• Nem Talált Eredményt

BÁTHORİ GÁBOR

In document Illés lelkével (Pldal 118-155)

annak az Ekklésiának Lelki Pásztora.

1796. 13. Novembris,9 melly naponn kezdődött legelőször a’ közönséges Isteni tisztelet gyakorlása Pestenn, 102. esztendeig tartott félbe szakadása

utánn.10 {V.}11

{1.}

egymástól, ami akár kárukra is lehetne, de ezek inkább bölcsességükről és önmérsékletükről tanúskodnak.

Mint látjuk, a Báthori Gábor által idézett szöveg a XVIII. századi, Mosheim korabeli né-metországi lutheránus egyházak, gyülekezetek istentiszteleti életével foglalkozik. Báthori a kiragadott szövegrészlettel és annak apróbb változtatásával a mondanivalót kiterjesztette a protestánsokra, a korabeli magyar református egyházra. Az alábbiakban az idézet német és angol fordítását is közlöm.

„Uebrigens iſt allen und jeden Gemeinen die Freyheit eingeräumet worden, von den alten Ge-bräuchen, die niemanden ſchädlich ſind, ſo viel beyzubehalten, als es die Umſtände der Orte, Geſezze und Völker zu erfordern ſcheinen möchten. Daher ſind die Gemeinen der Lutheraner ſowol in Abſicht der Zahl, als auch in Abſicht der Beſchaff enheit der öff entlichen Gebräuche bis auf unſere Zeit ſehr von einander verſchieden. Allein es iſt ſo weit entfernt, daß ihnen ſolches zur Schande gereichen ſollte, daß es vielmehr von ihrer Klugheit und Mäſſigung einen nicht geringen Beweis giebt. *)” [Lábjegyzet:] „*) S. Balth. Meisner Libro de legibus L. IV. Art.

IV. Quaeſt. IV. S. 662=666. Joh. Adam Scherzer Breviar. Hülſemann enucl. S. 1313=1321.”

Mosheim 1773, 463-464.

„In other respects every church was at liberty to retain so many of the ancient usages and rites as were not dangerous, as a regard to places, the laws, the character, and the circumstances of the people seemed to require. And hence down to our time, the Lutheran churches diff er much in the number and nature of their public rites; which, so far from being a dishonour to them, is rather good evidence of their wisdom and moderation.2” [Lábjegyzet:] „2 See Meisner, De Legibus, lib. iv. art. iv. quæst. iv. p. 662-666; Scherzer’s Breviarium Hülzemann Enucleatum, p. 1313-1321.” Mosheim , .

9 A dátum bejegyzése feltehetőleg az ágenda első rétegéhez tartozik, de úgy tűnik, hogy később még egyszer átírták.

10 A kiegészítő, magyarázó megjegyzés későbbi, utólagos betoldás, a későbbi átdolgozás rétegéhez tartozik, más helyesírással.

11 Üres lap.

KERESZTELÉS Formulája.

A’ természeti romlottság, az az, a’ bǘn nem tsak annyiban hatalmazott-el, e’

világonn12 hogy attol senki tiszta nem volt az emberek közzül, a’ Jésuson kivǘl, hanem annyiban-is, hogy az minek eltte születtetünk mind testünket, mind lelkünket be-motskollya és meg-fertézteti; mert mindnyájan el-mondhatjuk azt magunkrol, a’ mit Dávid mondott: Imé én álnokságban fogantattam, és az én Anyám bűnben melegitett engemet.13 Ez a’ terméſzeti fertelem ki zárna14 minket az Istennek országábol; mert oda be nem mehet semmi tisztátalan és megfertéztetett,15 hanem ha16 Ezt a’ motskot és útálatosságot el-tisztitand17 a’

Szent Léleknek meg-szentel kegyelme, melly áldott munkája {2.} az Isten Lel-kének, Ujá Születésnek neveztetik a’ Szent Irásban, mivel az által más emberré tétetik a’ bǘnös, mint volt annak eltte. A’ honnét azt mondja a’ Kristus: Ha valaki újonnan nem ſzületik, nem látja az Istennek országát.18

