mind más földes urak jószágaiban sok kárt tesz, még a reá küldött királyi parancsolatokat is csak megneveti s. a. t. Ő birta a Drávához kö-zel Babócsa várát. Itt tartott ő 1531. észt. Perényi Péterrel, Sulyok Györgygyei, Török Qálinttal, Pekry Lajossal, Lengyel Jánossal és Pethő Tamással egy kis gyűlést, és onnan hirdettek egy nagyobb gyűlést Bélavárára mart. 19. napjára. Felesége Buzlai Mózses leánya Katalin volt.
Báthori András* (Ecsedi). István palatínus ÓB György testvére, belgrádi bán, és szatmári főispán. Bánná 1521. észt. tette őt máso-dik Lajos; de mikor aztán elment, hogy Belgrád várát a török ellen megerősítse, épitse s élelemmel megrakja; Török Bálint és Héderváry Ferencz őt oda be nem bocsátották; azért is neki minden haszon nélkül onnan vissza kellett jönni. Lásd Homonnay Ferencz. Ott volt a mohácsi veszedelemben 1526. észt., és ott az első seregben viasko-dott, mely mikor hátratolta volna a törököket, András a királyhoz visszaszaladt, és nagy örömmel jelentette, hogy a törökök hátat for-dítottak, a győzelem a magyaroké lesz; azért a király is a mellette lévőkkel mozduljon elébb, és a törököket űzni segítsen, melyet a ki-rály meg is fogadott, de a maga és mindenek veszedelmére, ügy lát-szik, hogy Ő megszabadult a veszedelemből, és Ő volt az a Báthori András, a kit Ferdinánd a maga koronázásakor Fehérváron tárnok-mesterré tett, és a kire azután való esztendőben, mikor maga a re*
gensburgi német diétára ment volna, bízta egyikre az ország dolgait.
Első felesége Kállay János leánya Borbála, második pedig Rozgony István leánya Katalin volt, kivel hat vár szállott ő reá Lajos király helybehagyásával,úgymint: Csicsva, Mogyorós, Varanó, Zemplén; Cse-rép Borsod; Bozgon Abauj; Tbora Pest vármegyében. Testvérei mag nélkül haltak el, neki pedig három fia maradt: Bonaventúra, György és Miklós.
Bátfeori Bonaventúra vagy András. (Ecsedi). Báthori Andrásnak Bosgony Katalintól való fia. Somogyi, szatmári, szabolcsi főispán, tár-nokmester, országbírója, a király hadainak főkapitánya és erdélyi vajda, első Ferdinánd és Maiimilián királyok idejében. Az András nevet csak a magyar katonák adták neki az okból, mivel a Bonaventúra szót hosszallották, és az nehezen gördült az ő szájokban. Atyja pél-dáját követvén, 6 is Ferdinándhoz állott Szapolyay János ellen. Ott volt Bécsben 1533. észt. Thnrző Elekkel s másokkal, mikor Ferdi-nánd Mohammed csausz török követet igen fényes polnpával halgatta meg, és ott a király jobb keze felől állott. Együtt ostromlotta Er-délyben Fogaras várat Majláth Istvánra a hires török Bálinttal 1540.
észt., és igy akkor Szapolyay pártját követte. De már 1542. eszi Ferdinánd részén volt, és abban a derék, de szerencsétlen táborban, egy csoport lovasságot vezérlett, melyet Ferdinánd a tapasztalatlan brandenburgi őrgróf, Joakim fovezérsége alatt, Budának a törököktől való visszavételére küldött vala. Felettébb sajnálta ő a törököknek abban az időben az országban való elhatalmazásokat, és épen azért Zríny Miklóssal, Verbőczy Imrével s másokkal összeszövetkezett, hogy azokat, minden magok veszedelmére való ügyelés nélkül, iparkodjanak az országból kiverni.
