• Nem Talált Eredményt

Bázismegoldások

In document Operációkutatás példatár (Pldal 85-90)

I. Feladatok 5

5. Lineáris algebra és poliéderek 57

5.4. Bázismegoldások

be, hogy

{x∈Rn :∀λ >0 eseténx0+λxP}={x∈Rn :Ax≤0}.

413. Legyenx0R={x:A0x=b0, A1xb1},A= A0

A1

. Igazoljuk, hogy

{x: minden λ∈Reseténx0+λxR}=V, aholV azAsortere. (Megoldás)

414. Legyenx0R={x:A0x=b0, A1xb1},A:=

A0 A1

. Igazoljuk, hogy

{x: létezikλ >0 hogyx0+λxRésx0λxR}=U, aholU azA=x0 sortere.

415. Tekintsük az alábbi 20 feladatot. Melyek triviálisak, melyek nehezek ? a) x∈poliéder/politóp/metszetkúp/generált kúp ?

b) Poliéder/politóp/metszetkúp/generált kúp üres-e ?

c) Poliéder/politóp/metszetkúp/generált kúpon korlátos-e egy célfügg-vény ?

d) Poliéder/politóp/metszetkúp/generált kúp⊆féltér ?

e) Optimális-e egy célfüggvény poliéder/politóp/metszetkúp/generált kúp adottxpontjában ?

5.4. Bázismegoldások

416. Tekintsük az R={x: Qxb}poliédert. Valamelyq6= 0 vektorra a következők ekvivalensek :

(i) Qq= 0.

(ii) qeltolási vektora R-nek.

(iii) R-nek van olyanzpontja, amelyrez+λqminden valósλ-raR-ben van.

76 5. Lineáris algebra és poliéderek

(Megoldás)

417. AzR:={x∈Rn :Qxb}poliéder eltolási altere aQmátrix nulltere.

(Megoldás)

418. AzRpoliéder egyz pontját tartalmazó legbővebb, R-ben fekvő affin altér azReltolási alterénekz-vel való eltoltja.

419. EgyR:={x:Qxb} ⊆Rn poliéder dimenziójanr(Q).

420. Tegyük fel, hogy azR poliéder nemüres ésR={x:Qxb} ={x: Q0xb0}. Ekkor QésQ0 sortere megegyezik. TetszőlegeszR eseténQ=z ésQ0=z sortere megegyezik. (Megoldás)

Az R = {x : Qxb} poliéder egy z elemének szintjén a σ(z) :=

r(Q)r(Q=z) számot értjük. Egy zR elemet bázismegoldásnak neve-zünk, ha az-aktívQ=z részmátrix rangja r(Q), más szóval a 0 szintű elemek a bázismegoldások. Egy bázismegoldáserős bázismegoldás, ha a nem nulla komponenseihez tartozóQ-beli oszlopok lineárisan függetlenek.

421. AzRpoliéder egyz elemének szintje csak a poliédertől függ és nem a poliédert meghatározó egyenlőtlenség-rendszer konkrét alakjától. Speciálisan, a bázismegoldás fogalma is csak a poliédertől függ. (Megoldás)

422. Minden nemüres poliédernek létezik bázismegoldása, nevezetesen bár-mely minimális szintű elem bázismegoldás. (Megoldás)

423. Igazoljuk a következő állításokat : a) EgyM =

P Q

nem-nulla mátrix esetén a P x=b0, Qxb1

lineáris rendszernek egyzmegoldása akkor bázismegoldás, har(M) = r(Mz=).

b) Az{Ax=b, x≥0}egy zmegoldása akkor és csak akkor bázismegol-dás, ha a pozitív elemekhez tartozó A-beli oszlopok lineárisan függet-lenek.

c) Az{yA≥0, yb=−1}rendszer egyy0 megoldása akkor és csak akkor bázismegoldás, ha azA-ból lineárisan függetlenül kiválasztható, azy0 -ra merőleges oszlopok maximális száma r(A, b)−1, aholr(A, b) jelöli

5.4. Bázismegoldások 77 az Amátrixb oszloppal történő bővítésével kapott mátrix rangját.

(Megoldás)

424. Igazoljuk, hogy a 423. feladat (a) részében zszintjer(M)−r(Mz=).

425. Igazoljuk, hogy a P x0+Ax1 = b, x1 ≥ 0 rendszer egy megoldása akkor és csak akkor bázismegoldás, ha az x1 nem-nulla elemeihez tartozó P-beli oszlopokat azA-ból kiválasztott maximálisan sok lineárisan független oszloppal kiegészítve még mindig lineárisan független rendszert kapunk.

