I r t a : WULFF O L Á F
n y ű g . v e z é r f ő k a p i t á n y
Der direkte Schiffverkehr zwischen Budapest und den levantinischen Hafen.
— II trafico diretto tra Budapest e di porti del Levante. — Carryng cargo without transshipment between Budapest and the ports of the Near-East. —
Service de navigation directe entre Budapest et les ports du Proche-Orient.
Magyarországnak és a Duna medence többi államainak ipari és egyéb termékei részére a természetes felwelelö piac a Leivante, mely fogalom alatt a Fekete- és az Égei-tengernek, valamint a Földközi-tenger keleti medencéjé-nek parti országai értendők. Nem mai keletű az igyekezet, hogy a Levante-val fennálló •kereskedelmi forgalom gyors és olcsó lebonyolítására megfelelő szállítási módot találjanak. Mint természetes út a Duna kínálkozott erre első-sorban, ám ennek a folyammák sajátosságai megnehezítették az egyszerűnek látszó probléma megfejtését.
A legkézenfekvőbb megoldásnak az [kínálkozott, hogy a jelenleg is ki-fogástalanul működő folyami hajókról és uszályokról a D u n a torkolatánál tengeri hajókra r a k j á k át az árut és azok tovbbítják rendeltetési kikötőikbe.
Nem tekintve azonban az átrakási költségek d r á g í t ó (hatását, -sokkal nagy óbb akadály az átrakási helynek erre a célra be nem rendezett volta, amely körül-mény különösen a kényesebb és d r á g á b b ipari cikkek szállításánál okoz jelentékeny késedelmet é s árusérüléseket. Ennek következtében a darabárut n a p -jainkig inkább kerülő utón és a vasúti szállítás következtében lényegesen drágábban, Trieszten át szállították, s a Duna-tengeri forgalaminak csupán a tömegáru (főleg ömlesztett gabona és fa) m a r a d t meg.
Másrészt megnehezítette a Duna-tengeri forgalom kifejlődését az a körülmény is, hogy rendes méretű tengeri hajókkal lehetetlen a Dunán
Buda-pestig h a j ó z n i a folyam sekély volta következtében, mely a hajók mélyjáratát átlag 180—200 cm.-ben szaibja meg.
Ezeknek a nehézségeknek a kiküszöbölésére s z á m o s , részben f a n t a s z -tikus é s gazdasági szempontból használhatatlan terv született m e g , míg végre a hajóépítési technika fejlődése folytán, különösen pedig az elektromos hegesztési módszer ú t j á n elérhető súlycsökkenéssel, továbbá a gyorsjáratú, tehát könnyű Diesel-rendszerű gépberendezésekkel sikerült olyan hajótípust tervezni, mely sekély j á r a t a és egyéb méretei folytán a folyamhajózásra alkal-mas, de e mellett teljesen tangerálló is. Ezenkívül elegendő hordképessége és a terjedemes darabárukihoz szükséges köbtartalma van, mely lehetővé teszi, hogy a közel 2000 tengeri mérföld hosszú Budapest—levantei úthoz
viszo-nyítva, hordképességének kihasználása gazdaságos legyen.
• *
A „ B u d a p e s t " v i s s z a é r k e z é s e a f ő v á r o s b a első s i k e r e s t e n g e r i ú t j á i ó ) .
Ezeknek a terveknek mérlegelése alapján a magyar kincstár elhatá-rozta, hogy kísérletképpen megépíttet egy ilyen hajót és azt az állami keze-lésben levő MFTR által a Budapest—levantei forgalomban üzembe helyezteti.