Minekutána elvette a Thurzó Elek öregebb leányát Annát, just tartott Szepes várához, és azt kezéhez is vette 1543. eszi 6. aug.;
de just tartott az ott való prépostság jövedelmeihez is, és a szepességi huszonnégy város plébánusaitól megkívánta a cathedratictunot, mely iránt Szikszóról 13. sept. irt azok espereséének Molnár Györgynek, hogy azt azokkal fizettesse meg; a ki pedig közölök fizetni nem akarna, azzal ugy fog bánni, mint rebellissel; a minthogy el is kül-dötte a fizetni nem akarók ellen Merse Lászlót egynéhány huszárral, kik is a poprádi plébánost elfogták, és azt egy Iára ültetvén, mely-nek hasa alatt az ő lábait összekötözték, azt a szepesi várba fog-ságra vitték; de másokkal is sok méltatlan erőszakoskodást csele-kedtek. Az efféléket a szepesi prépost, Horváth János ellen való cselekedte Báthori, és mihelyt az ő kedvééit oda
Ferdinánd egy aj prépostot tett, mindjárt szent lett a békesség, és még a felébb emiitett esztendő sem múlt el, mikor Báthori 21. dec.
egy levelet küldött a nevezett plébánosokhoz Nyirbáthorból, melyben nekik azt Ígérte, hogy csak éhez az uj préposthoz legyenek engedel-mesek, őket aztán többé nem fogja háborgatni.
Ugyanezen esztendőben a beszterczebányai diéta azt kérte az akkor Prágában mulató királytól, hogy mivel a Tisza két partján fekvő vármegyékbeli ügyes-bajos emberek, a törökök miatt lakó he-lyeiktől messie nem távozhatnak, tehát az ő törvényes dolgaiknak elintézése végett, azon vármegyékbe Báthori menjen el, egy vagy két itélőmesterrel, és egynéhány táblabirával, és ott helyben tegyen kö-zöttök igazat. A mely per akkortájban a lőcseiét és késmárkiak közt forgott fenn, azt a lőoseiek nyerték meg; de azért a sentenczia után sem akartak engedni a késmárkiak. Ezek ellen tehát Báthorit rendelte ki a király, hogy Őket erőszakkal is a sentenczia mellé szo-rítsa 1544. észt.
A nagyszombati diéta azt végezte 1547. észt., hogy Báthori az ország Duna és Tisza közt való részeinek, a törökök ellen való ótalmazására különösen rendeltessék ki, és hogy ott annál inkább dolgához láthasson, rendszerént vagy Egerben vagy Nyitrán vagy Semphtén lakjék; az urak pedig minden száz jobbágytól szakadatlanul készen tartsanak három lo-vast és három gyalogot, hogy azokat Báthori parancsolatára oda küld-hessék, a hová a szükség kivánandja, sőt magok az urak s neme-sek is a felkelésre mindenkor készen tartsák magokat. Minthogy pe-dig ő a tul a dunai részre is ügyelni nem érkezek, tehát oda más kapitányt kell tenni, a ki vagy Szigeten, vagy Pápán, vagy Kani-zsán lakjék. Az ő házához Nyirbáthorba jött Martinuzzi György 1549. észt, hogy ott ő vele és az ő főkapitány társával Salm Miklós gróffal alkudozzék azon pontok felett, melyek alatt György a Szapo-lyay János özvegyétől Izabellától Ferdinándhoz akart állani. Mig a szolnoki várat 1550. észt. építették, azalatt Báthori a Tisza partján Abád nevű faluban szüntelen fegyveresen vigyázott, hogy annak épi-tését a törökök meg ne gátolhassák. Hogy tizenhét nap alatt nagy sebességgel felépült Szolnok vára, Egerhez közel Puszta-Szikszóhoz szállott Báthori. Voltak akkor az ő táborában a tul a dunai várme-gyékből is nemesek, a kik még a magok lakó helyében törököt soha nem láttak. Minthogy már az idő különben is ősszel volt, nem akar-tak ezek tovább maradni a táborban, egy részről a szüretet és őszi vetést, más részről pedig azt háoytorgatván, hogy ők régi szabadsá-gaik szerént, tizenöt napnál tovább nem tartoznak táborozni, de a
8
Báthori szép szavai azokat továbbra is megtartóztatták. Veránesics Antal, a ki akkor az ó' beszédét halgatta, nem győzte eléggé csodálni elméjét, ékesen szólását s a maga mérséklését, agy hogy őt ama régi Scipióhoz merte hasonlítani, a ki Spanyolországot meghódoltatta.
