az embert, magán egyéniségének minden vonásival, s a pol gárt, miként a közélet annyi utólérhetlen változatiban, a nyil vánosság hullámai mögött csendesen működik, ugy Bezerédj István az. Nemcsak jellemének fényoldalai emeltetnek ez által, hanem sok, mi különben ellentétesnek látszik, egyszerü felol dást nyer , sőt még azon vonások is , mellyeket státusférfiuban gyöngeségnek kell vallanunk, olly árnyéklatúl tünnek fel, a miért kész helyesen számitó, hatásukat gondosan örző pályatársai méltánylatának csökkenését , az értetlen tömeg félreismerését szerény öntudattal eltürni , csakhogy kedélyének gyermekded tisztaságát, a lélekemelkedettség lesujthatlan erejét a közélet azon kérdéseinek életbeléptetésérc fentartsa , mellyek által a szegényebb sorsu néposztály anyagi és erkölcsi jóléte közvetle nül előmozdittatik , s mellyeket a lefolyt évszázadok dicsőitett státusférfiai vagy épen elhanyagoltak, vagy elégtelen palliati-vokkal hittek orvosolhatni. E kérdések megoldása ép azért nehe zült talán korszakunkra, mert a szokott politicai számitás elvei mindeddig a kitüzött magas czél elérésére nagyon is elégtele neknek mutatkoztak. Ritka önmegtagadás, s az élet keserü tapasztalásai által meg nem ingatott kedély szózatának egész hatalma szükséges ahhoz, hogy illy vállalat létesitését már akkor megkisértsük , midőn még a socialis bajok fejlődésök tetőfokát el nem érték, habár a menekvő ut olly szorosak felé tart is, mely-lyek első pillanatra áttörhetleneknek látszanak. Roppant feladat, mellynek bevallott apostolai évszázadokban , és nemzetek tör ténetében gyéren találkoznak ; mellynek súlya alatt azok kortár saik előtt többnyire meggörbednek , de csak azért , hogy az emberiség történetében, midőn az, az eszmék mostani for rongása alapján uj fordulatot veend , mint a legnemesebb h u
-M. Siónokok. 4
manismusnak megannyi tündöklő előharczosai magasztal tassanak.
A mivelt közvéleménny, lényegre nézve, még szövevé nyest) egyéniségek megitélésében is ritkán csalódik. így ismeré ki nálunk Kossuthnak izgató, Széchenyinek vállalkozó, Deáknak törvényalkotó s biráló tehetségeit már föllépésök első időszakában. S midőn működésének megfelelő terét kinek-kinek kimutatta : igy helyezé Bezerédjt, mint az „örök igazság" védőjét, a magyar philantropok első sorába.
HaBezerédj egy szerencsésb honnak szülöttje, melly a feudalis maradványok bilincseiből a közelebbi századok politi-cai surlódásai következtében megmenekülve, általános polgári szabadság alapján , a jóllétnek Európa művelt népei által élve zett kifejlődésére jutott : több mint valószinü , miszerint eleven észtehetségeivel , gyermekdedes kedélyével, és akaratának meg-törhetlen erejével , Wilberforce s mások példájára , az emberi ség soeialis szerkezetében aggasztólag fölmerült sérelmek egyi két fölkarolja ; s az előitéletek tömegével a meghatározott téren éveken át megküzdve , egyéniségének kifejtésében korlátoltabb, de ép azért intensiv hatályosb, és jellemzését könnyi tőbb irányt veszen. De a sors máskép akará. Olly nemzet tagjává teremté őt , melly a szomszéd osztrák tartományoktól is lenézve , nem hogy a távolabb külföldtől ismerve , méltányolva , Európa civi-lisatiójának megmentéseért, utóbb az uralkodóház fen tartásaért háromszáz évek leforgása alatt majdnem folytonosan küzdött véres harczaiból még a XlX-dik század elején sem üdülve föl, szem elől téveszté más nemzetek előhaladását. Az ugynevezett értelmiség, melly az ország közdolgait gyászos kiváltságok alap ján intézte , ingert sem érzett a tetemes áldozatokkal , nehézsé gekkel járó reformokra ; sőt tétlenségének némi részben okszerü mentséget is talált. Az ország alkotmányos önállósága s a nem zetiség veszélyben forgott. Nehéz küzdelmek folytak ezekért, s annyi éveken át fölemészték a nemzet legszebb erkölcsi erejét.
