A KARBANTARTÁS MINT ÉRTÉKTEREMT Ő TEVÉKENYSÉG MAINTENANCE AS A VALUE CREATIVE WORK
3. ÉRTÉKTEREMTÉS, ÉRTÉKLÁNC
4.3. A versenyképesség értékelése
4.3. A versenyképesség értékelése
Azokat az értékelési módszereket, modelleket vázoljuk, melyekben a karbantartás egyes jellemzői (leginkább a költségei) előfordulnak, vagy hatással vannak a versenyképességre.
a/ Hat tényező az átalakítási folyamat versenyképességre gyakorolt hatásának értékelésére.
Ezek mércét jelentenek a folyamatra, a kimenetre és a végeredményre: hatékonyság;
eredményesség; kapacitás; minőség; válaszadási idő; rugalmasság. A további tényezők közül a legfontosabb a szűk keresztmetszet létezése: erőforrásban, minőségben [16].
b/ Vállalati versenyképességi index –VVI [17]. A vállalat versenyképességét hivatott számszerűsíteni a Chikán által alkotott mutató, amely az ismert három részből áll:
M–működőképesség, V–változásképesség, T–üzleti teljesítmény.
Ezekkel az elemekkel: VVI=(M+V)xT
Minden részben eltérő számú mutatócsoportok, ezekben mutatók vannak. A mutatókat kérdőív segítségével 1–5-ig pontszámokat rendelnek. A négy szintre számtani átlagokat számítanak, így megkapják az “eredő” VVI-t. Az index segítségével értékelhető egy vállalat versenyképességének időbeli változása, vagy különböző vállalatok indexeit össze lehet hasonlítani.
c/Technológiai (termelési) rendszerek hatékonysága [23].
Ilyen rendszereket szükséglet-kielégítés (értékteremtés) céljára hoznak létre.
Az értéktermelés nagyságát a rendszer megbízhatósága és az egységnyi működési idő alatt létrehozott érték nagysága szabja meg. Értékteremtés szempontjából gazdasági kritériumok szerint optimális rendszer létrehozása a cél.
Gazdasági szempontként a termelőberendezésekkel folytatott tevékenység hatékonyságát célszerű választani. A hatékonysági mutató (H) meghatározott időintervallumra (például évre) képezhető:
169
= ( ) × + ahol ( ): rendszer megbízhatósága,
: értéktermelés [Ft],
: rendszer beruházási költsége [Ft], : folyamatos karbantartási költségek [Ft].
Az értéktermelés nagyságát a kapacitás kiszámításán keresztül az időszak bevételéből lehet meghatározni. Mivel a karbantartás befolyásolja a termelő berendezések megbízhatóságát,, hatással van a versenyképességre, ezáltal az értékteremtés nagyságára.
d/ Gazdaságos eszközélettartam
Elvben a selejtezésig teljesítendő üzemelési (használati) idő meghatározásának alapja lehet a gépköltségek és a géppel elért teljesítmények együttes minimalizálása. Az úgynevezett Janik-féle modell ezt az elvet valósítja meg [24]. A módszer egy fajlagos (teljesítmény-egységre eső) összes költség-mutató optimumának (vagyis minimumának) meghatározásán alapul.
Az összes költség a beruházási (értékcsök-kenési), az üzemeltetési és a karbantartási költségek összegét jelenti.
A módszer alkalmazásának célszerűlépései:
–az első év összes éves költségének és az éves (termelési) teljesítményének, munka- mennyiségének (például: nha, tonna, db, tkm, stb.) meghatározása;
–az előző adatok hányadosaként értelmezett fajlagos költségmutatót (kf) képezzük az első évre vonatkozóan;
–a következő évek költségmutatóit mindig úgy képezzük, hogy a tárgyévi összes költségeket, illetve a tárgyévi munkateljesítményeket a megelőző évek halmozott (kumulált) értékeihez hozzáadjuk és így számoljuk a tárgyévi kf hányadosokat;
–az optimális üzembentartás (selejtezés) időpontját (évét) a kf minimális értéke jelöli ki.
