Az iskolaválasztást befolyásoló tényezők vizsgálata

A vajdasági magyar középiskolások körében a választást befolyásoló tényezők vizsgálatát is főkomponens-elemzéssel kezdtem. Az elemzés két főkomponenst eredményezett, azonban a két főkomponenst nem lehetett markánsan elkülöníteni, mert az elsőt 7 változó kivételével mindegyik meghatározta. A második főkomponenst alkotó 7 változó faktorsúlyértéke pedig alig különbözött az első főkomponensben betöltött súlyukhoz képest.

Emiatt a befolyásoló tényezőket százalékos bontásban, témakörönként vizsgáltam, így

megtudhatjuk, hogy az egyes tényezők milyen szerepet játszanak a tanulói véleményalkotásban, milyen hatással vannak a döntéshozásra.

A személyes tényezők és család/baráti kapcsolat témakörbe tartozó tényezők közül a válaszadók 70,9%-át teljes mértében a saját érdeklődés és motiváció befolyásolta a döntésben.

(18. ábra). Ehhez a szülői, baráti tanácsadást kevésbé veszik igénybe. A személyes tapasztalatok megléte (pl. nyílt napon való részvétel) is eléggé meghatározó tényező.

18. ábra Az iskolaválasztást befolyásoló tényezők hatása a Személyes tényezők és család/baráti kapcsolatok témakörében (%)

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés

Az oktatás témakörbe tartozó tényezők (19. ábra) közül nagymértékben befolyásoló tényezők a válaszadók körében a választott iskola képzési programja (50%), az iskola jó hírneve (48,3%), az elérhető ösztöndíjak (tanulmányi és szociális, egyéb), valamint a választott iskola kiváló hallgatói eredményei (42,1%). Mint ahogy a nem Szerbiában való továbbtanulás ellen szóló legfőbb érveknél is megjelent, a magyar tanítási nyelv teljes mértékben befolyásoló tényező (42,4%) a döntés során. A válaszok szerint a választott szak hiánya Szerbiában a válaszadók 33,1%-ára nem vonatkozik, valamint e tényező a döntéshozást 29,9%-ban egyáltalán nem befolyásolja.

0% 20% 40% 60% 80% 100%

család, rokon javaslata barátok, ismerősök javaslata saját motiváció/érdeklődés személyes tapasztalat szerb nyelv ismeretének hiánya

40,7%

24,0%

36,2%

42,7%

28,0%

21,8%

34,5%

16,9%

70,9%

20,9%

21,8%

egyáltalán nem kis mértékben eléggé teljes mértékben NVR NT NV

19. ábra Az iskolaválasztást befolyásoló tényezők az Oktatás témakörében (%) Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés

A vizsgált két témakör tényezői közül a szerb nyelv ismerete/nem ismerete, a nem megfelelő színvonalú képzés Szerbiában egyszerre egyáltalán nem és teljes mértékben befolyásoló tényező is (18. és 19. ábra). Érdemes ezeket a tényezőket, a magyar tanítási nyelv szerepét, valamint a választott képzés szerbiai hiányát úgy vizsgálni, hogy a továbbtanulni kívánókat két csoportra bontjuk: akik Szerbiában és Magyarországon szeretnének továbbtanulni. E két csoportra vonatkozóan külön-külön vizsgálom e négy tényező befolyásoló mértékét (10. táblázat). A szerb nyelv ismeretének hiánya esetében megfigyelhető, hogy akik Szerbiában szeretnének továbbtanulni, őket ez a tényező 32,6%-ban egyáltalán nem, 18%-ban csak kis mértékben befolyásolja. Vagyis, aki Szerbiában szeretne továbbtanulni, nekik nem jelent akadályt a szerb nyelven tanulás vagy találtak számukra megfelelő magyar nyelvű szakot.

Akik viszont Magyarországon tervezik továbbtanulásuk, 26,5%-ban teljes mértékben, 20,2%-ban eléggé meghatározó szempontnak jelölték be a szerb nyelv ismeretének hiányát. Számukra a magyar tanítási nyelv sokkal fontosabb, 49,4%-ban teljes mértékben döntő paraméter az iskolaválasztásban, míg a Szerbiában továbbtanulók esetében 28,1%.

Egyáltalán

10. táblázat A vizsgált tényezők hatása a választásban a Szerbiában és Magyarországon továbbtanulni kívánók csoportjára bontva (%)

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés

0% 20% 40% 60% 80% 100%

egyáltalán nem kis mértékben eléggé teljes mértékben NVR NT NV

A Magyarországon továbbtanulni kívánók válaszai alapján a nem megfelelő színvonalú képzés Szerbiában 27,3%-ban teljes mértékben, 21,7%-ban eléggé befolyásoló szempont. A választott képzés szerbiai hiánya egyszerre befolyásoló és nem befolyásoló tényező a magyarországi célú tanulmányok folytatásában: az érintetteket 34,4%-ban egyáltalán nem, 21,7%-ban teljes mértékben határozta meg döntésükben (10. táblázat).

