• Nem Talált Eredményt

Az európai uniós szólisták, glosszáriumok és szótárak vizsgálata

In document DOKTORI DISSZERTÁCIÓ (Pldal 67-71)

4. TERMINOLÓGIA AZ EURÓPAI UNIÓBAN

4.1. Az európai uniós szólisták, glosszáriumok és szótárak vizsgálata

Tekintve, hogy az eurozsargon és az uniós terminológia általában hasonlóképpen kerül definiálásra, így ezt a vizsgálatot az eurozsargon címmel jelzett esetekben is elvégezzük, feltételezve, hogy ezek többségében éppen a szaknyelvi terminológiai egységeket fogjuk megtalálni. Célunk éppen az, hogy képet kapjunk arról, hogy az ezen a

címen megjelenő listák, gyűjtemények és szótárak milyen elemeket tartanak ebbe a kategóriába tartozónak.

Az EU honlapján található segélylista:

(http://europa.eu.int/abc/eurojargon/index_en.htm): a honlap ugyan világos útmutatót kíván nyújtani az eurozsargon használatához, mégis az figyelhető meg, hogy csak egy-két elem, például az Euroland vagy a „non-paper” tekinthető zsargonnak, a felsoroltak többsége viszont euroterminus. A megnevezések a magyarázatokkal együtt átfogják az uniós alapszintű tudnivalókat, és a hírekben szereplő szóhasználat megértéséhez valószínűleg jelentős segítséget nyújtanak. A valamennyi hivatalos nyelven feltüntetett, összesen 82 címszó közé számos angol nyelvi elem került – amelyekhez nemcsak a magyarban, hanem a többi hivatalos nyelven is tartozik hivatalos terminológiai megnevezés –, sőt időnként a magyarázatok is tartalmazzák egy-egy kifejezés angol megfelelőjét.

Az EU honlapján található részletesebb, bővebb lista, amelynek a honlap szerint megjelölt célja a szakmai használatú elemek felsorolása és magyarázata (csak 11 hivatalos nyelven hozzáférhető) (http://europa.eu.int/scadplus/glossary/index_en.htm): az eurozsargon listájához képest az itt szereplő közel 230 címszó valóban kizárólag terminológiai egységek gyűjteménye, amelyeknél nemcsak definíciók, hanem enciklopédikus információk is fel vannak tüntetve. Az átfogó magyarázatok az uniós alapismeretek teljes körét felölelik.

 Az aberdeeni egyetem által összeállított angol egynyelvű lista (Glossary of The European Union and European Communities) (http://www.uta.fi/FAST/GC/eurgloss.html): az alcímében a következőképpen határozza meg a listán szereplő elemek körét:

mozaikszavak, kezdeményezések, intézmények, szakpolitikák, programok és terminusok.

Az alcím arra enged következtetni, hogy a mozaikszavak, kezdeményezések, intézmények, szakpolitikák és programok megnevezései nem terminusok. Itt az egyedi fogalmakhoz tartozó neveket külön választják tehát az általános fogalmakhoz tartozó megnevezésektől, és csak ez utóbbiakat tekintik terminusnak22. A listában az egyedi fogalmak megnevezései többségben vannak az általános fogalmakhoz tartozó terminusokhoz képest, ami jól

mutatja azt, hogy az EU esetében olyan új valósággal állunk szemben, amelynek keretében nemcsak általános, hanem egyedi dolgok is létrejönnek.

Eric Davies: Eurojargon (7th edition) A comprehensive dictionary of EU terminology containing more than 5,000 acronyms, abbreviations and terms: ahogy az alcímből is kiderül, átfogó, angol egynyelvű szótárról van szó, amely hivatalos terminológiát és eurozsargont is tartalmaz. Érdekes megfigyelnünk, hogy a mozaikszavak és rövidítések – a terminusoktól megkülönböztetve – külön is említésre kerülnek, ami az aberdeeni egyetem glosszáriumához hasonlóan az egyedi fogalmak nagy számára utal. A kötetben valóban túlnyomó többségben vannak a tulajdonnevek, bár korántsem szeretnénk ezzel arra utalni, hogy az angol mozaikszavak minden esetben egyedi fogalmakat jelölnek. Az eurozsargon értelmezéséhez további adalékot szolgáltat az előszó, amelyben az eurozsargon a nem angol (hanem francia) eredetű terminusok összességeként kerül meghatározásra. Itt az uniós fogalmakon kívül olyan terminusok is megtalálhatók nagy számban, amelyek nem uniós fogalmakat jelölő megnevezések, viszont gyakran előfordulnak EU-s dokumentumokban. Külön érdekességnek számít, hogy személynevek is fel vannak tüntetve, amelyek már nehezen tekinthetők a terminológia részének.

Ír információszolgáltató honlap az EU-ról (http://eurog.ie/europeandyou/euinst.html):

19 címszó alatt részletes információ olvasható angol nyelven, főleg az intézményekről, az uniós jogról, az EU történetéről és bővítéséről, valamint egy kivonatot is tartalmaz az EU honlapján lévő eurozsargon-glosszáriumból. Az itt közölt információk alapszintű tudnivalókkal szolgálnak a honlap meglátogatói számára.

