91
VI. AZ INTÉZMÉNYES OKTATÁS LEGRÉGEBBI FORMÁJA: AZ
92 1.1. A Korán iskola rendszere Afrikában
Az Iszlám oktatást fő jegyei elválasztják a hagyományos afrikai oktatástól és a nyugati oktatástól egyaránt. A gyerekek 6 és 15 éves koruk között járnak iskolába, de az Iszlám oktatásban nem fontos a kor, egy muszlimnak bármikor lehetősége van tanulni, fiatalon vagy felnőtten, néha idős korban is. Ez a tulajdonsága hozzájárult megerősödéséhez, mivel sok esetben nem volt, nincs lehetősége a nehéz körülmények között élő családoknak gyerekeiket nyugati típusú iskoláztatásra. Ha egyszer elkezdi, egész életén keresztül tarthat. A tanulók el is jöhetnek az iskolából, mikor úgy gondolják már kellően kiképezték magukat, és nem kötelező a beiratkozás. A tanulók átmehetnek másik iskolába, ha egy bizonyos tantárgyra akarnak specializálódni. Az iszlám oktatás nem függ a működést szolgáló speciális, adminisztratív intézményes keretektől, mint az állami támogatás, ám versenyképessége sem erős. A Kelet-Afrikában elterjedt belépő vizsgadolgozat, ami általában szükséges ahhoz, hogy egy diák egyik szintről a másikra léphessen, idegen az Iszlám oktatás számára, ez a záróvizsgára is vonatkozik. Kevesebb hangsúly van a bizonyítványon és a diplomán.
Helyette az iszlám alkalmazza az ún. ijazza eszközét, egy olyan vezető genealógiát, ami kapcsolatba hozza a diákot azzal a sor tudóssal és tanárral, akinek hálás lehet a tudásáért. Az ijaza egy diploma, amit a mester ad át a diáknak, ez jogot ad a diáknak a tanításra. Ehhez tartozik az isnad. Ez azoknak a neveknek a listája, aki hagyományt és tudást adtak át, és az ijaza-t. Ebből a a tanár tekintélyére lehet következeteni az iskolában, azzal, hogy a tanuló megnézi a listáján szereplő vezetők nevét. Ha sok vezető van a papíron, a tanárnak nagy tekintélye van.
Az Iszlám oktatás sikere nem függ a pénztől. Minden Iszlám vezetőnek megvan a joga ahhoz, hogy tovább adja tudását, és mindenki úgy fizet, ahogy családi hátterének függvényében megengedheti magának, nincsenek fix árak. A család úgy is fizethet a tanárnak, ha valamilyen ajándékot ad neki. Ha ezt nem tehetik meg, akkor a gyerek dolgozhat a tanár földjén, vagy tűzifát gyűjthet, sok lehetőség van. Ha egy nagyon szegény családból származó gyerek tovább akar tanulni, akkor a tanárnak dolgozik, amíg be nem fejezi az iskolát. Az órákon való megjelenés rugalmas. Az órák elosztását a tanárok döntik el minden osztályban, iskolában. Az Iszlám oktatás alapjai a Koránban keresendők, illetve Mohamed próféta hagyományaiban és a hadithban, ami kötelezővé teszi a tanulást, tanítást. Ez leírja, hogy mind a férfiak mind a nők tanuljanak és váljanak bölcsebbé. Egy másik fontos tulajdonsága az Iszlám vallásnak a muszlim tanárok
93 helyzete. A tanárok nagyon fontosak az muszlim társadalomban, nélkülözhetetlenek, mert ők tanítják a Koránt. Nagyra becsülik őket, mert képesek továbbadni tudásukat, ugyanakkor egyszerű, luxusmentes életet élnek.
Természetesnek veszik a muszlimok lakta területeken, hogy a muszlim gyerekek két órát az esti iskolában töltenek akkor is, ha akár egész nap dolgoztak a kormányban vagy egy keresztény misszióban.
