SCIENCES KEREKES Benedek
2. AZ INTÉZMÉNY KIEMELT K+F+I AKCIÓTERVEI 2016-2020 KÖZÖTT
Az egyik kutatási súlypont a Felső-Tisza-vidék élő rendszereinek fenntartható fejlesztése (integrált, multidiszciplináris humán/ökológiai kutatások): populáció-, viselkedés-, vízi- és mikrobiológiai ökológia; az ökológiai gazdálkodás technológiája; tájjellegű növénytermesztés; élelmiszerkutatás; az internet, mint gyors ismeretközvetítő alkalmazási lehetőségei (intelligens település); térségi pedagógia és közoktatás. Az egyetem másik kutatási súlypontja a régió gazdaságfejlesztésének elősegítése speciális műszaki jellegű K+F+I tevékenységgel (ipari technológiák, agrárműszaki kutatások, automatizálás, műszaki logisztikai fejlesztések).
183 2.1. Környezettudományi kutatások
• Molekuláris ökológiai biológia műhely fejlesztése.
• Populáció-ökológiai és viselkedés-ökológiai alap- és alkalmazott kutatások.
• Az éghajlat- és élőhely-változás biológiai sokszínűségre gyakorolt hatásának követését támogató kutatások.
• Vízi ökológiai alap- és alkalmazott kutatások.
• Környezet-analitikai alkalmazott kutatások.
• Mikrobiológiára alapozott ökológiai alap- és alkalmazott kutatások.
• Humánbiológiai/történeti antropológiai alap- és alkalmazott kutatások.
2.2. Informatikai és matematikai kísérleti fejlesztések
• Az internet kiterjedt alkalmazása:
- adatrögzítés, adatkommunikáció, adatelemzés,
- energetikai, vízgazdálkodási és közlekedési alkalmazások, - a technológia alkalmazása a felsőoktatásban.
• Robotika:
- alkalmazások a számítógép- és járműgyártásban, - mesterséges intelligencia, robotintelligencia kutatások.
• Mobil alkalmazásfejlesztés:
- szoftverfejlesztések, a kapcsolódó nyelvek kutatása és oktatása,
- a mobil eszközök, mint szenzorok, adatgyűjtők, adatelemzők, megjelenítők.
2.3. Agrárműszaki kutatásfejlesztések
• Fenntartható gépesítési megoldások alkalmazása a mezőgazdaságban:
• alacsony fajlagos energiaigényű erőgép üzemeltetési lehetőségek kutatása,
• korszerű hajtóanyagok és a belsőégésű motorok vizsgálata,
• környezetkímélő vegyszer-kijuttatás egyes alkalmazástechnikai megoldási lehetőségeinek feltárása és elterjesztése.
• A kenőanyag felhasználás csökkentési lehetőségeinek vizsgálata a mezőgazdasági gépek motorjainak üzemeltetésekor.
• Az amaránt termesztés és felhasználás technológiájának gépesítése.
• Mezőgazdasági és élelmiszeripari terményszárítók műszaki fejlesztése.
• Térségi energetikai központ kialakítása és „K+F+I” tevékenysége.
(Energiagazdálkodási audit, megújuló energiák alkalmazási lehetőségei).
• Mezőgazdasági melléktermékekből és energia ültetvényekből származó biomassza alapanyagok hasznosítása (technológia és gépesítés).
• Az ökológiai gazdálkodás technológiai - műszaki fejlesztése.
184
Járműszerkezetek és mezőgazdasági gépek (műszaki fejlesztési lehetőségek) Célkitűzések:
• A jármű-szerkezettani elemek funkcionális és üzemi körülmények közötti vizsgálata.
• A dízelmotorok működési jellemzőinek vizsgálata különböző hajtóanyagok felhasználásával.
• Traktorok hajtási fokozatainak kapcsolás alatti energetikai elemzése.
• Terepen mozgó járművek műszaki vizsgálata.
• Növényvédelmi gépek munkaminőségének vizsgálata.
• Az amaránt termesztés és felhasználás technológiájának gépesítése.
Eredmények:
• A biohajtóanyagok alkalmazása megváltoztatja a motorok beállítási paramétereit.
• A mezőgazdasági traktorok hajtásánál az egyes fokozatok kapcsolási energia-veszteségeinek mérése alapján a kapcsolási idő nagysága jelentősen befolyásolja a veszteségeket (SZEGEDI, 2015).
Közös K+F” téma a MOL ZRt céggel:
• Gázolaj – LPG összetételű hajtóanyag alkalmazásának vizsgálata a „Common-rail”
rendszerű dízelmotorok üzemében.
• Hajtóanyag fogyasztás vizsgálatok.
