közzétételre megállapítottakkal, azzal az eltéréssel, hogy az új bejegyzéssel kapcsolatos információkat is közzé kell tenni101.
Harmadik személyekkel szemben az új székhely az ERt. új cégbejegyzésének közzétételével válik hatályossá. Az ERt. elızı székhelyének cégnyilvántartásból való törlése közzétételének idıpontjáig harmadik személyekkel szemben az elızı székhely is hatályos, kivéve, ha az ERt.
igazolja, hogy az új székhelyrıl a harmadik személyek tudomással bírnak102.
Az ESz. Statútumáról szóló rendelet106 Preambuluma itt is rögzíti a közösségi jogforrás megalkotásának célját. A rendelet rögzíti, hogy a „Közösségen belüli üzleti tevékenység jogi kereteit még nagyrészt a nemzeti jogok alapján szabályozzák, így nem áll összhangban azon gazdasági keretrendszerrel, amelyen belül fejlıdnie kellene a Szerzıdés 18. cikkében meghatározott célok elérése érdekében. E helyzet komolyan akadályozza a különbözı tagállamok társaságai által létrehozott csoportok kialakítását107” valamint, hogy a „Tanács az ERt. statútumáról szóló 2157/2001/EK rendeletet a részvénytársaságokra vonatkozó általános alapelvek szerint fogadta el. Ez nem alkalmazható a szövetkezetek egyedi jellemzıire108” továbbá, hogy a „2137/85/EGK rendeletben elıírt Egyesülés lehetıvé teszi a vállalkozások számára, hogy egyes tevékenységeiket közösen mozdítsák elı, megırizve mindazonáltal függetlenségüket, de ez nem felel meg a szövetkezeti vállalkozásokra vonatkozó egyedi követelményeknek109”. Ezért a „rendelet alapvetı célja, hogy lehetıvé tegye a különbözı tagállamokban honos természetes személyek vagy a különbözı tagállamok joga alapján létrejött jogalanyok számára ESz.
létrehozását. Lehetıvé teszi továbbá ESz. létrehozását két fennálló szövetkezet egyesülésével, illetve egy nemzeti jog alapján fennálló szövetkezet elızetes felszámolás nélküli átalakulását az új formába, amennyiben a szövetkezet alapszabály szerinti székhelye és központi ügyvezetése egy adott tagállamban, egy létesítménye vagy leányvállalata pedig egy másik tagállamban található110”.
A fentiekbıl tehát világosan kiolvasható az ESz. létrehozásának és közösségi szabályozásának a célja. A Közösség céljaival összhangban egy olyan sui generis, szupranacionális, közösségi társasági formában megalkotott szövetkezet létrehozása, amely specifikus jellemzıi folytán nem sorolható be az eddig megalkotott formák jogi hatálya alá. Valamint – és ez a fı cél – európai dimenziót nyitni a szövetkezés, mint társadalmi mozgalom elıtt.
106 A Tanács 1435/2003/EK rendelete (2003. július 22.) az európai szövetkezet (SCE) statútumáról HL L 207, 18/08/2003. A továbbiakban: Rendelet.
107 Rendelet, Preambulum (3)
108 Rendelet, Preambulum, (4)
109 Rendelet, Preambulum, (5)
110 Rendelet, Preambulum, (13)
Alapítás, bejegyzés, kollízió
A rendelet értelmében a Közösség területén ESz. formájában szövetkezet hozható létre az e rendeletben maghatározott feltételek szerint111. A rendelet – összhangban a jogalkotói fıcélként rögzítettekkel - két alapítási formát rögzít:
- az elsı, az ún. eredeti alapítás, amikor „a különbözı tagállamokban honos természetes személyek vagy a különbözı tagállamok joga alapján létrejött jogalanyok” hozzák létre az ESz-t.112,
- a másik a származékos alapítás, ennek két formában történı lehetısége: az egyesülés keretében történı alapítás és az átalakulás113.
A származékos alapítás, hasonlóan az ERt-hez, ugyancsak formakötött: csakis és kizárólag meglévı tagállami szövetkezetek jogosultak egyesüléssel és átalakulással Esz-t létrehozni114.