426. Igazoljuk, hogy a {Bx≤ b, x≥ 0} rendszer egy z megoldása akkor és csak akkor bázismegoldás, ha a B valamely B0 nemszinguláris négyzetes részmátrixáraz aB0x0 =b0 egyértelmű megoldásából áll elő nullák hozzávé-telével.

427. AzR={x:Qxb}poliéder egyzelemére a következők ekvivalensek : (i) Qoszlopai lineárisan függetlenek észbázismegoldás (azazQ=z oszlopai lineárisan függetlenek, vagyisQ-nak van n darab lineárisan független z-aktív sora).

(ii) z csúcs.

(iii) z extrém pont.

(Megoldás)

428. Egy poliédernek véges sok csúcsa van. (Megoldás)

429. EgyR={x:Qxb} nemüres poliéderre a következők ekvivalensek : (i) Qoszlopai lineárisan függetlenek.

(ii) Regyenes-mentes.

(iii) Reltolási altere triviális.

(iv) Rcsúcsos.

(Megoldás)

430. Minden R={x:Qxb} nemüres poliéder előáll, mint egyA altér és egyR0 csúcsos poliéder összege. Nevezetesen,A azR eltolási altere(azaz Q nulltere), míg R0 = RA, ahol A az A altér ortogonális kiegészítője (vagyisQ sortere). (Megoldás)

78 5. Lineáris algebra és poliéderek 431. Egy R:= {x:M x ≤0} metszetkúp az A :={x: M x= 0} eltolási altér (ami speciális metszetkúp) és az R0 := RA csúcsos metszetkúp vektor-összege. (Megoldás)

432. Tekintsük az R = {x : Qxb} poliédert. Valamely nemnulla q vektorra a következők ekvivalensek :

(i) Qq≤0.

(ii) ~qa poliéder iránya.

(iii) R-nek van olyanzpontja, amelyre a{z+λq:λ≥0}félegyenesR-ben van.

(Megoldás)

433. Az R :={x∈ Rn : Qxb} poliéder iránykúpja a QmátrixMQ = {x:Qx≤0}metszetkúpja.

434. Igazoljuk, hogy egy {x :P x =b0, Qxb1} alakban adott nemüres poliéder iránykúpja{x:P x= 0, Qx≤0}.

435. Egy poliédernek és iránykúpjának extrém irányai ugyanazok.

436. EgyR={x:Qxb} nemüres poliéderre a következők ekvivalensek : (i) Rnem tartalmaz félegyenest.

(ii) R-nek véges sok csúcsa van, melyek konvex burkaR.

(iii) Rkorlátos.

(iv) Riránykúpja triviális.

(Megoldás)

437.* Minden R 6=∅ egyenes-mentes (azaz csúcsos) poliéder előáll, mint a csúcsai által feszítettRK politóp valamint a poliéder C iránykúpjának a vektor-összege.

438.* Legyen aC:={x:Qx≤0}nemtriviális kúp egyenes-mentes (=csú-csos), és legyenZ:={x:Qx≤0, cx=−1}poliéder, aholca Qsorainak az összege. Ekkor tetszőlegeszZ esetén~za kúp iránya, és a kúp tetszőleges~q iránya egyetlenzpontban metsziZ-t. TovábbáZ korlátos és egyzZ pont akkor és csak akkor csúcsaZ-nek, ha~z extrém irányaC-nek.

