Cigányok a valóság show-kban

- 110 -

sére, a RTL Klubnak 2009 nyarán három órára el is kellett sötétítenie a képernyőjét (Császi, 2011:255). A határozatok szerint mindkét show megsértette az akkor hatályos médiatörvény, az Rttv. 3 § (3) bekezdésében foglaltakat, amely szerint „a műsorszolgál-tatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szemponton alapuló bemutatására, elítélésére”.

A határozat így szólt: „A romák talk-show műsorokban való reprezentációja alátámaszt-ja a velük kapcsolatos sztereotípiákat és előítéleteket. A média mintaadó szerepéből ki-folyólag az ilyen műsorszámok megerősítik a társadalom tagjainak többségében meglé-vő, romákkal szemben táplált előítéleteket.”

Nagy Kriszta 2011. május 4-5-én Pécsen A reprezentáció politikája és a különb-ségtétel mediatizált formái – fókuszban a romák médiaábrázolása című konferencián tartott Roma média-kép a Mónika Show és a Joshi Bharat műsorokban címmel tartott előadásában ugyanezt a vizsgálatot ismertetve a fentieket azzal egészítette ki, hogy 2009-ben az egymással vívott nézettségi harc miatt vállalt a két show egyre szélsősége-sebb agresszív témákat és képeket. (Nagy, 2012) Az ORTT-hez érkezett panaszok a show-kban mutatott verbális és fizikai erőszakot, a gyerekekre káros témák bemutatását és a cigányokkal szembeni előítéletek potenciális megerősítését bírálták, amelyek miatt a hatóság folyamatosan szankcionálta a műsorokat, és végül „győzedelmeskedett”, töb-bek között annak az eszköznek a segítségével, hogy hozott egy szabályt, ami szerint a szereplőknek joguk volt arra, hogy a műsor után megvétózzák az adásba kerülést, ha sértőnek találták (Császi, 2011: 254). 2010 nyarán a Mónika Show és a Joshi Bharat is megszűnt.

- 111 -

éves korcsoport 46%-a nézte, és ez a népszerűség 2009-re tovább nőtt: akkor az átlagos nézettség 50%-ra ugrott.

A nagy nézettség azonban nem jelentett imádott rajongást (RTL Klub, Annual Report 2005, 2006). A showról az eddigi legalaposabb és legértékesebb tudományos munka Imre Anikó nevéhez fűződik (Imre, 2009, Imre-Tremlett, 2011 és Imre, 2011), aki állítja: a közönségnek a valóságshow-khoz fűződő szeretve-gyűlölt (titokban imá-dott, nyíltan gyűlölt) viszonya a roma és más etnikai celebek szereplésével sugárzott reality műsorok körül érzékelhető legjobban (Imre, 2011:3). A sorozatot ért kritikák a kutató olvasatában két nagy csoportra, a rasszista véleményekre és a minőségért aggódó értelmiségi diskurzusokra oszthatóak. A közönség részéről a reality műsorokkal kapcso-latosan a kultúra hanyatlása, minőség-romlása felett vélelmezett értelmiségi vagy álér-telmiségi aggodalom és a romák által reprezentált etnikai minőséggel kapcsolatosan érzett diszkriminatív-előítéletes averzió összekapcsolódva, olykor egymástól független csoportoktól érkezve, de egymást erősítve okozzák az etnikai celebek szerepeltetésével készülő sorozatok körüli felhördülést a nyilvános térben. „A nem-fehér celebekről ké-szített show-k összhangba hozzák főszereplőik nem kívánatos etnikai minőségét a reality TV nem kívánatos kulturális minőségével. Az ezekkel a show-kkal szemben ta-pasztalható morális felháborodás annak köszönhető, hogy bizalmas kapcsolatot vizuali-zálnak kétféle illegitimitás között a nemzeti nyilvános térben” (Imre, 2011: 5).