A BBC uniós glosszáriuma (http://news.bbc.co.uk/2/hi/in_depth/europe/euro-glossary/default.stm): 36 elemből álló, egynyelvű angol glosszárium, amely az intézményekről, néhány alapdokumentumról, eljárásról és sajátos képződményről ad rövid tájékoztatást.

Magyar-angol EU-szótár, EUROPOLY CD-ROM, Európa Stúdió, Budapest, 1997., (http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/szotar/euszotar.hun): uniós és nem uniós terminusokat, szókapcsolatokat és mozaikszavakat tartalmazó magyar és angol nyelvű gyűjtemény, amely alapvetően uniós programok (Phare és Tempus) szókészletét ismerteti.

PMKIK: Az Európai Unió szótára

(http://www.pmkik.hu/world/pmkikweb.nsf/c83d139b60e69b4cc1256e6a0066b50f/f5d83b 3da26b1f23c1256e850043e19d?OpenDocument#kezdet): megközelítőleg 150 szócikket tartalmazó lista, amelyben intézmények, eljárások, dokumentumok, programok és politikák megnevezései találhatók. Számos esetben angol vagy francia megnevezés szerepel magyar terminusként, a magyar esetében pedig megtalálható az angol megfelelő.

Az Európai Unió Hivatalos Kifejezéstára, MorphoLogi-SZAK Kiadó, 2004: az Igazságügyi Minisztérium Fordításkoordináló Egységének munkája nyomán készült négynyelvű (angol, francia, német és magyar) szótár, amely a csatlakozás előtt lefordított 100 000 oldalas joganyagban szereplő terminológiát tartalmazza. A 23 000 szócikket tartalmazó szótár figyelmeztet arra, hogy ez a kifejezéstár csak a csatakozásig volt hivatalosnak tekinthető, a terminológia ezt követő kezelése az uniós intézményekhez került, így 2004 májusától kezdve az intézményközi adatbázisban, a IATE-ban szereplő kifejezések sokszor felülírják a szótárban található megnevezéseket. A szótár a célját abban jelöli meg, hogy az európai uniós szövegekben megjelenő terminusok magyar megfelelőit rögzítse. Az előszó elhatárolja a kifejezetten EU-s fogalmakat és terminusokat az egyéb szaknyelvek lexikai elemeitől: az előbbieket a sajátosan uniós fogalomrendszer saját nyelvezeten megnevezett elemeiként határozza meg, amelyek az informálisabb közösségi szóhasználatban jelennek meg. Megítélésünk szerint a szaknyelvi elemek uniós szövegekben való megfelelőinek rögzítésével sokszor az adott szaknyelv más elemei kizárásra kerülnek, és így valóban megteremtődik egy „EU-konform” szóhasználat olyan szakterületeken, amelyeken az EU közös tevékenységeket folytat és jogszabályokat alkot.

Christophe Degryse: Dictionnaire de l'Union européenne, Éditions de Boeck Université, Bruxelles, 2007: 1000 szócikket tartalmazó egynyelvű francia szótár, amely uniós fogalmakat magyaráz, és ezekhez részletes, enciklopédikus információkat is megad.

Christian de Fouloy: Glossary of EC Terms, Butterworth, London, 1992: ötnyelvű, csak uniós fogalmakat felölelő glosszárium, amely rövid definíciókkal határozza meg a hivatalos terminológiai egységeket, a nem hivatalos megnevezéseket azonban általában nem definiálja.

Félix de la Fuente: Diccionario jurídico de la Unión Europea:, PPU, Barcelona, 1994:

nevével ellentétben nemcsak az uniós jog kifejezéseit, hanem általános uniós fogalmakhoz tartozó terminusokat (pl. a közösségi politikák megnevezéseit) is bemutat, részletes enciklopédikus magyarázatokkal.

Dizionario europeo, Edizioni Simone, Napoli, 1991: négynyelvű jogi-gazdasági uniós szótárként hirdeti magát, amely számos, nem uniós, de az EU szövegeiben előforduló jogi és gazdasági kifejezést is tartalmaz (pl. income tax, trust, affidavit).

A listák, glosszáriumok és szótárak vizsgálatából megállapítható, hogy a különböző terminusgyűjtemények többféleképpen is csoportosíthatók: vannak egy- és többnyelvű gyűjtemények, a definíció és az egyéb információ részletessége szerint rövid meghatározást, részletes információkat és kimerítő magyarázatokat tartalmazó gyűjtemények, kizárólag uniós terminológiát felsoroló és uniós szövegben előforduló egyéb terminológiát bemutató gyűjtemények, valamint csak terminológiai egységeket és terminológiát és zsargont egyaránt felölelő gyűjtemények.

Általánosságban megfigyelhető, hogy a kifejezetten uniós kifejezéseket sokszor nem sorolják a hivatalos terminológia közé, azokat zsargonnak bélyegzik.

Minden általunk vizsgált gyűjtemény tartalmaz egyedi és általános fogalmakat is, sőt az egyedi fogalmakat jelölő terminusok száma többnyire meghaladja az általános fogalmakat jelölő megnevezésekét.

Az uniós terminológia alatt időnként csak a sajátosan EU-s fogalmakat jelölő terminusokat értik, míg más esetekben minden olyan szakterminust, amely uniós szövegben előfordulhat. Az uniós terminusok csoportosítására e fejezet végén bővebben még visszatérünk.

In document DOKTORI DISSZERTÁCIÓ (Pldal 67-71)