Az így kapott „görbét” (kf az évek függvényében)praktikusan gépüzemviteli karakterisz-tikának nevezzük. Az adott gépet addig gazdaságos üzemben tartani, amíg az el nem éri a kumulált fajlagos költségek minimumát.
A gyakorlati alkalmazásra érett módszer adatai között szereplő karbantartási költségen keresztül a karbantartás hozzájárulhat a gazdaságosabb géphasználathoz, javítva ezzel a versenyképességet.
.
5. KÖVETKEZTETÉSEK
Láttuk, hogy a karbantartás hozzá tud járulni a versenyelőny forrásainak (különösen a minőség, megbízhatóság) és a vállalati versenyképességek (kiemelten az erőforrások, gépek) megfelelőségéhez, vagyis a versenyképesség növeléséhez. Ennek eredményeként a termék/szolgáltatás olyan értéket képvisel a karbantartás értékteremtő hozzájárulása révén is, amely az értéklánc működése során tényleges fogyasztói igényt elégít ki és megfelelő nyereséget is hoz. Tehát a hatás logikai sorrendje:
Ez a hatás állandóan jelen van a vállalati értékláncban, mértéke a karbantartás színvonalától, lehetőségeitől,törekvéseitől is függ. Ezért is fontos a karbantartás fizikai-emberi erőforrásainak fejlesztése, amely ebben a megközelítésben nemcsak a karbantartás,
Karbantartás Termelnövelése őképesség Versenyképesség
növelése
Érték-növelés
Igénykielégítés Nyereség realizálás
170
hanem a vállalat egészének érdeke. Komoly eszközfejlesztések, valamint oktatás, képzés és átképzés nélkül a várható feladatoknak a mai karbantartás nem tud megfelelni. Segítene ebben is a vállalati kultúra nemcsak a karbantartást érintő fejlődése.
Országos szinten el kellene érni a karbantartási szakterület és tudományterület (?) társadalmi elfogadottságának, elismertségének emelkedését. Segíthet ebben az Országos Karbantartási Stratégia megfelelő szintű elfogadása. Alkotott egy ilyent a MIKSZ (Magyar Ipari Karbantartók Szövetsége) 2015-ben. Témánk szepontjából kedvező, hogy a stratégiában a karbantartás által kínált értékajánlatok között szerpel:”Értékteremtés mindenfajta kockázatát csökkenti”. [26]
Átgondolandó, van-e szükség és lehetőség egy karbantartási szabvány megalkotására. Ez segíthetne az egységes fogalom-használatban is, valamint némileg módosítani lehetne a karbantartás feladatait, talán éppen az értékteremtés szepontjábból.
6.FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] VERMES P., JANIK J.: Elhasználódási tartalék – karbantartási alapfogalom avagy a lényeg elfedése? In: Gépgyártástechnológia, 1998. XXXVIII. évf. 6. sz. pp. 35-40.
[2] MOUBRAY, J.: Karbantartási menedzsment–egy új paradigma.In: Karbantartás és diagnosztika, III. évf. 2. és 3. sz.,Budapest: A.A.Stádium Kft, 1996. pp.31-38. és 28-38.
[3] STARR, M. K.: Rendszerszemléletű termelésvezetés, termelésszervezés. Budapest:
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973. p. 563
[4] ROSTA I.: A tudomány történetéből–Világproblémák, globalizáció. In: Magyar Tudomány, 2008. dec. http://www.matud.iif.hu/08dec/10.htm pp.1516-1523.
[5] VÖRÖS M.: Fogyasztás és kultúra. 1. rész: Fogyasztás, idő, történelem.
http://www.c3.hu/scipta/2122/voros.htm Letöltés: 2017.05.07.
[6] SZILÁGYI SZ.: Szemünk láttára veszti érvényét Moore törvénye. http://bitport.hu 2017 Letöltés: 2017. 05. 11.