Bármelyik alapítási formát is választják az alapítók a szabályok közösek. Az ESz. alapítására e rendelet elıírásaira is figyelemmel, azon tagállamnak a szövetkezetekre vonatkozó jogát kell alkalmazni, amelyben az ESz. az alapszabály szerinti székhelyét létrehozza115. Így a létrehozásnak – hasonlóan az ERt-hez – három feltétele van:
1. Az ESz. alapszabály szerinti székhelyének a Közösség területén kell lennie, méghozzá ugyanazon tagállamban van, ahol a központi ügyvezetése. Ezen túlmenıen a tagállam a területén bejegyzett ESz-k részére elıírhatja, hogy a központi ügyvezetése és az alapszabály szerinti székhely ugyanazon a helyen legyen116.
2. Következı feltétel, hogy valamennyi ESz-t az alapszabálya szerinti székhely szerinti tagállamban jegyzik be az adott tagállam joga által kijelölt nyilvántartásba, a részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályokkal összhangban117,118.
111 Rendelet, 1.cikk (1)
112 Rendelet, Preambulum, (13), 2. cikk, (1)
113 Rendelet, II. fejezet, 2. és 3. szakasz
114 Rendelet, 2. cikk, (1)
115 Rendelet, 17.cikk, (1)
116 Rendelet, 6. cikk
117 Rendelet, 11. cikk, (1)
3. A harmadik feltétel pedig a közzététel. A közzétételnek két formája van. Van a tagállami közzététel, amikor az Esz. alapítását, illetve bejegyzését valamint az Esz-re vonatkozó okiratokat és adatokat teszik közzé oly módon, mint amelyet az Esz. lapszabálya szerinti székhely szerinti tagállam joga a részvénytársaságok tekintetében elıír119. Van további a Közösségi közzététel, amikor az ESz. bejegyzésérıl, valamint e bejegyzés törlésérıl – tájékoztatás céljából – közleményt tesznek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a tagállami közzétételt követıen. E közlemény tartalmazza az ESz. nevét, bejegyzésének számát, keltét és helyét, a közzététel keltét és helyét, valamint annak címét, továbbá az ESz. alapszabály szerinti székhelyét és tevékenységi ágazatát120.
A tagállami közzétételtıl számított egy hónapon belül a közösségi közzététel tartalmát továbbítani kell Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalához121.
Az alapítási szabályokból egyértelmően kiolvasható, hogy az ESz. – hasonlóan a többi szupranacionális, siu generis formához – az alapításra és a bejegyzésre a „székhely-elvet” alkalmazza122.
A fenti szabályoknak megfelelıen bejegyzett ESz-re a megkülönböztetés-mentesség elve vonatkozik, vagyis e rendeletre is figyelemmel az ESz-t valamennyi tagállamban olyan bánásmódban kell részesíteni, mintha az
118 Érdekes szabályozási koncepció, hogy bár alaphelyzetben az ESz-re a rendelet illetve a tagállami szövetkezeti szabályok vonatkozna - ebben a sorrendben -, a jogalkotó mégis belevonja a részvénytársaságok bejegyzési szabályait az ESz. nyílvántartásba vételére. Számomra nem világos ezen koncepció mibenléte, hiszen vélelmezhetıen – hasonlóan a magyar szabályozáshoz – minden tagállam szövetkezeti jogszabály tartalmaz erre vonatkozó elıírást. Éppen ezért meglátásom szerint teljesen fölösleges egy harmadik jogi szabályozási formát idegyúrni, annál is inkább, mivel a jogalkotási célok között egyértelmően szerepel, hogy az ESz. egyedi jellemzıi miatt rájuk az Rt-k és ezért az ERt. általános elvei nem alkalmazhatóak. Ugyanakkor nincs semmilyen jogalkotói magyarázat sem arra nézve, hogy ez miért szolgálja jobban egy ESz. alkotó tagok érdekeit.