Ez ellenzéki harczok egyik legfontosabb korszaka kezdetén, 1819-ben lépett Bezerédj a nyilvánosság akkor egyedüli megyei terére ; s mint annak hű fia, nem különzé el magát, sőt
határozottan beállott az alkotmányt védők sorába, áldozatúl hozván lelkének legszebb valóját, a tényleges javitásokhozi ragaszkodást, mig azoknak gyümölcseit a szabadság s nemzetiség napfénye nem élteti.
Kedvezőbb időszak előjelei mutatkoztak e részben az 1832-diki országgyülés elején.
Ha van e szegény, a sorstól annyira látogatott honnak szebb jövője : talpkövét azon férfiak tevék le, kik nemcsak az ország gyülés vitatkozásiba , de messze túl a gyülési termeken minden igaz honfi keblébe a szabadelvü haladás szellemét lehelték.
Köztök találjuk Bezerédjt, mint szónoki tehetségéről már az 1830-diki országgyülésen ismert férfiut; tehetségeinek megfelelő téren , a reformoknak helyesen felfogott sarkkövénél !
Ki ismeri azon tekintélyes részt, mellyet Bezerédj az urbéri viszonyok átalakitásába ezen , ugy mint a következett két országgyülésen vőn ; ki őt mint szónokot e tárgyban hallá, lelkesülve az urbéri felszabaditás magasztos czéljától , és vissza nem rettenve annak legkisebb, fárasztó részleteitől, azt hihetné, miszerint ő csak e tárgynak élt , csak ennek szentelé minden lelki erejét. Csalatkoztok. Vessünk csak egy futó pillanatot azon nagy kérdések lánczolatára, mik az urbéren kivül ez időben megpendültek s mellyek 184.8-ig az országgyülési tanácskozá sok és küzdelmek tárgyaúl szolgáltak. Keserü viták folytak a vallás és szólásszabadság ügyében , gyakran volt tanácskozás alatt a nemesi osztályra szoritott politicai jogok terjesztése , a zsidók polgári állásának kivivása, a közteherviselés elveinek fokonkinti alkalmazása , a népnevelés és a korszellemével , mint az emberiség eszméjével egyező büntető eljárás behozatalának előkészitése. Mindezen kérdéseknek alapúl szolgáló eszmék érle léséhez s keresztülviteléhez Bezerédjnek egyénisége lénye ges tényező volt.
Bármint gondolkozzunk a státusférfiu kellékéről : kétségte len , hogy sem egyesek , sem testületek tisztán a higgadt ész tanácsa után nem indulnak. A lélek minden oldalainak érintve, áthatva kell lenni, mig a megfásúlt előitéletek kötelékétől meg menekülve , magasabb irányt veszen. A legszebb okoskodások,
mig csupán u biráló elméhez szólnak , a legélesebb humor , bár mennyire fegyverezze le az ellent , bármennyire sujtsa annak gyengéit, nem döntik el a diadalt, mig a kedélyek megingatva nincsenek, főleg ott, hol az ellennek a visszaélések hinárjában, az érdekek önző tartalékában , s egy magasabb hatalom párto lásában olly erős állása van , mint volt a magyar conservativ pártnak. A parlamenti viták e része volt Bezerédjnek küzd-tere. Mig Deáknak logikája, Beőthynek humora két oldal ról szoriták az ellent : az alatt Bezerédj az emberi kebel mélyébe leszállva, annak legszebb gyöngyeit fölkeresé. Megpen-dite minden húrt, melly az emberiség eszméjével összeforrt nagy elvek mellett még a megromlott kedélyekben is visszahangzik, s phantasiájának , saját lelkesültségének egész hatalmával riasztó ellentétbe állitá a létező állapotokkal. Magát , mint hallgatóit az elnyomottak lelkületébe hely ezé , s felmutatá a sebeket, mely-lyeknek ott — bár öntudatlanúl — sajogni kell. S lelkének egész ártatlanságával