lomban szerepeltek.
Országos biztos az al vidéki táborban s aztán Erdélyben. Majd bukaresti követ ezredesi ranggal.
A történet dolga megitélni eljárását.
Mi csupán az egyéniséget ismertetjük meg.
Most is előttünk áll a kis ember, alacsony vaskos termetével.
Korán őszült sárga-fejér hajszálai, fejér szemölde, kipödrött rövid bajusza, villogó eleven szemei olly tekintetet kölcsönöztek kerek arczának , mint egy oroszlánfő. Ezért irta róla egy német költő :
„Látálak lelkes oroszlány s az isteni Szikrát látám szemedből fényt lövellve , Dörgő szavad baliám , s látám emelve A sziveket körüled átmelengeni."
S midőn szónokolt, többnyire hátraveté e kis oíoszlányfőt izmos rövid nyakán. Keresztbe fonta karjait, mint Napoleon, s csak a szónoklat legszenvedélyesb helyeit kisérték keze árnyazó mozdulatai. Éles tekintete egy szemletartó vezér önérzetével futott végig ollykor a gyülekezeten. Erezé , hogy ő rendesen ura a gyülekezetnek, mellyben szót emel, mint Neptun a habok nak. Senki sem volt nála biztosabb a hullámok között ; senki sem birt több mértéket tartani a szenvedély árjai és szélvészei között. Két olly diadaláról emlékszik Biharmegye története, mellyre egy O'Connell büszke lehetne.
Egy márcziusi napon, 1842-ben, nagy számu nemességet csőditének össze ellenségei. A tanácskozó terem ajtóit már korán betörék, s a termet „nem adózunk" kiáltások közt foglalák el.
Ez volt a jelszó, mi alatt az izgatott tömeget egy más kérdés ben akarák fölhasználni a haladás bajnoka ellen. Beöthi megje.
lent az ingerült nép között. Némi küzdés után sikerült szóhoz jutnia. Csak ezt ohajtá; az eredményről bizonyos volt. Mi tanui valánk a nagyszerü jelenetnek. Láttuk , milly önérzettel szállt szembe az előitéletekkel, mellyek a tömeg tudatlanságára támasz kodtak. Erős volt a támasz , de megingattatott. Hallottuk sza vaira csöndesedni az ingerült zajongást. A föl-fölvillanó ólmos botok lassanként eltünedeztek, mint a februári napokban Lamar-tine szónoklatára a vörös zászlók, a franczia nép Aventin hegye, a párisi városház előtt. Még nem végzé szavait, s már őt éljenzé a tömeg , mellyet ellenei hoztak be. S e tömeg, a bihari közne messég , egy más alkalommal feláldozá a nemadózás kiváltsá gát, midőn ünnepelt szónoka ez áldozattól föltételezé a követi szék elfogadását.
Egyike volt Beőthi kora legnagyobb népszónokainnak. S mint népszónok , legerősb a rögtönzésben. Hangja nem érczes, nem kellemes , de éles , erős , nagy terjedelmü s inkább harsogó, mint dörgő. Többnyire szónokolt, ritkán beszélt, még társal gásban is rendesen túlkiabált a beszéden.
Előadása rendkivül eleven, folyékony. Szónoki virágaiban sok költői kép. S e képekben változatosság. Többnyire nagyszerü körrajzok; inkább az, mi a természet műveiben bámulatra ragad, mint a mit egy teljesen bevégzett szobron keres a műphilosoph.
Inkább a gondolat nagyszerüsége, mint a kivitel szabatossága.
Őserő inkább , mint tanulmány. S e harsogó hegyi patak mel lett , mellyhez hasonlitott ragadó szónoklata , gyöngéd virágok is fakadtak. Ki nem emlékszik szavaira , mellyekkel a vallás ügyét az 1836-diki országgyülésen letette : „Nem halt meg a leányzó, csak aluszik? " A német nő, ki a fenidézett verset irta, a szent könyv e szép hasonlatát foglalá Beőthihez irt sonettje utósó versszakába.