5.4. Bázismegoldások 79 439. Cegyenes-mentes nemtriviális metszetkúpnak véges sok extrém iránya van, ésC ezen irányok generált kúpja.

440. A C = {x : Qx ≤ 0} egyenes-mentes kúp egy z nemnulla eleme által meghatározott~z irány akkor és csak akkor extrém iránya C-nek, ha z merőleges aQmátrixr(Q)−1(=n−1) lineárisan független sorára, azaz ha r(Q=z) =n−2.

441. Legyen A ∈ Rk×n, b ∈ Rk, valamint legyen f : Rn → Rn+k a kö-vetkező f(x) := (x, b−Ax). (Ekkor tudjuk, hogy minden x0Rn esetén : x0 megoldása az Axb, x ≥ 0, x ∈ Rn rendszernek ⇐⇒ f(x0) megoldá-sa az Ax+Iz =b,(x, z)≥ 0,(x, z) ∈ Rn+k rendszernek.) Lássuk be, hogy mindenx0Rn esetén :x0 bázismegoldása az Axb, x≥0, x ∈Rn rend-szernek⇐⇒ f(x0) bázismegoldása azAx+Iz=b,(x, z)≥0,(x, z)∈Rn+k rendszernek.

442. Lehet-e azAxb poliéder erős bázismegoldásainak nemtriviális kon-vex kombinációja erős bázismegoldás ?

443.* Tegyük fel, hogyx1, . . . , xt∈ {−1,0,1}n vektorokhoz létezik olyan c, hogy mindeni-re cxi+112cxi éscxt>0. Igazoljuk, hogyt=O(nlogn).

(Megoldás)

444. Legyen P = {x : A1x = b1, A2xb2} poliéder, xP, s(x) :=

r AA1

2

−r(A=), aholA=azon sorok alkotta mátrix, amelyeketxegyenlőséggel teljesít. Ha a P poliéder valamely xpontjára s(x) legalább 2, akkor létezik olyanz6= 0 vektor (irány), hogy {x+λz:λ∈R} ∩P korlátos. (Megoldás) 445. Az {x : Axb} csúcsos poliéder egy x0 pontjának definiáljuk a szintjét a 444. feladat szerint.

a) Bizonyítsuk be, hogy has(x0)≥2, akkorx0rajta van egy olyan szaka-szon, amelynek minden belső pontja azonos szintű x0-lal, és mindkét végpontjának kisebb a szintje, mintx0-nak.

b) Mutassuk meg, hogy olyan szakasz is van, amire a fentieken túl az is teljesül, hogy mindkét végpont szintje pontosan eggyel kisebb x0

szintjénél.

446. Igazoljuk, hogy azA0x=b0, A1xb1rendszer bázismegoldásai csak a poliédertől függenek, a rendszertől nem. Sőt, a bázismegoldások halmaza független a koordinátarendszer választásától.

80 5. Lineáris algebra és poliéderek 447. Igazoljuk, hogy az A1x = b1, A2xb2 ill. az A1xb1,−A1x

−b1, A2xb2 rendszerek bázismegoldásai ugyanazok.

448. Igazoljuk, hogy az Ax =b, x ≥ 0 rendszer egy megoldása akkor és csak akkor bázismegoldás, ha a pozitív elemekhez tartozó A-beli oszlopok lineárisan függetlenek.

449. Legyenf g, aholf, g∈Rn. Igazoljuk, hogy azAx=b, fxg rendszer egy z megoldása pontosan akkor bázismegoldás, ha az A azon ai oszlopai, amelyekre f(i) < z(i) < g(i), lineárisan függetlenek. Mik lesznek az erős bázismegoldások ? Mik lesznek az (erős) bázismegoldások, haf g helyett csakfg-t tesszük fel ? Rn : Axb} poliéder x és z bázismegoldásait összekötő nyílt szakaszon van harmadik bázismegoldás, akkor A=x = A=z (azaz x ugyanazokat az egyenlőtlenségeket teljesíti egyenlőséggel, mintz).

In document Operációkutatás példatár (Pldal 85-90)