A Győzike Show a régiónkban nem az egyetlen, etnikai celebeket a középpontba állító reality sorozat. Romániában a manele zenei stílust képviselő, népszerű, roma származású Vali Vijeile (eredeti nevén Valentin Rusu) életéről és családjáról Aventurile familiei Vijelie (a Vijeile család kalandjai) címmel 2005-2011-ig főműsoridőben adott betekintést a román Prima TV, az egyik első román kereskedelmi csatorna. Hasonlóan a Győzikéhez, az Aventurile familiei Vijelie is az Osbournes alapján készült, ami a hango-san deviáns, trágár heavy metal énekes, Ozzy Osbournes és családja életéről futott ha-talmas népszerűség mellett az MTV-n 2002 márciusa és 2005 márciusa között. Hason-lóan a Győzike Show-hoz, az Aventurile familiei Vijelie a román nyilvános térben kap változatos kritikákat: nyíltan rasszista fröcsögést épp úgy, mint a kultúra hanyatlása fe-lett aggodalmaskodó értelmiségi homlokráncolást (Imre, 2011:8).

A Gáspár és a Vijelie családok életénél rövidebb ideig, de az etnikai kérdés tár-gyalásának szélsőségesebb reality-s megoldását hozta az Extreme Makeover című

hol-- 112 hol--

lywoodi átváltoztató reality³⁶ román változata, a Frumusete pe muchie de cutit. A való-ságshow-ban egy középkorú nőnek az volt a vágya, hogy műtéti úton alakítsák fehér nővé, hogy félig-roma gyermekei ne érezzék magukat kínosan a jelenlétében (Imre, 2011:20). A cigányság furcsaságát hivatott bemutatni a korábban már említett finn Ro-mano TV és a román Kanal D csatorna reality show-ja is, a Satra is. Utóbbiról a gyártá-sáért felelős cég, a Paprika weboldalán az ismertetőben ezt írják: „Mindenki bírálja a cigányokat nomádságuk és furcsa életmódjuk miatt. El tudsz képzelni bárkit, hogy fel-adja a normális életét, és kipróbálja a „cigány utat”? Na, most akkor képzeld el azt, mi történne, ha ez a valaki egy celeb lenne. Vagy tudod mit? Ne is képzeld, nézd meg főműsoridőben a Kanal D-n!” (TV Paprika, n. d.) A 2009 óta futó román Satra az ame-rikai Fox tévécsatorna Simple Life című reality-jéhez hasonlatos, amelyben két holly-woodi megaceleb, Paris Hilton és barátnője átmenetileg egy farmon próbálnak élni. A Satrában kicsit más a helyzet: három román celeb próbálja ki, milyen egy cigány csa-láddal élni 24 órán keresztül, és ezért még pénzt is kapnak. A ház szabályai szerint leg-jobban teljesítő celeb 5000 román lejt, ami körülbelül 330 ezer forintnak megfelelő ösz-szeg³⁷. „A dolguk látszólag az, hogy a cigány élet megpróbáltatásait és fura szokásait megtapasztalják, és olyan feladatokat vigyenek véghez, amiket állítólag a cigányok csi-nálnak, úgyis, mint alumínium dobozok vagy ruhák árusítása házról házra. A romáktól való tanulás helyett a vendégek folyamatosan „oktatják” őket, hogyan tegyék magukévá a civilizált életformát. Különféle átalakító fantáziákba bonyolódnak, ahol megmutatják vendéglátóiknak, különösen a roma nőknek, hogyan öltözzenek, hogyan sétáljanak és táncoljanak megfelelően.” (Imre, 2011:20)

Gáspár Győző és karaktere: Győzike

Az eddig egyetlen főműsoridős magyar etnikai celeb show, a Győzike Show fő-szereplője, Gáspár Győző Salgótarjánban született 1974-ben, ma is ott él, és ahogy a vele készített interjúban elmondta, már gyerekként is a sztárságról álmodozott. Michael Jackson volt a példaképe. Szülei eleinte nem támogatták a sztárléttel kapcsolatos elkép-zeléseit: „azt mondták édesanyámék, hogy úristen innen Salgótarjánból felkerülni, mit

36 Az Extreme Makeover 2002 és 2007 között futott az amerikai ABC csatornán. A sorozatban epizó-donként három személy külsejét változtatják meg plasztikai műtétekkel, kozmetikai fogászati kezelé-sekkel, fodrászok, sminkesek és fitness-edzők segítségével. Hasonló műsorokat sugárzott Magyaror-szágon Lakatos Márk műsorvezetésével a Viasat, Szeretem a testem, a Széptestben, a 10 év 10 nap alatt és a Jól nézek ki! címekkel.