119 Rendelet, 12. cikk, (1)
120 Rendelet, 13. cikk, (1)
121 Rendelet, 13. cikk, (3)
122 Érdekes talán megjegyezni, hogy a székhely-elv következetes és szőken értelmezett alkalmazásával kapcsolatban még a Preambulum is foglalkozik, amikor a jogalkotó szándékaként kijelenti, hogy
„tekintettel az ESz. egyedi közösségi jellegére, az e rendeletben az ESz-k tekintetében alkalmazott,
„tényleges székhely”-re vonatkozó rendelkezés nem sérti a tagállamok jogát, és nem határozza meg elıre a társasági jogra vonatkozó más közösségi rendelkezések szövegezésében választható megoldásokat”. (Preambulum (14 szakasza)
alapszabályában meghatározott székhely szerinti tagállam jogával összhangban alapított szövetkezet lenne123. Az ESz. szupranacionális jogállása, valamint a rá vonatkozó és irányadó elıírások kiemelik az ESz-t a kizárólagos tagállami hatáskörbıl, hiszen a rendelet értelmében attól a pillanattól kezdve, hogy az ESz. bejegyzést nyer, a tagállami szabályok csak kiegészítı jellegőek lehetnek és csakis annyiban alkalmazhatóak, amennyiben ezt a kérdést sem ez a rendelet, sem pedig a rendelet kifejezett felhatalmazása alapján az ESz. létesítı okirata nem szabályozza124.
Jogképesség, jogi személyiség125
A Közösség területén létrehozott és e rendelet szerint bejegyzést nyert ESz. a rendelet értelmében jogi személyiséggel rendelkezik126. Az ESz. azonban csak azon a napon szerez jogi személyiséget, amikor az alapszabály szerinti székhely szerint tagállamban bejegyzik az adott tagállam által, e rendelettel összhangban, erre a célra kijelölt nyilvántartásba127.
Jogképessége azonban elválik a jogi személyiségtıl, és idıben korábban megilleti, mint a bejegyzés. Az Esz. ugyanis az alapítás dátumát jogképes, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat még azt megelızıen, hogy a székhely szerinti tagállam regiszterébe bevezették volna128.
A székhelyáthelyezés szakaszai és szabályai
Az ESz. alapszabály szerinti székhelye a rendelet rendelkezéseivel összhangban áthelyezhetı egy másik tagállamba. Ezen áthelyezés nem eredményezi az ESz. felszámolását vagy új jogi személy keletkezését129.
123 Rendelet, 9. cikk
124 Rendelet, 8. cikk
125 A jogi személyiség kérdéskörében – tekintettel a szabályozás teljes átfedésére és megegyezésére - ugyanazok az észrevételek és ugyanolyan kritikák fogalmazhatóak meg, mint az ERt. jogi személyiségénél elmondottak esetében, erre vonatkozólag lásd: 79. Ezért itt, ebben a részben nem kívánok újra ezekre a problémákra és az esetlegesen adható válaszokra ismételten kitérni.
126 Rendelet, 1. cikk, (5)
127 Rendelet, 18.cikk, (1)
128 Rendelet, 18. cikk, (2)
129 Rendelet, 7.cikk, (1)
Kifejezetten tilos, ezért az ESz. nem helyezheti át alapszabály szerinti székhelyét, ha ellene felszámolást, ideértve a végelszámolást, a felszámolást, a fizetésképtelenségi eljárást, a kifizetések felfüggesztését vagy más hasonló eljárást indítottak130, valamint ugyancsak kizárt a székhelyáthelyezés ha egy tagállami szövetkezet Esz-é alakul át131.
A székhely áthelyezési eljárás – az ERt. szabályozásához hasonlóan132 - két nagyobb szakaszra bontható. Az elsı a magánjogi szakasz, vagyis a döntés elıkészítés és magának a döntésnek a meghozatala. A második a közjogi szakasz, mely további két részre bontható: a hatósági beavatkozások és egyéb felügyeleti eljárások szakaszára, valamint a lezáró szakaszra, ami nem más, mint a székhelyváltoztatás cégbejegyzésének a lebonyolítása a régi, valamint az új tagállamban.
A továbbiakban az eljárás ismertetése ezen egyes szakaszok részletes ismertetése lesz.
