B ENEDEK Borbála Virág – F EIGL Dóra – N AGY Rita
4. A bevándorlás lehetséges céljai
Főként az uniós tagállamok feladata, hogy a területükre utazó bevándorlókra érvényes szabályokat megalkossák, és a fogadni kívántak számáról döntést hozzon. Az EU közös jogi keretet alkot, melybe beletartoznak a bevándorlók különböző kategóriái, mint a diákokra, munkavállalókra, kutatókra irányadó tartózkodási és beutazási feltételek, hogy számukra egyszerűsödjenek a beuta-zási eljárások és az Unió teljes területén egyforma jogaik legyenek.14
A fentiekből kiderül, hogy többféle célú bevándorlásról beszélhetünk.
Megkülönböztetünk tanulmányi vagy kutatási -, munkavállalási -, családegye-sítési célú és illegális bevándorlást.
4.1. Tanulmányi vagy kutatási célú bevándorlás
Az EU harmonizálta a beruházási feltételeket (a Tanács 2004/114/EK irányelve) azon Unión kívüli állampolgárok számára, akik
a) fi zetés nélküli szakmai gyakorlaton szeretnének részt venni, b) középfokú oktatási programban szeretnének részt venni,
13 http://europa.eu/pol/pdf/fl ipbook/hu/migration_hu.pdf (letöltve: 2015.10.30.)
14 http://europa.eu/pol/pdf/fl ipbook/hu/migration_hu.pdf (letöltve: 2015.10.30.)
c) uniós vagy országos önkéntesi programokban szeretnének rész venni, d) felsőoktatási képesítéshez vezető tanulmányokat kíván folytatni.
A felsorolt kategóriákba sorolt személyeknek szükséges bizonyos követel-ményeket teljesíteniük, hogy beléphessenek az EU-ba (egészségbiztosítás, érvényes úti okmány). Az unió tagállamai bizonyos jogokat és tartózkodási engedélyt biztosíthatnak számukra. A tanulóknak igazolniuk kell, hogy tanul-mányok folytatása céljából egy felsőoktatási intézménybe kerültek, és hogy rendelkeznek a tartózkodásuk alatt a visszautazásukhoz és megélhetésükhöz szükséges anyagi fedezettel.15
Az EU számára fontos, hogy legyenek kutatói a világ minden tájáról. Ezért gyorsított eljárást dolgozott ki bizonyos kutatók számára. Az ennek során meg-kapott tartózkodási engedély automatikusan feljogosítja őket, hogy kutatóként dolgozhassanak. 16 A harmadik országbeli diákok fogadása sok rövid, illetve hosszú távú előnyt jelent a fogadó államoknak. Ezért a harmadik országból származó diákok tanulmányaik végeztével feltehetőleg a fogadó államban maradnak. Hasonló hosszú távú pozitív előny, hogy a beutazó diákok könnyen beilleszkednek a fogadó társadalomba.17
4.2. Munkavállalási célú bevándorlás
A munkaerő bevándorlása fontos szerepet játszik a gazdasági fejlődés fellendí-tésében, a hiányosságok és nehézségek kezelésében. Az EU versenyképességé-nek fejlesztése szempontjából lényeges, hogy vonzó célpont legyen a jól képzett bevándorló munkavállalók számára. Ezeknek a bevándorlónak biztosítanak uniós „kék kártyát”18, melynek segítségével könnyebben tudnak munkába állni, és társadalmi-gazdasági jogokat is biztosít számukra.
Az idénymunkásokra vonatkozó szabályoknak köszönhetően a munkáltatók-nak lehetősége nyílik arra, hogy nem uniós országokból származó munkaválla-lókat foglalkoztassanak. Az uniós szabályok biztosítják, hogy az
idénymunká-15 SZABÓ Marcell – GYENEY Laura – LÁNCOS Petra Lea: Bevezetés az Európai Unió egyes politi-káiba. Budapest, Szent István Társulat, 2011.
16 http://europa.eu/pol/pdf/fl ipbook/hu/migration_hu.pdf (letöltve: 2015.10.30.)