Tekintettel arra, hogy a különben nagyteljesítményű és világhírű G a n z és Társa R. T. budapesti cégnek, mely tengeri hajók építésére nem volt beren-dezve, az első ilyen különleges típusú hajó megépítéséhez költséges befek-tetéseket kellett eszközölnie, ennek a model lh aj ónak előállítási költsége a széria-gyártmányok á r á n á l m a g a s a b b r a emelkedett, s a rendelkezésre álló ha-tárolt ö s s z e g folytán különböző g a z d a s á g i és technikai kompromisszumok is elkerülhetetlenek voltak. Ám kétségtelen, hogy a jövőben, néhány hajónak egyszerre való rendelése esetén, beszerzési áruk nagymértékben csökken és a hajók gazdaságos berendezését az eddigi tapasztalatok alapján lényegesen növelni lehet.
A Ganz és T á r s a R. T. által megépített és „Budapest" névre keresz-telt h a j ó főméretei a következők: h o s s z a a függélyek között 54 m., teljes
A B U D A P E S T É S A L E V A N T E I K I K Ö T Ő K K Ö Z Ö T T I H A J Ó F O R G A L O M
85
hossza 56.52 m., legnagyobb szélessége 8.5 m., m a g a s s á g a (középen (a fenék-től a főfedélzetig) 3 m., magasága elől és hátul 6 m., legnagyobb megenge-dett merülése a Dunán 1.85 m., a tengeren 2.30 un., hasznos hordképessége
1.85 m. merülésnél 300 tonna, 2.30 m, merülésnél 475 t. A h a j ó és gép-berendezése a „Bureau Veritas" előírásai szerint é s ellenőrzése mellett készült és az adott útvonalra alkalmas h a j ó k első oszitályába sorozták. A hajótest túlnyomórészit elektromosan hegesztett, lágy Siemens-Martin acél-ból áll; 'szegecselést csupán a hajó középső részét borító lemezelés varratai-nál és a fedélzeti lemezelésnél alkalmaztak.
A h a j ó teljes hosszában végigfutó födélzet a hajó orrán kb. 7 méter hosszúságban 0.8 m. m a g a s lépcsőzettel emelt. A h a j ó tatján 17 m. hosszú zárt felépítmény van, ebben helyezték el a tisztek és a legénység lakótereit
A „ D u n a " a csepeli v á m m e n t e s k i k ö t ő b e n .
(13 főnyi személyzet és 2 utas részére), továbbá a mellékhelyiségeket, vala-mint a gépaknát. A hajótest vonala, kiegészítve a mellső és hátsó felépít-ménnyel, előre és hátrafelé ívelve emelkedik, s így a h a j ó tengerállóképes-sége erős hullámjárás esetén is biztosítva van. Az áru be- és kirakására a förábóc és két 12 m. hosszú, egyenként 2 tonna hordlképességü rakodókarból álló darúberendezés szolgál, a hozájulk tartozó két villamos-üzemű csörlő-berendezéssel.
A h a j ó t a folyami s tengeri hajózásra egyaránt alkalmas Hitzler-féle kormányberendezéssel látták el, a hajó hajtásához szükséges erőt pedig n a g y f o r -dulatszámú Ganz-Jendrassik rendszerű, hathengeres Diesel-motorok szolgál-tatják, melyeknek 215—300 lóerő teljesítményét elektromos átviteli berende-zés adja át a két hajócsavarnak. Ennél a Diesel-elektromos erőátviteli beren-dezésnél, normális üzemben, egy-egy főgépcsoport a másiktól függetlenül táplálja a hozzátartozó propeller-motort, de megvan a lehetősége annak is, hogy ha az egyik generátor üzemét bármely oknál fogva szüneteltetni kellene,
a másik egymaga lássa el árammal mindkét propeller-imotort. Az eletkrontos erőátvitelnek további nagy előnye, hogy a gépezet közvetlenül a parancsnoki hiürol az eikepzelmeto legegyszerűbben kezeimetó é s szabályozható. A gépberendezés teljesitmenye ugy van megválasztva, inogy a inajo a folyami h a j o -zasoan, 4 m. vízmélységnél, (hegy- es völgymenet atlagaoan ko. 15 kin.
orankinti legnagyobb sebességet erhessen el, míg a tengeren óra-nikinti 8.9 tengeri m e n ő i d legnagyobb sebességgel haladnásson.