37 A Satra-val kapcsolatos információkért köszönettel tartozom Hajagos Bálintnak.

- 113 -

gondolsz?” Éppen ezért került Balassagyarmatra hentes és mészáros szakra a kereske-delmi és vendéglátó középiskolába, amit egyáltalán nem szeretett, úgyhogy folyamato-san kutatta a kitörési lehetőségeket. Középiskolásként járt fel Csepregi Éva színi tano-dájába három éven át, majd az iskola elvégzése után találkozott a Kozsó művésznevű énekessel, aki akkor az Ámokfutók együttes frontembere volt. Vele kezdett el a popze-nei színtéren dolgozni. Ennek a munkakapcsolatnak hamar vége lett, mint mondta, „há-ború, veszekedés volt, nem jött össze az egész”.

Gáspár Győző mégis megragadt a popszakmában, és nem sokkal később, 1999 áprilisában megalakult a Romantic zenekar (eredetileg Jónás Andreával és Kunovics Katinkával, majd Jónás Andreát Völgyi Zsuzsi váltotta), 2000 nyarán jelent meg Gáspár édesapjának anyagi segítségével első nagylemezük, Romantic címmel. A TV2-n 2002-től péntekenként nagy sikerrel futó, mulatós, lakodalmas és pop- és cigányzenét is ját-szó Lagzi Lajcsi-műsorba, a Dáridóba szerződött az együttes, Győzike maga innen szá-mítja sztársága kezdetét. „Leszerződtünk akkori kereskedelmi tévécsatornához, a TV2-höz és onnantól kezdve a pályafutásom tulajdonképpen megy, idézőjelben sikeres, va-gyok, létezek. Amikor leszerződtem a TV2-hez, akkor a TV2 látott bennem valami fan-táziát” – mondta az interjúban, és ez a gondolata illeszkedik a star studies elméleti kere-tébe, amely szerint a sztárság belépője, feltétele a tömegmédia-szereplés maga. Az el-mélet szerint a tömegmédia egyfelől a sztár létrehozójaként, másfelől az individuum sztársággal kapcsolatos törekvéseinek támogatójaként lép fel. A csatorna valóban szere-pet játszott a Győzike-karakter és jelenség felépítésében, aktívan egyengette az akkor még „csak” popénekes Gáspár útját. 2002-ben felkérték, hogy egy másik műsorukban, Szulák Andrea társasjátékra alapuló Activity Show-jában szerepeljen meghívott ver-senyzőként, ahol félreolvasott egy kifejezést, ami miatt – legalábbis Gáspár Győző sze-rint így van – a nézők és feltehetően a csatorna munkatársai is meglátták benne a szóra-koztató potenciált, és onnantól további műsorokba hívták. Gáspár Győző erre így em-lékszik: „Kaptam egy olyan szót, hogy terpeszállás és én terepszállásnak olvastam, és az a műsor 51 százalék nézettséget okozott, és onnantól kezdve a TV2 látott bennem fantá-ziát” - mesélte.

Két évig szerepelt a csatorna különböző műsoraiban, például a hírességeket ösz-szeköltöztető Big Brother VIP reality-ben, ott kapta (Bochkor Gábortól) a Győzike be-cenevet is, majd a TV2 2004 nyarán megvált tőle. Ekkor a konkurens RTL Klubhoz szerződött, ahol 2005. február 7-én elindult a családja életéről szóló Győzike Show,

