• Sauberer András, jászói prépost köszöntése 1776-ban
2018 márciusában egy Campus Mundi ösztöndíjjal egy hónapot tartózkodhattam Bécsben, hogy a szakdolgozatomhoz könyvtári és levéltári forrásokat gyűjtsek, itt találtam azt a magyar nyelvű köszöntőt,1amelyet Csák Gellért mondott apátja, Sauberer András újmiséjének ötvenedik évfordulóján. Ez indított arra, hogy utá-najárjak, hogyan is zajlott ez az esemény. Az összegyűjtött adatokat a konferencia felhívásának megfelelően a KOR, TÁRS és KORTÁRS jelszavak mentén vázolom fel: Csák Gellért beszéde több kort idéz meg, egy elég népes társasság, illetve az ünneplő rendtársak körében mondta el, illetve arra is rámutatok, milyen kortársak kapcsolhatók az ünnepséghez.
A beszédet korábban nem dolgozták fel. A 19. század elején még ismerték, hiszen Szinnyei József belefoglalta művébe Csák Gellértet, és ezt az egy művét ismerte.2Egy 1847-es munkában is említik tételszerűen,3azonban az újabb jegy-zékek már nem tudnak róla.4A beszéd azért keltette fel az érdeklődésem, mivel kutatásaim témája azon prépostság, ahol elhangzott. A prédikáción megkísérlem bemutatni a prédikáció jellemzőit, illetve tisztázni hogyan illeszkedik a korabeli prédikációk sorába.
1 A feldolgozott forrás: CsÁK Gellért,Fő tisztelendő Méltóságos Sauberer András jászai Keresztelő Szent János praepostya … úgy mint új testamentbéli Melchisedek rendi szerént való ötven esztendős jubilaris papnak második új miséje áldozattyának alkalmatosságával történt 1776dik esztendőbéli
… jubilaeumos praedikátio(Kassa: Landerer Mihály János betűivel, 1776). HHStA SB Csaky 190-50.
2 Szinnyei József,Magyar írók élete és munkái(Budapest: Hornyánszky Viktor Könyvkereskedé-se, 1893), 2:133–134.
3 PaueR János,Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében: Az Árpádok időszakától korun-kig(Székesfehérvár: Özvegy Számmer Pálné betűivel, 1847), 450.
4 DÉRi Eszter,1800 előtti prédikációk szakirodalmi bibliográfiája(Budapest: MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2014);Az 1800 előtti magyarországi prédikációk adatbankja, 2010–, hozzáférés: 2019.03.09, https://tinyurl.com/y4arq7of.
KOR
1776. július 2-án a jászói premontrei prépostságban fényes ünnepséget tartottak, amelynek középpontjában az aranymisés prépost Sauberer András állt. Bár az ünnepség minden mozzanata pontosan nem rekonstruálható, az talán biztosra mondható, amelyet Csák Gellért is állít beszéde elején, miszerint „ennél jelesebb, nevezetesebb, dicséretesebb, dicsőségesebb napja, esztendeje nem volt” a prépost-ságban a század elejétől fogva, hiszen nem voltak meg az ünnepléshez szükséges körülmények.
Jászó egy felső-magyarországi bányaváros, premontrei kolostorának története a középkorra megy vissza, pontos alapítási éve nem ismert, a téma kutatói más-más időpontokat határoztak meg. Oszvald Ferenc Arisztid szerint már 1170 előtt megalapították, hiszen Garáb apátságába – amely már 1171-ben fennállt – innen küldtek rendtagokat. Júlia Kotrusová ezt legfrissebbnek tekinthető kutatásaival pontosítja: a garábi apátság 1171-ben a francia riévali prépostság filiája volt, csak a második ninivei katalógus említi Jászó filiájának 1235-ben. Kotrusová mindent összevetve úgy gondolja, hogy a monostor alapítására 1214 előtt került sor.5 A középkor során a prépostságot mind külső, mind belső negatív hatások érték:
a tatárok 1241-ben feldúlták a monostort, de az is problémát jelentett, hogy Szaniszló prépost nem Erzsébet királyné, Habsburg Albert özvegyének a a pártját fogta a hatalmi harcokban, hanem I. Ulászlóét, ezért aztán a kassai polgárok 1440-ben támadást intéztek Jászó ellen, amelyet a falak akadályoztak meg, ugyanis Zsigmond idejében fallal vették körül a prépostságot.6
A török megjelentével a prépostság egyre inkább elhagyatottá vált, 1552-ben Ollyas György prépost ugyan még katonákat küldött Eger megsegítésére, de ezután eltűnt a forrásokból, nem hallunk róla többet.7 A prépostságot a 16–17.
században világi kommendátorok irányították, az utolsót, Gersei Pethő Ferencet Pázmány Péter nyilvánította elmebeteggé és két egri kanonokot nevezett ki mellé gondnokul, ezután egy rövid időszaktól eltekintve (1681 és 1685 között Horváth György volt a prépost) az egri püspök vezette a prépostságot. A 17. századot tehát a kommendátor püspökök tevékenysége határozta meg. Az 1613-as országgyűlés határozata szerint Jászó lett az egri egyházmegye középpontja, ugyanis Kassán nem tűrték meg a katolikus elöljárót, Lósy Imre egri püspök azonban Jászón
5 Júlia KotRusovÁ, „Adatok a jászói Keresztelő Szent János premontrei monostor középkori törté-nelméhez”, inMicae Mediaevales VII.: Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról, szerk. FaRKas Csaba, Ribi András és VeRes Krisóf György, 65–79 (Budapest:
ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, 2018), 67–70; Oszvald Ferenc, „Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez”,Művészettörténeti Értesítő 6, 2–3. sz.
