Újabban főleg az oroszok fejtenek ki élénk tevékenységet a biblikus tudományok terén.
Zarin lefordította Pijper: «A bibliai kritika Hollandiában»
című dolgozatát. Ebből kitűnik a rationalistikus kritika eltéve-lyedése. A hollandi bibliai kritika nagyrészt külföldi befolyás alatt áll. Az önálló kritika Seppel kezdődik.1
Fontos introductionalis anyagot ölel fel Zarinnak: Salamon ódái és Harnack kutatása a IV. ev. eredetét illetőleg, cimû cikke.2 Végső eredmény az, hogy a «Salamon ódái» a II. szá-zad kezdeténél előbb nem igen keletkezhetett. Az bizonyos, hogy a IV. evangéliumnak ehhez semmi köze sincs.
Ugyancsak Zarin több cikkben az újabban fölfedezett textusok értékelésével foglalkozik az újszövetségre vonatkozólag.
Különösen az egiptomi feliratokat tárgyalja, továbbá a Szíriában, Kis-Ázsiában, Qörögországban fölfedezett emlékeket. Mindenek-előtt kiemeli, hogy ezen emlékekből főleg a biblikus philologia merít nagy hasznot. Hála Deissmann kutatásainak, az újszövet-ségi görög nyelv izoláltsága megszűnt. Ezt sok példával igazolja Zarin.
Chronologikus, topographikus ismereteinket is nagyban gyarapítják az újonnan fölfedezett textusok. Itt elég, ha a delfii felirat jelentőségére mutatok rá.
Ezen textusok bevilágítanak az ókor közigazgatási folya-matába, hivatalos vallási életük és az intim személyi erkölcsi életbe is.
Zarin éles elmével mutatja ki Deissmannal szemben, hogy a külsőségek azonosságából nem szabad a belső azonosságra következtetni. A kereszténységet a textusok felfogásaitól egész világ választja el és ezek csak a milieut szolgáltatják.
Végül az orthodox katholikusokat figyelmezteti, hogy ezen fölfedezéseket fokozott figyelemmel kísérjék.3
Evier — folytatólag — a szláv bibliafordításokról ír.4
1 Chrésztiánszkoje Cstenie 1913. nov. füzet.
2 Chresztiánszkoje Cstenie 1912. májusi füzet.
3 Chrésztiánszkoje Cstenie 1914. ápr., május, jún., júl. és aug. füzetek.
4 Chrésztiánszkoje Cstenie 1913. nov. füzet.
Szagarda egy londoni fölolvasás alapján a szír bibliafor-dításokkal foglalkozik.
A cikk végső conclusiója az, hogy a görög szöveg, amely a Diatessaron alapjául szolgált, az, amelyet 170 körül Romá-ban olvastak. Az evangéliumok szövege azon helyeken, hol eltér a Diatessarontól, azon görög szöveget mutatja, amelyet 200 körül Antiochiában olvastak. Végre a Pesito-evangélium, hol eltér a Diatessarontól és a régi szír fordítástól, azon görög szöveget tárja elénk, amelyet 400 körül Antiochiában használtak.1
A poltavai könyvkiadócég kiadta Mihály püspöknek, az-előtt archimandritának (Michael Gribanovszkij) : Nád jevan-heliem (Super Evangelio) cimű munkáját. Ezen munka két rész-ből áll. Az első részben Mihály püspöknek életét olvassuk.
Mihály püspök a biblikus tudománynak szorgalmas művelője volt patristikus alapon.
A második rész 32 fejezetből áll és evangéliumi magyará-zatokat tartalmaz. Ezek, az általános érdek szempontjától eltekintve, főleg az orthodox felfogás szempontjából érdemelnek figyelmet.2
Glubokovszkijnak a Quirinius-féle népszámlálásról irott dolgozatát ismerteti Papamichael.
Glubokovszkij Quiriniusnak két szíriai helytartóságát külön-bözteti meg. Elsőizben katonai, másodízben politikai helytartó volt. A III. ev. az elsőről beszél. Josephus Flavius a másodikat említi. (Ap. Csel. 5, 37.)3
Troickij bibliai régiségtani munkát írt.4
A görög Komninosz az Apokalypsis magyarázatával foglal-kozik.
Az egyházatyák, bár ismerték ennek mélységét, mégis keres-tek typusokat az ószövetségben és a külső természetben képeket, melyek valami analógiát nyújtanak a mélyebb megértéshez.
Komninosz ezeket értékeli dolgozatában.5
Duvuniotosz damasceni szent Jánosnak a teremtés történe-tére vonatkozó, részben még kiadatlan homiliáit közli.
Látjuk ezekből, hogy damasceni szent János szerint Isten az első nap mindennek az anyagát teremtette meg.