- 114 -

amely a romák médiareprezentációját tekintve új fejezetet írt harsányságával, egyszerre imádott és gyűlölt jellegével. 2005-ben a tíz legnézettebb műsor közül a Győzike Show a hatodik lett, rendre megdöntötte a nézettségi rekordokat. A Győzike Show producere a vele 2006-ban készített interjúmban azt mondta, szerinte azért lett ilyen nagy sikere a Győzike Show-nak, mert az Osbournes-hez hasonlóan szórakoztató és családi. „Nagy nézettségének sok oka van, de furcsa módon azt gondolom ezek között a legkevésbé domináns ok az, hogy ők romák. Az egyik fő ok az, hogy mindenki szeret nevetni. Ez így nagyon primitíven hangzik, de nagyon igaz. Ha az ember talál olyan szereplőt vagy szereplőket, akik szinte minden megmozdulásukban így vagy úgy vagy amúgy komiku-sak, nevetségesek, viccesek, lehet rajtuk röhögni, kicsit talán chaplinesek, ha úgy tet-szik, mert a hasonlat nem is olyan távoli, akkor már viszonylag hálásan fogadja az em-ber” - fogalmazott, majd hozzátette, másfelől a család megjelenítése rendkívül fontos elem, a család ugyanis az a mindenki számára ismert képlet, amellyel bárki össze tudja magát hasonlítani, viszonyítási pontot képez konfliktusaival, a gyerekek körüli teendők-kel.

Ez a produceri összegző, illetve a Győzike show, mint családi show produceri koncepciója egybevág annak a közönségvizsgálatnak az eredményeivel, amit Annabel Tremlett 2005-ben egy közép-magyarországi általános iskola 10-11 éves tanulói köré-ben végzett³⁸ (Tremlett, 2013). 15 hónapos etnográfiai terepmunkája keretein belül az általa megkérdezett 19 gyerek közül mindössze ketten látták roma show-nak a Győzike Show-t. „A gyerekek nem használták a roma vagy cigány szavakat, mint a Győzike Show legnyilvánvalóbb elemét, ami meglepő, tekintve, hogy Győzike etnikai háttere meglehetősen előtérben ábrázolódik a promócióban és a show-ra érkező reakciókban is”

(Tremlett, 2013: 245). Ezzel szemben az interjúk alapján a gyerekeknek a Győzike Show egyet jelentett a szórakozással, legfőbb vonzalmának azt tekintették, hogy meg-nevettette őket, illetve azt, hogy akár negatív, akár pozitív módon, de saját etnikai szár-mazásuktól függetlenül, és a show etnikai színezetét figyelmen kívül hagyva viszonyítá-si pontot jelentett saját családjukhoz.

A Győzike Show producere a vele készített interjúban folyamatosan hárította, hogy a Győzike Show egy cigány műsor lenne, azt mondta, hogy amikor a műsor ter-vezték, az előkészítési fázisban több potenciális főszereplőt meghallgattak. Ganxta

38 19 etnográfiai interjút készített, hasonló társadalmi-gazdasági státuszó családokból származó 6 roma és 13 nem roma gyerekekkel.

- 115 -

Zolee-t és Dopemant említette, tehát Ozzy Osbournes-hoz hasonlóan a szókimondó, vagány, kemény macho zenész karakterét kereste. Végül mégsem őket, hanem az akkor még kevéssé ismert Gáspár Győzőt választotta, akinek karakterében a machoságot felül-írja a humor, az irritáló újgazdagság, az olykor ordenáré harsányság és egyben a szeret-hető chaplines esetlenség. Felteszeret-hetően nem véletlen, hogy a szerkesztői döntés végül a vicces roma szereplő felé hajlott, ahogy az sem, hogy a magyar közönség előtt ilyen jól működött a szórakoztató roma nem különösebben sok dimenziós karaktere. A show je-lentéseitől elválaszthatatlan a cigány konstrukció, még akkor is, ha a szerkesztés során elsősorban a családi életet emelték ki, és a showban nyíltan rasszista elemek sem voltak.

A show népszerűségének kulcsaként Imre Anikó is a családi szempontot emeli ki, amikor írja, hogy „ha a látványosan el(ő)adott etnikai elemeket lehántjuk a műsorról, egy tehetős, de közönséges magyar család ismerős képét kapjuk” (Imre, 2009: 134). A sorozatban a minden devianciája ellenére (drogos és/vagy alkoholista gyerekek, rákos anya, veszekedések, ex-drogos-alkoholista, apa) Osbournes-családhoz hasonlóan a Gás-pár-család is funkcionál, mint szerető családi közeg. Erre utalt a sorozat producere is az interjúban: „Roma műsornak titulálni, vagy túlságosan nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy ők romák, én azt gondolom, hogy ez egy hibás megközelítés”.

