A felsorolt kritériumok többnyire korszak-, és kontextusfüggőnek tekinthetőek, ezért ebben a formában nem adhatnak kellő támpontot a definíciószerű használat-hoz. Viszont jól mutatják azt az igényt, amely szerint egy olyan rugalmas definí-cióra van szükség, amely lefedi a különböző korszakok és a sokrétű csatlakozási formák tulajdonságait. El kell azonban kerülni azt is, hogy a fogalom túlzottan általánosító és tág legyen, hiszen ez nem segítené a használatát. Azt gondolom, hogy ezért egy olyan definíció kidolgozása jelentheti a megoldást, amely nem egy dobozszerű meghatározást ad, hanem egy attribútumokból felépülő skálaként működik: tehát attól függően, hogy adott társaság az irodalmi csoportosulás
46 Uo., 40.
47 Uo., 2.
48 Uo., 2–3.
tulajdonságainak mekkora részével rendelkezik, látható, hogy a csoportosulás milyen fokán áll.
Az irodalmi, azaz irodalmi tevékenységet végző csoport vagy litteratus háló-zat létrejöttéhez az attribútumokat kétfelé oszthatjuk: vannak olyanok, amelyek teljesülése szükségszerű, és vannak olyanok – ezek vannak nagyobb számban – amely tulajdonságok addícionálisak, bővíthetőek, némely korszakokban jel-lemzőbb, némelyekben kevésbé jellemző egy irodalmi csoportra a megjelenésük.
Például a közös folyóirat megléte nem szükségszerű, de ha van, az egy magas fokú csoporttevékenységet jelent. Ahogyan vannak programirat nélkül működő társa-ságok, körök, de formálisabbnak tekintjük azokat, amelyekben alapszabályzatot, normarendszert, célkitűzéseket is írásban rögzítenek. Hozzá kell tenni azonban, hogy a formalizáltság mértéke nem áll egyenes arányban a csoport hatékonyságá-val, adott kontextusban egy diszkrét, informális csoportosulás jobb elhelyezkedést és hozzáférést biztosíthat a publikációs térhez, mint már formális, de periférián működő társulások.
A csoport szociológiai formaként való értelmezéséből és az irodalmi tevékeny-ség meghatározásából három alapvető, szüktevékeny-ségszerű csoportképző tulajdonság következik, amelyeknek mindenképpen teljesülniük kell ahhoz, hogy irodalmi társaságról (vagy ennek valamely formájáról) beszélhessünk.
Az összekapcsolódás központi elemének kell lennie a (1) szövegekkel való foglalkozásnak, vagyis a csoport tevékenységi köre legyen szövegközpontú, Brian Stock meghatározása szerint tehát textual communityként működjön. Ilyen te-vékenység lehet az irodalomról való beszéd a tagok között, művek megvitatása és kommentálása, közös könyvhasználat, egymás közönségként való használata.
Brian Stock definícióját kiegészítve ide tartoznak az aktív, alkotóként végzet tevékenységek is, mint a szövegek létrehozása, publikálása; azaz a diskurzustérbe való belépés. Ezáltal jöhet létre ugyanis egy olyan közeg, amelyben a csoporttag szöveggel foglalkozó, irodalmi tevékenységet végző személyként tud fellépni, felveheti ezt a szerepet, létrejöhet a fent említett védett közönség, amelyben a művek művekként értelmezhetőek. A csoportosulás létrejöttéhez szükséges az is, hogy (2) megvalósuljon valamiféle személyközi, interperszonális kommunikáció.
Az eddigi meghatározásokkal ellentétben azonban nem gondolom, hogy ennek feltétlenül személyes, fizikai találkozásban kell megvalósulnia. A közös irodalmi tevékenység és az ezt képviselő szerep megvalósítása ugyanis éppoly lehetséges volt egy humanista levelezésben, mint egy havonkénti társasági találkozón. A csoportképződéshez szükséges kapcsolatfelvétel tehát lehet személyes találkozás, de egy levelezés, egy dedikáció, egy ajánlás is jelenthet egy az adott szöveg moti-válta közösségvállalást. A harmadik legmeghatározóbb pont (3) a „mi-tudat” meg-jelenése, a közösségvállalás, a szolidaritás, amelynek rengeteg megnyilvánulási formája lehet: a tagok egymást közösségként való említésétől kezdve, a hivatalos csoportnév használatán keresztül a konkrét programirat megfogalmazásáig.