Még akkor is ifjúnak irja őt Veránceics, azt az egyet sajnálván benne, hogy ifjú létére is már a köszvénynyel gyötrődött.
Hogy nem csak Martinuzzi György, hanem maga a Szapolyay özvegye is, a már emiitett Izabella, valami kedvét mutatta ahoz, hogy ő bizonyos feltételek alatt Erdélyt Ferdinándnak általadja; Fer-dinánd ezt a Báthorit akarta Nádasdy Tamással oda elküldeni, hogy mind Izabellával, mind Martinuzzival csináljanak alkut. Á szerződés pontjait már kezökbe is adta volt nekik Ferdinánd Bécsben 1551.
észt. 30. márcz.; de csakhamar érkezett Martinuzzi levele, hogy Iza-bella esze már megváltozott, azért is Ferdinánd küldjön minél hama-rabb egy olyan sereget, melylyel ő Izabellát előbbi Ígéretének meg-állására kényszerithesse. El is küldötte Ferdinánd Báthorit Castaldó*-val és Nádasdy Tamással Erdélybe, kik is ott a magyar koronát ke-zökbe vették Izabellától; azonban a kolozsvári nagy templomban Fer-dinánd nevében megesküdtek Izabellának, hogy FerFer-dinánd a maga legkisebb leányát Joannát, az Izabella fiának, János Zsigmondnak fogja adni feleségül, majd mikor mind János Zsigmond, mind Joaztna há-zasságra alkalmatosak lesznek. Hogy ezeket Szulejmán török császár meghallotta, Mohammed Beglerbeget hatvanezer főből álló táborral Er-délybe indította, hogy az ott Izabellát vagy megragassza, vagy ha már Erdélyből azt ki is tolták volna, oda hijja vissza és állítsa be birodalmába. Arról kellett tehát mind Báthorinak, mind emiitett társainak gondolkodni, mi módon vethessenek gátat Mohammednek. Bá-thori maga részéről semmit sem mulasztott el ezen czélnak elérésére;
sőt az Erdélyivel határos, vagy ahoz közelebb fekvő magyarországi vármegyékből mintegy nyolezezer főből álló sereget gyüjtvén, azzal Lippa alá szállott. Már akkor Becskereket, Csanádot és sok más vá-rat elfoglalt vala Beglerbeg. Mikor itt várná Báthori Martinuzzit és Nádasdyt, Egyedi Tamás azt a hazug hírt terjeszti el az ő táborában, hogy Beglerbeg Csanádról egész erejével Várad felé nyomul. Felzen-dültek ezen hírre a Báthori keze alatt lévő nemesek, a kik házok né-pét s féltőbb jószágaikat Váradon hagyták vala, és minden rend nél-kül szaladtak Várad felé, Báthorinak kemény és fenyegetődző sza-vaira nem hajtván. így aztán ő is kénytelen volt azoknak utána menni, de csakugyan ott hagytaLippán egy kis erővel Pethő Jánost.