Az Osbournes és a magyar és román változatok között azonban jelentős különb-ség, hogy míg az amerikai show a globális, hollywoodi sztárságra épít, addig a kelet-közép-európaiak helyi, korábban kevésbé ismert szereplőket helyeznek a középpontba.

Az Osbournes-t elemző Derek Kompare szerint a heavy metal zenész családi sorozatá-ban a hollywoodi betekintés legalább annyira fontos elem, mint a családi faktor (Kompare, 2004), amelyet Imre azzal egészít ki, hogy az Osbournes családi szélsősége-inek reprezentációja az amerikai nemzeti középosztály számára viszonyítási pontot je-lent. Amikor a család a hagyományos középosztályi erkölcs ellenpontjaként jelenik meg, a politikailag és gazdaságilag megtépázott középosztály tagjait egyrészt „megdöb-benti és a helyes, normatív magatartásra emlékezteti” (Imre, 2009: 133), másrészt min-den szélsősége ellenére alapvetően működő, szerető családként a középosztály családi értékeit erősíti.

Azonban míg Ozzy Osbourne reality-s, a nappalijában konstruálódó személyisé-ge összhangban áll korábbról már ismert, globális sztárszemélyiségével, addig Győzikének „mindössze helyi, nemzeti hírneve van, az sem különösebben jelentős. To-vábbá Győzike és családja tájszólásával, a roma dialektus rendszeres használatával,

csa-- 116 csa--

ládi kötődéseivel a roma közösséghez, folyamatosan aláássa megfeleltethetőségét egy nemzeti celeb családdal. Győzike egy anti-sztár, egy nehezményezett és idegesítő celeb, akit legtöbben nem tekintenek másnak, mint a média kreációjának” (Imre, 2009:12-13).

Ez a megállapítás egybevág azzal az empirikus eredménnyel, amelyre a celebek megítélését vizsgáló kutatásunk során jutottunk. Amikor 2007-ben Viniczai Andreával közösen online survey keretében vizsgáltuk az internetezők attitűdjeit a sztárokkal kap-csolatban, az derült ki, hogy az idegesítő celebnek feltűnően nagy hagyománya van Magyarországon. A survey-ben a több mint 7300 válaszadó 92 százaléka gondolta, hogy szerintük abból válhat celeb, aki irritáló. Az irritálónál csak a balhés viselkedést tartot-ták fontosabbnak (97%) (Viniczai, 2007: 94). Vizsgálatunkban Győzikével kapcsolatos nézői attitűdöket is vizsgáltunk, amelyből kiderült, hogy a válaszadók csupán két száza-léka gondolta azt, hogy a show főszereplője tehetséges, és 59 százalékuk egyetértett azzal az állítással, hogy azért lett híres, mert annyira irritáló, hogy az már kíváncsivá teszi az embereket (Munk, 2009: 87).

A Győzike Show-ban az etnikai jelleg a sorozatot és a magyar nyilvános tér re-akcióit elemezve lehánthatatlan (Imre, 2011), akárhogy is hárítja ezt a jellemzőt a pro-dukciós oldal. A főszereplő család cigányos beszédmódja, a műsor elején látható díszes-aranyos intró, a lakás berendezése, a roma zene rendszeres használata mellett rendszere-sen explicit módon is megjelenik a főszereplő származása³⁹. A star studies egyik alapve-tése, hogy minden híresség csak saját kulturális kontextusában értelmezhető (lásd pél-dául Dyer, 1979 és 1886). Így van ez a Győzike Show főszereplőjével is, a karakter et-nikai komponensei a nemzeti kereteken kívül sokkal kevésbé reprezentálódnak, ahogy ezt azok az epizódok is jól példázzák, amikor Győzike és családja külföldön jár (Ame-rikában, Törökországban, Nagy-Britanniában, stb.). Ilyenkor Győzike komikus, elve-szett és együgyű magyar turistaként ábrázolódik, vagy éppen magyar hírességként, aki-től az arra nyaraló kislányok autogramot kérnek, de semmiképpen sem cigányként. „A romaság csak belülről, a kollektív magyarság keretein belül mutatkozik meg, és csak mi, magyarok vesszük észre és nagyítjuk ki (vagy találjuk ki?) a jellegzetességeit. Kí-vülről Győzike a magyar nemzetet képviseli, amelyben romák és nem romák mások számára megkülönböztethetetlenek” (Imre, 2009: 135). Az Imre által elemzett, a show-ra érkező online reakciókból kiemelkedett a nyíltan show-rasszista diskurzus-szál, amely