Az Iszlám oktatás ma tovább terjeszkedik, például a francia nyelvterületű Nyugat-Afrikába, és az olyan észak-afrikai országokba, amit az afrikai kormány elhanyagol. Pár dolog segít megmagyarázni az Iszlám oktatás kívülállók számára talán túl erős természetét. Az egyik ok az arab nyelv karakteres természete. A muszlimok szemében az arab nyelv isten nyelve, nem úgy, ahogy a latint használták a liturgikus keresztény nyelvben. A másik ok az ösztönzés és lelki táplálék, amiket muszlim afrikai közösségek más afrikai országokból kapnak muszlimoktól, ami erőteljes hatással van a muszlim világra. Az évi zarándoklat a szent helyekre, fenntartja a lelkesedést, várakozással tölt el és értelmet ad az Iszlámmal való azonosulásra. Az is különlegessége, hogy nem csak egy vallás, hanem egy életvitel. Definiálja a különbséget aközött, hogy mi a vallásos és mi a világi, karakterizálja a nyugati társadalmat és oktatást, ahogyan saját oktatási rendszerét is. (Murray, 2003) Bogonko, 1992)
1.2. Az Iszlám oktatás a nyugati oktatás integrációjának kérdése
A korabeli gyarmati kísérletek óta folyamatosan rajzolódtak ki a nyugati és Iszlám oktatás hagyományai és ezek eltérései. Alapprobléma, hogy a muszlim közösségek sok helyen Afrikában nem fogadták el a nyugati oktatást, mert ezek keresztény tanításra alapultak idegen tartalmakkal és filozófiával keresztény környezetben. Attól féltek, hogy a keresztény környezet miatt gyerekeiket kereszténnyé nevelik.
Az iszlám fontos szerepet játszik sok ember életében Afrikában, így ahhoz, hogy a gyakorlatban is működjön az oktatás, össze kell hangolni a modern fejlődéssel.
Voltak és vannak törekvések mindkét fél részéről az integrációra, két különböző céllal és megközelítéssel: bizonyos világi témákat belefoglalni az Iszlám oktatás szerkezetébe, vagy hozzáadni egy Iszlám szerkezetet egy világi tantervhez. Másfelől ott a törekvés, hogy hagyományos Iszlám tantárgyakat tanítsanak, részben arabot, de másik modernebb módszerrel (a Korán iskolákban az ismétléses, „szajkózós” betanulás módszerével dolgoztak elsősorban)
94 Új tantárgyakat akartak bemutatni a Korán iskolákban, részben számtani és műveltségi tárgyakat, római betűkkel írva. Ennek két előnyét látták a kormányok oktatási képviselői és a muszlim vezetők: megakadályozza, hogy az Iszlám és nyugati oktatás teljesen külön váljon az iskolák közötti átjárhatóságot szem előtt tartva.
Ugyanakkor meghagyták az előző tananyagot is, így a muszlimok, könnyebben fogadják be a nyugati tananyagot is. Ez arra is jó volt, hogy modern tanítási eszközöket vezessenek be az Iszlám oktatásba. A folyamat ma kezdi megmutatni eredményeit, de hozzá kell fűzni, hogy az integráció sikere minden afrikai városban változóan alakul. Ez ugyanis gyakran túlterhelte a tanmenetet és megoldatlan ellentéteket hagyott a két hagyomány között.
Saját tapasztalatom szerint például Dar es Salaamban (Tanzánai legnagyobb városa az Indiai-Óceán partján) jól működik ez a megoldás, de ez kerületenként változó és ahol muszlimok laknak, ott gyakori, hogy a gyerekeke másik iskolába járnak, ami a család anyagai helyzetétől függően lehet egy állami fenntartású iskola, sok esetben viszont drága nyugati típusú, külföldi tantervvel és vizsgarendszerrel működő (általában angol) iskola. Mellette rendszeresen látogatják a Korán iskolát is apjuk kíséretében. ennek oka a tanulás és megélhetés praktikus szempontja, miközben az eredeti Iszlám tanítást részesítik előnyben.
Ennek oka és tanulsága, hogy az állami iskolákban többnyire erős keresztény környezet veszi körül a muszlim gyerekeket, mert a legtöbb tanár keresztény. Ezek a szituációk arra késztették a muszlim szülőket, hogy ne engedjék gyerekeiket ilyen iskolákba, és ezzel minden marad a régiben.
95