Mindez azonban csak egyik oldala Beőthi szónoklatának. A lélekemelő , megragadó eszmék mellett megannyi grotesk ala kok , gúny , élez , humor , satyra. -Humor a szó legnemesebb értelmében. Keserü igazságok a mosoly leple alatt. A régi kor mányszéki eljárásnak nem volt élesebb ostorozója. Az 1840-diki sérelmi országgyülésen Klauzál panaszos szónoklata volt az ural
kodó. Beőthi megjelent, s a kedélyek fölvidultak. S szónokla tának e fegyvereitől még jobban féltek ellenei , mint harsány szavától.
S az élénk kerek arcz , e méltóságos kis oroszlányfö , illyen-kor torzalakot öltött. Szemeiben , mennyei tüz helyett , gúny villámai czikáztak , a taglejtés gyorsabb , elevenebb , jellem zőbb lett, gyakran egész a bohózat határiig. S néha olly hirte len követték beszédében torzképek a nagy gondolatokat, mint Shakespeare szinmüveiben , hol a tragicus személyek gyakran vegyülnek grotesk alakokkal.
S ülőhelyén néha nem kisebb volt Beőthi mint a szószékben.
Danton fölkiáltásait, Mirabeau közbeszólásait csupán ő öröklé a magyar szónokok közt. Ollykor egy fölkiáltása egész beszédre válaszolt. Egy közbeszólás megsemmisité egész szónoklat hatá sát. „L'interrupteur égalait en lui l'orateur," mint Hugo Victor mondá Mirabeauról. S mig az ellenpárt szónoka tiltakozott a közbeszólás ellen : a kis oroszlányt már a közönség kaczaja és tapsai fedezték.
Kár, hogy az irodalom részére olly kevés példánya maradt fen ez erőteljes , e változatos népszónoklatnak.
De alig lehete máskép.
Beőthi hatalma, mint láttuk, a rögtönzésben állott. Egy szer akarta papirra tenni, vagyis inkább toll alá mondani beszé dét. A kezdő szavaknál fenakadt, az akkor még divatos meg szólitáson , a tekintetes karokon és rendeken. S másnap Bihar megye ünnepet ült. Beöthi Ödön tartá követjelentési beszédét.
Ott , Biharmegye teremében, pazarlá el a kis néptribun szó noklata legszebb virágait. E teremben, hol egy évtizednél tovább állott szemközt ellenséges táborok gyanánt a Beőthi- és Tisza párt, mint a Colonnák és Orsiniak Rienzi korában.
Csak az országgyülésekről maradtak fen némi beszédtöredé kei, roszul összeszerkesztve. Merte lángész gyors röptét, e sebe sen rohanó szónoklatot gyorsiró is alig volt képes követni. A közlelkesedés vagy kitörő kaczaj közepett gyakran kihullt kezé ből a toll. Nem egyszer ragadtam én is papirt, utánjegyezni Beő thi előadását. Ugy jártam , mint egykor a szép stájer föld vas
útján a tájképekkel. A gőzerő , ollykor alagutakon keresztül, gyorsan röpitett , s az egész vidék képe , hol átfutottam , csak szakadozott benyomásokban , itt-ott egybefüggés nélkül, maradt fen emlékezetemben. Hlyen a lángész rögtönző szónoklata. Alig vet oda nehány jellemző vonást egy képhez, s már más, köl tőibb tárgy kinálkozik phantasiájának. Be sem végzi némelly képeinek rajzát , s már más , nagyszerüebb körrajz szinezéséhez fog. S a bevégezetlen , félbenhagyott részek a gondolat-egybe-függés hiányát tüntetik föl, mellyet nem pótol ki semmiféle
naplószerkesztő.
