• Nem Talált Eredményt

B ENEDEK Borbála Virág – F EIGL Dóra – N AGY Rita

9. A magyar kormány fellebbezése és a Bíróság ítélete

Magyarország nem nyugodott bele az Európai Unió Törvényszéke által hozott ítéletébe. Fellebbezésében azt kérte az Európai Unió Bíróságától, hogy helyezze hatályon kívül a 2012. november 8-án az ügy kapcsán hozott ítéletet, valamint, hogy az Európai Unió Alapokmányának 61a. cikke értelmében hozzon érdemi döntést az ügyben.111

106 T-194/10 Magyarország kontra Bizottság, A Törvényszék ítélete (hetedik tanács) 2012. nov-ember 8., 34. pont.

107 Közös piacszervezési rendelet 118s. cikk (4) bekezdés.

108 T-194/10 Magyarország kontra Bizottság, A Törvényszék ítélete (hetedik tanács) 2012. nov-ember 8, 34. pont.

109 Uo. 35. pont.

110 Uo. 41. pont.

111 C-31/13 P Magyarország kontra Bizottság, A Bíróság (harmadik tanács) 2014. február 13-i ítélete – 2014. február 13, 39. pont.

Vita a „Tokaj”-ról 95

A felperes ezúttal három jogalapra hivatkozott: az elsőt az EUMSZ 263.

cikk értelmében vett ’megtámadható aktus’ fogalmának értelmezése során a Törvényszék hibás jogalkalmazására helyezte. Másodszor az egyenlő bánásmód elvének megsértését sérelmezte. A harmadik jogalapot pedig a megtámadott ítélet indoklásának hiányára alapította.112

(I) Országunk szerint a Bizottság helytelenül ítélte meg azt a tényt, hogy a vitatott bejegyzésnek ne lenne joghatása.113 Ezt többek között azzal az érvvel támasztotta alá, hogy a vitatott bejegyzés elvégzésével olyan bornév nyert ol-talmat, amely az uniós szabályozás alapján 2009. augusztus 1-jéig nem élvezett ilyen védelmet. Magyarország szerint ez azzal a joghatással jár, hogy uniós szintre emelkedik azokra a bornevekre vonatkozó oltalom, mely eddig csak nemzeti szinten létezett.114 Hazánk továbbra is fenntartotta azt az álláspontját is, hogy a Bizottságnak a nyilvántartásba való bejegyzés során el kell végeznie a bejegyzendő bornevek ellenőrzését.115

A Bizottság a joghatásra vonatkozó érvet azzal utasította el, hogy mivel az E-Bacchus nyilvántartás csupán tájékoztató jellegű, „nem alkalmas arra, hogy módosítsa harmadik felek jogi helyzetét.”116 Az ellenőrzési jogkörrel kapcsola-tos érvekre adott válaszában a Bizottság hangsúlyozta „a már létező oltalom alatt álló bornevek bejegyzésének automatikus jellegét, valamint az uniós szintű eljárás hiányát”.117

A Bíróság elismerte, hogy a Bizottság 2010. február 26-án anélkül módosí-totta az eredetmegjelölést ’Vinohradnícka oblast’ Tokaj’ elnevezésre, hogy mó-dosította volna a vonatkozó nemzeti jogszabályra való hivatkozást. 118 Ellenben hivatkozik arra a tényre, az eredetmegjelölések oltalmának az 1234/2007 rendelet 118s. cikke által létrehozott átmeneti rendszere a 2009. augusztus 1-jén, nemzeti jogszabályok által elismert borneveken alapul. A rendszer célja pedig az Unióban már létező eredetmegjelölések és földrajzi jelzések mentesítése az új vizsgálatok alól, illetve, hogy fenntartsák a belső jogban már oltalom alatt álló bornevek oltalmát. Ebből kiindulva tehát a Törvényszék jogosan állapította meg a megtámadott ítéletben a létező bornevek oltalmának automatikus jellegét.119

112 Uo. 42. pont.

113 Uo. 43. pont.

114 Uo. 44. pont.

115 Uo. 46. pont.

116 Uo. 50. pont.

117 Uo. 51. pont.

118 Uo. 56. pont.

119 Uo. 57–58. pont.

Az ellenőrzési jogkörre vonatkozóan a Bíróság azt állította, hogy a Bizottság ellenőrzési jogkörét csak akkor gyakorolhatja, ha a tagállamok megfelelően átadták a termékleírást és a műszaki dokumentációt, márpedig „a Szlovák Köztársaság a vitatott bejegyzés időpontjáig nem nyújtott be a Bizottsághoz termékleírást.”120