(1957): 231–251.
6 NÁtafalussy Kornél,A Keresztelő Szent Jánosról nevezett jászóvári egyház prépostjai(Rozsnyó:
Kovács Mihály könyvnyomdája, 1883), 14, 61–62; KotRusovÁ, „Adatok a jászói…”, 72.
7 NÁtafalussy,A Keresztelő Szent Jánosról nevezett…,80.
112
Gerseivel került joghatósági vitába, amelyet Pázmány a korábban említett módon rendezett. 1649-től a székhely visszakerült Kassára, de Jászó továbbra is fontos maradt Kassa mellett, sőt Fenesy György, az utolsó kommendátor-püspök jobban kedvelte Jászót, a Thököly kurucai által felgyújtott prépostságot is rendbe hozatta, gyakorlatilag itt tartózkodott, 1699-ben bekövetkező halála után a prépostságban temették el, utóda, Telekessy István bevonult Egerbe, és nem vette fel a jászói préposti címet.8 1700-ban I. Lipót visszajuttatta a prépostságot a premontrei rend kezére, ekkor az alsó-ausztriai Pernegg szerezte meg, amely apátság 240 ezer forinttal járult hozzá a felszabadító háborúk költségéhez. Az adománylevél 1697-ről keltezett,9de az apátság jogilag csak Fenessy halála után vált szabaddá.
Pernegg azonban rengeteg adósságot halmozott fel, így az összes magyarországi szerzeményétől meg kellett válnia, 1703-ban Jászótól is, ekkor lett a morvaor-szági Klosterbrucké, amely ekkor megkapta Leleszt is.10 Az eladományozás nem egyedüli, más rendeket is érint, például a bencések esetében Tihanyt Altenburg, Zalavárt Göttweig, a ciszterciek esetében Zircet Heiligenkreuz, Pásztót pedig a velehrádi apátság szerezte meg hosszabb-rövidebb időre.11Közös jellemzője ezen adományoknak, mint arra Hermann Egyed rámutat, hogy ezek az eladományozott kolostorok, monostorok, prépostságok mind az egykori királyi Magyarország területén helyezkedtek el.12
Az ünnepelt Sauberer Anton néven 1700. május 22-én a morvaországi Znaim (Znojmo, Csehország) városában született, szülei második gyermekeként. Fiatalon belépett a közeli klosterbrucki premontrei kolostorba, ekkor vette fel az András nevet, s innen nevezték ki 1745-ben a magyarországi fiókapátság, Jászó élére (ugyanis ennek az ezen apátság elöljáróit az atyaapátságból nevezték ki, a klos-terbrucki rendtagok közül). Sauberer azonban megszüntette ezt a függést: meg-fizette az összeget, amelyet 1700-ban Klosterbruck költött Jászóra, rendtagokkal
8 MihaliK Béla Vilmos,Papok, polgárok, konvertiták: Katolikus megújulás az egri egyházmegyében (1670–1699)(Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017), 40–52; SugÁR István,Az egri püspökök története(Budapest: Szent István Társulat, 1984), 363–370.
9 AT-StiAGe 1697 VII 12, Kaiser Leopold I. schenkt dem Stift Pernegg die Anwartschaft auf die ungarischen Proptseien Jaszo und Lelesz, https://tinyurl.com/y3yjh5nd.
10 Alphons ŽÁK, Chorherrenstift Pernegg (Wien: Vereines Landeskunde von Niederösterreich, 1900), 131–132; [FaRKas Róbert], A jászóvári premontrei kanonokrend jubileumi névtára:
Történeti bevezetéssel, 1802–1902(Budapest: Stephaneum, 1902), 22.
11 Vö. SÖRÖs Pongrácz,A tihanyi apátság története. Második korszak: Tihany mint fiókapátság. 1701-től napjainkig,A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története 11 (Budapest: Stephaneum, 1911);
FÜssy Tamás,A zalavári apátság története a legrégibb időktől fogva napjainkig,A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története 7 (Budapest: Stephaneum, 1902); BÉKefi Remig,A pásztói apátság története 1702–1814,A zirci, pilisi, pásztói és szent-gotthárdi cziszterczi apátságok története 4 (Budapest: [s.n.], 1902).
12 HeRmann Egyed,A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig,ford. AdRiÁnyi Gábor, Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae 1 (München: Aurora Könyvek, 1973), 295–296.
népesítette be a század elején feltámadó prépostságot és a ma is látható barokk épületegyüttes felépítése is az ő nevéhez fűződik.131770-ben megszerezte az ak-kora már bevett apáti címet is Prémontré apátja és Mária Terézia támogatásával.14