Hallani kelle Beőthit; leirni lehetetlen volt.E nagy rögtönző szónokolva gondolkodott. Ki veszi rosz néven , ha e gondola tok , szó szerint papirra téve , nem mindig olly szabatosan , olly összefüggőleg vették ki magokat , mint valamelly irói mű , a szerző „nonum praematur"-ja után ? Azonban voltak ötletek, gondolatok, mellyek nyelv, kifejezés, styl tekintetében is olly talpraesetten jöttek ki szónokunk agyából , mint Minerva, kiről irva van , hogy talpig pánczélban , fegyverezetten jött a világra.
Hlyen volt Beőthi , mint szónok.
S szónoklatának vegyülete magán életében , jellemében is mutatkozott. Nyugtalan , zsémbes természet , ingerlékeny vér alkat , nehéz helyzetekben sok mérséklettel. Kedélyében jó adag kiméletlenség , kihivó dacz , megvetés, gúny mellett sok gyön gédség s még több nemes érzés. Kedvcsapongása , ha más tárgy ból kifogyott, önszemélyét állitá pellengérre , olly kiméletlen séggel , melly elleneit vérig boszantá. S legyőzött ellenei iránt nagylelkü, engedékeny, majdnem a gyöngeségig.
Megbecsülhetlen tulajdonok az ellenzéki padon.
S valóban Beőthi kitűnő tagja volt a baloldalnak. Megteste sült képe a magyar ellenzéki tábornak a márcziusi forradalom előtt. Erősebb az ostromlásban , mint az alkotásban. A szent kürt harsogása Jeriko falainál. Megingadoztak szavára a régi
visszaélések, az ódon szerkezet bástyái.
De a szélsőségek , mik e ritka egyéniséget alkoták, nagyobb előnyök szónokban , mint stáfusférfiuban.
Be végezetlen maradna szobrunk , ha ez árnyalatokat is föl nem lepleznek.
Nem a gyors felfogás , helyes tapintat hiányzék e jól alkotott föben , hogy nem kisebb statusférfiu legyen , mint népszónok volt ; hanem a körülmény , az ismeret, tanulmány. Eszméiben meg volt az emelkedettség , nagyság , sőt fenség ; a mélység hiányzott. Csodálatos ösztöne volt, a legjobb rendszabályokat megválasztani. De másoknak kelle formulázni. Reformügyek körül szerepe az általános vitákkal végződött. A harmadik fel olvasásnál : mint Angliában mondanák. A részleteknél mindin kább fogyott türelme és ismerete.
Nem csuda. Az ifjukor mulasztásait a későbbi évek szorgalma nem pótolhatá.
1796-ban született s 1812-ben már huszárnak csapott föl, mielőtt a jogtudományokat hallgatta volna. S nyolez évet töl tött katonaságban , az ifjukor legszebb , tanulásra legalkamasb éveit.
Szép pálya ember- és világismeretre, de, főleg harczias idők ben, mint azon korszak egy része volt, nem kedvező elméleti tanulmányokra.
Két dolog van , mit Beőthi a hadi pályán annyira elsajátí tott, hogy jellemének alkatrésze lett. A rend, pontosság s a katonai parancsszó , melly nem tűr ellenmondást.
Az első tulajdon örökité nevét, mint alispánét. Rendet hozott be a rendezetlen megyei közigazgatásba. Az egyeniség néha pótolja a rendszer hiányait.
A katonai parancsszó lehetlenné tevé az országos ellenzék élén , ha Deák széke üresen állott. Régi dolog , már Cormenin is megjegyezte , hogy az ellenzék nem tűr fegyelmet.
S midőn 1826-ban közpályára lépett szónokunk, az országos intézmények sem valának kedvezők státusférfiak növelésére.