De mivel a’ Szent Léleknek ez a’ munkája az Ujá Születés, vagy meg-szen-teltetés belöl a’ Szivben megyen véghez, tehát azt nem lathatjuk; minket pedig ertelen elméjǘ embereket a’ gyz meg leg-inkább valamiröl, ha azt szeme-inkkel látjuk; hogy tehát19 a’ Kristus ezen a’ mi ertlenségünkön segittsen, és a’ Szent Léleknek azt a’ bels munkáját velünk valamennyire képzeltesse lát-tassa,20 azért rendelte a’ Sz. Keresztséget, azt parantsolván ez eránt a’ maga {3.} Tanitványinak: El-menvén a’ Széles világra21 Tantiványokká tegyetek min-den nemzettségeket, meg keresztelvén azokat az Atyának, és a’ Fiúnak és a’ Szent

12 Az e’ világonn kifejezés sor fölötti, talán későbbi betoldás.

13 Zsolt 51,7

14 A na rag későbbi betoldás, más tintával.

15 Jel 21,27

16 A hanem ha kifejezés későbbi széljegyzetes betoldás † jellel.

17 A szó vége később sor fölötti betoldással javítva: el-tisztitja helyett el-tisztitand.

18 Jn 3,3

19 Betoldás a sor fölött.

20 Kihúzás és sor fölött beszúrt későbbi javítás.

21 Mk 16,15b. A keresztelési parancs abban a formában, ahogyan az ágendaíró itt idézi, nem létezik az Újszövetségben; mint látható, a „Báthori-féle szereztetési ige” a Mk 16,15b.16 és Mt 28,19 verseinek egyesítéséből vagy összekeveréséből jött létre. Kérdés, hogy ez tudatos eljárás-e, vagy a szerző emlékezetére támaszkodott, ami e helyen nem pontosan működött. Inkább az utóbbit tartom valószínűnek. A Mt és Mk szövegének összekapcsolása vonatkozásában lásd:

Kolumbán 2005, 175.

Léleknek nevében;22 a’ ki hiszen és meg-keresztelkedik, idvezül, a’ ki pedig nem hiszen, el-kárhozik.23

A’ Keresztség pedig abbol ál, hogy a’ meg-kereszteltetend személynek fejére viz töltetik, az Atyának, és a’ Fiúnak és a’ Sz. Léleknek nevében.

A’ viz meg-vallom, hogy az újá Születésre, a’ bǘnöknek el-mosásokra semmit sem tesz, de nem is azért rendelte azt a’ Kristus, hanem azért, hogy ez a’ viz mutassa-meg szemeinknek, mit tselekszik24 belöl a’ Szivben, a’ Lélekben a’ Szent Lélek kegyelme, azt tudniillik, hogy valamint ez a’ viz, mellyet látunk, a’ teströl le-mossa a’ Szennyet, úgy a’ Szent Lélek kegyelme, mellyet {4.} nem látunk, a’

lelket meg-tisztitja minden fertelméböl.

A’ fejére töltetik a’ Viz a’ meg-kereszteltetend Személynek; a’ Keresztyénség-nek elein pedig egeſzſzen be-mártatott abba. Minthogy azért a’ Viz meg-ölhet és meg-fojthat, ezzel a’ be-mártással a’ jelentetik, hogy az a’ meg kereszteltetett Személy a’ Kristussal együtt meg-holt és el-temettetett; a’ vizböl való kivételé-vel pedig a’ mutattatik, hogy az a’ Kristussal együtt fel-támadott. Ez az, a’ mit mond Sz. Pál: El-temettettetek a’ Kristussal edjütt a’ Keresztség által, melly által

 vele edjütt fel-is támadtatok.25

Végre, az Atyának és a’ Fiúnak és a’ Sz. Léleknek Nevében kell lenni a’ Ke-resztségnek, a’ Kristus parantsolatja szerént, melly által az igértetik annak {5.}

a’ ki meg-kereszteltetik, hogy az Atya Isten neki Attya lett, Szent Fiának26 ér-deméért kegyelmébe ’s Anyaſzentegyházának társaságába be-vette, a’ Sz. Lélek által újá szǘli, a’ kegyelemben meg-rzi ’s végre idveziti.