1 Chrésztianszkoje Cstenie 1914. májusi és júniusi füzetek.
2 Acta Academiae Velehradensis, 1912. IV. r. 4.
3 'ExxX. 'I'ápo; 1914. febr. füzet.
* 'ExxX. <í>. 1914. jan. füzet.
s 'ExxX. <1>. 1913. dec. füzet.
10*
1 4 8 VEGYESEK
így — mondja — az első nap sokban különbözik a többi-től, mert először semmiből, a többi napokon ellenben a meg-levőkből alkot.
Nagyon tanulságosan magyarázza damasceni szent János a
7ipoJTOTOXOÇ (primonigetus) szó jelentését.
A jó és rossz tudás fájának elnevezését összehasonlítja a öSwp àvxtXoyiaç kifejezéssel. («Az ellenmondás vize» 80. zs. 8.)1
Az exegesis történetére vonatkozólag megemlítjük, Kujeának : 'O xxiaocpdaç 'Apé&aç című munkáját. A második részben Arethas
munkáit sorolja fel. Az Apok.-hoz írt magyarázatát többször adták ki. Vannak szótármagyarázatai és scholionjai az Ó- és Új-szövetséghez. így pl. a Parabolákhoz és sz. Pál leveleihez.2
Ide tartozik Esichios jeruzsálemi pap commentárja Jóbhoz.
Cherubino Cerabian mechitarista publikálta ezt újabban. A görög mineologiák nagyon dicsérik a Szentírás értelmezésében való jártasságát és theologusnak nevezik, mint naz. sz. Gergelyt, kinek állítólag tanítványa volt. Jób könyvét allegorikusán magyarázza, de nagyon óvatosan, úgy hogy elkerüli Origenes hibáit. A litte-ralis sensust nem hanyagolja el.
Ezenkívül más munkái is vannak.3
Mit tudunk az alkoholkérdésről a krisztuskorabeli nál ? Erről szól «Az alkoholkérdés a krisztuskorabeli zsidók-nál» cimű cikk.
Akadtak, kik a szentmiseáldozatból is eliminálni akarnák a bort, mert alkohol van benne. És egyes szekták Amerikában már meg is tették ezt. Egy lembergi egyetemi tanár is emellett harcol.
Ezért nem érdektelen a kérdés.
A cikkből meggyőződhetünk, hogy a szigorú felfogást semmi sem igazolja. Krisztus viselkedése sem.4
Jamnokpulos: cO dr.ôaxoXoç Uéxpoç xal ïj áv Tú/or) Staxpißf) aÜToö (Athén, 1912.) cimű munkája a legtöbb orthodoxszal ellentét-ben azt tartja, hogy Péter Rómában tartózkodott és ott halt meg.
Az 'ExíiX. <3>. 1913. nov. füzete közli a biblikus bizottságnak az Ap. Csel. és a pastorális levelekre vonatkozó döntését. Ma-gyarázatot nem fűz hozzá. De maga a tény megemlítést érdemel.
1 'Ev.xX. <I>ápo- 1914. jan. és febr. füzet.
2 'ExxX. <I>. 1913. nov. füzet.
3 Bessarione 1913. okt.—dec. füzet.
4 Bessarione 1913. jan.—márc. füzet.
A «Byzantinische Zeitschrift»! Robertson és Multon újszövet-ségi nyelvtanait ismerteti. Zorell lexikonjáról elismeréssel szól.
Úgyszintén Maidhof: Zur Begriffstimmung der xotvíj beson-ders auf Grund des Attizisten Moisis cimű művéről, mely szótörténeti gyűjtemény a xoivf] fogalmának meghatározásához.
A románokat még mindig a román kis biblia körül megindult vita foglalkoztatja.
A synodus szótöbbséggel azt határozta, hogy a kis biblia haereticus és szerkesztőit le kell tenni. Pedig alaptalanul vádolják a két kiváló szerkesztőt: Nikodemus püspököt és Senban archi-mandritát. Ezt tudományos-theologikus oldalról is ki lehet mutatni.
Kifogásolják pl. ezen kifejezést: Isus se îndreptàteste. Hogyan igazolja magát Krisztus, hiszen ő bűn nélkül volt. Csakhogy ennek az az értelme, hogy Krisztus a phariseusok előtt igazolja magát.
A feltámadásra vonatkozó kifogásra pedig azt jegyezzük meg, hogy a feltámadás pontos időpontja ismeretlen. Hasonlók a többi kifogások is. Hol van tehát a haeresis?2
A hazai görög kath. románok kiváló egyházi folyóirata a Szentírás olcsó kiadását sürgeti, hogy ellensúlyozzák a protes-táns kiadásokat. Ezzel a pápa intentiójának felelünk meg.3
Ungvár. Dr. Hadzsega Gyula.