[7] KOSTYÁN ZS. T.: Bekössük? Ne kössük? – Avagy a hálózatelmélet alkalmazása a karbantartás-menedzsmentben. In: Vezetéstudomány 47(9) szept.2016. pp. 26-40.
[8] BARKOVITS B.: Tisztázzuk az Ipar 4.0 alapfogalmait! https://autopro.hu/trend/
Letöltés: 2017.05.07.
[9] ABONYI J.-MISZLIVETZ F.: Ipar 4.0 megoldások kialakításának feltételrendszere In:Konferencia: A karbantartás új szerepei–értékképzés, kiválóság, biztonság.
Veszprém,2016.ápr.
https://www.researchgate.net/publication/301892028 Letöltés 2017. máj. 18.
[10] JÓRI J. I.: Intelligens mezőgazdasági gépek (1). In: Agrofórum, 28. évf. 2017(2) pp. 64-70.
[11] CHIKÁN A.: Vállalatok és funkcióik integrációja. http://edok.lib.uni-corvinus.hu p.68 [12] CHIKÁN A., DEMETER K.: Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje. Budapest:
Aula, 1999. p.599
[13] CHIKÁN A.: Versenyben a világgal - A Magyar gazdaság versenyképességének mikrogazdasági tényezői c. kutatási program “Műhelytanulmány” sorozata, Z8. kötet [14] TAKÁCS GY.: BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje. H.n. 2007.
p.23+esettanulmány http://www.academia.edu/...Letöltés: 2017.05.19.
[15] DEMETER K. (szerk.): Termelésmenedzsment I. (R.B. Chase és N.J. Aquilano könyvének felhasználásával) BKE Vállalatgazdaságtan Tanszék:Budapest, 1993. p. 55 [16] MAROSÁN GY.: Termelés és szolgáltatásmenedzsment. Budapest: Általános
Vállalkozási Főiskola, 2006. p.228.
171
[17] DEMETER K., JENEI I., LOSONCI D.: Versenyben a világgal - A lean és a versenyképesség kapcsolata c. project 54. sz. Műhelytanulmánya p.53
[18] VERMES P.: A termelés-és karbantartásmenedzsment néhány összefüggése a gépkarbantartás szemszögéből. In: „Műszaki Tudomány az Észak-kelet Magyarországi Régióban 2011” Konferencia (2011.05.18.) Előadásai (szerk.:
Pokorádi L.) Debrecen: Elektronikus Műszaki Füzetek, pp.47-59.
www.mfk.unideb.hu/mszb/muszfuz
[19] VERMES P.: A kockázat kezelése a karbantartási stratégia-választásban. In:
Gépgyártás, GTE: Budapest, 2002. ápr.-máj. p.62-66.
[20] SZÜCS S.- VERMES P.: A karbantartás kiszervezése – elvek, lehetőségek, megoldások. In:„Műszaki Tudomány az Észak-kelet Magyarországi Régióban 2012”
Konferencia (2012.05.10.) Előadásai (szerk.: Pokorádi L.). Debrecen: Elektronikus Műszaki Füzetek, pp.115-130.
[21] KOCZOR Z.(szerk.): Minőségirányítási rendszerek fejlesztése. Módszertani segédlet.
TÜV Rheiland Akadémia, 2001.
[22] VERMES P.: Karbantartás szervezése és ökonómiája. 2. Modul: A karbantartás gazdaságossága. Szolnok: Szolnoki Főiskola, 2012. p.36
[23] GAÁL Z.(szerk.): Karbantartási kézikönyv. Módszerek és eszközök a karbantartás irányításában. Budapest: RAABE Kft. 2002-2007, p. 253
[24] JANIK J., VERMES P.: Géphasználati idő – optimális módszerek vagy a módszerek optimuma. In: Északkelet-Magyarország, 2000. 6. sz. pp.36-42.
[25] SOMOGYI E.: Karbantartási stratégiák. http://slideplayer.hu/2220481/...Letöltés:
2017. 05. 07.
[26] MIKSZ: Országos Karbantartási Stratégia
http://miksz.org/országoskarbantartásistratégia Letöltés: 2017. 05. 010.
172