A szomszédos országokból hazánkba irányuló tanulási célú migráció

A határon túli magyar diákok hazánkba irányuló tanulmányi célú migrációjával számos kutatás foglalkozik (lsd. SZENTANNAI Á.2001;MIRNICS,ZS.2001;ERDEI I.2003;HORVÁTH I.

2004;PUSZTAI G.–NAGY É.2005;TAKÁCS T.2006;FERCSIK,R.2008;ERŐSS Á. AT AL.2011;

PREGI L.2018;SZALAI L.2019;KRANKOVITS M.2020).

A Magyarországra érkező hallgatók körében jelentős arányt képviselnek a szomszédos országokból érkező határon túli magyarok, akik nem egy idegen országba, hanem többnyire a saját hazájuknak tekintett, úgynevezett anyaországba ,,vándorolnak ki” (GÖDRI I. 2004). A hazánkba érkező határon túli magyarok nem ütköznek nyelvi és kulturális akadályokba.

Kivándorlásukkal egy olyan társadalomhoz csatlakoznak, amellyel azonosak nyelvi és kulturális szempontból, etnikai identitásban és történelmi gyökereiben is. Abban van nagyobb előnyük a más etnikumú emigránsokkal szemben, hogy ezen felsorolt tényezők kulturális és társadalmi tőkeként hasznosíthatók a migráció során (FEISCHMIDT M.– ZAKARIÁS I. 2010).

GÖDRI I. 2004 szerint ők etnikai migránsoknak tekinthetők, számukra a kisebbségi lét elutasítása és az ebből fakadó bizonytalan jövőkép a legfőbb motiváció.

A hazánkban tanuló határon túli magyarok transznacionális migránsoknak nevezhetők, ha életük e szakaszában egyszerre két országban élnek, kapcsolataik mindkét országhoz kötik őket, ugyan különböző módon és intenzitással (ERŐSS ET AL.2011;SZENTANNAI Á.2001). A tanulmányi célú migráció kimenetele sem egyirányú: visszatérés a szülőhazába, Magyarországon vagy egy harmadik országban való letelepedés.

A határon túli magyarok esetében két iskolaválasztással kapcsolatos út különíthető el.

Az egyik, amikor, magyar oktatási nyelvű intézményeket választanak. A másik az asszimiláció felé vezet, amikor a többségi nyelvű intézményeket preferálják. A határon túli magyarok körében az anyanyelvű oktatás előnyben részesítésekor gyakran választják a magyarországi felsőoktatási intézményeket (PAPP Z.A.2012). A határon túli magyar fiatalokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak a hazai felsőoktatási intézménybe jelentkezéskor, mint az itthoni társaikra. Jelenkezésükkor nyilatkozni kell arról, hogy „Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy határon túli vagyok", de csak abban az esetben, ha a jelentkező nem az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség (az Európai Unió tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia) vagy Svájc állampolgára. Tehát ez a nyilatkozat jellemzően a szerbiai és ukrán diákok jelentkezésére vonatkozik. A felsőoktatási törvény és a 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról rendelkezik arról, hogy a szerbiai és ukrajnai határon túli magyarok is jelentkezhetnek hazai állami ösztöndíjas képzésre [13].

A határon túli, magyar oktatási nyelvű képzéseket működtető felsőoktatási intézmények külhoni magyar hallgatói a Makovecz Program keretében is tanulhatnak Magyarországon.

részképzéssel. A programot 2016-ban indította el az Emberi Erőforrások Minisztériuma és 10 határon túli felsőoktatási intézmény vehet részt benne (Szlovákia 2, Ukrajna 1, Románia 5, Szerbia 2). A Vajdaság területén a két intézmény érintett: az Újvidéki Egyetem, elsősorban

annak szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara és a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola.

A program keretében a 2017/2018 és 2019/2020-as tanév között összesen 79 határon túli magyar tanuló érkezett a Szegedi Tudományegyetemre, ezek mindegyike az említett két szerbiai felsőoktatási intézményből.