festé mindazon jót , mellynek a tisztúlt viszo nyokból áradnia kell , s bizonyosan egész mértékben folyna is, ha az elnyomottak ekkép felszabaditva , szinte gyarló emberek nem maradnának. Szónoklata alapjáúl, még a legnagyszerübb vitatkozásoknál is, csak némi jegyzetek szolgáltak. Szövegén e rögtönzésnek minden fény és árnyékoldalait feltaláljuk. Csak legelső kezdetén birt előadása a higgadtság némi jeleivel , alig vezeté be hallgatóit a felfogott kérdés magasabb látterü erede tébe , már megolvasztá keblének első lágy fuvallata a merevült-ség jéghártyáját , s mint az alpesek hótengeréből rögtön megin dult hegypatak a folyását akadályozó sziklákba megütődve, kristályhabjainak forrongásszülte gyönyörü szinváltozataival addig küszködik, mig a legelzárattabb szorosok nyilását keresz tül töri : ugy küszködék meg Bezerédj keblének szelid árja az előitéletek , érdekek torlaszaival , s azokon áttörve , bevezeté hallgatóit a , jönni fogó, jönni kellő jobb kor" virányos völ gyeibe. Midőn elvégre felmerült lelke előtt az élet sivataga, melly e völgyeket rögtön felváltja, s a leghatalmasb folyók éltető ere jét elszivárogtatja : akkor pendité meg az emberi kebel legszen tebb húrjait , s hivatkozván istennek örök gondviselésére , melly
mindenben csak a kezdetet adá az emberek hatalmába , s min den jó kezdetnek diadalát magának tartá fen, a lélekmagasztalt-ság legfelsőbb fokára jutott hallgatóit oda vivé, hogy kik hatá rozatlan habozás között kezdék szónoklatát hallani , végre vele együtt eltökélve érezék magokat a kérdésben forgó nagy elv nek keresztül vitelére , még a rögtönzés veszélyei ellenében is, mellyek főkép ez elmaradott honban az eredményt koczkáz-tathatják.
A szónoklatnak e legszebb diadaláról nem egy izben emlé keznek Bezerédjnek pályatársai. A halálos büntetés eltörlése mellett tartott elragadó szónoklata két izben nyert fényes dia dalt. Egy országos küldöttségben az országbiró, s a 43-diki orsz.
gyülésen Szentkirályi Móricz nyiltan bevallák e szónoklat eldön ti) hatását meggyőződésökre nézve.
B ezeré dj azonban ez általános hatásnál koránsem álla podott meg. A mint az egyes kérdések annyira fejlődtek , hogy az alkalmazás részleteibe is be lehete bocsátkozni , ritka tűre lemmel kisérte azoknak legfárasztóbb elemezését, felhasználván eleven eszének egész találékonyságát, csakhogy a nagyban nyert eredmény a tettleges kivitel apró szirtjein hajótörést ne szen vedjen ; mi meg nem szünő törekvéseinek sokszor sikerült. Több izben mégis épen azon körülmény csökkenté hatását , hogy a czélt tartván kiválólag szeme előtt, a módok megválasztására kevesebb gondot forditott. Alkalmas kiviteli módok hiányában, kevésbbé eszközölhetőket is felhozott. Készebb volt az eredményt kisérletekre bocsátani, mintsem legkevésbbé visszalépni. Sőt lelke
•kedves szülöttjeit nyomatéktalanabb akadályok ellen is félénk szeretettel védve, annak hevétől magát nem egyszer elragadtatá, az ügynek már megnyert kedélyekhez szólván ott, hol segitsé-get az eszközök higgadt megfontolása , s az eredménynek min den kisérlettől megóvása nyujthatott egyedül. Természetes, hogy illy eljárás gyakran épen a hatást koczkáztatja, minek meg őrzését a legegyszerübb eszélyesség javalja , s mire nézve any-nyi középszerü szónok és státusférfiu ügyesen tartózkodó.
