A C2 telepítési modelljei

Különböző telepítési modellek léteznek a C2 keretében. Úgy is mondhatjuk, a C2-nek különböző megjelenési formái léteznek. A négyféle modell az alábbiak szerinti:

1. Magánfelhő (PrC2-Private Cloud). A felhő-infrastruktúra kizárólagosan egyetlen (általában a tulajdonos) cég vagy szervezet számára áll rendelkezésre. Az üzemeletetést elvégezheti maga a szervezet vagy egy külső cég. Lehetséges részbeni üzemeltetési megoldás is, ahol a külső-belső üzemeltetési arány kisebb vagy nagyobb mértékű.

Fontos: A PrC2-modell általában a legdrágább és legtöbbet tudó C2.

2. Közösségi felhő (CoC2-Community Cloud). A felhő-infrastruktúrát több szervezet közösen használja, miközben egy megosztott kapcsolatrendszer szerint történik a használat. A megosztott kapcsolatrendszer magában foglalja a küldetést, a biztonsági követelményeket, az eljárásmódot és a teljesítési megfontolásokat. A rendszer üzemeltetését elvégezhetik maguk a szervezetek vagy egy külső cég is. A részbeni üzemeltetési megoldás esetén a külső-belső üzemeltetési arány kisebb vagy nagyobb mértékű lehet.

Fontos: A CoC2 a felhasználó szervezetek közös C2-je.

3. Nyilvános felhő (PuC2-Public Cloud). A felhő-infrastruktúrát nyilvánosan használják általánosságban a magánszemélyek, vagy egy nagyobb ipari csoport felhasználói. Az infrastruktúra annak a cégnek a tulajdona, amely a C2-szolgáltatást nyújtja.

Fontos: A PuC2-re ismert példa a Google, a Yahoo, az Amazon.com, az iCloud, illetve a Facebook.

4. Hibrid felhő (HyC2-Hybrid Cloud). Itt a felhő-infrastruktúra kettő vagy több felhőből áll. Ezek PrC2, CoC2 vagy PuC2 felhők lehetnek, amelyek a HyC2-n belül egyedi entitások maradnak, de szabványos vagy specifikus technológia segítségével úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy az adatok és az alkalmazások hordozhatók (portolhatók). Erre példa a felhők közötti terhelés megosztása. Fontos megjegyezni azonban, hogy a felhőszoftver a C2-paradigma minden előnyét hordozza azáltal, hogy az állapotmentesség, az alacsony összekapcsoltság, a modularitás és a szemantikus együttműködés miatt szolgáltatásorientált tulajdonsággal rendelkezik.

Fontos: A HyC2-ben több PrC2, CoC2, és PuC2 is részt vehet.

3.2. ábra - A C2 telepítési modelljei grafikusan

Tehát: magánfelhő: PrC2; közösségi felhő: CoC2; nyilvános felhő: PuC2; hibrid felhő: HyC2.

2. 3.2. A C2 környezetvédelmi aspektusai

Gyakran lehet találkozni olyan felvetésekkel, hogy a C2 ökológiai szén lábnyoma egyre nagyobb. A természetvédelmi szervezetek esetenként kifogásolják a C2-t arra hivatkozva, hogy hozzájárul az éghajlatváltozást gyorsító tényezőkhöz.

A környezetvédők részéről erőteljes kritika érte az iPad megjelenését, mivel ez a C2 kategóriájú hardvertermék háttérben újabb adatközpontok létrehozása mellett működik. Ez a gondolat lebeg a C2-ről azok elképzelésében, akik a termékek bemutatójánál első helyen említik a környezet kímélésének fontosságát. Valóban, azon írások és vélemények, amelyek a C2-t zöld adatszolgáltatásnak tekintik, visszahátrálnak a régi "cloud computing"

divatos kifejezéstől annak érdekében, hogy definiálják az IT-erőforrások megosztásának újból felbukkanó gyakorlatát. Ezek alapján joggal fogalmazódik meg a kérdés: kinek van igaza? Mindkét megközelítés életszerű.

3.3. ábra - A hagyományos IT és a C2 energiafogyasztása

A valóság tulajdonképpen az, hogy a C2 előbb az adatközpontok elterjedését okozza, amelyek új és megosztott C2-erőforrásokat generálnak, miközben a régi, hagyományos adatközpontok a megszokott IT-szolgáltatásokat működtetik. Ez alapján az IT szénlábnyoma ez elkövetkező néhány évben valóban nőni fog, mialatt az üzleti folyamatok a felhőt napi gyakorlatban megszokott szintre viszik.

Fontos: A C2 elterjedése előbb az adatközpontok elterjedését okozza, amelyek új és megosztott C2-erőforrásokat generálnak, miközben a régi, hagyományos adatközpontok a megszokott IT-szolgáltatásokat működtetik.

Ugyanakkor a régi IT és az új C2 fejlődésének végeredménye a költséghatékony, skálázható, osztható platform lesz azáltal, hogy a több-bérlős architektúra és a hardvererőforrások jobb felhasználása végül is lényegesen csökkenteni fogja a működéshez szükséges energia mennyiségét a jelenlegi IT-szolgáltatások esetéhez képest.