A hajó segeauzememek ellátásara ugyancsak egy Ganz-Jendrassik rend-szerű, 36 loeros, ketnengeres Diesel-motorral hajtott, 20 kw.-os egyenaramú uinamó szolgai. Tűzoltásra, valamint az egyes hajóterek víztelenítesere ktiilon elektromos-'hajtású centrifugái-szivattyút állították be. A géptérben össze-gyülemlö lenekvizet a fömotorokkal allandóan együttfutó lenek-szivattyúk távolítják el.
Az államnak a „ B u d a p e s t " megépítésével és a Duna—levantei forga-lomba való beállításával történt [kezdeményezése nagy érdeklődést váltott ki a magyar h a j ó z a s i körökben. A budapesti „Neptun" tengernajózási r. t.
na marosait megvásárolt eloöb egy leszerelt francia, majd egy olasz gőzöst, amelyek a folyami-tengeri h a j ó z a s r a megteleltek, s ezeket a különleges kö-veteimenyekhez mérten átalakíttatta. A „L)una", illetőleg „Tisza' névre keresztelt h a j ó k a t az osztalyozóimtézetek megtelelő bizonyítvánnyal látták el.
bnneik a két lolyam-tengeri h a j ó n a k rövid leírását a következőkben adjuik:
A „Dana" (azelőtt Marquise de Lubersac) 1910-ben La Seyne-ben épült. Teljes hossza 71.5 ni., legnagyobb szélessége 9.8 mi., ürmélyisége 4.6 m., hordképesség folyamon, 1.85 m. merülésnél 330 tonna, tengeren, 3.10 m. merülésnél 1200 tonna. Az egyíedelzetü hajói torretszerüen építet-ték, a g é p h á z a t a farában, a lakóhelyeik egy részét ugyanott, más részét középen nelyezték el. 0 t nagynyílású raktámelyisége van; az árukezelésre nyolc, gőzzel hajtott daruszerkezet áll rendelkezésre. A hajtóerőt két com-paund-gozgép szolgáltatja, 4 8 0 lóerő maximális teljesítőképességgel. A gépe-ket nattalütésre berendezett kazán táplálja gőzzel. Két csavarának fordu-latszáma percenkint 130, mely teljesítménynél a h a j ó 7.5—8 tengeri mérföld sebességet ér el. A hajó segédgépei is gőzüzemüek.
A „Tisza" 1905-ben Brémában épült. Teljes hossza 60 m., legnagyobb szélessége 10 m., hordképessége, 1.85 m. merülésnél kb. 300 tonna, teljes hordképessége 600 tonna. Az egyfedélzetű h a j ó gépháza és lakóhelyiségeinek nagyobb része középen van elhelyezve. Két nagynyílású áruhelyiségének b e -és kirakodását két g ő z h a j t á s ú , erős daruszerkezet látja el. A hajtóerőt két triplex expanziós gőzgép szolgáltatja, 520 lóerő maximalis teljesítménnyel. A gepeket két szénfütéses kazán látja el gőzzel. A két hajócsavarnak percenkinti 150 fordulatszáma mellett a h a j ó 7—7.5 tengeri mérföld sebeséget érhet el.
A h á r o m h a j ó közül a „Budapest" 1934. október 9-én indult el első levantei k ö r ú t j á r a s azt befejezve, december 12-én másodszor kelt útra, hogy a téli h ó n a p o k alatt szíriai, palasztinai és egyiptomi kikötők között bonyolítson le áruforgalmat. A Duna j é g t a k a r ó j á n a k elvonulása után a
A B U D A P E S T É S A L É V A N T E I K I K Ö T Ő K K Ö Z Ö T T I H A J Ó F O R G A L O M 37
„Budapest" ismét visszaérkezett fővárosunkba é s onnan március 22-én indult el harmadik útjára. Az ugyancsak a mult év őszén üzembe helyezett „Duna"
november 22-én indult el Budapestről a Beyrouth—Haifa—Jaffa—Ale-xandria útvonalra; a téli hónapok alatt is ott teljesített szolgálatot és m á j u s hónap folyamán érkezik vissza Budapestre. Mindkét hajó bebizonyította teljes tengerálló voltát a viharos téli hónapok alatt, a védtelen szíriai partokon.