Hogy azért a’ mi jól tév Istenünk ezt a’ maga jóságát ezzel a’ kisdeddel-is közöllye, és ebben a’ kereſztség vizével való meg-mosattatással a’ maga Szent Lelkének újá Szǘl kegyelmét öszve kösse, esedezzünk  érette.

Könyörgés.

Kegyelmes Isten, minden testnek lelkének Istene, Te az igéreteket nem tsak nekünk adtad, hanem a’ mi Fiainknak is; a’ Jésus Kristus-is; mint irgalmas F Pap, a’ gyermekeket magához hivta, st azt {6.} mondotta, hogy ollyanoké a’ mennyeknek országa.27 Alázatosan ajánljuk Felségednek ezt a’ kisdedet, kit a’ Te bölts újaid formáltak az  Annyának méhében, onnét-is Te hoztad ki a’ világosságra. Nem tagadhatjuk, hogy e’, bǘnös szüléktöl származván, nem

22 Mt 28,19

23 Mk 16,16

24 tsinál javítva fölötte [ts]elekszik

25 Kol 2,12

26 Eredetileg a Fiúnak szöveg szerepelt e helyen, amiből később Szent Fiának fordulat lett.

27 Vö. Mt 19,14; Mk 10,14; Lk 18,16

lehet28 tisztatalan29 magáb[an]30 Te eltted;31 de mivel Te tisztát vehetsz a’

tisztátalanbol, könyörgünk Te néked, hogy midn ez a’ kisded a’ keresztség vi-zével meg mosatik, a’ Te Lelkednek belöl munkálódó kegyelme tisztittsa meg az

 lelkét minden fertelmeiböl, hogy ha a’ Te kegyelmed által felnevekedik, ellenek álhasson az ördög, e’ világ és a’ test minden kisérteteinek. Tartsd ezt32 min-denkor úgy, mint a’ te tulajdonodat és a’ Te Anyaszentegyházadnak {7.} Tagját:

vezéreld tet, a’ mig él a’ Te tanátsoddal, azután vedd-fel a’ ditssségbe Amen.

A’ Kereszt Atyák és Anyák elejekbe tetetend kérdések:

1, Keresztyén Atyámfi ai, Akarjátok é ezt a’ kisdedet a’ Szent Keresztség által a’ Kristus Anyaszentegyházába beavatni?

2. Igéritek é magatokat arra, hogy ennek neveltetésére, az Isteni félelemben és Keresztyén igaz tudományban való tanittatására mind addig gondotok lesz, mig értelmére jut, és azt az igaz vallást meg-tanulja?

N.N. Keresztellek én tégedet az Atyának, és a’ Fiúnak és a’ Szent Léleknek Nevében, a’ te büneidnek botſánatjokra.33 Amen.

{8.}

A’ meg kereszteltetett kisded-nek meg-áldatása.

A’ világosságoknak Attya, a’ kitöl száll alá minden jó adomány és tökélletes ajándék onnan felyül az égböl,34 áldja és szentelje-meg ezt a’ kisdedet, nevellye fel ezt a’ maga igaz esméretében, és félelmében, szüléinek örömökre, Anyaſzentegyházának tellyességére, ami Urunk Jésus Kristusért Amen.

{9}

{10.}35 {11.}

28 Beszúrás a sor fölött ugyanazzal a tintával.

29 Az első változatot (bǘnös szüléktöl származván tisztatalan) ugyanaz a kéz javította ugyanazzal a tintával.

30 Az adott korban szokásos szóvég-, ill. ragrövidítés feloldása.

31 Beszúrás a sor fölött ugyanazzal a tintával.

32 Beszúrás a sor fölött ugyanazzal a tintával.

33 Talán későbbi kihúzás más tintával.

34 Jak 1,17

35 9-10. lap üres.