Könnyen belátható, hogy a C2 IT fejlődési folyamat esetleges késleltetése és ezáltal a régi IT-rendszerek további működtetése az energiafogyasztást összességében növelné, mivel a régi és új rendszerek egyidejű működtetése pazarló. Ennek a pazarlásnak a mértéke az egyidejűség időtartamával egyenesen arányban áll (ld. 3.1. ábra). A régi hardverrendszerekkel történő adatéhes IT-alkalmazások futtatása önmagában is tovább növeli az energiafogyasztás mértékét.

A mobileszközök korlátos tárolókapacitása miatt az ezek által egyre nagyobb mértékben kezelt adatok tárolása kevésbé az eszközön, mint inkább a hálózaton történhet. Ez megnöveli a hálózati szervergépek feldolgozó és tároló funkciójának szerepét a szolgáltatói oldalon. Emiatt is szükséges a költséghatékonyabb IT-megoldások alkalmazása, mint a biztos megoldást nyújtó C2.

Fontos: A régi hardverrendszerekkel történő adatéhes IT-alkalmazások futtatása önmagában is tovább növeli az energiafogyasztás mértékét.

A Facebook repülőgéphangár méretű új adatközpontja jelentős mennyiségű szén-dioxidot termel, de ugyanakkor egyre inkább életfontosságú adatokat tart nyilván, mint a felhasználók hamburgerfogyasztási szokásai, valamint a „taposómalom most" állapotának frissítéseit.

Jelenleg az IT világszinten az ökológiai szénlábnyom 2% részéért felelős. Ez meg fog nőni 2,5%-ra annak érdekében, hogy visszaessen 1,5%-ra. Ezek alapján a természetvédők érthető aggodalma mérséklődhet, és más területekre koncentrálhatnak, mint amilyen a szélenergia- vagy napenergia-felhasználás.

Fontos: Jelenleg az IT világszinten az ökológiai szénlábnyom 2% részéért felelős. Ez meg fog nőni 2,5%-ra annak érdekében, hogy visszaessen 1,5%-ra.

A zöld számítástechnika (green computing) célja, hogy átmenet nélkül integrálja az informatikai gépek menedzsmentjét a környezettel, felhasználva energiahatékony, minőségi garanciával rendelkező és megbízható ellenőrző mechanizmusokat. A green computing feladata az erőforrások használatának minimalizálása, miközben megbízhatósági és szolgálatminőségi garanciákat is ellát. A hagyományos architektúrák és a C2 esetén létező terhelés előrejelző modellek a historikus adatok és az üzleti modellekből származó igénynövekedés elemzésén alapulnak. Ez az információ lehetővé teszi az erőforrások előzetes kiosztását. Mindezek mellett az igények váratlanul magas megjelenésének helyes kezeléséhez további modellek szükségesek.

A terhelés előrejelzését közelítő modellek a következő tényeket veszik figyelembe: az on-line erőforrások fokozott előtartalékolása, a használaton kívüli erőforrások kikapcsolása, valamint a külső erőforrások (pl.

föderatív C2) igény szerinti ideiglenes használata. Mindegyik megközelítésnek van előnye és hátránya is.

Bizonyos megoldások integrált környezetet, szolgáltatásokat és hálózatmenedzsmentet alkalmaznak, amihez az alábbiakat használják fel:

- a virtuális gépek közötti méltányos terhelésmegosztás;

- historikus adatok elemzésén és proaktív hozzárendelési módszereken alapuló prediktív erőforrás-hozzárendelési modellek;

- a hálózati eszközök aggregált energiamenedzsmentje;

- az energiafogyasztás lényegi részét képviselő környezeti feltételek integrált ellenőrzése.

A zöld számítástechnika érdekében a célok a következőket foglalják magukban:

i.) a rendszerkonfigurációk rugalmasságának biztosítása, az új elemeknek a menedzselt környezetbe való egyszerű bevezetésével, valamint a konfigurációk szétosztása a különböző szolgáltatások között;

ii.) a magasabb rendelkezésre állás, stabilitás és biztonsági szint;

iii.) a beruházási (CAPEX) és a működtetési (OPEX) költségek csökkentése a piac célkitűzéseinek elérése érdekében;

iv.) az ökológiai szénlábnyomot és az energiafelhasználást csökkentő módszerek alkalmazása.

Az arra szakosodott elemzőcégek az önálló elemeket, hálózati eszközöket, adatközpontokat és szolgáltatókat egyaránt figyelembe vevő komplex szimulátorokkal állapítják meg az egyes hatások ökológiai következményét. Ilyen rendszerek közül említhetjük pl. a Melbourne-i Egyetemen kifejlesztett CloudSim-et.

Fontos megállapításra jutottak ezáltal az SLA (Service Level Agreement), szolgáltatás szint megállapodás százalékos értéke és az ehhez szükséges energia mennyisége között. Környezetkímélés szempontjából az optimum nem a magas SLA-értékeknél volt, hanem az erőforrások menedzsmentjének hatékonyabb eseteiben.

Tehát: A C2 működése energiahatékony és környezetkímélő, de a bevezetése és elterjedése befektetést és energiát igényel.

3. 3.3. A C2 fenntartásának elemei

Ahhoz, hogy a C2-szolgáltatások megfelelő minőségben eljussanak a felhasználókhoz, fontos szempontokat kell figyelembe vennie egy üzemeltetőnek. Ezeket fogjuk a továbbiakban megvizsgálni (ld. 3.4. ábra).

3.4. ábra - A C2 fenntartásának elemei