A folyó 'év márciusában üzembe helyezett „Tisza" húsvétkor érkezett B u d a -pestre és május elején indult innen első levantei körútjára.
*
Amikor 1933 tavaszán a „Budapest" h a j ó megépítésének terve a m e g -valósulás stádiumába lépett, a gazdasági elgondolást főként a Magyarország
A „ T i s z a " a g e n o v a i k i k ö t ő b e n , f e l s z e r e l é s alatt.
és Egyiptom között fennálló gazdasági kapcsolatokra alapozták, s a szíriai és palesztinai kikötőket csak mint kihasználható lehetőségeket vették
számí-tásba. A tapasztalat azonban váratlanul azt mutatta, hogy á palesztinai kikö-tők felvevőképessége a kiutakon az egyiptomi kikökikö-tőket többszörösen felül-múlja, a visszautakon pedig az egyiptomi gyapotkivitel, valamint a Port Saidban transitált áru többnyire teljes rakományt biztosít. A palesztinai piacok felvevőképességének váratlan fellendülése több okra vezethető vissza. Ilyenek a moussoli petróleum-hálózat fektetésével kapcsolatos nagyarányú épít-kezés, továbbá a német politikai irányzatváltozás következtében előállott palesztinai bevándorlás, s végül a német iparcikkeknek palesztinai bojkottja, amelynek a dunai államok látják a hasznát. Palesztina fellendülése, ha azt még konjunkturális jelenségnek tartjuk is, mindenesetre évekig tart.
A magyar Duna-tengeri hajózásnak beláthatatlan perspektívát nyújt a magyar-orosz gazdasági szerződésnek küszöbön álló megvalósulása, mert
az Oroszországgal 'kifejlődő 'kereskedelmi forgalom lebonyolítására a folyam-tengeri hajók ideális eszközök. Az oroszok ugyanis a Dnjepert egészen Kievig hét" láb merülésű h a j ó k számára hajózhatóvá tették; ezt kihasználva, hajóink á t r a k á s .nélkül egészen Kievig közlekedhetnének é s az egynapos feketetengeri út által megtakaríthatnák a más szállítási módnál elkerülhetet-len kétszeri átrakás /költségeit. Tekintettel azonban arra, hogy a fenti egyez-mény m é g nincsen megkötve s így a várható forgalomra adatok még nem állnak rendelkezésre, csupán rámutatunk ezekre a lehetőségekre.
A világháborúban a monitorok csak Alexandrovszkig tudtak felhatolni a Dnjeperen, mert akkor m é g a Dnjepnostrojmak nevezett hatalmas vízmű Alexeandrovszk fölött nem volt kiépítve. A szovjet által tervezett csatorna-hálózat kiépítése után a Fekete-tengertől az Azovi-tóba lehet majd hajózni és nem utópia, hogy idővel a Fekete-tengert a szovjet jelenlegi területén is víziutak f o g j á k összekapcsolni a Keleti-tengerrel.
Az elmondottak a l a p j á n és az eddigi eredményekből megállapíthatjuk, hc>gy a közvetlen levantei járatok, amelyek tulajdonképpen Budapestet ten-geri kikötővé avatják, h o z z á fognak járulni ahhoz, h o g y ipari és egyéb ter-mékeink részére a felvevőképes levantei piac könnyebben elérhetővé váljék és áruinkat ott megismerjék; vi'sszaútjuikon pedig, a dunai államok felé irányuló áruszállítással bekapcsolják ebbe a forgalomba korszerűen kiépített csepeli vámmentes kikötőnket.