ERDEI I. (2005) szerint a határon túli, magyar etnikumú hallgatók Magyarországra irányuló mobilitásában három nagy korszakot tudunk elkülöníteni. Az első időszak az 1990-es évek közepéig tartott, amikor is a kormányzat folyamatosan alakította ki a hazai felsőoktatási intézményeket megcélzó határon túli hallgatók tanulmányainak törvényi keretét. A második időszakban (’90-es évek közepétől) a szülőföldi anyanyelvi felsőoktatási intézmények kiépülésével (esősorban Románia és Szlovákia esetében) párhuzamosan az ösztöndíjas helyek számának korlátozásával a hallgatók többsége már költségtérítéses képzésben vett részt. A harmadik szakasz kezdete hazánk Európai Uniós csatlakozásához köthető. Ennek következtében a szlovákiai. 2007-től pedig a román hallgatók is a magyar állampolgárokkal azonos jogokkal tanulhatnak a hazai felsőoktatási intézményekben az uniós jogszabályoknak megfelelően (TAKÁCS Z.- KINCSES Á. 2013). TAKÁCS Z.- KINCSES Á. (2013) szerint egy negyedik időszakot is elkülöníthetünk, ami a kettős állampolgársági törvény hatályba lépésétől (2011. január 1.-jétől) számítódik. Ez tette lehetővé a külhoni magyarság számára, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé váljon.

A szomszédos országokból a hazai közép- és felsőoktatási intézményekbe érkező diákok többségében határon túli magyarok és magyar nyelven tanulnak. A szomszédos országok közül Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában élnek nagyobb arányban a határon túli magyarok. Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában az összlakossághoz képest kisebb az arányuk (KAPITÁNY B.2013).

A szomszédos országokból érkező, a hazai közoktatásban résztvevő magyar nemzetiségű diákok többsége Romániából és Szerbiából származik (6. ábra). Jelentős számban jönnek még Szlovákiából és Ukrajnából diákok, ugyanakkor Horvátországból, Szlovéniából és Ausztriából nem számottevő a Magyarországra érkező magyar nemzetiségű tanulók aránya.

6. ábra A szomszédos országokból származó, a hazai középfokú oktatásban tanuló diákok száma állampolgárságuk szerint az adott év októberi köznevelési statisztikája alapján

Forrás: Oktatási Hivatal – KIRSTAT adatai alapján saját szerkesztés

A 2019-es októberi köznevelési statisztika adatai alapján megfigyelhető az a területi mintázat, hogy a szomszédos államból érkezők leginkább a hozzájuk legközelebb eső

0 400 800 1200 1600 2000

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

Fő

Év

Ausztria Horvátország Románia Szerbia Szlovákia Szlovénia Ukrajna

magyarországi megye valamely középfokú oktatási intézményét választják (14. melléklet).

Kivételt képeznek a Romániából érkezők, akik nem csak a román-magyar határ mentén lévő megyékben, hanem a Dunántúli megyékben lévő középfokú oktatási intézményekben is jelen vannak, bár kis arányban. További kivétel Budapest is, hiszen annak ellenére, hogy Szlovákiához közelebb fekszik, mégsem az onnan érkezők vannak többségben, hanem a Szerbiából és Romániából származók. A 2019-es októberi statisztika alapján a Szerbiából származó 614 középiskolás 60,4%-a Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyei közoktatási intézetben tanult.

A külföldi állampolgársággal rendelkező, magyar etnikumú hallgatók aránya a hazai felsőoktatási intézményekben csökkenő tendenciát mutat az összes külföldi állampolgárságú hallgatói létszámon belül. Míg a 2008-2009-es tanév őszi félévében 50,8%, addig a 2018/2019-es tanév őszi félévében már csak 20,8%-ot tettek ki az össz2018/2019-es külföldi hallgatón belül [2]. A szomszédos országokból legtöbben Romániából és Szerbiából érkeznek. A Szlovákiából érkezők száma csökken, az Ukrajnából érkezőké pedig némileg növekszik (7. ábra). Csakúgy, mint a középfokú oktatásban, Szlovéniából, Horvátországból és Ausztriából is jóval kevesebben érkeznek a hazai felsőoktatásba a többi szomszédos országhoz képest.

7. ábra A szomszédos országokból érkező, a hazai felsőoktatásban tanulók száma állampolgárságuk szerint minden munkarendben (nappali, esti, levelező, távoktatás) a

2008/2009 és a 2018/2019. tanév között (őszi félévek) Forrás: oktatás.hu adatai alapján saját szerkesztés

A szomszédos országokból érkező, főként határon túli magyarokból álló hallgatók többsége a nagyobb hazai egyetemvárosokba jön tanulni (15. melléklet). A Szerbiából érkezők kivételével a határon túli diákok döntő többsége valamelyik fővárosi egyetemet választja felsőoktatási tanulmányaik folytatásaként. Szerbia esetében megfigyelhető, hogy az onnan érkező diákok jelentős része a határhoz közeli Szegedi Tudományegyetemen tanul, Budapest csak a második legnagyobb célpont.

0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500

2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019

Fő

Tanév

Szlovákia Ukrajna Románia Szerbia Horvátország Szlovénia Ausztria

5.3 A szerb-magyar határ átjárhatóságának változása a tanulmányi célú migráció