A kiváltságos nép tartományi ősgyülései aligha képeztek valahol statusférfiakat. S illy gyülések viszhangja volt a régi magyar parlament. Emelkedettebb hely nyit a szemnek szélesebb látkört. S a magyar statusférfiak országos álláspontra is csak azért léptek , hogy ismételjék a megyei szószékek házi bölcsesé
gét. Boszankodással emlité gyakran épen Beőthi, miként olvasd föl egyszerüen utasitását Szepes vagy Árva követe, midőn ellen
kező hatását várták Deák meggyőző okoskodásinak. Általáno sabb, európai nézpontokról csak igen ritkán vala szó. Annál kevésbbé volt a magyar parlament azon hely, hol európai ügyek jöhettek tanácskozás alá.
Egy kis tenger volt ez országgyülés, 52 folyam egybefolyt hullámaiból. S e folyamok nem egyfelől hoztak magokkal hin árt, iszapot. Itt-ott kortesbotok úsztak a hullámokon, a megyei párt küzdelmek gyászos emlékü fegyverei, vagy pártszenvedély
vihara szennyezé el a fölvert habokat. S hol dult nagyobb szél vész , mint épen a Királyhágó alatt éveken által ?
Beőthit megedzették e viharok. Nem egyszer láttuk küz deni , daczolni a hullámokkal, az örvényekkel. Volt idő, egy rideg decemberi nap , midőn életét is csak a gondviselés őrizé meg.
Csuda-e , hogy néha rajta is látszott a megyei zavarok némi salakja ?
A párt , mellynek karjain emelkedett követi székébe , tőle várta házi nyugodalmát. S az országos panaszok Pozsonyban benne keresték egyik hatalmas ügyvivőjöket. S fölülről reményt nyuj tának a megyei pártfőnöknek , hogy mérsékeljék a statusférfiut.
S Beőthiben némi ingadozás támadt. Azt hisszük, az 1843-diki országgyülés nem legkedvesebb visszaemlékezései közé tartozik, habár nem volt egyetlen pillanat , mikor az országos ügy túl nyomó nem vala tekintetében a tartományi érdekek fölött. De mérsékleni a szenvedélyes szónoklatot, már magában annyi, mint hatásától fosztani meg. A szónok nagysága Beőthiben ott végződött, hol a statusférfiu nagysága kezdődik. Nagy volt épen azért, a miért tökéletes statusférfiu nem lehete.
Ce. A.
DEÁK FERENCZ
után igazságügyi ministere, előbb csaknem minden megye s igy Magyarország táblabirája , Zalának több országgyülésen kö vete, a magyar haza, s a mennyiben rólunk a figyelemre s rész vétre ébredt külföld is tud már valamit, Európa véleményében, fajunk első státusférfia , parlamenti embere s Aristidje.
Ha szigorú , kérlelhetlen , tömkelegbontó logicai bonczkés-ről van szó, e bonczkés Deák Ferencz kezében csillog legtisztább fénynyel ; ha megdöntő s megdönthetlen , kimeriitő s kimerit-hetlen , a tárgyat minden oldalról felvilágositó, annak árnyaira s rétegeire déli napfényt árasztó okoskodások s érvek kellenek : Deák nevét hongoztatják a termek. Ha szenytelen , senki által kétségbe nem vont arany becsületesség kivántatik : Deák nevét hivja a nép. Ha bölcs , józan , meggondoló, a törvényt s igazsá got semmi melléktekintetnek fel nem áldozó , de a körülmé nyekkel , mennyire csak becsülettel lehet , engedékeny s előre-látólag megalkudó politica igényeltetik : ismét Deák a szüksé ges, a nélkülözhetlen tanácsadó, kerestetik fel ki hidai magá nyában. Lássuk ez embert, hazánk s Zala büszkeségét, miként él , miként szól , miként kormányoz s vezérel.