Azonban a hír hamissága kiderül, Báthori az elszéledt nemességet
jökbe, és a keze alatt lévő sereget ott egyesítse az övékével ; de ini-vel épen akkor fordultak elő az ő csontjaiban a köszvény-hasogatások, Perényi Gábort küldötte oda el a seregekkel. Mindazáltal fájdalmai tágítván, visszament ő Lippa alá, melyben már akkor Pethő János helyén ötezer török volt Ulomán basával, és annak visszavételében együtt fáradozott Nádasdyval. Minekutána Castaldó Martinazzit Al-vincEon megölette, levelet küldött tíáthorihoz Szászsebesről, hogy sies-sen Erdélybe és Ferdinánd nevében vegye kezéhez annak igazgatását, melyet 6 meg is cselekedett Maga Ferdinánd is ő reá bízta továbra is annak gondját. Ugyanis 1552. észt. a pozsoní diétán vajdává és saékelyek főispánjává tette, és ugyanott ilyen pontok alatt fel is es-tettette őt, hogy Erdélyt a király beaénéi megtartani teljes erővel igyekezik, az országot a maga szabadságaiban meghagyja, a királyra maradt jószágokat, a kinek jónak itélendí, annak adhatja, de csak húsz jobbágyig, az olyan jószágokat pedig, melyekben több vagyon húsz job-bágynál, a király rendelésére bízza; a maga esztendőnként tizenöt ezer forintból álló fizetéséből, tartozik Báthori kétszáz lovast szüntelen tar-tani, és az alatta való tiszteket fizetni, maga személye bátorságára tarthat száe gyalog katonát, a kiknek a király fog fizetni hónapon-ként, a kapitánynak ugyan három forintot, a tizedeseknek vagy káp-lároknak harmadfél, a közlegényeknek pedig két forintot; lakóhelye Szamosnjvár legyen, és ha esztendő múlva le akarja tenni a vajdaságot, az esztendő vége előtt három hónappal azt jelentse be, hogy a király idejében gondoskodhassak más vajdáról B. a. t. Hogy haza jött Po-zsonból Erdélybe, először Szebenbe, onnan Tordára ment az ország-gyűlésére, a hol a pénzt a katonáknak kiosztotta, a várakba hogy mennyi eleséget vigyenek kirendelte, egy jó csoport katonaságot Bras-sóhoz küldött, hogy ha onnan felől az oláhok be akarnának rontani, ez azokat nyomja vissza s. a. t. Azután ismét egy más gyűlést tar-tott Vásárhelyen. Azalatt érkezett ő hozzá Szulejmántól egy csausz egy levéllel, melyben azt parancsolja Szulejmán mind neki, mind az erdélyi uraknak s minden lakosoknak , hogy a Ferdinánd király kato-náit magok közöl menten űzzék ki, és Izabellát fiával együtt hozzák vissza, mert különben cselekedvén, sehol a világon & előtte bátorság-ban nem lehetnek, mert ő a mint arra már megeskütt, Erdélyben nem fog egy követ a másikon hagyni, és minden férfit, asszonyt, gyermeket kardra fog hányatni De minthogy ezt nem olyan könnyű
8*
volt véghezvinni mint leírni, a fenyegetődé csak fenyegetődzés ma-radt, Báthori pedig esztendőt sem várván, a vajdaságot letette.
Istvánffy irja, hogy mikor 1544. észt. a pozeoni diéta Nádasdy Tamást palatínusnak tette, Báthori is meg volt kínálva a palatinus-sággal; de ő magát köszvényes voltával mentette. Az bizonyosabb, hogy őt ugyanezen esztendőben országbírójává tette a király. A Pozsonban 1566 észt. tartott diéta, őt rendelte ki a maga vicéjével, egy itélőmesterrel és egynéhány tábla birával, hogy a felsőbb és a Tisza két partján fekvő vármegyékben, az ügyes-bajos dolgokat törvé-nyesen igazítsa el. Ugyanezen esztendőben, mind katonával, mind ágyuk-kal segítette Tahy Ferenczet, Petrovics Péter ellen, a ki Izabellát Er-délybe visszahozta, ö hajtotta Ferdinándhoz Balassa Menyhértet, és a maga testvérőcscsét Báthori Miklóst, az Izabella fiától, az ifjú Sza-polyay János Zsigmondtól 1561. észt., melylyel Ferdinándnak igen nagy hasznot tett.