A corporate governance szakasz
Az ügyviteli vagy irányító szerv elkészíti és a tagállami közzétételi szabályokkal összhangban közzéteszi az áthelyezésre vonatkozó javaslatot, az alapszabályában meghatározott székhelye szerinti tagállam által elıírt bármely más közzétételi forma sérelme nélkül. E javaslat tartalmazza a hatályos elnevezést, az alapszabály szerinti székhelyet és az ESz. nyilvántartási számát, valamint a következıket:
- az ESz. alapszabály szerinti javasolt székhelye;
- az ESz. javasolt alapszabálya, ideértve – adott esetben – az új nevét;
- az áthelyezés javasolt idıbeli ütemezése;
- az áthelyezésnek az alkalmazottak részvételére gyakorolt esetleges hatásai;
- a tagok, hitelezık és más jogosultak védelme érdekében elıírt jogok133.
130 Rendelet, 7. cikk, (15)
131 Rendelet, 35. cikk, (2)
132 Lásd 84.
133 Rendelet, 7. cikk,, (2)
Ezt követıen az ügyviteli vagy irányító szerv az áthelyezés jogi és gazdasági vonatkozásait, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt hatásait kifejtı és indokoló, továbbá az áthelyezés tagokat, hitelezıket és más jogosultakat érintı következményeit kifejtı jelentést készít134.
Az ESz. tagjai, hitelezıi és más jogosultak, valamint minden olyan jogalany, amely a nemzeti jog alapján e jogot gyakorolhatja, az áthelyezés tárgyában összehívott közgyőlés idıpontját legalább egy hónappal megelızıen jogosult az ESz. alapszabálya szerinti székhelyén megtekinteni az áthelyezési javaslatot és az ügyviteli vagy irányító szerv által készített jelentést, továbbá ezen okiratokról térítésmentes másolat kiadását kérni135.
Ezt követıen kerülhet sor a közgyőlés összehívására. Ez azonban nem lehet korábbi idıpont, mint az átalakulási javaslat közzétételétıl számított két hónap136. Ezen a közgyőlésen alapszabály módosításról – tehát a székhelyáthelyezésrıl – csak akkor lehet dönteni, ha azt korábban a közgyőlés napirendjére vették137. A közgyőlésen azonban olyan kérdéseket is megvitathatnak és azokról határozatokat hozhatnak, amelyeket az ESz. azon tagjai terjesztették elı, akiknek együttes létszámuk meghaladja az 5000 fıt vagy akik az összes szavazat legalább 10%138. Az elsı alkalommal összehívott közgyőlés csak akkor módosíthatja az alapszabályt érvényesen, ha a jelenlévı vagy képviselt tagok a közgyőlés összehívásának idıpontjában tagsággal rendelkezı összes tagnak legalább a felét alkotják. Ha ebben kérdésben második alkalommal is össze kell hívni a közgyőlést határozatképtelenség okán, akkor itt már nincs határozatképességi feltétel. Az alapszabály módosításhoz azonban mindkét esetben az érvényesen leadott szavazatok legalább kétharmada szükséges a határozathozatalhoz139.
Az olyan tag, aki az áthelyezésre vonatkozó határozatot a közgyőlésen vagy az ágazati, illetve részközgyőlésen ellenezte, a közgyőlési határozatot követı két
134 Rendelet, 7. cikk, (3)
135 Rendelet, 7. cikk, (4)
136 Rendelet, 7. cikk, (6)
137 Rendelet, 61. cikk, (1)
138 Rendelet, 57.cikk.
139 Rendelet, 61. cikk, (4)
hónapon belül bejelentheti kilépését. A tagság azon üzleti év végén szőnik meg, amelyben a kilépést bejelentették; e tag tekintetében az áthelyezés nem lép hatályba. A kilépés alapján a tag jogosult a ezen rendeletben külön meghatározott feltételekkel140 a részjegyek visszatérítésére141.
A hatósági eljárások szakasza
Ezen szakaszban kerül sor a székhelyáthelyezés hatósági felügyeletére és engedélyezésére.
Ennek keretében az ESz. kielégítı módon bizonyítja, hogy az áthelyezési javaslat közzétételét megelızıen felmerült kötelezettségek tekintetében a hitelezık és az ESz. tekintetében fennálló más jogosultak (ideértve az államháztartási szerveket is) részére megfelelı védelmet biztosítottak azon tagállam követelményeivel összhangban, ahol az ESz. alapszabály szerinti székhelye volt az áthelyezést megelızıen142. A tagállami szabályozás ennek hatályát kiterjesztheti az áthelyezést megelızıen felmerülı vagy esetleg felmerülı kötelezettségekre is143. A fenti két elıírást a tagállamok államháztartási szervekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségek teljesítésére vagy biztosítására vonatkozó nemzeti jogszabályai ESz-re történı alkalmazásának sérelme nélkül alkalmazzák144.
