Az eddigiek során a rendszerváltást követő évtized mobilitási trendjeit az isko-lázottság dimenziójában követtük nyomon, de ezzel egy merev ésa rendszer-változás után alig változó struktúrában kerestük az intergenerációs mobilitás jellemzőit. A rendszerváltás után a foglalkozási pozíciók és az iskolázottság között korábban tapasztalt magas kongruencia erőteljesen csökkent. Egy sor olyan foglalkozás született, amelyet alacsony iskolai végzettséggel éppen olyan jól be lehet tölteni, mint egyetemi diplomával. Éppen a rendszerváltás hatására a munkaerőpiacon bekövetkezett radikális változások vetik fel különösen éle-sen azt a kérdést, hogy milyen kapcsolat áll fenn a szülök iskolai tőkéje, a fiata-lok iskolai mobilitása, majd pedig foglalkozási életútja között.
Ennek bemutatására vizsgáljuk meg azt a modellt, amely azt mutatja, hogya szülök iskolázottsága hogyan befolyásolja a kérdezett iskolázottságát, és ezen
keresztül a foglalkozási presztízsét." Második lépésben azt vesszük szemügyre.
hogy mindez hogyan változott meg 2003-ra. A harmadik modellbe az 1992-es és 2003-as adatokat egyesítve az idő múlását is beépítjük, és ezzellehetővé válik, hogy a foglalkozási hierarchia időbeli változásait is figyelemmel kísérhessük.
Ezután a származás nyújtotta előnyök, hátrányok foglalkozási presztízsbeli át-transzformálódását mutatjuk be a szűkített mintán.? ugyancsak szerephez juttat-va az időbeli módosulásokat. Végül pedig asikerkutatás adataiból építjük fel az előbbiekhez hasonló útmodellünket.
Elsőként tehát az 1992-es országos reprezentatív mintából származó modellt vesszük szemügyre (31.ábra).
az apa által +0,08
7
elvégzett +0,34
osztályok száma
+0,66 saját elvégzett +0,50 foglalkozási
osztályok száma presztízs
az anya által +0,22 elvégzett
osztályok száma
31.ábra: A foglalkozási presztizs magyarázó modellje a szülők ésa kérdezett iskolai végzettsége alapján 1992-ben,országos reprezentatív minta (n=2998)
(karikában a meg nem magyarázott hányad)
Két fontos útra kell felhívnunk a figyelmet: az apa iskolázottsága nemcsak a sa-ját iskolázottságon át vezet egy magasabb presztízsű foglalkozás elnyeréséhez, hanem a megszerzett iskolai végzettségtől függetlenül is képes emelni valame-lyest a foglalkozási pozíciót. A másik fontos út az iskolázottságból vezet a foglal-kozási presztízshez: az út O,SO-esbeta-etteke már önmagában is azt jelzi, hogy 1992-ben tág tere volt az iskolai végzettség tál elszakadó foglalkozási karriereknek.
56A foglalkozási presztízst a több mint 60 országban validált, Magyarországon a FEOR foglalko-zásstatisztikai kódokon nyugvó Treiman-féle foglalkozási presztízsskálával mérjük.
5730-SO éves, legalább érettségizett férfiak.
A 2003-as adatokon nyugvó útmodell két lényeges ponton tér el a31.ábra ma-gyarázó kapcsolataitói (32.ábra). Itt a származás sokkal erősebben határozza meg a foglalkozási karriert, és nagy az iskolai végzettség meghatározó szerepe is. 2003-ban tehát már kisebb volt az esély arra, hogy bármilyen iskolai végzettséggel bár-milyen foglalkozási pozíciót betölthessen a magyar polgár. (2003-ban az iskolá-zottságból a foglalkozási presztízshez vezető úthoz tartozó béta-érték 0,66).
az apa által +0,33
7
elvégzett osztályok száma
+0,70 saját elvégzett +0,66 foglalkozási
osztályok száma presztízs
az anya által +0,10 elvégzett
osztályok száma
32. ábra: A foglalkozási presztízs magyarázó modellje a szüló'k ésa kérdezett iskolai végzettsége alapján 2003-ban, országos reprezentatív minta (n=1075)
(karikában a meg nem magyarázott hányad)
Harmadik modellünkben már a történeti idő is szerepet játszik (33. ábra).
