CÉLKITŐZÉSEK

III.1. GYULLADÁSOS BÉLBETEGSÉG (IBD)

Elsıdleges célom volt, hogy megszervezzek és elindítsak egy olyan prospektív, országos lefedettséget mutató IBD regisztert, amely valamennyi, hazánkban kórismézett gyermeket rögzít és nyomon követ. Ebben az epidemiológiai és antropometriai adatokon kívül, az aktivitási indexet, a laboratóriumi- és diagnosztikai elemeket, valamint a terápiás intervenciót is rögzítjük. Ezek az országos gyermek IBD regiszter által nyert eredmények adják téziseimnek egyik fontos tudományos forrását. Kiemelt jelentıségő, hogy minden betegre visszakérdezünk, hogy helyes volt-e a diagnózis, továbbá minden beteget hosszútávon nyomonkövetünk: a diagnózis után 3 hónappal, majd évente rögzítjük az antropometriai-növekedési értékeket, az aktivitást indexet és a terápiát. Ilyen országos, prospektív, részletes regiszter nemzetközi szinten sem ismeretes.

Célom volt továbbá a felsı endoszkópiás vizsgálat valós jelentıségének meghatározása a Crohn-betegség diagnosztikájában.

• A felsı endoszkópiánál látott típusos makroszkópos eltérések (afta, fekély, erózió, utcakırajzolat) diagnosztikus hozamának megítélése („diagnostic yield”).

• Az endoszkópos és hisztológiai léziók, valamint ezek összefüggésének vizsgálata a betegség aktivitással, és a laboratóriumi paraméterekkel a felsı endoszkópiával vizsgált IBD-s betegekben.

• A betegség lokalizáció, a betegség aktivitás és a laboratóriumi paraméterek vizsgálata a felsı endoszkópiával vizsgált CD-s betegekben.

Ezen kívül országos szinten a terápiarezisztens CD-s gyermekek kezelésében az anti-TNFalfa kezelés (infliximab: IFX) sajátosságainak felmérése.

Továbbá a gyermekkori IBD diagnosztikájában szerepet játszható, új típusú szerológiai markerek (MBL, PAB, GAB) elemzése, fenotípussal, aktivitási index-szel és extraintesztinalis tünetekkel történı korrelációs vizsgálata.

• Az MBL szintek, és az MBL deficiencia elıfordulásának meghatározása, valamint ezek összefüggésének vizsgálata a szerológiai markerekkel IBD-s betegekben.

• Az MBL szintek, a klinikai fenotípus, a laboratóriumi értékek és az aktuális aktivitási index közötti összefüggés vizsgálata IBD-ben.

• A PAB, rPAB és GAB antitestek diagnosztikus pontosságának, és a szerotípus-fenotípus összefüggésnek vizsgálata.

• NOD2/CARD15 genotípus, a szérum autoantitestek, és a fenotípus összefüggésének összehasonlító elemzése CD-ben.

A gyulladásos bélbetegség patomechanizmusának tanulmányozására IBD-s gyermekek vastagbél-mukózájában a természetes immunitásban szerepet játszó Toll-like receptorok (TLR), és az intesztinális ALP (iAP) elemzése:

1/a. A TLR2, TLR3 és TLR4 expressziójának vizsgálata IBD-s gyermekek kolon nyálkahártyájában

• Változik-e a TLR2, TLR3 és TLR4 mRNS expresszió, valamint a fehérjeszint az IBD-s gyermekek kolon nyálkahártyájában, a nem IBD-IBD-s kontrollokhoz képeIBD-st?

• Van-e különbség a frissen diagnosztizált IBD-s gyermekek, valamint a kezelt, relapszusban lévı IBD-s gyermekek kolon nyálkahártyájának TLR2, TLR3 és TLR4 mRNS expressziójában és fehérjeszintjeiben?

• Kimutatható-e különbség a frissen diagnosztizált IBD-s gyermekek, valamint a kezelt, relapszusban lévı IBD-s gyermekek kolon nyálkahártyájának gyulladásban lévı, illetve gyulladásban nem lévı szakaszán a TLR2, TLR3 és TLR4 mRNS expresszióban, valamint fehérjeszintjeiben?

• Van-e különbség a CD-s, illetve UC-s gyermekek kolon nyálkahártyájának TLR2, TLR3 és TLR4 mRNS expressziójában, valamint fehérjeszintjeiben?

1/b. Az iAP expressziójának, és az iAP-TLR4 lokalizációjának vizsgálata gyulladásos bélbeteg (IBD-s) gyermekek kolon nyálkahártyájában

• Kimutatható-e különbség az iAP mRNS expressziójában, valamint fehérjeszintjeiben CD-s és UC-s gyermekek gyulladt vastagbél nyálkahártyájában, nem IBD-s kontrollhoz képest?

• Megfigyelhetı-e különbség az iAP mRNS expressziójában és fehérjeszintjében CD-s gyermekek gyulladt, és nem-gyulladt kolon nyálkahártyája között?

• Különbözik-e az iAP, és a TLR4 lokalizációjában a CD-s és UC-s gyermekek mukózája, a kontroll csoporthoz képest?

Immunfenotípus eltérések (adaptív és veleszületett immunitás) vizsgálata újonnan diagnosztizált, még nem kezelt CD-s gyermekek perifériás vérében, valamint konvencionális terápiában és biológiai terápiában (IFX) részesülı betegekben.

III.2. CÖLIÁKIA

Kutatásunk fontos elemét képezte a klaudinok (CLDN) közül a 2, 3 és 4 összehasonlító elemzése a duodénum proximális és disztális régiójában. Immunhisztológiai módszerekkel kívántuk eldönteni, hogy a proximális, vagy a disztális duodénum jelzi megbízhatóbban a cöliákiásokban a boholyatrófiát.

Ezen kívül iAP és HSP72 elemzést terveztünk újonnan kórismézett, majd diétázó cöliákiások duodénumában mRNS- és fehérjeszinten. Célunk volt még a fehérjék intramukózális lokalizációjának meghatározása is:

• Hogyan változik az iAP és a HSP72 mRNS expressziója és fehérjeszintje cöliákiás gyermekek duodénum nyálkahártyájában nem cöliákiás kontrollokhoz viszonyítva?

• Van-e különbség az újonnan diagnosztizált és a gluténmentes diétát tartó cöliákiás gyermekek duodénumának iAP és HSP72 expressziójában mRNS és fehérjeszinten?

• Megfigyelhetı-e különbség az iAP/HSP72 és a TLR4 lokalizációjában újonnan diagnosztizált, valamint gluténmentes diétát tartó cöliákiás gyermekek duodénumában, a kontroll csoporthoz képest?

Immunfenotípus eltéréseket (adaptív és veleszületett immunitás) is szerettük volna meghatározni újonnan diagnosztizált, még nem kezelt cöliákiás gyermekek perifériás vérében, majd ezek változását gluténmentes diétát tartó betegekben. Továbbá a cöliákiában megjelenı fekély egyik patomechanikai faktorának (plazminogénhiány) elemzését is.

III.3. ALLERGIÁS KOLITISZ (AC)

Célkitőzések közé tartozott az AC-re jellemzı laboratóriumi eltérések elemzése, a kolonoszkópiánál látott makroszkópos- és mikroszkópos kép vizsgálata. Ezen kívül immunfenotípus eltérések (adaptív és veleszületett immunitás) vizsgálata hematokéziás AC-s cAC-secAC-semık perifériáAC-s vérében, majd ugyanott, a panaAC-szok megAC-szőnéAC-se után.