100
Kérdéses, hogy azt a szempontot, hogy (4) a csoport meghatározó tagjai produk-tív, alkotó szerzők legyenek, szükséges-e e erős előfeltétellé tennünk. Ha csak írók és költők társaságait kívánjunk felsorolni, akkor igen. Ha azonban nem akarjuk kizárni a közös könyvhasználaton vagy közös olvasáson alapuló irodalminak tekinthető szövegekkel foglalkozó cselekvési formákat, akkor ezt a tulajdonságot inkább felvehető, mintsem szükségszerű értéknek kell tekintenünk.
A további tulajdonságok teljesülése nem feltétlenül szükséges egy irodalmi tevékenységet végző csoport létrejöttéhez, azonban megjelenésük esetén elmond-ható a társaságról, hogy a csoportosulás egyre magasabb fokán áll. A fenti tanul-mányok különböző aspektusaiból itt kell említeni a (5) közös időre vonatkozó kitételeket. A sűrűség és intenzitás szempontjából a csoporttagokat összekötő közös idő lehet egyszeri találkozás vagy egyéb egyszeri performatív aktus, akár levélváltás; illetve lehet többszöri, alkalmankénti találkozókról, vagy rendszeres, meghatározott időközönként tervezett közösségi tevékenységről beszélni.
A csoportok fontos eleme, hogy van-e, és ha van, mi vagy ki az a (6) közpon-ti tényező, amely köré a csoport tevékenységeit és idenközpon-titását szervezi. Ennek alesetei lehetnek a meghatározott hely vagy intézmény körüli szerveződések vagy a meghatározott személy (mecénás, patrónus, közös példakép) motiválására létrejött összekapcsolódások.
Ezt követik (7) a csoporttevékenységre mint társadalmi létmódra vonatkozó kimondott vagy kimondatlan megegyezések, szabályok, normák, mint például a közös célok vagy programirat megfogalmazása, az érdekvédelem, a külső érték-renddel, társadalmi csoporttal való szembehelyezkedés, illetve megkülönbözte-tődés. Ide tartozik a szabad beszédmódnak mint intézményen belüli vagy intéz-mények közötti elkülönülési formának a megjelenése, illetve az egyéb, nem az irodalmi intézményre vonatkozó értékrendbeli közösségvállalás elemei is, mint a vallási, politikai vagy egyéb elköteleződés. Egyéb közösségszervező tulajdonság lehet ezen felül a nyelv, a származás, a műveltségi fok.
Az (8) irodalmi tevékenység jellegére vonatkozó ismérvek közül elsősorban a közös esztétikai, irodalmi irányelveket lehet kiemelni, amelyek közé tartozhatnak a formai vagy tartalmi elemek; esztétikai, illetve kritikai és interpretációs elvek közös meghatározása. Ez történhet a csoport tagjainak kimondatlan közmegegye-zése vagy határozott tervszerű programirat alapján is. A meghatározott értékrend mellett irodalmi tevékenység lehet az alkotás és a publikálás segítése, ezek cso-portszintű végrehajtása.
A csoportosulás magasabb fokúvá válását jelzi, ha megjelenik a társaság (9) saját, belső normarendszere, és a tagok rítusokat, közös viselkedési formákat alakítanak ki. Ehhez tartozik például az, hogy meghatározzák a csoporthoz tar-tozás feltételrendszerét; szabályokat, viselkedési normákat írnak elő; a tagok felvételének meghatározott eljárásmódot alakítanak ki. Kialakul a csoport belső struktúrája, megjelennek a csoporton belüli szerepkörök és a tagok hierarchiája.