az apa által +0,07
y
+0,13 elvégzett +0,35
I
osztályok számaév +0,68 saját elvégzett +0,57 foglalkozási
osztályok száma presztízs
+0,09 az anya által +0,22 elvégzett
osztályok száma
+0,08
33. ábra: A foglalkozási presztízs magyarázó modellje az iskolai végzettség alapján 1992-benés2003-ban (nz4682) (karikában a meg nem magyarázott hányad)
A rendszerváltás utáni tíz év úgy alakította át a foglalkozásstruktúrát, hogy az időszak végére valamelyest nőtt a magasabb presztízsű foglalkozások ará-nya. (Az év változóból pozitív béta-érték vezet a foglalkozási presztízs felé.) A 33.ábra azt mutatja, hogy a szülők generációjában emelkedett az átlagos isko-lázottság, ami aztán a kérdezettek iskolázottságának emelkedéséhez vezetett, és mindez együtt kedvezett az előnyösebb foglalkozási pozíció megszerzésé-nek. Ebben az idő múlását is magában foglaló modellben is kimutatható, hogya magasabb iskolázottságú apák, függetlenül attól, hogy a gyerekük milyen isko-lai végzenségre tett szert, valamelyest támogatni tudták leszármazottaikat ma-gasabb foglalkozási presztízsű állások megszerzésében.
Negyedik modellünkben csak magas iskolázottságú, 30-SOéves férfiak szere-pelnek. Itt nem tapasztalunk érdemi elmozdulást a 33.ábra magyarázó modell-jéhez képest. (Ez az oka, hogy az ábrát nem közöljük.) Az egyetlen fontos eltérés az iskolai végzettség és a foglalkozás közöttí kapcsolat gyengülése. (Abéta-érték csak 0,28, míg az országos reprezentatív mintán 0,57 volt.) A magasabb isko-lázottságúak még 2003-ban is megőriztek valamennyit abból a "szabadságból", amely a rendszerváltás utáni első éveket jellemezte, azaz ebben a csoportban az iskolai végzettség kevésbé jelöli ki a foglalkozási presztízshierarchiában elérhe-tő pozíciót.
Végül a sikerkutatásból származó útmodell tanulságait vessük össze az eddig tapasztaltakkal (34. ábra).
az apa által
+0,20
y
elvégzett osztályok száma
+0,66 saját elvégzett +0,52 foglalkozási
osztályok száma presztízs
az anya által +0,18
elvégzett +0,16
osztályok száma
34.ábra:A foglalkozási presztízs magyarázó modellje az iskolai végzettség alapján a 2003-assikermintán (n=1012)
(karikában a meg nem magyarázott hányad)
A modell legfontosabb tanulsága, hogya magasan iskolázottak számára még 2003-ban is nyitva marad az a lehetőség, hogy ne a szülök iskolai végzettsége vagy a saját iskolázottság mértéke határozza meg a foglalkozási karriert. A meg-szerzett iskolai végzettségtél sokkal kevésbé függ az éppen betöltött foglalkozá-si pozíció presztízse, mint ahogy azt az ugyanebből az évből származó repre-zentatív mintán tapasztaltuk (vö. 32.ábra).Újdonság, hogy szemben az 1992-es reprezentatív mintára épített modellel vagy a 2003-as reprezentatív mintából leválogatott, szükített'" minta modelljével, a mi sikermintánkban asikerességet nem az apa, hanem az anya iskolázottsága befolyásolja erősebben (Róbert Péter értelmezése, 1986).
Az ismertetett útmodellek alapján úgy túnik, hogy közvetlenül a rendszer-váltás után a magyar polgárok - foglalkozási presztízzsel mért - sikeressége sokkal kevésbé függött a származásuk tói, illetve a saját iskolai végzettségük-től, mint 2003-ban. A helyzet 2003-ra "stabilizálódott". A relatíve fiatal, iskolá-zott férfiak azonban megőrizték a rendszerváltás nyújtotta nyitottabb társa-dalom előnyeit: az ő származásuk ésiskolázottságuk kevésbé determinálja si-kerességüket, mint ahogy az átlagemberek esetében tapasztaljuk (bár azt sem felejthetjük el, hogy mind a felemelkedés, mind a lecsúszás esélye benne fog-laltatik ebben a szabadságban).