17 SZABÓ–GYENEY–LÁNCOS i. m.
18 A Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről.
Az Európai Unió menekültügyi politikájának áttekintése 73
sokat gazdaságilag és szociálisan ne zsákmányolják ki, és gondoskodnak arról, hogy a munkavállalók az ideiglenes munka végeztével biztosan visszatérjenek hazájukba.19
4.3. Családegyesítési célú bevándorlás
A családegyesítés az EU-ba irányuló legális migráció leggyakoribb jogcíme, ezt a Tanács 2003/86/EK irányelve szabályozza, mely a harmadik országbeli polgárok családegyesítéséről szól. Az irányelv célja a tagállamok területén jog-szerűen tartózkodó polgárok számára a családegyesítés jogának biztosítása,20 azáltal, hogy minden tagállam számára meghatározza azokat a feltételeket, melyeket biztosítaniuk kell a családegyesítési eljárás során.21 Az irányelv nincs tekintettel bizonyos alapvető emberi jogi normákra, ezért bírálat érte.22
Az eddig is az Unióban élők családi életének megőrzése fontos, hogy a fogadó társadalomba be tudjanak illeszkedni. Az EU-ban azonos feltételek vonatkoznak a családtagok jogaira és a családegyesítésre. A nem Uniós állam-polgárokhoz, akik már jogszerűen az Unió területén tartózkodnak, házastársuk, annak gyermekei és közös gyermekeik csatlakozhatnak. Ez a jog tagállamon-ként más feltételekhez köthető. A tagállamok a családegyesítésre jogosultak körét kibővíthetik (nem házas élettárssal, eltartott idős hozzátartozóval, szintén eltartott felnőtt gyermekkel). A családtagok a beutazásukkor tartózkodási en-gedélyt kapnak, illetve a nem uniós állampolgárokkal egyforma jogosultságaik vannak.23A tartózkodási engedélyt kérvényezni kell. Ezt a kérelmet annál a konzuli tisztségviselőnél, vagy a kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen szükséges benyújtani, mely a kérelmező szokásos vagy állandó tartózkodási helye, vagy az állampolgársága szerinti országban működik. Ezen engedély érvényességi ideje maximum három év, alkalmanként legfeljebb három évvel lehet meghosszabbítani.24
19 http://europa.eu/pol/pdf/fl ipbook/hu/migration_hu.pdf (letöltve:2015.10.30.)
20 GYENEY Laura: Legális bevándorlás az Európai Unióba, különös tekintettel a családi élet tiszteletben tartásának jogára. Budapest, Pázmány Press, 2014. 277. 279.
21 SZABÓ–GYENEY–LÁNCOS i. m. 110.
22 Uo.
23 http://europa.eu/pol/pdf/fl ipbook/hu/migration_hu.pdf (letöltve:2015.10.30.)
24 http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=50&Itemid
=367&lang=hu (letöltve: 2015.10.31.)
4.4. Illegális bevándorlás
Az illegális bevándorlást negatív jelenségként értékelik, mert aláássa a demok-ratikus rendszerek alapjait. Az illegális bevándorlók kiszolgáltatottabbak az erőszakos cselekmények elkövetőinek és a korrupciónak. Az illegális beván-dorlókat egy 2009-es tanulmány négy csoportra osztotta melyek a következők:
a) az adott országban szeretne tartózkodni, közvetítővel függőségi vi-szonyban áll,
b) az adott országban szeretne tartózkodni, önállóan szervezi életét és munkalehetőségeit,
c) kezdetben közvetítőtől függő, az idők során önállósodott bevándorló, d) bizonyos országot átutazó országnak használó bevándorló gazdagabb
EU országok felé.25
A bevándorlók többféle módon próbálnak meg belépni az EU területére, például hamis úti okmánnyal, szárazföldön, légi vagy tengeri úton. Ennek során előfordul, hogy bűnszervezetek segítségét veszik igénybe, és tőlük akkor is függhetnek, miután megérkeztek az EU-ba. A legtöbb illegális bevándorló rövidtávú tartózkodásra jogosító vízummal („egy ország területére való belé-pésre, ott tartózkodásra, kiutazásra, vagy egy ország területén való átutazásra feljogosító engedéllyel”26) lép az EU területére és ennek lejárta után is marad.
Nehézséget okoz a feketemunka, ami vonzza az illegális bevándorlókat és hozzájárul a kizsákmányolásukhoz. Az EU ez ellen megerősített szankciókkal lép fel. A származási országukba való visszaküldésük, valamint önkéntes visszatérésük fontos része a bevándorlási politikának. A visszaküldésükre vonatkozó eljárások nem sértik a bevándorlók alapvető jogait, elsődleges cél-juk, hogy segítsék az önkéntes távozásukat, akár visszailleszkedési támogatás nyújtásával. Előfordul, hogy az illegálisan bevándorolt állampolgárok nem hajlandóak önként visszatérni származási országukba. Ellenük keményebb szankciókat kell alkalmazni, ilyen a kitoloncolás.27
25 http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2009/2009_07-08/2009_07-08_862.pdf (letöltve:
2015.10.30.)
26 https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzum (letöltve: 2015.10.30.)
27 http://europa.eu/pol/pdf/fl ipbook/hu/migration_hu.pdf (letöltve: 2015.10.30.)
Az Európai Unió menekültügyi politikájának áttekintése 75