A CIGÁNYOKRÓL
3. A cigányok vándorjelei
Dr. Vlislocky Henrik etnográfiai író, ki tudományos megfigyelések céljából maga is hosszú ideig élt a cigá
nyok között, általános érdekű, de különösen a nyomozó 10*
148
szolgálatra igen hasznos tapasztalatokat szerzett a cigányok vándor jeleiről.
Dr. Vlisiocky megfigyelései szerint ritka esetben szoktak nyáron át ugyanegy cigánytörzs tagjai együtt maradni, hanem csapatokra oszolva, bejárják az orszá
got- Hogy pedig az utánuk következőknek vándorlásuk irányát és a felmerülő egyes híreket tudtára adhassák, bizonyos jeleket alkalmaznak az utak mentén. Ősrégi, nemzedékről nemzedékre szálló jelek ezek, melyeket Európa majdnem minden vándorcigány törzse egyaránt használ. Hogy azonban zavar ne történjék, hogy t. i.
egy idegen törzs tagjai véletlenül a mások számára elhelyezett vándorjeleket maguknak szólóknak ne tartsák : az általános jelek mellett minden törzs bizonyos hírekre még íörzsjelet is kap, melyekből megtudható, hogy melyik törzs tette le ezt, vagy azt a jelt.
A legegyszerűbb vándorjel a következő jelekből van összetéve: 1. magából a voltaképeni hírmondó jelbőly S. a törzs jeléből, 3. az illető csapat főnökének,
vagy egyes . esetben valamelyik előre küldött tagnak személyes jeleiből.
Ezek képezik a voltaképeni vándorjelet, melyhez aztán még időszámítási jel is járul. Az időszámítási jel azt a napot adja a következő társak tudtára, amely napon a vándorjel letétetett.
A magyarországi erdély-részi és oláhországi cigá
nyoknál ezen jelek neve nsziklajimakőtí = mutató, — a szerb és török cigányoknál „childerpenu = „várakozásu- nak hívják, míg a német cigányok e jeleket „sziker- paszkero*-nak nevezik. Ily jelek megsemmisítését, ha idegen törzstől is származnék, a legnagyobb bűnnek tartják és az illetőt a törzs vajdája becstelennek — melalesz — nyilvánítja és a törzsből kizárja.
Az ilyen kiközösített cigány bizonyos idő múltával, mely idő alatt egyedül kell vándorolnia, bűn pénz lefize
tése után a törzsbe ismét felvehető, azonban mindörökre
149
elveszti saját jelét, ha netalán ilyent bírt volna; pedig egy ily saját jel bírása minden vándor cigánynak leg
főbb kívánságát képezi. Tél idején, mikor az egész törzs rendszerint együtt van, szokta a vajda ezeket a jeleket bizonyos kiváló szolgálatért nyilvános gyűlésben az érdemes tagoknak adományozni. A vajda egyszerűen megmagyarázza az adományozott jel alakját, mire a kitüntetett zsebére nagy lagzi következik.
De nem mindig az érdemeseknek jut ki ezen ki
tüntetésből. Ha a vajda egyik, vagy másik, még eddig ki nem tüntetett törzstagnál meglehetős pénzösszeget sejt, mely nehány napi evés-ivásra elegendő, csakhamar megajándékozza a jellel.
A vajda által a csapat főnöknek és egyes törzs
tagoknak adományozott személyes jelek közönségesen a következőkből állanak: bizonyos számú vágásokból, rovásokból fá r a, annak hosszában, vagy szélessége irá
nyában alkalmazva ; bizonyos számú tó-, vagy disznó- szőrből, paszulyból, tökmagból, szalmaszálakból; bizo
nyos számú és bizonyos módra vágott, felmetszett, vagy lehámozott vesszőkből. A vajdák maguk megha
tározott színű gyapot vagy posztó fonalakat választanak vajdajelül, míg a törzs jelét általában a vándorjel fek
vése és alakja tünteti fel.
Keresztútakon, magánosán álló fák és bokrok közelében, hidak és patakok mellett, minden feltűnőbb hely közelében ily vándorjelek állíttatnak föl. Rendesen egy ágacskát három mellék-ágacskával a földbe szúrnak, amidőn a középső mellék-ágacska a csapat által vett út irányát mutatja. Vagy egy fa oldalára, mely a vett útirány felé van fordulva, bizonyos számú rovásokat met
szenek, vagy rongyokat akasztanak. Néha szalmával betekert köveket egymásra halmoznak és melléjük a vett útirányban egymásmellé, sorba, bizonyos számú kis kövecskéket raknak.
Ami a vándorjelekhez függesztett időszámítási
jele.-150
két illeti, megjegyzendő, hogy valamennyi keresztény törzs Középeuripában, az időt az egyház három sáto
ros ünnepe és a Szent Mihály napja titán eltelt vasár
napok szerint számítja, az évet tehát négy részre osztja.
Például Karácsony utáni hetedik vasárnap. Szent Mihály nap utáni harmadik vasárnap, husvét utáni első vasár
nap, pünkösd utáni ötödik vasárnap stb.
Mindegyik ünnep után a vasárnapokat egynél kezdik számítani. Ha például a mármarosi Renyáte nevű vándorcigány törzs vajdája, őt követő alattvalóival tudatni akarja, hogy pünkösd utáni ötödik vasárnapra következő szerdán itt, vagy amott, akkor következő jelt csinál: rongy darabot szúr egy fának a vett irány felé nyúló ágára; a rongyra vörös gyapottal (a vajda jelével) hosszában öt öltést (az öt vasárnap) és széles
ségében három öltést (a három nap: hétfő, kedd, szerda) tesz. — Nevezett törzs vajdájától származó ily vándor
jeleket múlt nyáron Jegenye fürdő környékén találtak.