Az 1836-diki, vagy 1840-diki pozsonyi országgyülésen vagyunk, s hazafiui részvéttel kisérjük a nyilt szőnyegen forgó s ismét a szőnyeg megetti dolgokat. A liget hűs árnyaiban, kora reggeli vagy nyájas esti órában egy csoport követet, mintegy a görög sétáló iskola hű tanitványait , látunk valaki körül tábo rozni ; szemeik egy férfiura kegyelettel vannak függesztve, szom jasan lesik el ajkairól a szavakat; örül, ki legközelebb közelébe juthat, vagy izmos karába kapaszkodhatik. Látjátok azon egész
séges kinézésü, erős teljes testalkatú, piros szabályos arczú, jámbor de eszes arczkifejezésü , lelkes szemü, 3C— 40 év közti
férfiut, fekete öltönyben, melly tiszta, csinos, de távol áll a divatos szabástól, hófehér mellényben, melly széles magas mellét mindenkor fedezi , szájában illatos szivarral , kezében ele fántcsont fejü vastag sétabottal. Ez Deák Ferencz, Zala követe.
Vagy jertek velem azon füsttel telt szobába, hol a követtáb lai ellenzék esti tanácskozmányait tartja. Holnap fontos ülés lesz;
leirat érkezett Bécsből , mellynek fogalmazása Pythia kétértel müségeire emlékeztet. Nagy a zaj , a rendetlenség , tömérdek a beszéd. Ki nem ismeri a magyar , s minden ellenzék fegyelmet-lenségét? azt mondja, hogy független akar lenni, csak lelkiis meretére hallgatni , akkor , midőn nem egyéb , mint kevély , hiú s dicsvágyó; a hány fej , annyi vélemény , a hány katona, any-nyi vezérség-igénylő. Ugyanazon férfi , kit a ligetből ismerünk, belép a szobába ; megjelenése neptúni hatással van a hullámokra.
Kényelmesen ül a pamlagra ; — mert a kényelmet szereti — szájában ismét szivar , — a mi kedves szokásának látszik lenni,
— s midőn már sokan, igen sokan kibeszélték magokat, és elmondák , ki mit tanult Kelemenből, Kövyből , Rotteckből s Benthamből , szólani kezd egyszerüen , világosan , ollykor tréfá san ; kezei alatt gyönyörü rendben pereg le a bonyolult gombo lyag, világos szavaira oszlik a kétértelmüség köde , a sophismák csalárd szürkülete , feltünnek a biztos , határozott álláspontok, a jól meggondolt csatarend, megmondja, mi téren kell kezdeni a támadást s folytatni a vitatkozást , minő pontokat kell tartani s feladni, mi rendbe kell állitani a csapatokat s ütegeket. És a zaj elnémul, a rendetlen tömeg csendesen hallgat , s nyugodtan szé led vacsorához, miután „mindent lehető legjobban eligazi tottunk."
Későbben talán a fagylaldában fogjátok látni e neptuni hata lommal biró férfiut, kisebb baráti körben, hol ajkairól csino san s izletesen előadott anekdoták ömlenek , vagy ollykor sző nyeges termekben is , hol egyik másik a legnagyobb körökben nevelt úrhölgy igen örül vele társaloghatni , s kedélyes , lelkes és elmés társaságában igen jól mulatja magát. Még későbben, ha azon utczán mentek végig , hol lakása van , gyertyát láttok szobájában, Könyvei között ül, mert tanulni meg nem szünjk? 9
könyvtárában a legjelesebb jogi , politicai s törvényhozási mun kák állanak. Ha előszobájába mehetnétek , ott egy rakás pénzt látnátok azon szegények számára kikészitve , kik rendesen eljő-nek a megszokott adományért.