AZ ÚR VACSORÁJA ki-szolgáltatásakor

mondandók.

Mi képen szerzette a’ mi Urunk Jésus Kristus a’ Szentséges Vég-Vatsorát, meg-irták ugyan azt három Evangelisták-is; de leg bvebben és világosabban le-irta Sz. Pál Apostol 1 Kor. XI: 23 ’s a’ k. versekben illyen beszédekkel: En az Urtol vettem, mellyet nektek elötökbe-is adtam, hogy az Ur Jéſus azon éjtszakán, mell-yen kézbe adaték, vette a’ kenyeret, és hálákat adván meg-törte, és ezt mondotta:

Vegyétek, egyétek, ez az én testem, melly ti érettetek meg-töretett, ezt tselekedjétek az én emlekezetemre. Hasonlatosképen vette a’ Pohárt-is, minekutánna Vatsorált volna, ezt mondván: E’ {12} Pohár Uj Szövettség az én vérem által, ezt tselekedjétek valamennyiszer iſzſzátok az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer ejénditek e’

kenyeret és ijándjátok e’ pohárt, az Urnak halálát hirdessétek a’ mig el-jövénd.

Azért valaki ejéndi e’ kenyeret és ijándja az Urnak poharát meltatlanul, vétkezik az Ur teste és vére ellen. Probálja meg azért minden ember magát, és úgy egyék abbol a’ kenyérböl és úgy igyék abbol a’ pohárbol. Mert a’ ki eſzik és iſzik meltatlanul, kárhozatot eſzik és iſzik magának, hogy meg nem betsüli az Urnak testét.

Kereſztyének! Mit teſznek Sz. Pálnak ezek a’ Szavai, és miben áll az Ur Vatsorájának egéſz tudománnya,36 azt sokszor hallottátok, és Isten kegyelméböl mindnyájan értitek; tsak ara kérlek hát, hogy {13.} minek eltte az Urnak Szent Vatsorájával élnénk, gondollyátok meg voltaképen azt, a’ mit utollyára hallátok Sz. Páltol: Probállya meg minden ember magát és úgy egyék abbol a’ kenyérböl, és úgy igyék abbol a’ pohárbol.37 Azt mondja bölts Salamon Peld. XXIII. Mikor nagy Urral ǘlsz le enni, szorgalmatosan magadra vigyázz, mert kést vernél a’ torkodba, ha mértékletenkednél.38 A Regula helyes, mellyet annál szorgalmatosabban meg kell tartanunk, minél nagyobb az Ur, a’ kinek asztalánál eſzünk. Minthogy pedig az Urnak Sz. Vatsorájával élvén, az Urak Urának és Királyok Királyának aszta-lánál vagyunk, Szentek, vigyázzunk magunkra; mert ha itt meltatlanul eſzünk, nem tsak kést verünk a’ torkunkba, hanem magunknak kárhoztatot eſzünk, {14.}

meg nem betsülvén az Urnak teſte39 [sic!]. Sz. Pál Apostol azt állitja, hogy ezt a’

veszedelmet el-kerülhetjük a’ magunk meg-probálásunk által. Probállya meg, úgymond, minden ember magát, és úgy egyék abbol a’ kenyérböl és úgy igyék abbol a pohárból.40 De, azt kerditek, mi felöl kell magunkat meg probálnunk?

Atyám-36 A kifejezés eredetileg talán egéſz maga lehetett, amit később felülírt a szerző egéſz tudománnya formában.

37 1Kor 11,28

38 Péld 23,1-2

39 1Kor 11,29bc

40 1Kor 11,28

fi ai, azt mondja Sz. Pál, hogy most ez a’ három meg-marad, az az, ez a’ három teszi az embert igazán Kereſztyénné: a’ hit, a’ reménység, a’ szeretet.41 Tehát azt kell meg próbálnunk, ha vallyon van é bennünk hit, remény, szeretet?

1, Visgállyuk-meg hát szorosan és minden magunknak való kedvezés nélkül, ha vallyon hiſzszük é mind azokat kételkedés nélkül, valamellyek az Evangéliomban meg-irattattak? Ne- {15.} vezetesen mivel az Urnak Sz.