Mezőgazdasági termények szárításának kutatása Célkitűzések:
• A kutató munka a régióban termesztett zöldségek és gyümölcsök szárítással való tartósításának fejlesztését célozta meg.
• Fő feladatunk volt a hagyományos (konvekciós) szárítás és a fagyasztva szárítás összehasonlító vizsgálata (szárítási idő,
energiafelhasználás, beltartalom, visszanedvesíthetőség, stb.).
Eredmények:
• Bebizonyosodott, hogy a fagyasztva szárítás a végtermék minősége szempontjából sokkal kedvezőbb, mint a konzervatív vízeltávolítás [1].
Az energiafelhasználás és a szárítási idő csökkenthető
technológiai módosítással, pl. a kombinált (konvekciós és fagyasztva szárítási eljárással [2].
Mezőgazdasági (agrártudományi) kutatásfejlesztések (technológia és műszaki fejlesztés)
• Magas biológiai értékű tápanyagokat tartalmazó tájjellegű zöldségfélék (torma, káposzta) termesztés-technológiájának fejlesztését támogató alkalmazott kutatások.
• Ökológiai és tájtermesztési kutatások a Szabolcs-Szatmár-beregi térség tradicionális növényi kultúrái vonatkozásában.
• Egyes energianövények (pl.: fűz, akác, olasznád) termesztés-technológiájának fejlesztését megalapozó kutatások különösen a talajszennyező anyagok talajból történő eltávolítására.
185
• A precíziós mezőgazdálkodásnak a természeti erőforrások minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata.
• A GMO alkalmazása nélküli termesztés ellenőrzési technológiai módszereinek kutatása és fejlesztése.
• Kiemelkedő biológiai értékű alternatív, szárazságtűrő növények (pl. amaránt) termesztéstechnológiájának fejlesztésével kapcsolatos kutatások.
Élelmiszeripari kutatásfejlesztések (technológia és műszaki fejlesztés)
• Tájjellegű szántóföldi és zöldségnövények belső (biológiai) paramétereinek vizsgálata a fajta, és a tápanyag-visszapótlás az évjáratra jellemző környezeti körülmények függvényében.
• A Szabolcs-Szatmár-beregi térség magas biológiai értékű növényi kultúráira alapozott egészséget megőrző élelmiszerek fejlesztésével kapcsolatos „K+F+I” tevékenységek.
• Mezőgazdasági termények, zöldségfélék és gyümölcsök magas tápértéket megőrző korszerű szárítási eljárásainak kutatása, technológiai fejlesztése.
• Az élelmiszer-feldolgozás technológiai és műszaki feltételrendszerének fejlesztése.
• Mezőgazdasági és termék-feldolgozási eredetű hulladékok és melléktermékek teljes körű visszaforgatását célzó technológiai láncok, ciklusok kifejlesztése.
2.4. Műszaki tudományi kutatásfejlesztések
• Fenntartható ipari technológiák (környezetbarát megmunkálási eljárások vizsgálata és fejlesztése).
• Forgácsolási folyamatok vizsgálata kísérleti úton és modellezéssel.
• Csavar- és menetfelületek modellezése és gyártása.
• Modern ipari alapanyagok kutatása és fejlesztése.
• Innovatív ipari automatizálási és folyamatszabályozási rendszerek kidolgozása.
• A szenzortechnika alkalmazási lehetőségeinek feltárása az intelligens alkalmazások területén.
• Műszaki logisztikai K+F+I feladatok megoldása a régióban.
Környezetbarát megmunkálási technológiák kutatása Célkitűzés:
• A forgácsolás technológiai paraméterei forgácsolási folyamatra gyakorolt hatásának vizsgálata szürkeöntvény külső minimál-kenéssel történő furatmegmunkálásnál.
Eredmények:
• Környezetbarát furat-megmunkálási technológiák paramétereinek optimalizálása.
• A gyakorlatban használható összefüggések a forgácsolási paramétereknek a fúrás előtoló erő és nyomaték szükségletére, továbbá a szerszám-kopásra gyakorolt hatásának meghatározására.
186 A forgácsleválasztás szimulációja
Célkitűzés:
• A minimálkenés és szárazmegmunkálás kutatása során a forgács leválasztás fizikai modellezése.
Eredmények:
• Háromdimenziós végeselem modell megalkotása a forgácsolás szimulációjára, amely tartalmazza az anyagi tulajdonságok hőmérséklet-függését, a folyáshatár változását nagy alakváltozások és alakváltozási sebességek esetén.
• A modellszámításokból kapott eredmények jó kvantitatív egyezést mutatnak a kísérletek során nyert mérési eredményekkel.
• A kutatók kimutatták a jellegzetes hőmérsékleti maximumot a szerszám homlokfelületén, továbbá a megmaradó feszültségeket, a szerszámkopás jellegzetes helyeit.