39 Például, amikor bográcsos halászlét főznek a vendégségben, ahová ellátogatnak, és Győzike azt mondja, "gizdák vagytok mer' tudtok halászlét főzni, cigány gyereknek mondjátok?".

- 117 -

Győzikét megfelelteti a „valódi cigányokkal”, és a cigányokkal szerzett saját személyes, negatív tapasztalataival vonja a showman-t párhuzamba. Ugyanakkor a korábban hivat-kozott a sztárok megítélését vizsgáló online survey (többségében magas iskolai végzett-séggel rendelkező) válaszadóinak csupán egyharmada értett egyet azzal az állítással, hogy Győzikének tipikus roma élete van.

A magyar reality sorozatokban a Győzikén kívül is találunk az etnicitást, mint hírértéket vagy szórakoztató komponenst felhasználó példákat, a TV2-n Hal a Tortán⁴⁰ címmel jelentkező főzőműsornak 2008 szeptemberében például egy héten keresztül roma kiadása is volt, amelyben Völgyi Zsuzsi, L.L. Junior, Bangó Margit, Bódi Csaba és Choli-Daróczy József szerepelt, és nézettsége az 1,45 millió főt is meghaladta. (Kiug-ró siker volt …, 2008)

VV Fecó, a valóságshow romája

Származását nyíltan vállaló cigány valóságshow-sztár először az RTL Klub Való Világ ötödik szériájában⁴¹ szerepelt. VV Fecó a 2011-2012-ben sugárzott show epizód-jainak legelején látható intróban cigányos táncmozdulattal, fényes piros ingben egyér-telműen cigányságát domborítja, és mint az interjúban elmondta, ez nem szerkesztői döntés volt, ő maga szerette volna büszkén megmutatni roma identitását. A reality epi-zódjaiban ritkán, de olykor így tesz: amikor lehetősége van sztárvendéget hívni a mű-sorba, Bangó Margitot invitálja, és Valentin napi epizódban a Szép vagy cigánylány című dal éneklésével szórakoztatta lakótársait. Cigánysága azonban ezt a néhány szim-bolikus elemet kivéve nincs kidomborítva a műsorszerkesztésben, közvetlenül a show befejezése után vele készített interjúmban azt mondta, ilyen szempontból a szerkesztők egyáltalán nem befolyásolták, az intróban szereplő romás öltözék és táncmozdulat is az ő ötlete volt. VV Fecó romasága tehát explicit módon kevéssé jelent meg a műsorban, de ahogy a szereplő gender-reprezentációját egy másik szereplő, a nem roma Attila rep-rezentációjához képest elemző vizsgálat megállapította, VV Fecó megjelenítése a nem roma szereplőkkel szemben alárendelt, „egy érzelmekkel teli, a saját őszinteségét hang-súlyozó, és ezáltal feminin karakterjegyekkel sűrűbben, erőteljesebben felruházott tár-sadalmi nemmel rendelkező férfi” volt (Gregor-Lőrincz, 2013: 63).

40 2008 márciusától futott egy évig, majd 2013 márciusától a Super TV2-n újra jelentkező adás.

41 A Való Világ 5. szériáját 2011 szeptembere és 2012 februárja között sugározta az RTL Klub. Ez egy klasszikus reality show, amelyben a játékosok együtt élnek egy házban, egyikük hétről hétre kiesik, és a végén egyvalaki megnyeri a pénzből és tárgynyereményekből álló fődíjat.

- 118 -