Ezután egy vagy két esztendővel, valami kedvetlen dolog tör-tént ő rajta, melynek ez volt az alkalmatossága: Minekutána az ő első felesége Thurzó Anna gyermek nélkül meghalt volna, a kivel fl negyvenezer aranyat és Schintava várát nyerte vala; annak testvére Thurzó Erzsébet, és annak férje Ungnad Ádám, visszakivánták ő tőle mind az aranyakat, mind Schintavát, melyekhez hogy minden hosz-szas törvénykezés nélkül annál könnyebben hozzá juthassanak, a Fer-dinánd király legöregebb fiát, Maximiliánt keresték meg, és az ara-nyaknak egy részét annak ígérték oda. Egykor tehát midőn maga Ferdinánd király otthon nem volna Bécsben, valami dologban oda kellett Báthorinak menni Maximilián herczeghez, a kivel dolgát vé-gezvén, haza indul; de Bécs kapujában őt megállítják és visszakül-dik a városba, a honnan el sem bocsátották, míg fel nem fogadta, hogy feleségéről jutott pénzét s várát annak testvére számára ki fogja a maga keze közöl bocsátani. De más szint adtak az ő letartóztatá-sának, mely ebből állott: A mely vendégfogadóshoz ő Bécsben szokott vala szállani, annak ő hétszáz aranyat adott kölcsön, melyeknek uzso-rájára az neki mindenkor szállást tartozott adni. Idő jártával kérte vissza Báthori a maga pénzét; de a vendégfogadós nem fizetett. Bá-thori a bécsi bíróhoz is hiába folyamodott. Már akkor is nagy barom-vásáros hely lévén Schintava, egykor a többek közt egy bécsi mészá-ros ott sok juhot vett, melyeket Báthori attól mind elvett, és azt a maga bécsi vendégfogadósához igazította, hogy azon vegye meg a hétszáz aranyat. Most tehát már mikor okát kérdezte Báthori, hogy miért tartóztatják őt? könnyű volt a juhoknál fogva a felelet.
Azon-ban mihelyt megígérte a negyvenezer aranyat, mindjárt szabadon bo-csáttatott Olyan nehezen esett a törvénynek ez a rövid és egytigyű útja 6 neki, hogy agy segéljenre fakadt, hogy soha többé Ausztriába be nem fog lépni. De az a jó két orvos, az idő és a csendes vérrel való józan elmélkedés, ngy meggyógyították az ő sérelmét, hogy már 1563. észt. a Maiimilián koronázásán Pozsonba megjelenhetett, a hol a királyi pálczát ö vitte a koronázandó herczeg előtt, azután pedig Bécsben sem egyszer fordult meg. De Maximilián is teljes bizodalom-mal volt ő hozzá, mind ekkor, mind azután király korában. Nevezete-sen őt tette Schwendi Lázár mellé fővezérnek az ifjú Szapolyay János Zsigmond ellen 1565. észt. Minekutána a két vezér magához hitta volna Eperjesre Balassa Menyhértet, Zay Ferenczet s másokat, arról kezdettek tanácskozni: Tokajra menjenek e előbb vagy Szerencsre, Ba-lassa az utóisót javallottá; de Bátbori azon a helyes okon állította, hogy jobb lesz előszór Tokajt támadni meg, míg a nagy hidegek tar-tanak ; mert most mind a Bodrog, mind a Tisza jéggel állott, és igy a mely oldalról akarják azt, onnan lőhetik; Szerencset pedig, ha az idő meglágyul, akkor is akármikor ostrom alá lehet fogni. A kimene-tel bizonyító pecsétet ütött az ő beszédére. Minekutána nem csak To-kajt és Szerencset, hanem Szatmárt és Erdődőt is megvették volna, valami egymástól való idegenkedés támadt Báthori és Schwendi közt, vagy abból, hogy Erdőd megvételekor nem elégedett meg Báthori a Schwendi bánásmódjával, melylyel bánt Erdőd vára akkori urával, Báthori Györgygyei, a Bonaventúra testvérével, vagy abból, mert az ő katonái valami képzelt méltatlanságot szenved-tek a Schwendi németéitől. De akármi kútfőből származott az, elég az hozzá, hogy az mind addig nevekedett, hogy Bonaventúra Schwen-dit Szatmárnál ott hagyta, s keze alatt lévő magyaraival Ecsedre ment a másik öcscséhez, Miklóshoz, és.annál egy kevés ideig magát vadászattal mulatta, melyben igen nagy gyönyörűségét szokta vala találni;
onnan Csicsva, Rozgon, Likava felé, haza Galgócz várába sietett. De azon-ban semmit sem csüggedt az ő Maximiliánhoz való hűsége, sem annak ő hozzá való bizodalma. Ugyanis hogy 1566. észt. bejött az országba Maxi-milián király egynéhány ezered magával a törökök ellen, a rajkai me-zőre eleibe ment annak Bonaventúra, és ott mindjárt a magyarság vezérlését ő reá bizta a király, de a melyet ő nem soká viselhetett.