Csavar- és menetfelületek kutatása Célkitűzések:
• A menetfelületek elméleti vizsgálata, fizikai modellezése, gyártása, bevizsgálása és elemzése.
• Az újabb célkitűzések között szerepel az aszimmetrikus fogazatú fogaskerék hajtások és a belső csigahajtások fejlesztése.
Eredmények:
• A kutatások során kidolgozták és elemezték a vizsgált menetfelületek (fogaskerék és csiga hajtópárok) matematikai modelljét, gyártásgeometriáját.
• A csigahajtások feszültségállapotát fizikai modellezéssel vizsgálták. A csigahajtások elemeit többféle technológiával gyártották, ellenőrizték azok méret- és alakhelyességét, továbbá beazonosították a hordképét.
Additív gyártási technológiák fejlesztése Célkitűzés:
• A kutatások célja az OBJET EDEN 350V típusú berendezés (3D nyomtató) gyártási pontosságának, a gyártott termékek felületminőségének és alakhelyességének vizsgálata volt.
Eredmények:
• Kimutatták, hogy az OBJET EDEN 350V típusú additív gyártó berendezés képes a gyártó által megadott pontossággal előállítani a terméket, ugyanakkor a gyártási folyamat anizotrópiája tükröződik a különböző térbeli irányokban mérhető méret- és alakhibák eloszlásában, valamint a felületminőség eltéréseiben is.
• Ezek az eredmények a gyakorlatban úgy hasznosíthatók, hogy segítségükkel meghatározható az optimális gyártási orientáció egy adott termék esetén.
PROFINET valós idejű ipari kommunikációs rendszer fejlesztése Célkitűzés:
• A valós idejű ipari Ethernet rendszerek kritikus időmeghatározási módszereinek, biztonságos adatátviteli lehetőségeinek és korlátainak kidolgozása.
187 Eredmények:
• IO controller vezérlési program ciklusidejének meghatározása.
• Nem szinkronizált valós idejű PROFINET IO rendszer reakcióidejének meghatározási módszerei és mérési lehetőségei.
• PROFINET IRT rendszer busz frissítési idejének meghatározása.
• A bitsebesség növelésének hatásai és korlátai.
2.5. Kutatási és fejlesztési szolgáltatások
A „K+F+I” szolgáltatások elsősorban az informatikai, mezőgazdasági, élelmiszeripari, logisztikai vállalkozások és a gépjárműgyártás számára a termékfeldolgozás, az anyagtudomány és gyártástechnológia, továbbá a környezettechnika és a minőségmenedzsment területén.
A Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézetében jelenleg az alábbi „K+F”
szolgáltatások érhetőek el:
• Növényvédő gépek időszakos műszaki felülvizsgálata
Az akkreditált Anyagvizsgáló Laboratóriumban megrendelhető szolgáltatások:
• Fémek és fémtermékek, valamint hegesztett kötések laboratóriumi és helyszíni vizsgálata
• Környezeti zaj- és rezgésvizsgálatok ÖSSZEFOGLALÁS
A Nyíregyházi Egyetem az intézményfejlesztési tervével összhangban alap- és alkalmazott kutatásokat végez a műszaki, informatikai és közlekedéstudományok, az agrár- és élelmiszertudományok, az anyagtudományok, a természettudományok, valamint a humán- és társadalomtudományok területén. K+F+I tevékenységét a hazai és nemzetközi partnerekkel folytatott (hálózatos) együttműködések, az alkalmazott kutatások és kutatás-fejlesztések jellemzik.
A Nyíregyházi Egyetem kutatási súlypontját a Felső-Tisza-vidék (Nyírség, Szatmár–Beregi-síkság) élő rendszereinek fenntartható fejlesztése alkotja, jellemzően multidiszciplináris szempontból, amelybe beletartozik a populáció-, vízi-, és mikrobiológiai ökológia, az ökológiai gazdálkodás technológiája, a tájjellegű növénytermesztés és az élelmiszerek tartósítási és feldolgozási lehetőségeinek fejlesztése.
Az intézmény főbb kutatóműhelyei: agrártudományi, agrár-műszaki, környezettudományi, műszaki, informatikai, humántudományi (társadalom- és kultúratudományok, művészetek) és pedagógiai kutatócsoportok.
FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] ANTAL, T.: Comparative study of three drying methods: freeze, hot air-assisted freeze and infrared-assisted freeze modes. Agronomy Research, 2015., Vol. 13., No 4., 863-878. p. ISSN 1406-894X
[2] ANTAL, T.: Drying characteristics and quality of pear under hybrid drying (mid-infrared-freeze drying). Hungarian Agricultural Engineering, 31/2017, 1-17. p. ISSN 0864-7410
188