Bezerédj e részben gondatlanabb.De épen e könnyelmüség mu tatja lelkének egész őszinteségét; mi viszont jellemzi szónoklatát.
o
A mint öntudatlan , mesterkéletlen ő lelkesedésének hevé ben, ugy egyszerü, sőt gyakran pongyola, ismétlő a részletek tárgyalásánál. Itt, mint ott szabatosságot hasztalan keressz. Ma
gasabb szónoklatának fényoldalait lelkének áthatottsága teremti egyedűl. Elősegítik azonban a magyar nyelv eredeti és irodalmi gazdagságának teljes birása, mellynélfogva a legnagyszerübb és leggyöngédebb fordulatoknál szavakban hiányt nem szenved, sős gyakran túláradoz. Türelmet nem ismerő , a czél felé siető gondolatai, érzései a szólás organumainak legsebesebb mozgását is megelőzik s ekkép az elhamarkodás nyomait következtetik, főkép egyes kitünő perczekben, az átmenetelnél ugy kiejtésben, mint a szavak helyes megválasztásában. Taglejtés alig kiséri szónoklatát , annál érdekesb arcza , melly nyugodt , mint felhe vült lelki állapotát teljesen visszatükrözi. A mint vonásai rende sen végtelen jóságot mutatnak , ugy változnak el azok rögtön, midőn lelkesedése elragadja. Képét , magas tar-homlokát bibor szin boritja; szemei a szó legszorosabb értelmében szikrázni lát szanak; érczes s az egyszerü társalgásban kellemes hangja, élessé,, sőt harsánynyá válik , hogy a szivek redőjéig hathasson.
Emlitők már, hogy Bezerédj első föllépése óta azonositá magát e hon függetlensége és nemzetisége megmentéseért lefolyt nehéz küzdelmekkel. Ez irányt akkor sem hagyá el, midőn hazánk jobbjaira nézve megnyilt a szellemi és anyagi javitások terén a működés. A magyar nyelv és nemzetiség kérdésében szerzett érdemei eléggé bizonyitják , hogy ő nem tartozik azon ábrándos világpolgárok közé , kik az emberi előhaladás legdi-csőbb ösztönét , az egymással nem küzdő , de nemesen verseny- •, ző , nemzeti sajátságokhozi ragaszkodást számitásukból botorúl kihagyják, avagy csak szinleg pártolják. Lelkesedésének egész hatalmával küzdött ő mindég e tárgyban , s a magyar szónoklat történetében örökké emlékezetes marad azon országgyülési jele net, midőn, ha jól emlékezünk, 1843-ban a nemzetiség ügyé ben okokat okokra halmozva , a különben kifogyhatlanul ára dozó szónok , lelkesedése legmagasb fokán hirtelen elakadt. A hőshez látszott hasonlitani, kinek a viadal legfőbb hevében törik össze markában fegyvere. A közönség pillanatra megzavarodik* '
hogy aztán annál nagyobb meglepetéssel szemlélje földre teritve az ellent, épen az eldöntő csapás alatt. Ki irhatja le az illy jele net hatását? Az önmagát tüzelő lelkesedés olly fokára jut a meggyőződésnek , midőn az igazság érzete teljesen erőt vesz az emberi lelken, agy és kebel egyiránt betelik, s elném ul a nyelv.
Bezerédj csakhamar föltalálta magát ez ihletett helyzetben. Hisz olly természetes a magyarnak, ezredéves honában, nemzetiségi igénye , hogy azt indokolni legfölöslegesebb dolog a világon.
Mire itt hosszas okoskodás ; azt érezi , attól át meg át van hatva minden magyar. Szónokunk ezt röviden emlitve, a diadalérzet boldogitó nyugalmával folytatá tovább beszédét , a közönség kitörő tapsai közt.
S a nemzetiség ügyén kivül a humanismus magasabb felfo gásából kifolyó kérdések között sem lehet találni egyet is, legyen bár a legszárazabb reformtárgy, mit Bezerédj lelkének egész fogé konyságával, s a külföldi intézmények körüli ismeretével föl nem kapott és tetemesen elő nem mozditott volna. Legyen elég e részben csak a váltótörvény ,s a hazai ipar és kereskedés fölötti tanácskozásokat emliteni.
De menjünk át az országgyülésről a társadalmi téren ez időszakban történtekre. Ott találjuk Bezerédjt minden válla latnál, ugy azoknál, mellyek Széchenyinek practicus tapin-tata mellett az e téreri működés szellemét teremték, kivel fellé pésének legelső éveiben már Bezerédj szorosb összeköttetésbe lépett; valamint Kossuth kisérleteinél is. Ott találjuk minde nütt, áldozva tehetségein fölül is, egyszersmind működve szóval és cselekvéssel. Bajos volna egyletet nevezni , mellynek czélját a többiek felé helyezve , ügyeiben kevesebb lelkesedéssel , buz gósággal s türelemmel járt volna el , s melly viszont őt legte vékenyebb tagjai közé nem számitotta volna.