Ennek megfelelően (10) szabályozzák a csoport kívülre történő önreprezentációját is: ennek elemei közé tartozik például a csoportnév vagy a keletkezéstörténet kidolgozása és használata. De a csoportszintű megjelenési lehetőségek (pl. tagok számára fenntartott folyóiratok, közösen kiadott kötetek) éppúgy ide is tartoznak, mint a közös irodalmi tevékenységek realizálódási formájához.
A csoportosulás nemcsak belső, hanem külső szempontok alapján is létrejöhet, ezzel többnyire az eddigi csoportfogalmak nem számolnak. Ugyanis érdemes felvenni az irodalmi csoportok közé azokat az összekapcsolódásokat is, ame-lyeket (11) mások határoznak meg társaságként. Emellett, bár nem erősíti vagy gyengíti a csoportosulást, de fontos – nem feltételként, hanem tulajdonságként – rögzítenünk, ha a csoport tagjait (12) egyéb személyközi kapcsolat (rokoni, házastársi, baráti, kollegiális, iskolatársi, munkahelyi, hűbéri, stb. viszony) is összefűzi, ugyanis ezek jelenléte utalhat a a csoport belső kapcsolatrendszerének és a hálózat szociális miliőjének minőségére.
Az eddigi fogalommeghatározások szintén nem tértek ki arra, hogy egy cso-portot nem csupán a tulajdonságok megléte jellemez: az, hogy adott társaság rendelkezik-e a felsorolt attribútumok bármelyikével nem, vagy csak kevés eset-ben bináris, igen/nem válaszok mentén létrejövő változó, hanem az informálistól a formálisig elhelyezkedő érték.
Az irodalmi tevékenységet végző csoportosulások definíciós skálájának attri-bútumrendszerét tehát a következő táblázatban lehetne összefoglalni.
Az irodalmi tevékenységet végző csoportosulásszükségszerűelemei:
1. Szövegközpontúság(textual community) - közös irodalomról való beszéd
- művek megvitatása, kommentálása - közös könyvhasználat
- egymás közönségeként való használata
- aktív szövegalkotói tevékenység: írás, publikálás 2. Személyközi kapcsolat,interperszonális kommunikáció
- személyes találkozás - levelezés
- dedikáció, ajánlás
3. Mi-tudat,közösségvállalás, csoportidentitás - egymás közösségként való említése - hivatalos csoportnév
- konkrét programirat
102
Addicionális, választható és bővíthető elemek:
4. Meghatározó tagjai produktív alkotók 5. Közös idő
- egyszeri találkozás, egyéb performatív esemény - levelezés
- többszöri, alkalmankénti találkozó - rendszeres, meghatározott alkalmak 6. Központi, centrális csoportszervező tényező
- meghatározott helyhez vagy intézményhez való kötődés
- meghatározott személyhez való kötődés (mecénás, patrónus, példakép, stb.)
7. Csoporttevékenységre mint társadalmi létmódra vonatkozó normák - közös célok vagy programirat
- érdekvédelem
- külső értékrenddel, társadalmi csoporttal való szembehelyezkedés, meg-különböztetődés
- egyéb, nem az irodalmi intézményre vonatkozó értékrendbeli közösség-vállalás: vallási, politikai vagy egyéb elköteleződés
- egyéb közösségszervező tulajdonságok (pl. nyelv, származás, műveltségi fok)
8. Az irodalmi tevékenység jellegérevonatkozó normák
- közös esztétikai, irodalmi irányelvek: formai vagy tartalmi elemek - közös kritikai és interpretációs elvek
- alkotás és a publikálás segítése - közös alkotás
- közös publikálás
9. Saját, belső normarendszer
- csoporthoz tartozás meghatározott feltételrendszere - szabályok, viselkedési normák
- rítusok: tagfelvétel stb.
- belső struktúra és hierarchia
- kidolgozott csoporton belüli szerepkörök 10. Csoport önreprezentációja
- csoportnév - keletkezéstörténet
- csoportszintű megjelenési lehetőségek (pl. folyóiratok, közösen kiadott kötetek)
11. Csoporton kívülről érkező közösségmeghatározás
12. Egyéb személyközi kapcsolatok - rokonság
- házasság
- baráti viszonylag - kollegialitás - iskolatárs - hűbéri viszony