A rendszerváltást követő tíz évben valamelyest nőtt az átlagos iskolai végzett-ség (az elvégzett osztályok számának átlaga 9,9-rőllO,4-re emelkedett). Az eltelt tíz évet megjelenítő változóból viszont nem vezet közvetlen út a saját iskolai végzettséghez. Csak arról van szó, hogy az idő rnúlásával a szülök generáció-jában emelkedett meg az átlagos iskolázottság mértéke, méghozzá oly módon, hogy ez az apák és az anyák generációit egyaránt érintette." Tehát az 1960-as és 1970-es években lezajlott mobílitási folyamatoknak - az iskolázottsági szint
53Az 1992-esCn ~3000)és a 2003-as(n=2500) vizsgálatok adataira épített útmodellekben az apák és az anyák iskolázottságához tartozó béla-értékek időbeli változása csak látszólagos, mivel a köz-tük lévő különbség mértéke statisztikailag nem szignifikáns.
54Az évekt61 az apa és az anya iskolázottságához vezető utak erősségét jelzőbéla-értékek között nincs szigniíikáns különbség.
emelkedésének - köszönhetö, hogy napjainkban magasabb az emberek iskolá-zottsága,mint amilyen a rendszerváltás kezdetén volt.
A kérdezettek iskolai végzettségének emelkedésében az apák státusa na-gyobb szerepet játszott, mint az anyáké. Ez a trend napjainkra a korábbinál markánsabban érvényesül, bár a tendencia a rendszerváltás megelőző időszak-ban is létezett. Róbert Péter elemzése az 1980-asévek elejéről (országos repre-zentatív mintán) azt mutatta ki, hogy az apa és az anya iskolai végzettsége együttesen 30 százalékban magyarázza a megkérdezett iskolai teljesítményét (Róbert1986:197,199).Ezen belül az apák iskolai végzettségének hatása, nem nagy mértékben ugyan, de valamelyest meghaladta az anyák iskolai végzettségének hatását. Az anya iskolázottságának szerepe különösen a kedvezőtlen családi háttér és a lánygyerekek esetében nőtt meg jelentősen, és ebből arra következ-tethetünk, hogy a mi (éppen ellentétes) kutatási célcsoportunk esetében már akkor is az apák hatása volt erősebb (29.ábra).
+0,12 az apa által +0,36
?
elvégzett osztályok száma
év +0,70 saját elvégzett
osztályok száma
+0,09 az anya által +0,20
elvégzett osztályok száma
29.ábra: Az iskolai tudást6ke átörökítésének változása 1992 és2003 között (n=4394) (karikában a meg nem magyarázott hányad)
Ahhoz, hogy a rendszerváltás utáni évtized változásait sikerkutatásunk szempontjából értelmezni tudjuk, szükségünk van a reprezentatív minták speciális szűkítésére. Ha az említett két időpontból származó országos repre-zentatív mintákbólleválogatjuk a megfelelő korú és legalább érettségizett fér-fiakat, akkor azt tapasztaljuk, hogy a szülök iskolai végzettsége kevésbé ha-tározza meg a kérdezettek iskolai végzettségét. A származás meghatározó hatásának gyengülése persze csak látszólagos, hiszen míg a szülök iskolai
vég-zettsége a befejezetlen alapfokú végzettségtől az egyetemi diplomáig terjed-het, addig a kérdezettek iskolázottsága csak az érettségi-főiskola-egyetem ská-lán mozoghat. Ez a dolog természetéből következően eleve kisebb meghatáro-zottságot jelent.
Ha a két különbözö időpontban létrejött reprezentatív mintábólleválogatjuk a fiatal, iskolázott férfíakat.f a rendszerváltás utáni évtized jellegzetes mobili-tási trendje tűnik elő. A magas iskolai végzettségű kérdezettek körében is ta-pasztalunk 0,4 osztálynyi átlagos növekedést a rendszerváltás után eltelt tíz év-ben. Az ő esetükben azonban még fokozottabban érvényes, hogy az iskolázott-ság növekedése döntően a szülók generációjában következett be, és csak ennek köszönhetöen emelkedett valamelyest a kérdezettek iskolázottsága is(30. ábra).
A kis mintaelemszám következtében az apa és az anya iskolázottságának hatá-sa - bármennyire is különböznek a megfelelő béta-értékek - statisztikailag egy-formának tekinthető. Tehát az iskolázottabb férfiak esetében az anyák szerepe éppen olyan fontos, mint az apáké.
+0,24 az apa által +0,37
y
elvégzett osztályok száma
év +0,54 saját elvégzett
osztályok száma
+0,28 az anya által +0,24
elvégzett osztályok száma
30. ábra: Az iskolai tudástóke átörökítésének változása 1992 és2003 között az érettségizett, 30-55 év közötti férfinépességben (n=327)
(karikában a meg nem magyarázott hányad)
A mi sikerkutatásunk is jó lehetőséget kínál a történeti időben tapasztalható mobilitási trendek szociológiai tesztelésére. Jóllehet vizsgálatunkban csupán
55Ezt a szűkített mintát a 30-50 éves közötti, legalább érettségizett férfiak alkotják.
egy kohorsszal dolgozunk, mégis egy 15éves időszakot öleltink fel, hiszen a kér-dezettek születésí éve az 1956-tól 196B-igterjedő időszakot fedi le. Ez durván a szülők pályakezdésének időszakával esik egybe. Vizsgálatunkban a történelmi időben változó mobilitási folyamat tökéletesen leképezi a 30. ábra útjainak jel-lemzőit éserősségét. Azt tapasztaltuk, hogyamegkérdezettek iskolai végzett-sége csak mérsékelten függ a szüleikétól (éppen úgy, mint azt a reprezentatív mintákon végzett kutatásokban az iskolázottabb férfiak leválogatása után ta-pasztaltuk). Jóllehet az elmondható, hogy kohorszunk fiatalabb ésidősebb tag-jainak legmagasabb iskolai végzettsége érdemben nem különbözik egymástól, a fiatalabb mintatagok szüleinek magasabb az iskolai végzettsége, mint az idő-sebb vizsgálati személyeké. Minél inkább közelítünk a mához, a szülöknek egy-re magasabb iskolai végzettséget kell szerezniük ahhoz, hogy gyerekeik meg-szerezhessék azt az iskolai végzettséget, amelyet idősebb társaik alacsonyabb státusú családból indulva is elérhettek. Eszerint mind a három ismertetett mo-dellünk azt sugallja, hogya rendszerváltás utáni tíz év egyre keményebb korlá-tokat állított az intergenerációs mobilitás elé, ami egy zártabb társadalom felé való elmozdulást sejtet. Látnunk kell azonban, hogy az általunk vizsgált törté-nelmi időszakban még nem léptek pályára azok a generációk, amelyek a felső-oktatás robbanásszerű expanziós éveiben kapták meg diplomáikat. Általuk ez a trend nagy valószínűséggel megtörik majd.