Deák Antal, kit az ország tisztelete kisért kora sirjába, haza ment a hosszu országgyülés meddő vitateréről, s e miatt busuló elvtársainak azt mondá : „küldök én nektek egy fiatal embert, kinek kis ujjában több ész s tudomány van, mint egész bennem, öregebb bátyjában." A fiatal ember megjelent, felszólalt, s a tisztes, már akkor igen tekintélyes öregebb Pázmándy Dénes, a fiatal ember egyik nyilatkozata után igy kezdé replikáját :
„tisztelem én Zala fiatal követének szép igyekezetét." E fiatal ember kevés idő mulva az országgyülési alkotmányos s nemzeti érzelmü ellenzék elismert , senki által kétségbe nem vont vezére lett. Mert senki sem birt a pártvezérségre olly kitünőleg alkal mas tulajdonokkal. Az éles logica , a dolog lényegét s bibéjét mindenkor eltaláló ész , a gazdag ismeretkincs , egyesülve bölcs mérséklettel , páratlan szerénységgel s önzéstelenséggel , saját személyének elfeledése , midőn ügyről van szó , szeretetreméltó kedélyes egyéniség, melly a jó tréfát, talpraesett anekdotát sze reti , s valódi magyar szellemmel fűszerezve tudja előadni , azon tulajdonok , mikkel ő nem keresve, nem akarva, önkénytelenül, vezérszerepre s ekkorig senki által erőködve is el nem érhetett befolyásra emelkedett. Mint a nap senkivel sem kaczérkodik, hanem föllép egyszerre egész fénytengerével, teljes méltóságá ban az égre, s a kisebb csillagok elhalványulnak , a földön jóté kony sugár s melegség terjeng.
Az ellenzék s főleg a magyar ellenzék rendbentartására va lódi müvészet s magas strategiai ügyesség kell. Ne felejtsük a régi magyar megye-rendszernek azon természetes következését, hogy minden megyének megvoltak több kevesebb nagy szóno kai , vagy státusférfiai , Cicerói , Pittjei , Broughamjei. Ezen kis Cicerók , Pittek s Broughamek kebelében sok jó honfiérzelem, de sok hiuságdaemonka is lappangott , mellyet kellemetlenül érinteni igen veszélyes volt, ha nem is az illető nagy emberese egészségének s étvágyának , de mindenesetre a szent ügynek,
melly nálunk díjt, egy kis népszerüségi hullatag nymbuson kivül, alig igért, de minél több áldozatot igényelt.
Ezen hiuságocskákkal tudott Deák ügyesen s bölcsen elbánni.
Senkinek önszeretetén sebet nem ejtett. A tanácskozmányokban kiosztattak a szerepek , sokszor gyenge fej- és gyakorlatlan nyelvre is bizatott az inditványtétel , hogy a küldők az ország gyülési naplókban a provinczialis büszkeség kebeldobogtató érzé sei közt olvashassák , miként N. N. megye követe érdemes N. N.
illy s illy fényes beszédet mondott , és ugyancsak kitett megyéje becsületeért. Deák maga csak fontos tárgyakban szólott, és szó lott akkor , midőn a .tolongó szóár által medréből kitolt tárgyat abba vissza kelle vezetni , s a bőven megvitatott kérdéseket for mulázni, szoros és határozott alakba önteni; s szólott ekkor fontosan, bölcsen, kimeritőleg, mindenkit megnyugtatólag.
Tudta mindenki, hogy ő, a hazafi, hazáját szereti szivének min den csöppjével, hogy neki, a nőtelennek, a haza egyetlen szerel me; tudta mindenki, hogy ő, a bölcs és mérséklett férfi, a kellő határokon túl nem megy s elhirtelenkedéssel az ügynek soha sem árt , tudta mindenki , hogy hozzá , mint becsületes s okos, méltányos és kiméletes emberhez , a kormánynak s azt képvi selő országgyülési egyéneknek is bizalmuk , és személyes szere tetreméltóságánál fogva, vonzalmuk van. Ö minden párt tiszte letét birá, s az általa sánczai közől több alkalommal kivert con-servativ párt futva is éljent kiáltott neki.