Kisérjük őt magány-életébe , s első pillanatra tapasztalni fogjuk, hogy Bezerédj nyilvánosan bevallott elveinek itt is embere, Ö köté meg az első örökváltsági szerződést , benépesíté pusztai birtokának egy részét. Népiskolát , kisdedovó intézetet állitott; megveté a selyem tenyésztés alapját, snem kimélt fárad ságot , áldozatot , s mi több, személyes buzditást. Nem rettent
vissza meghiusúlt kisérletektől, csakhogy a megtelepedett lakók nak- minden kigondolható keresetágat nyithasson, és ők, a kegyelem kenyerének nyommasztó elfogadása helyett , képesek legyenek jólétök forrását saját iparkodásukban feltalálni.
Nem rendszeres egymásutánt keresni : volt az ő elve; hanem semmit sem hanyagolni el, s tenni mindenütt. Nem fölté-telezé működését a neki szánt szereptől ; megelégedett azzal, melly neki jut , csakhogy az ügy nyerjen. Nem köté magát egy térhez , mert ez őt sokoldaluságában korlátolná. Egész dicsősé gét abban találta : Baját példája által minél több közharczost szerezni minden ügynek, vállalatnak, mellyet a közhazára vagy a polgárok egyes osztályaira nézve hasznosnak ismér. Szóval Bezerédj azon nemes törekvésü országos férfiak egyike, kik eltérve elődeik példájától , az országgyülések befejeztével , nem léptek vissza a megyei élet szűk korlátai közé , hanem azt csak természetes támpontul tekintve , és annak kevésbbé csillámos oldalait , mint a közigazgatást , s árvák , urbéresek ügyeit is, egyforma őrködéssel kisérték, s a társadalmi és irodalmi téren is mindent elkövettek a hazai közélet kifejtésére.
A sokoldalúságnak, a rendszert nem kereső, kisérletekhez is kezet nyujtó tevékenységnek , sőt magának a jóakarat korlát lanságának azonban megvannak részint eredeti árnyoldalai, részint az egyéniségre nézve káros kővetkezései , mellyek bár az egyén s polgárnak csak nagyobb diszeül szolgálnak, a státus férfiuban olly gyöngeséggé válnak, mitől óvakodnia kell, ha a mozgásba jött nyilvános élet hullámai közőtt, mind saját párt ja, mind ellenei előtt tekintélyét s ezzel egyült hatását is
cson-kitlanul megőrizni kivánja. A státusférfiu hatásához első kellék a tekintély, s ennek fötám pontjai : határozottság, rendszeres ség, higgadt körültekintés. E fölött van a pártéletnek olly salakja is , mellyet a státusférfiunak, bármilly önmegtagadásba kerüljön , nemcsak megvetni vagy mellőzni nem szabad, sőt gyakran szinleg föl is kell vennie.
Bezerédj lelkének tisztasága nem birt azonosodni saját pártjának e hibáival. Mindenkit maga után itélve , és megátal-kodottabb elleneiről is , ismét és ismét , jó szándékot föltéte
lezve , a politicai cselek , s az egyéni cselekvésnek gyakran ösz tönül szolgáló gyöngeségek , sőt vétkek ismeretével nem bir.
Azon magasztos büntetőjogi elv nyomán, inkább százszor enge di magát megcsalatni , mintsem bárkit egy esetben , alaptalan gyanuval terhelne. Nemcsak a tárgy -kezelés főbb vonásaira , de a kivitel legapróbb eszközeire nézve is csak az egyenes, nyilt utat tudja használni : honesty the best policy! Az elnyomottak iránti szánakozása gyakran a vétkesekre is terjed, s korlátot szintolly kevéssé ismer , mint törekvése a kitűzött magas czélok után megállapodást. Gyakran azon hibába esik , mit a példaszó olly jól fejez ki : „a jobb ellensége a jónak," s igy történt, hogy a haladási kérdések nagy részében messze túl száguldozott azon mértéken, hol a kivihetőség tekintetéből saját pártja megálla podott, nem törődvén azzal , ha követőkre nem talált, csakhogy az elvnek hive maradhasson. Elragadtatásában nem egyszer — mint mondani szokták — a czélon túl is lőtt, s a mellékes, neme sebb oldalt hévvel felfogván, pártja rejtett maneouverét meg-hiusitá. Sokoldalusága nem birja mindig a szőnyegen levő tárgy nál megtartani.