(II) Második jogalapjával Magyarország azt hangsúlyozta, hogy „a Törvényszék annak kimondásával, hogy a vitatott bejegyzés nem minősül az EUMSZ 263. cikk értelmében vett ʻmegtámadható jogi aktusnak’, megsér-tette az egyenlő bánásmód elvét”, ugyanis valamennyi bejegyzést eltérően kezelt az újakhoz képest.121 Álláspontja szerint az E-Bacchus nyilvántartás egységes adatbázist alkot, ezáltal elveti azt a megállapítást, hogy csak az új eredetmegjelölésekre vonatkozó bejegyzéseknek van joghatása.122

A Bizottság ezt az érvet azzal utasította el, hogy a jelenleg oltalom alatt álló, valamint az új borneveket nem lehet összehasonlítani, ugyanis „eltérő jogi és ténybeli helyzeteket érintenek.”123

A Bíróság álláspontja szerint „az egyenlő bánásmód elve […] megköveteli, hogy hasonló helyzeteket ne kezeljenek eltérő módon, és hogy az eltérő hely-zeteket ne kezeljék egyenlő módon.” A Bíróság azonban azzal az indoklással vetette el a felperes érvét és utasította el a második jogalapot, hogy a jogi háttér és a Bizottságot megillető hatáskörök „nem összehasonlíthatók.”124

(III) Harmadik jogalapjával Magyarország úgy véli, hogy a Bizottság elmu-lasztotta ítéletének megfelelő indoklását, mégpedig azért, mert nem válaszolt az ország által kifejtett érvekre.125

A felperes szerint ugyanis valamely tagállamban oltalmat élvező megnevezés létezését az adott tagállam hivatalos lapjában való közzététel bizonyítja, nem az említett szabályozás hatálybalépésének időpontja.126

Másrészt pedig a Törvényszék nem válaszolt Magyarország azon érvére, mely szerint azokban a tagállamokban, melyekben az uniós szabályozást megelőzően nem volt kötelező a termékleírás előkészítése, „a termékleírásban feltüntetendő elemekre vonatkozó törvény vagy rendelet módosítása olyan módosításnak

mi-120 Uo. 60–61. pont.

121 Uo. 69. pont.

122 Uo. 70. pont.

123 Uo. 71. pont.

124 Uo. 75. pont.

125 Uo. 77. pont.

126 Uo. 78. pont.

Vita a „Tokaj”-ról 97

nősülhet, mint amely a 607/2009 rendelet […] 73. cikkének (2) bekezdésében127 is szerepel.”128

Ebben a kérdésben a Bíróság azzal oszlatta el az érveket, hogy a Törvényszék nem volt köteles foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy az E-Bacchus nyilvántar-tásba való bejegyzéshez szükséges szabályozást közzé kell tenni a határnapig, vagy lépjen hatályba. A 607/2009 rendelettel kapcsolatban sem volt köteles határozni, hiszen a Törvényszék kimondta, hogy a vitatott bejegyzés „nem jár semmiféle joghatással.”129

Mivel a Bíróság egyik jogalapot sem találta elfogadhatónak, elutasította Magyarország fellebbezését az ügyben. 130

10. Záró gondolatok

A Bíróság által meghozott döntés a status quo fennmaradását jelentette a Tokaj eredetmegjelölés kérdésében. A hosszas küzdelmek után tehát az Európai Bíróság döntése valószínűleg hosszabb időre határozta meg a helyzetet és dön-tötte el a két ország között kialakult vitát. A Bíróság ítéletének értékelése eltérő módon jelent meg a magyar és a szlovák oldalon, ugyanakkor elmondható, hogy mindkét ország egyértelműen Magyarország vereségeként értékelte az eseményeket hivatalos sajtójában.131

„A fogyasztók megtévesztését eredményezheti, hogy az Európai Bíróság elutasította a magyar fellebbezést a „Tokaj” márkanév ügyében.”– kommentálta az eseményeket a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa. A tanács úgy véli, a szerv döntése lehetővé teszi a szlovákiai termelők számára, hogy továbbra is forgalmazzák a magyarnál gyengébb minőségű boraikat, a Magyarországon oltalom alatt álló „Tokaj” elnevezéshez meglehetősen hasonló márkanév