Deák szónoklata nem annyira elragadó s villanyozó, mint meggyőző s melegitő; nem annyira elmés, ragyogó s költői, mint világos , derült, velős , okokkal s érvekkel teljes ; nyelve tiszta, sima , de nem piperés , olly távol a keresettségtől mint hanyag ságtól ; természetes de nem pongyola , eszméinek teljesen meg felelő s azokat kimeritő, egy kis ízével a dunántúli dialectusnak;
magatartása nyugodt, tekintélyes, méltóságos, mozgása kevés, egyszerü , mindig illedelmes. Egészén szabályosság , erő s dísz egyesül. Hangja elég erős, de nem annyira zengzetes. Nem azon fajta szónok, mint Kossuth vagy O'Connel , kinek hallatára a közönség idegeit érzi szökellni, szenvedélyre gyúl , kinek szavai bámulás, elragadtatás felkiáltásait ragadják ki a keblekből. De
az a szónok, kit olvashatsz, bonczolliatsz hideg ésszel is , midőn a drámai hatás vitézsége lecsillapult , kit tartalmasnak , meg győzőnek , sőt szépnek találsz mindenkor s akárhányszor, kiben logica, rend s methodus, erő és velő van örökké. De e mellett melegitni is tud , s van eset , hogy könyükre olvasztá közön ségét.
Például ide igtatjuk Deáknak az 1833-diki országgyülés nov.
23-diki országos ülésében a lengyelek ügyében mondott szavait.
Balogh János tette meleg szónoklattal az inditványt, melly az udvari párt legnagyobb nem-tetszésével találkozott. A n d -rássy J. esztergomi követ ellenzé azt, természetesnek találván, hogy nemzetek elvesznek. Deák pedig igy szólott :
„Nemzetek vesznek , nemzetek lesznek" e szavakat monda Esz tergom érd. követe; ugy hiszem azonban, nem különös ujság gyanánt hozta fel e szavakat, mert a világtörténeti évkönyvek bőven megtani tottak bennünket, hogy mig egyik nemzet emelkedett , a másik elenyé szett; de a világtörténet nemtanit, hogy a végveszély örvényében elmerüléssel küzdő nemzetet, némán s hidegen nézve , lehetőségig ne segitsük. Mert hiszen egyes emberek ib lesznek és vesznek : kötelesség mégis veszélyben forgó vagy ínségre jutott embertársainkat tehetsé günk szerint a veszélyből kimenteni. Nem fejtegetem én Lengyelország mult századi történeteit ; sok szomoru csapást kellene felhordanom, mellyek e nemzetet érték, nem feszegetem feldarabolásának nyilvános és titkos okait s nem számlálgatom az ebből eredhető következéseket ; megtanitandja majd Europát az idő , hasznos és tanácsos volt-e annak megtörténnie ? de fájdalommal és aggódással keserü érzet foghatja el keblünket, midőn látjuk, hogy a lengyel nem vet, melly a 16-dik szá
„Nemzetek vesznek , nemzetek lesznek" e szavakat monda Esz tergom érd. követe; ugy hiszem azonban, nem különös ujság gyanánt hozta fel e szavakat, mert a világtörténeti évkönyvek bőven megtani tottak bennünket, hogy mig egyik nemzet emelkedett , a másik elenyé szett; de a világtörténet nemtanit, hogy a végveszély örvényében elmerüléssel küzdő nemzetet, némán s hidegen nézve , lehetőségig ne segitsük. Mert hiszen egyes emberek ib lesznek és vesznek : kötelesség mégis veszélyben forgó vagy ínségre jutott embertársainkat tehetsé günk szerint a veszélyből kimenteni. Nem fejtegetem én Lengyelország mult századi történeteit ; sok szomoru csapást kellene felhordanom, mellyek e nemzetet érték, nem feszegetem feldarabolásának nyilvános és titkos okait s nem számlálgatom az ebből eredhető következéseket ; megtanitandja majd Europát az idő , hasznos és tanácsos volt-e annak megtörténnie ? de fájdalommal és aggódással keserü érzet foghatja el keblünket, midőn látjuk, hogy a lengyel nem vet, melly a 16-dik szá