Vatsoráját a’ Kristus a’ maga halálának emlegetésére szerzette, porbállyuk meg magunkat, ha hiſzſzük é, hogy a’ Kristus a’ maga halálával eleget tett minden mi bǘneinkért, úgy hogy ezzel az  áldozatjával Isten annyira meg-elé-gedett, hogy azért minket meg-igazit és idvezit?42 Ha valaki ezeket nem hiszi, a’ nem Keresztyén, és igy az Ur Vatsorájával élvén, tsúfságra teſzi ki a’ Kristus tökélletes áldozatját, tapodja a’ Szövettség vérét, melly által a’ Hivek meg-szenteltetnek, és igy magának kárhoztatot eszik és iszik.

2. A’ reménység azoknak az Istentöl igértetett jóknak bizodalommal való várások, mellyeket ezután érünk-el és most {16.} nem láttatnak. Visgállyuk-meg hát, ha tántorgás nélkül való bizodalommal várjuk é a’ testnek porbol való fel-támadását, és az azt követ ditssséget ’s örök életet, és ha ottan ottan [sic!] a’

test és a’ vér ki fogásokat keresne is, meg-gyzi é azt a’ mi hitünk annyira, hogy kételkedés nélkü[l]43 el-mondhassuk: Tudom kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy az én ö nála le-tett kintsemet meg-tartja ama napra?44 A’ k[i]ben ez a’

reménység meg van, aro[l] igaz, a’ mit mond Szent Pál, hogy az reménység által meg-tartatik.45 Ellenben a’ ki illyen reménységet magában nem érez, annak a’

Kristus által szereztetett jókhoz semmi köze nints, nints hát azoknak zálogok-hoz, az Úrnak Szent Vatsorájához-is: és igy azzal méltatlanul élvén magának bünte- {17.} tést eſzik és iſzik. Végre

3. A’ szeretet a’ Törvénynek be-töltése, a’ mint Sz. Pál, st maga a’ Kristus mondja; mert ere tzéloz az egész Törvény és a’ Proféták irások, hogy szeressük az Istent, szeressük felebarátinkat.46 Probállyuk meg hát magunkat, és vegyük visgálóra, ha vallyon tele van é Szivünk az Isten szeretetével? Nem lappang é ott e’ mellett a’ magunk mod nélkül való és világnak ’s annak ditssségének

szere-41 Vö. 1Kor 13,13

42 A mondat eredetileg ponttal végződött, amit egy későbbi, más tintával történő javítás egészített ki kérdőjellé.

43 A bekötés miatt nem látható betű. Ezek után az Ágendás könyv bal oldalán elhelyezkedő szöveg átírásakor a bekötés miatti, rendszerint egy betűnyi hiányt minden további megjegyzés nélkül, [] között pótlom. Azonban ott, ahol a betűt részben lehet látni, nem töröm meg az átírást a jelzett közbeékeléssel.

44 2Tim 2,12bc

45 Vö. Róm 8,24

46 Vö. Róm 13,8.10

tete? El-mondhatjuk é igazán Istennek: Nints nekem a’ mennyekben Te náladnál több, Te rajtad kívül e’ földön senkiben nem gyönyörködöm?47 Felebarátinkhoz olly szives indúlattal viseltetünk é, hogy azoknak boldogságokat és idvességeket tellyes {18.} ervel munkálódjuk?

Ha mind ezekre Lelkünk Amen[t] mond, ez azt mutatja, hogy mi az Urnak Asztalánál meltatlanul nem eszünk és nem iszunk.