Kétségtelenül szép vonások magán egyénben , emberben.
De hibák státusférfiuban. S e hibák mindinkább nőttek , fejlőd tek benne. Innen magyarázható , hogy nemcsak a salakosabb megyei téren alakult kormánypárt ellenében , mint a korteske-désnek halálos ellensége, az általa egyedűl használt erkölcsi eszközökkel nem birá pártját összetartani , sőt annak végfelosz lását kelle szemlélnie; hanem a magát országosan organizáló nagy ellenzéki pártban sem foglalá el azon állást, mellyet tehet sége és multja igénylett. Nem csuda ezért, ha befolyása s a con-servativ párt előtti tekintélye csökkent. E körülmény azonban, ugy látszik , a szokottól különböző hatással volt reá. Minélin-kább gyérült azok sora , kik a pár tküzdelmekben őt követték, annál hőbb lett ragaszkodása a szenteknek ismert elvek hez. Keble istenének szózatát fölülállitá saját barátai intésein, felül a nagy tömeg tetszén ; s a helyett , hogy tevékenysé géből alább hagyott volna , azt kettőztette. Helyt állott , hol kevésbbé tevékenyek rég kifáradtak. Nem szünt meg folyton
ösztönözni , s őrködni saját pártja hibái fölött , de elvállalá e mellett a bátor seregben is veszélyes kisérletekre gyéren talál kozó önkénytes előharczos szerepet. hs midőn pártjában az egyet értés bomladozni kezdett, ismét Beze rédj volt, ki az ingerelt kedélyek engesztelésére mindent elkövetett. S fáradozásának eredménye volt , mert a személyes versenygés fölött állván, kedélyének tisztasága , s önérzéstelen ragaszkodása az ügyhez
« senki által kétségbe nem vonathatott.
Jellemét legconcretebben mutatja az adótárgyábani eljárása.
Alig hiusultak meg az 1843/4-diki országgyülés iránt különösen e kérdésre nézve táplált remények, Be z erédj sem ez által, sem a sorsnak atyai szivén ejtett legnagyobb csapása , szeretett egyetlen gyermekének elvesztése által , le nem sujtva , sirba szállott gyermekének ugy emelt emléket, hogy a közadózástTolna megye gyülése előtt önkénytesen elvállalá ; s midőn az 1848-diki forradalom életbe lépteté a közteherviselést, Bezerédj a rög tön haladásnál megállapodni kivánó elméket már a progressiv adó behozatalára figyelmezteté , s annak eszméjét terjeszteni, érlelni, az idők izgatottsága mellett is, egész erejéből iparkodott.
Reméljük, hogy olvasóink, e futólag rajzolt jellemzés után is , eltérnek azok véleményétől , kik a jelesb férfiakról, egyes jellemvonásaikat kiragadva , könnyelmüen , felületesen szoktak itélgetni ; s egyetértenek velünk , kik Bezerédjt magyar hazánk jelesb fiainak első sorába állitjuk. Szónoklatának , státusférfiui tapintatának kétségtelenül vannak árnyoldalai, mellyek mint látjuk nagy részint épen polgári erényekből folynak. Ha mind azáltal szem előtt tartjuk parlamenti föllépésének ott, hol a sza badság , emberiség ügyeinek nagy elvei forognak szőnyegen , mindig elragadó, kedélyt ingató hatását : nem tagadhatjuk meg tőle hazánk országos emberei közt azon érdemkoszorút, mellyet a higgadt vezér mindenkor kész megosztani az ernye detlen , nem előléptetésért küzdő , lángérzelmü előharczossal, kinek feláldozása, példája, majd ismét összetartó kitürése egyik fötényezője volt szerencsés hadjáratának.
B. Gy.