A rendelet lehetıvé teszi, hogy egy tagállam joga az adott tagállamban bejegyzett ESz-k tekintetében elıírja, hogy amennyiben az alapszabály szerinti székhely áthelyezése megváltoztatná az alkalmazandó jogot, az áthelyezés nem lép hatályba, ha a tagállam illetékes hatóságainak valamelyike kifogásolja azt, a rendeletben megállapított két hónapos határidın belül145. Ilyen kifogás kizárólag közérdekre hivatkozva alapozható és lehetıvé kell tenni az igazságügyi hatóság általi felülvizsgálatot146.
140 A vonatkozó szabályok a Rendelet, 4.cikk, (4)-e és a 16. cikk.
141 Rendelet, 7. cikk, (5)
142 Rendelet, 7. cikk, (7), elsı albek
143 Rendelet, 7.cikk, (7), második albek.
144 Rendelet, 7.cikk, (7), harmadik albek.
145 Rendelet, 7.cikk, (14), elsı albek.
146 Rendelet, 7.cikk, (14), utolsó mondat
Ezt követıen az ESz. alapszabályában meghatározott székhely szerinti tagállamban a bíróság, a közjegyzı vagy más illetékes hatóság147 az áthelyezést megelızıen elvégzendı eljárási és alaki követelmények teljesítését tanúsító igazolást bocsát ki148.
A cégjogi szakasz
Ha a határidık leteltek és a közjogi felügyeletet ellátó intézmények nem éltek kifogásolási jogukkal, akkor a kiállított hatósági igazolással lehet kezdeményezni az új székhely bejegyzését az egyik tagállamban és a régi székhely törlését a korábbi tagállamban.
Az ESz. ekkor kezdeményezi az új székhelye szerinti tagállam által erre kijelölt nyilvántartásánál az új székhely bejegyzését. Az új bejegyzésre azonban nem kerülhet sor mindaddig, amíg a már korábban említett igazolást be nem nyújtották, és nem bizonyítják az új alapszabályban meghatározott székhely szerinti országban a bejegyzés tekintetében elıírt alaki követelmények teljesülését149. Az ESz alapszabály szerinti székhelyének áthelyezése és alapszabályának ezzel járó módosítása azon a napon lép hatályba, amikor az ESz-t az új alapszabály szerinti székhelye szerinti nyilvántartásba bejegyzik150. Az ESz. új bejegyzését követıen, az új bejegyzési hely szerinti nyilvántartás értesíti a korábbi bejegyzési hely szerinti nyilvántartást. A korábbi bejegyzés törlésére csak ezen értesítés kézhezvételét követıen kerülhet sor151.
Az új bejegyzést és a korábbi bejegyzés törlését az érintett tagállamokban, az erre vonatkozó tagállami jogszabályok szerint közzé kell tenni152. Ennek módja és tartalma azonos az alapításra elıírt közzétételre megállapítottakkal,
147 A Rendelet, 78. cikk, (2)-e értelmében azt az illetékes hatóságot a tagállamoknak kell kijelölniük és errıl értesíteni kell a Bizottságot valamint a többi tagállamot.
148 Rendelet, 7. cikk, (8)
149 Rendelet, 7.cikk, (9)
150 Rendelet, 7.cikk, (10)
151 Rendelet, 7.cikk, (11)
152 Rendelet, 7.cikk, (12)
azzal az eltéréssel, hogy az új bejegyzéssel kapcsolatos információkat is közzé kell tenni153.
Az ESz. új bejegyzésének közzétételét követıen, harmadik személyek fordulhatnak az új alapszabály szerinti székhelyhez. Mindaddig azonban, amíg nem teszik közzé az ESz. bejegyzésének törlését a korábbi alapszabály szerinti székhely nyilvántartásából, harmadik személyek továbbra is fordulhatnak a korábbi alapszabály szerinti székhelyhez, kivéve, ha az ESz bizonyítja, hogy e harmadik személyeknek tudomásuk volt az új alapszabály szerinti székhelyrıl154.