De bár igy legyen-is a’ dolog, mind az által a’ tsak ugyan bizonyos, hogy bǘnösök vagyunk, sok dolgokban meg-esünk minden napon mindnyájan. Mi-nek eltte azért az Urnak Szent Asztalához járulnánk, tegyünk vallást az ir-galmas Isten eltt ezekröl a’ mi bǘneinkröl. Jertek hát büneiteken bánkodó Lelkek, mondjuk egy Szivel és Szájal:48 Láſd lev. 97. az ott lévő Vallástételt kell mondani, es ide irni49

Bǘnröl való Vallás-tétel.50

Örök mindenható Felséges Ur Isten! én Szegény nyavalyás bǘnös ember val-lást teszek Te Szent Felséged eltt, hogy én Tégedet {19.} meg-bántottalak sok fertelmes bǘneimmel, ugymint: gonosz szómmal, szándékommel, látásommal, hallásommal, szitkos átkos voltommal, Te Szent parantsolatidat meg nem tar-tásommal, felebarátimhoz való hǘségtelenségemmel és gyǘlölségemmel, Ke-resztyéni tisztemben és hivatalomban resten való el-járásommal: ezekkel és ezekhez hasonló számtalan sok titkos és nyilván való bǘneimmel Tégedet én Istenemet meg-bántottalak; meltó haragra és boſzſzú állásra fel-inditottalak.

De mivel tsak Te vagy a’ megtér bǘnösökön könyörǘl Isten, annak okáért alázatosan könyörgök Te néked, hogy ama Te igereted szerént, mellyben {20.}

azt fogadtad, hogy a’ melly orában a’ bǘnös Te hozzád fel-kiált, meg-halgatod, és az  álnokságirol többé meg nem emlekezel, botsásd-meg én Istenem az én bǘneimet, és a’ Te Szerelmes Fiad vérével mosd el bǘneimnek rúttságát, ártat-lanságával fedezd-el vétkemnek fertelmét.

Teremts új Szivet, új lelket Ur Isten én bennem, és a’ Te Szent Lelkedet ne vedd-el én tlem;51 de st inkabb részeltess az  ajándékiban és Szentelly-meg Lelkemben, testemben, hogy lehessek Szent és méltó vendég Szent Fiad Asz-talánál, és részesǘlhessek azokban a’ jókban, mellyeket teste töredelmével, és vére hullásával szerzett, hogy Szent és ártatlan életet élvén, mehessek-be a’

47 Zsolt 73,25

48 Vö. Róm 15,6

49 Későbbi bejegyzés, es ide írni még későbbinek tűnik.

50 Innentől egészen a {22.} oldalon található feloldozásig egy vonallal áthúzták a szöveget.

51 Vö. Zsolt 51,13

boldogságba, mellyben élſz és uralkodol a’ Te Szent Fiad- {21.} dal, a’ Szent léleknek egyességében, mind örökké. Amen.

Keresztyén Hivek! En jóllehet a’ ti hitetekben és ebben a’ ti vallás tételtekben leg-kevésbé sem kételkedem: mindazáltal hogy az az Isten és e’ Szent Gyüleke-zet eltt annál nyilván valóbb legyen: három kérdéseket teszek-fel, mellyekre ki ki jó lelki esmérettel felellyen-meg és mondja: Én hiszem és vallom.

Elször azt kérdem: Hiszitek é, hogy Isten Ádámot, az elſ embert igasságban, szentségben és ártatlanságban teremtette vala: de az ember az ördögnek izga-tása miatt abbol ki eſvén, mind magát, mind minden maradékit örök halálba és kárhozba ejtette?

Fel[eljétek]. En hiszem és vallom.

{22.} Másodszor azt kérdem: Hiſzitek é hogy az Atya Isten Szent Fiát, az Ur Jésust a’ testben ti érettetek el-botsátotta, annak a’ kereſzt fán lett egy áldozatjával a’ bǘnt, halált, ördögöt, poklot és kárhozatot úgy meg-rontotta, hogy azok többé kárhoztatástokra nem lehetnek?

Fel[eljétek]. En hiszem és vallom.

Harmadszor azt kérdem: Hiſzitek é,52 hogy e’ halandó életnek utánna fel-támasztya Isten a’ ti halandó testeiteket a’ földböl és be viszen titeket lelkestöl

’s testestöl az örök boldogságba?

Fel[eljétek]. Én hiszem és vallom.53 Fel-oldás.