Ugyanis csak hamar megbetegedett, a tábort Győrnél hagyta, és ke-vés napok múlva ugyanazon esztendőben meghalt 4. oktob. a dévéni várban. A tállyai klastrom templomában temettetett el. Első felesége Thurzó Anna halála után, £hnak egy szobaleányát, az erdélyi születésű
Mindszenti Katalint vette vala el, de sem egyiktől, sem másiktól gyermeke nem maradt. Mindszenti Katalin özvegyen maradván, a reá maradt nagy kincsesei, először agyán Zay Ferenczet, azután bolon-dóczi Bánffy Lászlót tette boldogokká.
Báthori Györjy. (Nyir-Báthori). A közelebb irt Bonaventúra testvéröcscse. Ferdinánd királyt követte még 1552. eszi, mikor Eger várába Dobó István segítségére, Nagy Pál hadnagysága alatt, har-mincz gyalog katonát küldött. Ellenben a Szapolyay János özvegyé-hez Izabellához hajlott volt már 1556. észt, és akkor annak számára együtt ostromlotta Váradot Varkóczy Tamással. Ezen az okon vette el ő tőle Ferdinánd Buják várát. Lásd Tarezay Anna. Izabella halála után, annak fiához az ifjú Szapolyay János Zsigmondhoz is sok ideig hűségesnek mutatta s bizonyította magát. Ez volt az oka, hogy mikojr 1560. észt. az ifjú Szapolyay Ferdinánd királylyal, Hagymássy Kristóf által, Bécsben a békesség dolgában szerződött; a békesség czikkelyei közé azt is oda tette Szapolyay, hogy Ferdinánd Zemplén vármegyé-ben Csicsva várától, s az ahoz tartozó többi jószágtól és falutól a dézmát megkívánhatja ugyan; de a mellett azok a Báthori György földesúri jusában s birtokában megmaradjanak. Felesége Báthori Anna, Báthori István lengyel király testvére, és Drágfy Gáspár özvegye volt. Ezzel szállott ő reá Erdőd vára közel Szatmárhoz, és az ahoz tartozó többi jószágok, melyek az előtt a Drágfy famüiájé vol-tak, de a mely Gáspárban, vagy annak fiában Györgyben -elaludt.
Kétségkívül Erdőd kedvéért kellett neki a Szapolyay házzal tartani, mivel az azoknak birtokában esett. Oda Erdődre mentek ő reá 1565.
észt., Maximilián király parancsolatából, az ő testvérbátyja Bonaven-túra, Schwendi Lázár, Balassa Menyhért s egyebek, minekutána To-kajt és Szatmárt megvették volna. Épen a vár mellett való vadas kertjében mulatott György, mikor az ellenséges tábor oda érkezett;
de a melytől ő koránt sem ijedt meg, annyival inkább, mivel tudta, hogy abban az ő bátyja Bonaventúra az egyik fővezér. Azonban Ba-lassa Menyhért előre nyomulván egynéhányad magával, igen kevés-ben múlt, hogy Györgyöt el nem csípte, melytől csak jó rutós pari-pája tartotta meg Őt. Mivel nem volt készülete az ostrom kiállásához, Szikszay Miklóst, a maga íródeákját, Meszes Andrással kiküldi a vár-ból Bonaventúrához, és általok a vár feladásáról kezd alkudozni Mi-vel pedig Schwendi Lázárnak is szólója volt a dologba, noha Bona-ventúra eléggé igyekezett a pontok lágyitásán; mindazáltal ilyen ne-héz pontokra kellett Györgynek állani: hogy Erdődöt minden abban lévő pénzzel, ágyukkal, éléssel adja által; Kővárról és Csehből
min-dent elvihet ugyan, de a várak Scbwendi kezében maradnak; György pedig Csicsvára menjen lakni. Tizenötezer tallért, sok4 drága ruhát,
min-dent elvihet ugyan, de a várak Scbwendi kezében maradnak; György pedig Csicsvára menjen lakni. Tizenötezer tallért, sok4 drága ruhát,