127 „A 479/2008/EK rendelet 51. cikkének (1) bekezdése alapján oltalom alatt álló bornevekhez, illetve a 479/2008/EK rendelet 51. cikkének (1) bekezdése alapján oltalomban nem részesülő bornevekhez kapcsolódó termékleírásokat érintő, az érintett tag államhoz legkésőbb 2009.

augusztus 1-jén benyújtott módosítások esetében a 479/2008/EK rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, feltéve, hogy a tag állam jóváhagyó határozatát és a 479/2008/EK rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében előírt termékleírást legkésőbb 2011.

december 31-ig eljuttatják a Bizottsághoz.”

128 C-31/13 P – Magyarország kontra Bizottság, A Bíróság (harmadik tanács) 2014. február 13-i ítélete, 79. pont.

129 Uo. 83. pont.

130 Uo. 85. pont.

131 HAJDÚ i. m. 7.

alatt. „Bár a „Tokaj” megjelölést ezután sem használhatják, hiszen csak a ʻVinohradnicka oblast’ Tokaj’ elnevezés alkalmazására kaptak jogalapot. A magyar termelőknek azonban így is hátrányos a döntés, amely piaczavaró lehet.” – fejtette ki álláspontját a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa.132

Míg a magyar fél csalódottan vette tudomásul a Bíróság döntését, a szlovák borászok üdvözölték a döntést: „a régióban, a határ innenső oldalán éppen olyanok a szőlőtermesztés és a bor előállítási feltételei, mint a határ túlsó ol-dalán és hasonlóak a bor készítésének metódusai is, ezért sajnálatos, hogy ez a vita egyáltalán kialakult”– nyilatkozta Nagy Géza őstermelő, a szlovák tokaji térség szőlészeit és borászait tömörítő szakmai szervezet egyik tagja.133

Láncos Petra Lea szerint a hazai bortermelők számára „nyilvánvalóan súlyos érdeksérelmet jelent a magyar eredetmegjelöléssel azonos szót tartalmazó szlo-vákiai eredetmegjelölés uniós oltalma, hiszen az eredetmegjelölések körében döntő jelentőséggel bír az oltalom alatt álló bornevek összetéveszthetetlen jellege.”134

Ezen állásponttal teljes mértékben egyet értve úgy gondolom, bár a szlovák és a magyar bortermelésre vonatkozó követelményrendszerek, valamint a szőlő-területek minősége eltérőek,135 az ügyben nyilvánvalóan szükség volt egy olyan kompromisszumos döntés meghozatalára, mely mindkét fél számára elfogadha-tó következményekkel jár, lévén, hogy a trianoni és párizsi békeszerződéssel a már említett három településünk szlovák fennhatóság alá került. Megjegyezném azonban, hogy a névhasználat lehetőségét elsősorban ezen települések (Újhely, Kistornya, Cserkeszőlő) vonatkozásában tartom feltétlen indokoltnak. Bár a két ország egymás között nem tudott kielégítő megoldást találni a problémára, az Európai Unió intézményeinek döntésével úgy gondolom lezártnak tekinthetőek az elmúlt évek küzdelmei.

132 FELVIDÉK.MA: Elutasította Luxemburg a magyar fellebbezést a „Tokaj” márkanév ügyében, Felvidék.ma, www.felvidek.ma/kitekinto/karpat-medence/44104-elutasitotta-luxemburg-a-magyar-fellebbezest-a-qtokajq-markanev-ugyeben [letöltve: 2016. 01. 26.]

133 FELVIDÉK.MA: Elutasította Luxemburg a magyar fellebbezést a „Tokaj” márkanév ügyében, Felvidék.ma, www.felvidek.ma/kitekinto/karpat-medence/44104-elutasitotta-luxemburg-a-magyar-fellebbezest-a-qtokajq-markanev-ugyeben [letöltve: 2016. 01. 26.]

134 LÁNCOS i. m. 67.

135 FÁBIÁN Erika: Szlovák-magyar küzdelem a Tokaji borért, Jogi fórum, www.jogiforum.hu/

hirek/27202 [letöltve: 2016. 01. 21.]

AZ EURÓPAI UNIÓ MENEKÜLTÜGYI POLITIKÁJA