Én is azért54 az én Uramnak a’ Jésus Kristusnak meltatlan ugyan de rend szerént való és hivatalos szolgája lévén, azzal a’ hatalommal mellyet vettem a’ Sz. Aposto- {23.} lokkal edjütt, hirdetem ti néktek, ezen ti hitetek és vallás tételtek után, a’ ti bǘneiteknek botsánatját, és az örök életet, mellyet meg ád az Ur, adjon-is meg, mind tinektek, mind minden  benne igazán hivknek. Amen.

Valakik magatokat e’ képen el-készitettétek, járullyatok már bizodalommal az Urnak asztalához, de úgy mint az Isten Szent Fiának asztalához, és igy illend fi gyelmetességgel és buzgosággal.

Mikor a’ hívek körül állják az asztalt,55

A’ kenyeret fel vévén a Lelki Pásztor e’ képen szóll:

Azt irják az Evangelisták és az Apostol Sz. Pál, hogy a’ Kristus vévén a’

52 Két szó következett eredetileg (talán hogy is/hogy mi?), amit rögvest kihúzott, javított az ágendaíró.

53 Eddig tart az áthúzás.

54 Kihúzás ugyanazzal a tintával.

55 Későbbi betoldás.

kenyeret, hálákat adott. Kövessük mi is Idvezitnknek peldáját és adjunk há-lákat.

{24.}

Könyörgés.

Minden testnek Lelkének Istene, kegyelmes Atyánk, hálákat adunk Te néked, hogy testünkröl kegyelmesen gondoskodtál, adván annak eledelt a’ földböl.

Ezek közzül a’ Te jó téteményid közzül való e’ kenyér, mellyet mi megszente-lünk a’ hálaadás56 és a’ könyörgés által, hogy legyen az a’ Te Sz. Fiad testének Sákramentoma. De mivel Te viheted azt egyedül véghez, a’ mit mi kérünk:

Szenteld-meg azt Te magad, és kösd ezzel öſzve azt a’ Te kegyelmedet, hogy valakik e’ Szent kenyérböl részesülnek, vegyék bǘneiknek botsánatját, meg-szenteltetéseket és örök életeket. Amen.

A’ Poharat fel-véven igy szóll a’ Lelki Páſztor:

{25.} A’ Kristus, minek utánna vatsorált volna, vévén a’ poharat, hálákat adott, adjunk mi-is hálákat.

Könyörgés.

Tökélletes Közbenjárónk és F Papunk, Ur Jésus Kristus, a’ Te véred tisztit meg minket minden bǘneinkböl.57 Annak a’ Szent Vérnek Sákramentomául rendelted e’ Poharat. Legyen azért nekünk mindnyájunknak e’ Te beszéded szerént, hogy e’ Pohár, mellyet meg szentelünk, legyen a’ Kristus vérével való közösǘlésünk, meg-tisztulván ez által lelkeink minden holt tselekedetektöl Amen.

El-végezdvén az Urnak Szent Vatsorájának ki szolgáltatása, a’ Lelki Pasztor ezeket mondja:

{26.} E’ képen szerzette a’ mi áldott Idvezitnk e’ Szentséges Vég Vatsorát;

e’ képen éltenek ezzel az Uj Testamentomi Hiveknek Gyülekezeteik, az  hitek-nek ersitésére, a’ Váltság munkájának magokban való elpetsétlésére, keresz-tyéni hitekröl és vallásokról való bizonyság tételekre, atyafi úi szereteteknek ersitésére, a’ Kristus halálának hálaadással való emlegetésére; a’ mi képen

e’ képen éltenek ezzel az Uj Testamentomi Hiveknek Gyülekezeteik, az  hitek-nek ersitésére, a’ Váltság munkájának magokban való elpetsétlésére, keresz-tyéni hitekröl és vallásokról való bizonyság tételekre, atyafi úi szereteteknek ersitésére, a’ Kristus halálának hálaadással való emlegetésére; a’ mi képen

In document Illés lelkével (Pldal 118-155)