gépeknél két, a nagyobbaknál négy kitámasztó lábat alkalmaznak, melyek csuklós karokkal vagy teleszkópos szerkezettel kapcsolódnak a gépjármű alvázához (5.15. ábra). A letalpaló szerkezet működtetését rend-szerint hidraulikus munkahengerek végzik, a korszerű berendezések auto-matikus szintbeállítással is rendelkeznek.

a. b. c.

5.15. ábra. Autó-betonszivattyúk letalpalásának változatai Az autó-betonszivattyúval kiszolgálható

munkaterület (5.16. ábra) az egyes gémta-gok hosszától, számától, és mozgatási le-hetőségeitől (elfordulási szögek) függ. Az elosztógémek 3 - 6 db egymáshoz csuk-lókkal kapcsolódó, munkahengerrel moz-gatható tagból állnak. A gémtagok számát közúti szállíthatóság követelményei, hatá-rozzák meg [33], de egyes típusoknál a gémmozgatás helyigényének minimalizá-lása a legfontosabb szempont.

5.16. ábra. Elosztógém hatósugara

32

5.3. táblázat: Autó-betonszivattyúk elosztógémeinek jellemzői^* Gyártó Típusjel H_max Putzmeister M 20-4

…

Az 5.3. táblázat különböző gyártmányú autó-betonszivattyúk legfonto-sabb műszaki jellemzőit tartalmazza.

A telepített szivattyúkat – a csővezeték kiépítésének többletfeladatai mi-att – elsősorban nagy volumenű betonozási munkáknál, valamint olyankor alkalmazzák, amikor a szállítási távolság meghaladja a mobil gépek ható-sugarát, vagy azok többszöri áttelepítése gazdaságtalan, ill. az építési te-rület adottságai miatt nem oldható meg. Telepítéséhez olyan elrendezési tervet kell készíteni, amely a csővezeték vonalvezetése mellett tartal-mazza a toldások, elágazások helyét, és az anyagellátás útvonalát is. A szállítóvezeték kiépítésének legfontosabb irányelvei a következők:

– a csővezeték kiépítésekor fontos szempont a csatlakozó elemek (5.17/a. ábra) megfelelő tömítése, mivel a hibás csatlakozásoknál a hordozófázis eltávozik a keverékből, ami duguláshoz vezet.

– a szivattyút – az egyenletes szállítás érdekében – úgy kell telepíteni, hogy a nyomócsonkja és a felmenő függőleges vezeték között legalább 10 - 12 m vízszintes egyenes szakasz is legyen;

– a csősúrlódási veszteség csökkentése érdekében a cső hossza a lehe-tő legrövidebb legyen, felesleges íveket ne tartalmazzon;

– a függőleges csőszakasz elé célszerű csőelzárót beépíteni, az eset-leges dugulások miatti csőszerelési munkák megkönnyítésére.

A betonszállító vezetéket 1 - 3 m hosszúságú egyenes csőszakaszokból, íves csőelemekből, és speciális feladatú csőszerelvényekből építik ki. Ez utóbbiak lehetnek: csőelzáró elemek (5.17/b. ábra), csőszűkítők, tisztító szerelvények (5.17/c. ábra: tisztítóvíz csatlakozás; 5.17/d. ábra: „golyó-fogó”), kézi- vagy hidraulikus működtetésű váltószelepek stb.

5.17. ábra. Csővezeték csatlakozások és csőszerelvények

A szivattyú üzemeltetésének megkezdése előtt – a gép üzemeltetési do-kumentációjában előírt ellenőrzések elvégzését követően – a csővezeték belső falát kenőfilmmel kell bevonatni a szivattyú csökkentett löketszámú járatásával. A kenőkeverék anyaga cementpép (cement + víz), cement-habarcs (víz + 2 : 1 arányú cement + homok) vagy iparilag előállított, speciális vegyszerekkel készülő kenőkeverék lehet.

A szivattyút és a szállító vezetéket minden műszak végén, valamint 30 percnél hosszabb üzemszünet esetén – a csővezetékben lévő keveréknek a tartályba való visszaszivattyúzása után – ki kell tisztítani. A tisztítás kifú-vatással vagy átöblítéssel végezhető el. Ehhez a csővezeték megbontása után annak a szivattyú felüli végén egy gumi- vagy szivacs-golyót (eset-leg papírból készült dugót) helyeznek be, majd azt sűrített levegővel vagy nagynyomású vízzel végignyomják a csövön. Ehhez a vezeték mindkét végén különböző – gyorscsatlakozókkal ellátott – tisztító szerelvényeket (5.17/b és /c. ábrák) kell elhelyezni.

5.4. Betonszivattyúk technológiai jellemzőinek meghatározása