34 pedagógus fogalmazott meg arra vonatkozó állításokat, hogy saját véleménye, nézetei szerint mi alapján értékelhető az iskolai eredményesség. Két pedagógus általános választ fogalmazott meg.
• Az iskola teljesítményét bemutató információk
21 pedagógus fogalmazta meg, hogy az iskolai eredményesség az iskola teljesítmé-nyét bemutató információk alapján értékelhető. A különbség a válaszok tartalmá-ban ragadható meg, több pedagógus fogalmazott meg az egyszerű teljesítményada-tokon túlmutató tényezőket is. A pedagógusok válaszaiban 14 említés vonatkozott az egyszerű teljesítményadatokra, 3 említés a belső teljesítményméréseket helyezte középpontba. A pedagógusválaszokban ezeken kívül 7 említés a külső, standard tanulói teljesítménymérések, 12 a pedagógiai hozzáadott érték szerepét emelte ki az iskolák eredményességének értékelésében. A felsorolt elemekhez való viszonyulást
értékelik az általuk fontosnak tartott tényezők alapján az eredményességet. 6 peda-gógus nyilatkozott az általa megfogalmazott eredményességértékelési dimenziókról semlegesen. Ők ugyan szükségesnek tartják, hogy ezen adatok alapján értékeljék az eredményességet, azonban a konkrét folyamatokat nem értékelték pozitívan vagy negatívan. Ezen pedagógusok fele számolt be arról, hogy a leírt eredményességi tényezőket iskolájukban értékelik.
„Van egy csomó olyan dolog, ami nem mérhető, de lényeges az iskola ered-ményességével kapcsolatban. Ez leginkább a hozzáadott pedagógiai érték.”
(I.12.)
• Az iskola egyes szereplőinek szerepe
21 pedagógus utalt arra, hogy az eredményességet az iskola egyes szereplői alapján is lehet értékelni. Vezető 9 említésben szerepelt, 18 említésben a pedagógusi kvalitás, szakértelem jelent meg, 11 említésben a diákok jellemzői, egyéni háttere. Viszonyu-lást 19 pedagógus válaszaiból tudtunk megfogalmazni. Egy semleges viszonyuViszonyu-lást megfogalmazó pedagógus kivételével minden válaszadó pozitívan gondolkodik ar-ról, hogy az iskolák eredményességére az iskolaszereplőknek is jelentős hatásuk van.
Egy pedagógus sem fogalmazott meg arra vonatkozóan állításokat, hogy az ered-ményességet saját iskolájában az iskola egyes szereplői alapján értékelik.
„Én azt gondolom, hogy az iskola a pedagógusoktól függ, hogy milyen, te-hát, hogy milyen a gondolkodásmódjuk, mi a véleményük, kinek gondolják magukat. Azt gondolom, hogy nagyon sok függ attól is, hogy milyen az igazgató.” (I.13.)
• Az iskola belső működése
A válaszok alapján kiemelkedő e kategória, 27 pedagógus (a nem általános, saját, belső szempontot megfogalmazott pedagógusok 84,4%-a) fogalmazta meg, hogy véleménye szerint az iskola belső működése alapján lehet az iskolai eredményességet értékelni. A pedagógusok válaszaiból 20 említés arra vonatkozott, hogy a szervezeti működés, annak minősége (leginkább a szervezeti kultúrára és klímára vonatkoz-tak a megfogalmazások) az, ami alapján az iskolák eredményességét értékelni lehet.
A válaszokban 16 említés az iskolaszereplők között lévő kapcsolatokat, 11 említés a résztvevők elégedettségét, mint a belső működés eredményét emelte ki az ered-ményességértékelés fontos dimenziójaként. Habár mintánkban olyan pedagógusok szerepelnek, akiknek innovációkhoz fűzött viszonyulásai az átlagnál pozitívabbak, mindösszesen 4 pedagógus véli úgy, hogy az iskolák innovációban való részvétele is lehet az, ami alapján az eredményességet meg lehet ítélni. A rendelkezésre álló válaszok közül 26 pedagógus esetében tudtuk a viszonyulást is megvizsgálni. Mind a 26 pedagógus pozitívan nyilatkozott, de csak 3 esetben említettek konkrét adatot
„Én, ahogy mondtam, én azt hiszem, hogy említettem, hogy én a szerint is értékelném az eredményességét, hogy szeret-e oda járni a gyerek, vagy nem szeret. Én mindig a szeretetet tartottam életem során a legfontosabb-nak, hogy ha szeretet van a gyerek iránt, akkor minden legyőzhető és akkor eredményesebb is lesz a munka, ha szeretettel fordulunk a gyerek felé és a szeretett emberért a gyerek is jobban dolgozik és akkor jobb lesz az ered-mény.” (I.6.)
„Szerintem a résztvevők elégedettsége alapján mindenképpen. Tehát én úgy gondolom, hogy a résztvevők elégedettsége az, amiben mérhető ez.” (I.11.)
• A vizsgálatunkban szereplő pedagógusok többsége szerint ma a köznevelési rend-szerben az iskolák eredményességét leginkább egyszerű teljesítményadatok, kül-ső, standard teljesítménymérések eredményei alapján értékelik. A viszonyulások vizsgálata alapján a pedagógusok kevéssé látják ennek értelmét, úgy érzik, hogy mindezek alapján az iskolai eredményesség nem igazán értékelhető, az iskolai ered-ményesség a statisztikai és teljesítményadatokon túlmutató, soktényezős jelenség.
• Szinte mindegyik, kutatásunkban szereplő pedagógus kifejtette a véleményét arra vonatkozóan, hogy mi alapján értékelhető az intézmények eredményessége. Itt is megjelentek a teljesítményadatok, viszont kiemelendő, hogy jóval kevesebben em-lítették a külső mérések teljesítményadatait, jóval többen utaltak arra, hogy a pe-dagógiai hozzáadott érték (PHÉ) és belső mérések alapján értékelhető igazán az iskolai eredményesség. Nincs arra vonatkozóan információ, hogy a PHÉ értékelé-sével kapcsolatban az ezt említő pedagógusok rendelkeznek valamilyen szakmailag komolynak tekinthető tudással, nagy valószínűséggel a PHÉ értékelésével kapcso-latos igény annak természetes kifejeződése, hogy a saját munkájuknak vagy az in-tézménynek a megítélése valóban a pedagógiai teljesítményen és ne attól független tényezőkön múljék.
• Kiemelhető az is, hogy a pedagógusok közül alig voltak olyanok, akik szerint a köznevelési rendszerben a teljesítményadatokon túl bármilyen más mutatóval ér-tékelnék az eredményességet, viszont saját véleményük alapján sokkal inkább elő-térbe kerültek a teljesítményadatokon túlmutató tényezők. A leginkább kiemelen-dő, hogy a pedagógusok szerint az iskolai eredményességet igazán csak komplexen, több tényezőt figyelembe véve lehet értékelni. Bár innovatív pedagógusokról van szó, mindössze 4 pedagógus említette, hogy az innovációban való részvétel alapján az iskolai eredményesség megítélhető.
• A viszonyulásokat tekintve természetesen saját belső szempontjaikhoz való hoz-záállásuk sokkal pozitívabb, azonban azt is kifejtik a pedagógusok, hogy nézeteik