Az egyetemi szolgáltatások közül az elérhető kollégiumi férőhelyek (37,9%) és az egyetemi diákkedvezmények (35,3%) jelentős mértékben befolyásoló tényezők (20. ábra). A kollégiumi lakhatás mellett az albérleti lehetőségek is befolyásoló tényezővel bírnak, azonban kisebb arányban. A válaszadók közül 11-en jelölték be, hogy teljes mértékben hozzájárult döntésükhöz az, hogy családjuk rendelkezik valamilyen ingatlannal Magyarországon (főként Szegeden lakással). Ez nagy előnyt jelent, hiszen a jelenlegi magas ingatlan árakat és bérleti díjakat tekintve kevesebbet kell költeni az egyénnek lakhatásra. A lakhatási tényezők mellett a város vonzó léte (ahol a választott iskola található) is meglehetősen nagy befolyásoló tényezőként bír (38,4%).

20. ábra Az iskolaválasztást befolyásoló tényezők hatása a Szolgáltatások, városi lét/életmód témakörben (%)

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés

A jövőbeli karrier lehetőségek témakört vizsgálva néhány olyan tényező itt is megjelenik, amelyek a nem Szerbiában történő továbbtanulási érvekben is hangsúlyos szerepet kaptak. A válaszadók 30,8%-át teljes mértékben befolyásolta az, hogy úgy válasszon iskolát, hogy az ott szerzett végzettséggel, diplomával a későbbiekben könnyebben el tudjon helyezkedni az európai uniós munkaerőpiacon (21. ábra). 28%-ban eléggé meghatározó, hogy Magyarországon jobbak az elhelyezkedési esélyek, mint Szerbiában. Taszító tényező a Szerbiában szűkös karrierlehetőség, ami lényeges befolyásoló szempontként jelent meg a válaszadók körében. Ha ezt a tényezőt két csoportra bontva vizsgáljuk (akik Szerbiában és Magyarországon szeretnének továbbtanulni), akkor jól kirajzolódik, hogy a Magyarországon továbbtanulók körében meghatározó szempontként van jelen (30,8% teljes mértékben, 32%

eléggé befolyásol). A szerb nyelvtudás Magyarországon is elismert, azonban csak kis mértékben (26,8%) volt fontos tényező az összes válaszadó szerint.

25,4%

egyáltalán nem kis mértékben eléggé teljes mértékben NVR NT NV

21. ábra Az iskolaválasztást befolyásoló tényezők vizsgálata a Munkaerőpicai helyzet témakörében (%)

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés

Mint a Szerbiában való továbbtanulás mellett és ellen szóló indokok között is, a földrajzi közelség szerepének fontossága megmutatkozik, bár nem teljes mértékben befolyásoló tényezőként. A választott iskola elérhetősége közlekedési szempontból némileg fontosabb (37%), mint az iskola és otthon közötti utazási költség és idő (22. ábra).

22. ábra Az iskolaválasztást befolyásoló tényezők hatása a Földrajzi tényezők témakörében (%)

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés

Összegzésként azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az összes megkérdezett végzős vajdasági magyar diákok 80%-a tervezi a továbbtanulást. Közülük a többség (72%) magyarországi felsőoktatási intézményt választ továbbtanulás céljából. E döntés mögött elsősorban a nyelvi kompetencia áll: a magyar tanítási nyelv és a szerb nyelv ismeretének hiánya. Másik fontosabb érv a döntéshozásban a szakkínálat és az oktatás színvonala, a szerbiai nem megfelelő színvonalú képzés. További fontos szempont a jövőbeli karrierlehetőség. A

26,80%

28,00%

29,90%

24,90%

26,30%

30,80%

23,10%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

későbbi jobb elhelyezkedési lehetőség Magyarországon

a megszerezni kívánt végzettség jobb értékesíthetősége az uniós munkaerőpiacon

Szerbiában szűkös karrierlehetőségek a szerb nyelvtudást elismerik

egyáltalán nem kis mértékben eléggé teljes mértékben NVR NT NV

31,60%

37,00%

34,20%

31,60%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

a középiskola elérhetősége közlekedési szempontból

utazási költség a lakóhely és az iskola között

utazási idő a lakóhely és az iskola között

egyáltalán nem kis mértékben eléggé teljes mértékben NVR NT NV

Magyarországon szerzett diplomával könnyebben el lehet helyezkedni az európai uniós munkaerőpiacon, illetve Szerbiához képest több a munkalehetőség. Hasonló adatokat mutatott ki egy 2018 májusában, szintén a magyar tannyelvű tagozaton tanuló végzős vajdasági magyar középiskolások körében végzett kutatás is. A kutatás során 326 diákkal töltettek ki kérdőívet.

Az érettségizők többsége (56%-a) is valamelyik magyarországi felsőoktatási intézményben tervezett továbbtanulni. Az okok ugyanazok voltak, mint a kutatásom eredményeiből levezethető indokok. A tervezett felsőoktatási intézmény kiválasztása is megegyezett a saját kutatásom eredményeivel: első helyen a Szegedi Tudományegyetemet állt, a Szerbiában továbbtanulni kívánók esetében pedig az Újvidéki Egyetem és Szabadkai Műszaki Szakfőiskola (GÁBRITY M.I.2018).