A rongyokon hosszában tiz öltés és szélességére négy öltés volt varrva és azonfölül ganajjal is be voltak kenve. E jelek a következő társaknak tudtukra adták, hogy a vajda a fürdőtelepen pünkösd után tizedik vasárnapra következő csütörtökön átutazott; a ganaj pedig azt jelezte, hogy a törzs sertéseit a bánfi-hunyadi vásáron előnyös áron eladta.
Hogy nemcsak a vett útirány, hanem bizonyos megtörtént dolgokat is a következő társak tudomására adhassanak, — e célra a vándorjelekhez bizonyos tár
gyakat csatolnak. Ha például a jelek csak részben van
nak marhaganajjal bekenve, ez azt jelenti, hogy a ható
ságokkal szemben óvatosak legyenek; ha egészen be vannak kenve, ez azt jelenti, hogy lopás miatt üldözőbe vétettek, tehát vigyázzon kiki a bőrére Egy borostyán ágacska a jelhez csatolva azt jelenti, hogy a csapat valamelyik tagja megbetegedett. Hogy hírül adják a beteg nevét is, a borostyán ágacskához az illető
sze-151
mélyes jegyét csatolják; ha nem bir személyes jellel a beteg, akkor legközelebbi rokonáét helyezik oda, még pedig kétszeresen, háromszorosan, négyszeresen. A két
szeres jel a fiút, a háromszoros az unokát, a négysze
res a dédunokát jelenti, ha a jelek egymás mellett vannak elhelyezve, akkor a fiút, ha egymás fölé, akkor a leányt stb. jelentik. Ha valaki a lábát törte, akkor a borostyán ágat félig megtörik; ha a megtört galyacskát
•szalmával tekerik körül, akkor az illető karját törte. Ha véletlenül valaki meghalt, miről a társakat hamar tudó
sítani nem tehet, ezt félig szeneseden borostyán ágacs
kával jelzik. E borostyán ágacskákat „kaszta blackdari- dengre „kaszta pillango-vengre“-nek „pillangók jajának*
nevezik.
A pillangó a cigány néphitben rosszat jelent.
Egy, a vándorjelhez csatolt nyírfa ágacska annyit jelent, hogy valakit a hatóság elfogott; egy fűzfa ágacska ellenben családi szaporodást jelez. Ha az újszü
lött fiú : vörös, ha pedig leány : akkor fehér gyapottal tekerik be az ágacskát. Egy fenyő ágacska eljegyzést jelent, egy tölgyfa ágacska egy törzstag viszaérkezését jelzi. Bőrdarabkák fontos ügyben való találkozásra szólítják föl a társakat.
Hogy hol és mikor történjék a találkozás, azt
& következőkép jelzik; Az időt a bőrdarabba varrt* ölté
sek által tudatják, mint ahogy már fentebb elmondottuk;
a helyet pedig olyformán jelölik meg, hogy a bőrda
rabkába négyszögletes és kör alakú lyukakat vágnak. Egy négyszögletes lyuk, a vándorjelhez legközelebb fekvő várost jelenti, két és három ilyen lyuk, a jelzett irány
ban fekvő második, illetve harmadik várost. A köralakú lyukak falvakat jelentenek. Például három köralakú lyuk, aztán egy négyszögletű és ismét két köralakú lyuk, azt jelenti, hogy a jelzett útirányban három falun, egy városon és aztán még egy falun kell átvándorolni, hogy a tervezett összejövetel helyére eljusson az ember. Az
15 2
utolsó lyuk mindig magát az összejövetel helyét jelzi.
Mihelyt egy helységet elhagytak, a következő vándor
jelbe már egy lyukkal kevesebbet vágnak.
Disznószőrök a vándorjelhez illesztve, szerencsét, sikert jelentenek; kutyaszőrök pedig intik a következő csapatokat, hogy vándorlásuk irányát siessenek meg
változtatni, mert veszéty fenyeget.
Minden csapatnak (rokonságnak) gakkija — számja is van még nevén kívül: első, második, harmadik csa
pat* Ha például az első csapat a harmadiknak tudtára akarja adni, hogy veszély fenyegeti, akkor a kutyasző
rök közé három döglött bogarat teker. Ha már most a vándorjelhez például, a negyedik csapat előbb érkezik, mint a harmadik: akkor tudja, hogy nem neki, hanem a har
madik csapatnak szól a jel, melyet aztán érintetlenül hagy.
Üvegdarabok a vándorjelhez elhelyezve, egy állat elvesztését jelentik; ha az üvegdarabok nagyon kicsi
nyek, az azt jelenti, hogy az állat megdöglött, — ha nagyok, hogy az állatot ellopták, vagy eltévedt. Ha az üvegdarabok tiszták, úgy az illető állat ló, ha pedig marhaganajjal vannak bekenve, akkor disznó.
E vándorjelek alkalmazása a cigányokra nézve vándorlásaik közben igen nagy fontossággal bírnak, ezek képezvén náluk a rendes szerkezetű postát. Azért hazánkban, ahol az igazságszolgáltatásnak a kóbor cigányokkal annyi dolga akad, nem fölösleges, ha lehe
tőleg minden csendőr legalább az itt röviden elmon
dottakat emlékébe vési, hogy ebbeli ösmeretének alkal
milag gyakorlati hasznát is vehesse.